Horgászat
Az invazív és idegenhonos halaknak nincs keresnivalójuk a természetes vizeinkben
Még augusztusban a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász. Mivel nem ismerte fel, milyen fajról van szó, a Magyar Haltani Társasághoz fordult segítségért – tájékoztatott a Veszprém megyei hírportál.
Még augusztusban a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász. Mivel nem ismerte fel, milyen fajról van szó, a Magyar Haltani Társasághoz fordult segítségért – tájékoztatott a Veszprém megyei hírportál.
A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz, és felelőtlen akvaristák telerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Elengedik, tenyésztgetik, ha úgy döntenek, kiszedik. Ezt megcsinálják halakkal, de más állatokkal és növényekkel is. Legalább 3-4 trópusi sügérféle él már azon a szakaszon, melyek a téli hidegben is vígan elvannak a meleg vízben, nyilván alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják – mondta el lapunknak Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
A szakember szerint ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak” lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodnak nem eredeti élőhelyükön. Az idegenhonos fajok (azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van) helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyeiket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket. Nemcsak különleges élőhelyeken, de a Balatonban is élnek idegenhonos és invazív halfajok.
A hatvanas években gazdasági célból telepítettek a Balatonba növény- és planktonevő pontyféléket, így a busát is, amivel nagy problémát okoztak. A busa planktonnal táplálkozik, kiszűri a vízből. Akár több ezer tonnányi is lehet ebből a fajból a tóban, elképzelni is nehéz, mennyi planktont fogyaszthatnak el, amivel egyébként őshonos halfaunánk ivadékai is táplálkoznak. De akváriumi hal is van a Balatonban, például a naphal, amely az 1900-as évek elején akvarisztikai céllal került Európába. Gyönyörű hal, az akváriumban jól mutat, de tudni kell róla, hogy nagyon agresszív, territoriális viselkedésű, eleszi az apró gerincteleneket az őshonos fajok elől. Az ezüstkárászt célzottan telepítették, de a pontytelepítésekkel véletlenül is került a tóba. Nagyon hatékonyan és gyorsan tud szaporodni: úgynevezett haploid egyedeket tud létrehozni. A nőivarú ezüstkárász lerakja az ikráit, más fajok spermiuma pedig megindítja az osztódást. Összeolvadás nem történik, a kikelő ivadékok nőivarú ezüstkárászok lesznek. Hibridizációra is képes a rokon, őshonos széles kárásszal, ráadásul az élőhellyel szemben sem válogat – tette hozzá.
Nem őshonos halfaj a Balatonban a horgászok kedvelt csalihala, a razbóra sem. Eredeti hazája az Amur folyótól délre eső terület, Európába véletlenül került, az amur és a busa ivadékaival. Rengeteg géb is él a Balatonban, nagyobb mennyiségben a tarka- és a folyami géb egyedei, de kutatók fogtak már feketeszájú gébet is. Rengeteg a törpeharcsa a tóban, amely egy agresszív észak-amerikai faj, szinte mindent elfogyaszt, ami az útjába kerül. Száma az utóbbi években jelentősen nőtt.
Az angolna állománya csökken a Balatonban, a 90-es évek elején volt az utolsó telepítés. Állományát egy úszóhólyag-parazita megtizedelte, pár tíz éven belül valószínűleg eltűnik a tóból. Ez nem akkora baj, hiszen nem a Balatonba való hal. Az angolna egyébként őshonos, vöröslistán szereplő fajunk, védeni is kellene, de nem a Balatonban. A legnagyobb baj az volt vele, hogy amíg tömegével élt itt, az azóta védett kecskerákot megette, és a sügereket is csaknem kiirtotta a tóból. A kecskerák, úgy tűnik, túlélte az angolnát, viszont ideért közben az amerikai cifrarák, és most ez a faj veszélyezteti az őshonos rákpopulációt. Nemcsak halak és rákok, sok más idegenhonos faj: csigák és kagylók is vannak a Balatonban – fejezte be Czeglédi István.
A BLI kutatója szerint, ha egy faj már megérkezett, a védekezés elkésett és meglehetősen esélytelen. Védekezni a megelőzéssel és felelős gondolkodással lehet. A kutatók egyetértenek abban, hogy a természet pusztulásában az élőhelyek eltűnése, a klímaváltozás és a szennyezések mellett az invazív fajok elterjedése játssza a legnagyobb szerepet.
Forrás: VEOL
2024. március 20-án a Balatonon, a Szent Miklós hajón került megrendezésre a VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja központi rendezvény.
A megnyitón a vendégeket dr. Dérer István MOHOSZ főigazgató, dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök és Szári Zsolt BHN Zrt. vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak. Délután látványtelepítés keretében 40 mázsa háromnyaras ponty került Tihany előtt hajóról a Balatonba. A területi és országos illetékességű halőri kinevezések mellett átadták a Címzetes vezető halőri címeket is. Az év halőre címet Kiss István, a BHN Zrt. munkatársa kapta.
Horgászat
Elektromos árammal elkábították, majd „összegereblyézték” a halakat
Az ügyészség vádalt emelt két férfival szemben
A Bajai Járási Ügyészség orvhalászat miatt vádat emelt két férfival szemben, akik a Dunába eresztve az elektromos halászgép vezetékét, árammal elkábították, majd un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték a halakat.
A vád szerint a sükösdi férfi orvhalászat miatt korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt állt. 2022. augusztus 2-án, hajnalban a társa motorcsónakján megjelentek a Dunán azért, hogy jogosulatlanul halat fogjanak. A férfiak elektromos halászgéppel, tiltott módon, a gép vezetékeit a vízbe eresztették, aminek következtében az áram bevonzotta és elkábította az állatokat.
Ezután a vádlottak un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték, és a csónakba emelték a halakat. Az orvhalászat befejeztével a férfiak a Duna bal partján elrejtették az eszközeiket, a motorcsónakot pedig egy úszóműhöz rögzítették, majd autóba ültek és távoztak. A szekszárdi rendőrök a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének munkatársaival közösen tartott ellenőrzésük során a két rabsicot igazoltatták, az elrejtett illegális horgászeszközöket megtalálták és lefoglalták.
A vádlottak tiltott módon olyan eszközt használtak halfogásra, amely az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásának kihasználásán alapul, az elkábított halakat pedig úgy ejtették zsákmányul, hogy nem a szájnyílásukba, hanem más testrészükbe akasztottak horgot.
Az ügyészség a két férfit orvhalászat bűntettével vádolja és ezért a büntetett előéletű férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy a korábbi büntetését is utólag végre kell hajtani. Emellett az elkövetéshez használt eszközök elkobzását is indítványozza az ügyészség. Ügyükben a Bajai Járásbíróság fog dönteni.
A fotókon a vádlottak által használt és utóbb elrejtett elektromos halászgép és vezetékei, valamint szákok láthatók.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Vajon mit fogtam?
Egy dunai horgász segítséget kért a Magyar Haltani Társaságtól a fényképen szereplő halfaj meghatározásában:
Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.
A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.
Forrás: Magyar Haltani Társaság