Horgászat
Az invazív és idegenhonos halaknak nincs keresnivalójuk a természetes vizeinkben
Még augusztusban a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász. Mivel nem ismerte fel, milyen fajról van szó, a Magyar Haltani Társasághoz fordult segítségért – tájékoztatott a Veszprém megyei hírportál.
Még augusztusban a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász. Mivel nem ismerte fel, milyen fajról van szó, a Magyar Haltani Társasághoz fordult segítségért – tájékoztatott a Veszprém megyei hírportál.
Bíborsügér. Egyes halfajok akár inváziós fajjá válhatnak hazánkban (Fotó: Czeglédi István)
Folyami géb (Fotó: Takács Péter)
A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz, és felelőtlen akvaristák telerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Elengedik, tenyésztgetik, ha úgy döntenek, kiszedik. Ezt megcsinálják halakkal, de más állatokkal és növényekkel is. Legalább 3-4 trópusi sügérféle él már azon a szakaszon, melyek a téli hidegben is vígan elvannak a meleg vízben, nyilván alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják – mondta el lapunknak Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
Cifrarák (Fotó: Takács Péter)
A szakember szerint ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak” lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodnak nem eredeti élőhelyükön. Az idegenhonos fajok (azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van) helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyeiket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket. Nemcsak különleges élőhelyeken, de a Balatonban is élnek idegenhonos és invazív halfajok.
A hatvanas években gazdasági célból telepítettek a Balatonba növény- és planktonevő pontyféléket, így a busát is, amivel nagy problémát okoztak. A busa planktonnal táplálkozik, kiszűri a vízből. Akár több ezer tonnányi is lehet ebből a fajból a tóban, elképzelni is nehéz, mennyi planktont fogyaszthatnak el, amivel egyébként őshonos halfaunánk ivadékai is táplálkoznak. De akváriumi hal is van a Balatonban, például a naphal, amely az 1900-as évek elején akvarisztikai céllal került Európába. Gyönyörű hal, az akváriumban jól mutat, de tudni kell róla, hogy nagyon agresszív, territoriális viselkedésű, eleszi az apró gerincteleneket az őshonos fajok elől. Az ezüstkárászt célzottan telepítették, de a pontytelepítésekkel véletlenül is került a tóba. Nagyon hatékonyan és gyorsan tud szaporodni: úgynevezett haploid egyedeket tud létrehozni. A nőivarú ezüstkárász lerakja az ikráit, más fajok spermiuma pedig megindítja az osztódást. Összeolvadás nem történik, a kikelő ivadékok nőivarú ezüstkárászok lesznek. Hibridizációra is képes a rokon, őshonos széles kárásszal, ráadásul az élőhellyel szemben sem válogat – tette hozzá.
Fekete törpeharcsa (Fotó: Takács Péter)
Nem őshonos halfaj a Balatonban a horgászok kedvelt csalihala, a razbóra sem. Eredeti hazája az Amur folyótól délre eső terület, Európába véletlenül került, az amur és a busa ivadékaival. Rengeteg géb is él a Balatonban, nagyobb mennyiségben a tarka- és a folyami géb egyedei, de kutatók fogtak már feketeszájú gébet is. Rengeteg a törpeharcsa a tóban, amely egy agresszív észak-amerikai faj, szinte mindent elfogyaszt, ami az útjába kerül. Száma az utóbbi években jelentősen nőtt.
Az angolna állománya csökken a Balatonban, a 90-es évek elején volt az utolsó telepítés. Állományát egy úszóhólyag-parazita megtizedelte, pár tíz éven belül valószínűleg eltűnik a tóból. Ez nem akkora baj, hiszen nem a Balatonba való hal. Az angolna egyébként őshonos, vöröslistán szereplő fajunk, védeni is kellene, de nem a Balatonban. A legnagyobb baj az volt vele, hogy amíg tömegével élt itt, az azóta védett kecskerákot megette, és a sügereket is csaknem kiirtotta a tóból. A kecskerák, úgy tűnik, túlélte az angolnát, viszont ideért közben az amerikai cifrarák, és most ez a faj veszélyezteti az őshonos rákpopulációt. Nemcsak halak és rákok, sok más idegenhonos faj: csigák és kagylók is vannak a Balatonban – fejezte be Czeglédi István.
Czeglédi István kutató (Fotó: Sági Ági/Napló)
A BLI kutatója szerint, ha egy faj már megérkezett, a védekezés elkésett és meglehetősen esélytelen. Védekezni a megelőzéssel és felelős gondolkodással lehet. A kutatók egyetértenek abban, hogy a természet pusztulásában az élőhelyek eltűnése, a klímaváltozás és a szennyezések mellett az invazív fajok elterjedése játssza a legnagyobb szerepet.
Forrás: VEOL
Horgászat
Biztonságos a Sajóból kifogott halak fogyasztása
Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat
Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat. A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy fogyasztásuk biztonságos: akut kockázat nem áll fenn, és a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek szintje is megfelel az előírásoknak.
Fotó: Pixabay
Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület 2024 nyarán hívta fel a Nébih figyelmét azon hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, a szakemberek pedig mintát vettek a Sajó határhoz közeli részéből. A laboratóriumban a növényevő és ragadozó halakból származó toxikus nehézfémek jelenlétét vizsgálták a szakemberek. A rendelkezésre álló információk és laborvizsgálati eredmények alapján 2024-ben a Nébih nem javasolta a Sajóból kifogott halak elfogyasztását.
A bejelentés óta eltelt másfél évben a Nébih szakemberei több ízben vizsgálták a Sajóból kifogott növényevő és ragadozó halak húsának toxikus nehézfém tartalmát. A Nébih laboratóriumában 26 minta vizsgálatát végezték el, 12 minta szervetlen arzén vizsgálata külföldi laboratóriumban történt. A mérések határértéket meghaladó toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot, arzént) nem mutattak ki a kifogott halakból.
Forrás: NÉBIH
Horgászat
Napokon belül folytatódik a busa szelektáló halászata
Megkezdődött a busa szelektív halászata a Körösökön
A busa szelektív halászata a Körösökön is kulcsfontosságú az őshonos halfajok védelmében. A tavalyi szezon után a 2025. november elején kezdődő, a Kákafoki-holtágon folytatott ökológiai célú busa szelektáló halászat összességében ez idáig sikeresnek bizonyult.
A tevékenység célja ismét a holtág őshonos halállományának életterét és táplálékbázisát veszélyeztető, inváziós idegenhonos busa állomány lehalászása volt.
Fotó: KHESZ
A tevékenység során több mint 70 tonna nagytestű, 12-13 kilogrammos átlagsúlyú busa került ki a holtágból. A kikerült halmennyiség jelentősen tehermentesítette a vizet, ezzel a halállomány összetétele, életfeltételei javultak, összegezve a tevékenységnek köszönhetően a vízterület ökológiai állapotát a fenntarthatóbb irányba igyekeztünk elbillenteni. A 2026-os szezonra ezzel csökken a táplálékkonkurencia és javul a vízminőség.
2025. november elején a vízleeresztéssel kezdődő munkálatok, – a terelő halászat először a szarvasi szakaszt fedték le, majd ezután Békésszentandráson az ág végétől visszafelé folytatódtak. A munkafolyamatba az elmúlt hetekben az időjárás közbe szólt: a hirtelen kialakuló jég miatt több, a már leszelektált szakaszt a még nem halászott szakasztól elválasztó ún. rekesztő háló a vízben maradt. A hálókat munkatársaink folyamatosan figyelemmel kísérték, a benne ragadt busák túlnyomó többsége életben van, ezért is van kifürödve a környezetükben a jég, de néhány egyed sajnálatos módon elpusztult.
Több megkeresés és kérdés érkezett hozzánk a rekesztőhálókról. A jég alatt benne rekedt busák mellett az esetlegesen elpusztult őshonos halakat a menetrendszerű telepítéseken felül tavasszal pótoljuk.
Köszönjük a horgászok és telektulajdonosok megértését, támogatását, odafigyelését és jelzéseit, amit a továbbiakban is szívesen fogadunk.
Amint az időjárás engedi, a szelektív halászatot folytatjuk.
Forrás: KHESZ
Nagy süllőt fogni nehéz. A Dunán nagy süllőt fogni nagyon nehéz. A Dunán, partról nagy süllőt fogni pedig még a rutinos pecásoknak sem sikerül gyakran. Akkor mégis miért vállalkozik erre valaki? Főleg azért, mert nem telik neki csónakra. De kicsit azért a kihívás miatt is. A sikerhez igazán érteni kell a folyót. Engem a halfogás örömén túl ennek a tudásnak a megszerzése is legalább annyira vonz.
Fotó: Kovács Balázs
Ugyan már összeszedtem pár év dunai tapasztalatot, tudtam, így sem lesz könnyű dolgom. Túl vagyok a „mindegy, csak fogjak valamit” korszakon. Ez szerintem egy fontos kritérium, mivel az ilyen specializált pecához türelemre és kitartásra van szükség.
Ez már a harmadik évem. Több száz óra, botok, csalik, hajnali kelések, éjszakázások, rengeteg betli. Habár nem egyszer két hét is eltelt két kapás között, így sem volt eseménytelen. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Elkezdtem megismerni a folyót, megtanultam jigfejet önteni, wobblert és villantót készíteni. Próbálkozásaim közepette volt szerencsém sok kisebb süllőt, több 5–6 kg közötti csukát, 60+-os balinokat, nagy kősüllőket és egy 14 kilós harcsát is fognom. Csak a nagyobb süllők maradtak makacsul. Pedig minden, a témában fellelhető információn átrágtam magam, specializáltam a felszerelésem, a csalijaim. Lassan a zoknim is süllőző volt.
Persze a három év alatt segítséget is kaptam. A social media talán legszebb arca, amikor a különböző platformokon összegyűlt horgászok megosztják egymással fogásaikat, tapasztalataikat. Ha udvariasan kérdezel, gyakran önzetlen segítségre lelhetsz.
De a Duna végül mindig megjutalmazza a kitartást. Az elmúlt héten minden összeállt. Öt nap egymás után fogtam süllőt. Mindegy volt a csali, a szín. Ettek. A 3 kg-os álomhatárt a hét elején sikerült átlépnem, majd a hét végére egy gyönyörű, 74 centiméteres, 4 kg-os sárkány is megtalált. Ugyan még mindig az úton járok, de ezek a fogások legalábbis ígéretesek. Úgy érzem, jó irányba haladok. Csak menni kell rendületlenül.
Írta és fényképezte: Kovács Balázs
Van egy szép horgászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás
Az énekes rigó az idei év madara
Februári meglepetés
Szigorú ellenőrzések és zéró tolerancia az illegális agancsozók ellen
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
A törvényt kijátszva akarta megszerezni a termőföldet
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Lézeres gyomirtás: prototípusoktól a kereskedelmi megoldásokig
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Kotorják a biharugrai Zöldhalmi tavat – GALÉRIA
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
