Keressen minket

Horgászat

Kíméletlen pusztítást végeznek Nyugat-Európában a harcsák – Videóval

A kontinens legnagyobb édesvízi halfaja galambokra is támad. Amikor Frédéric Santoul először volt szemtanúja, milyen falánk Európa legnagyobb édesvízi hala, épp a Franciaország déli részén található Albi középkori hídján állt. A Tarn folyó kavicsos partjainál galambok gyülekeztek, majd hirtelen egy hal katapultál a vízből, elfogott egy madarat, aztán visszatért a vízbe zsákmányával a szájában.

A kontinens legnagyobb édesvízi halfaja galambokra is támad. Amikor Frédéric Santoul először volt szemtanúja, milyen falánk Európa legnagyobb édesvízi hala, épp a Franciaország déli részén található Albi középkori hídján állt. A Tarn folyó kavicsos partjainál galambok gyülekeztek, majd hirtelen egy hal katapultál a vízből, elfogott egy madarat, aztán visszatért a vízbe zsákmányával a szájában. 

Galambokra vadásznak a harcsák Nyugat-Európában, amiről sok magyar horgász csak álmodhat hzaánkban (Kép: AFP / Biosphoto / Rémi Masson)

Tudtam, hogy a gyilkos bálnák képesek partra vetődni, hogy elkapják a fókákat, de ilyen viselkedést sosem tapasztaltam még egy halnál  – mondta Santoul, a Toulouse-i Egyetem professzora, aki ezt követően az egész nyarat a jelenség dokumentálásával töltötte.

National Geographic riportja szerint akkoriban, jó egy évtizeddel ezelőtt nagyon keveset tudtak az európai harcsáról a kontinens nyugati oldalán, ahová horgászok telepítették be a fajt az 1970-es években. Hossza elérheti a három métert, súlya pedig 270 kilogramm is lehet. Bár Kelet-Európában őshonos, az utóbbi időszakban legkevesebb tíz nyugat- és dél-európai országban jelent már meg.

Őshonos élőhelyén, így például Magyarországon, ahol a harcsát húsáért is kedvelik, nem tekintenek rá problémaként. Populációjuk relatíve stabil már hosszú ideje, és nem jelent különösebb veszélyt a többi itt élő halfajra.

Jóval nagyobb gondot okoz viszont azokban a folyókban, ahol a közelmúltban telepedett meg. Santoul szerint az európai harcsa több országban is rendkívüli veszélyt jelent például az atlanti lazacra és a fattyúheringre is.

A kutató úgy véli, hogy a földrész legnagyobb édesvízi hala Nyugat-Európában több halfajt is kiirthat. Ezzel alapjaiban változhat meg a folyók ökoszisztémája, melyeket egyébként is veszélyeztet a szennyezés, a túlzásba vitt halászat és a gátak építése.

Ezek az egymásra épülő tényezők a halpopuláció teljes összeomlását eredményezhetik tíz éven belül – figyelmeztetett Santoul.

A harcsák falanksága ökológiai katasztrófát okozhat Nyugat-Európában (Kép: Getty Images) 

80 évig is elél és bármit megeszik

1974-ben egy német horgász több ezer európai harcsát engedett bele a spanyolországi Ebro folyó vizébe. Nem sokkal később más országokban is rászoktak erre a horgászok, hogy minél nagyobb halakat foghassanak ki, a faj pedig gyors ütemben szaporodni kezdett.

Sok invazív fajhoz hasonlóan a harcsa ilyen folyókban él meg leginkább, amik az emberek hatására megváltoztak: magas hőmérsékletük és alacsony oxigénszintjük miatt az őshonos fajok eltűntek innen. A harcsa jellemző tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan nő és akár 80 évig is élhet, ráadásul könnyen is szaporodik, a nőstények egy alkalommal több százezer ikrát is lerakhatnak.

Legfélelmetesebb előnyük a rendkívül különleges vadászati képességeikben rejlik. Mint minden harcsa, úgy az európai harcsa is fejlett érzékszervekkel rendelkezik, melyek segítségével könnyen észlelni tudják zsákmányaikat. Sőt, elképesztően gyorsan képesek alkalmazkodni, ha megváltozik az élelmiszer-forrás összetétele körülöttük. Santoul például azt is dokumentálta, ahogy egy harcsa rátámadt egy ázsiai kagylóra, ami szintén invazív faj Franciaországban.
Az európai harcsa alapvetően vándorló halakra támad, melyek a tengerekből érkeznek a folyókba ívni. Ilyen többek közt az atlanti lazac, melynek szinte alig van természetes ellensége, a tengeri ingola, amely veszélyeztetett Európában, valamint a fattyúhering, ami értékes tengeri herkentyűnek számít a kereskedelemben. A faj olyan sikeresen adaptálódott új élőhelyéhez, hogy még a vadászati stratégiáján is változtatott, és már galambokra is hajt, ha a helyzet megköveteli.
Egy kutatásban 250 európai harcsa gyomrát vizsgálták meg, ekkor derült ki, hogy diétájuk 80 százalékát a fattyúhering teszi ki.

Mindegyik tanulmány ugyanarra a konklúzióra jut: az európai harcsa súlyos veszélyt jelent a fontos vándorló halakra – mondta Santoul.

A vándorló halakat veszélyezteti leginkább a harcsa..

Hozzátette, egyetlen faj van, amit az európai harcsa nem bánt: ők az emberek. Bár nyugat-európai legendák szerint képesek még embert is ölni, teljesen ártalmatlanok és kíváncsi természetűek, úszni is lehet a közvetlen közelükben.

A világon máshol is látni arra példát, hogy egy méretes, invazív halfaj felborítja az édesvizek ökoszisztémáját. A nílusi sügér a Viktória-tóban és más kelet-afrikai tavakban az 1960-as években a bölcsőszájúhal-félék családjához tartozó legalább 200 őshonos fajt pusztított ki.

Az érem másik oldala, hogy a legnagyobb édesvízi halak száma jelentősen csökken. Egy 2019-es kutatás szerint számuk szinte felfoghatatlan, 94 százalékkal csökkent.

Az európai harcsa éppen ezért még a gigahalak között is kivételt képez. Ezzel együtt az édesvízi ökoszisztémák világszerte veszélyeztetettek, főként a nem őshonos fajok miatt.

Sürgős összefogásra lenne szükség

A helyzet az, hogy a klímaváltozás következményei, így a felmelegedés és a csapadékmennyiség átalakulása még kedvezőbb körülményeket teremthet az európai harcsának a terjedésére.

Őket nem negatívan, sokkal inkább pozitívan érinti az ökológiai felfordulás. Bizonyíték van rá, hogy az európai harcsa, melynek az íváshoz legkevesebb 20 Celius-fokos vízhőmérsékletre van szüksége, több olyan folyóban is megjelent Belgiumban és Hollandiában, ahol korábban még sosem találkoztak vele.

A problémára valódi megoldás egyelőre nincs. Mivel a horgászok már ráálltak az európai harcsára és visszaengedik őket a folyókba, főként Spanyolországban és Olaszországban, a kormányok és a halgazdaságok sincsenek nyomás alatt, hogy eltávolítsák a fajt. Bár Kelet-Európában, így Magyarországon is fogyasztják, a kontinens többi részén ez egyáltalán nem jellemző, egyedszámuk tehát ily módon nem csökken.

Santoul szerint az európai államoknak szorosabban együtt kellene működniük az édesvízi ökoszisztémák fenntartásáért, és a vándorló halakat érő fenyegetések felmérésében.

Azért aggódom a vándorló halak miatt, mert már azelőtt csökkent a populációjuk, hogy az európai harcsa megjelent volna itt. Ha európai szinten nem koordináljuk a terveinket, akkor kifutunk az időből, hogy megmentsük őket

Forrás: Sokszinuvidek.hu internetes hírportál

 

Tovább olvasom

Horgászat

Vadászok nyertek a Média Kupán – interjú Gyenge László csapatkapitánnyal – GALÉRIÁVAL

A 2022-es XVIII. Fishing & Hunting, Energofish, Optic World, BajcsHal Társasági és Média horgászverseny sorozatában első alkalommal a Vadászcsapat nyerte el a kupát. A 42 csapat 126 versenyzője közül a vadászok több mint 25 kilogramm halat fogtak, amelyből 17 kilogrammot csak a törpeharcsák tettek ki. Ahhoz, hogy ezt a mennyiséget produkálják, nagyjából percenként kellett egy halat kifogniuk! Gyenge Lászlóval, a Vadászcsapat kapitányával beszélgettünk, aki több évtizeden át a NIMRÓD Vadászújság felelős szerkesztőjeként, műfordítóként az egyik legismertebb vadászati és természettudományos ismeretterjesztő hazai szaktekintély.

Andrejszky Zoltán főszervező nyitotta meg a XVIII. Fishing & Hunting, – Energofish, Optic World, , – BajcsHal Társasági és Média horgászversenyt

– Maconka sajnos nem tudta fogadni a versenyt, hogyan fogadtátok?

– Ugyan váratlanul ért bennünket, de többen már rebesgették, lehet, hogy az aszály miatt a Maconkai-víztározón nem tudunk versenyezni, mert a tórendszert tápláló patakok elapadtak. A nagyon alacsony vízszint miatt sajnos alkalmatlan volt arra, hogy a találkozót ott bonyolítsák le. Végül a döntést Andrejszky Zoltán főszervezetőtől tudtuk meg. Így történt, hogy a Tisza Alcsi-holtágában, Szolnoktól pár kilométerre találkoztunk, ahol egy többszáz méteres partszakaszon 42 csapat gyűlt össze és 126-an neveztek a Média Kupára. Rengeteg ismert újságíró kolléga és sok más híresség érkezett idén is, mint például Erdei Zsolt ökölvívó, Besenyei Péter műrepülő, de Reviczky Gábor és Straub Dezső színművész is elfogadta a meghívást. Teljesen ismeretlen vízen, de végig egyforma partszakaszon helyezkedtünk el. Csodálatos környezetben, páratlan panorámával és egy rendkívül tiszta parton kezdtünk neki a versenynek. Kiváló választás volt, kiváló helyszín egy ilyen rangos eseménynek.

A Tisza Alcsi-holtágában, Szolnoktól pár kilométerre

– Kik voltak a társaid?

– A vadászcsapathoz két barátom, Berecz Ádám és Berecz Ákos csatlakozott. A horgászat egy kicsit mindig közel állt a szerkesztőségünkhöz, hiszen régi kollégáim közül Köller Joachim és Gellér Tibor is eredményes sporthorgász volt. Gyakran együtt is mentünk horgászni, mert már a mi időnkben is több vadászház vagy vadászterület kiváló vadvizeiről, horgásztavairól is híres volt. Joachim sajnos pár éve meghalt, Tibor kollégám pedig más okból nem tudott csatlakozni, így frissíteni kellett a csapatot. Persze ez nem egy tipikus horgászverseny, inkább társadalmi esemény, amelyen jóízű verseny is kialakul, sokan ismerjük egymást, a hírességek között sok sajtómunkás, tévés is feltűnt, régi és új kollégák egyaránt, de jöttek a NAV-tól, a rendőrség több főkapitánysága is bevetette a készségeit, és bizony szoros verseny alakult ki.

A vadászcsapat: Gyenge László, Berecz Ádám és Berecz Ákos

– Milyen időtök volt? Hogy járt a hal?

– Egészen szokatlan hőségben szereltük fel a készségeket. A több hét óta tartó nagy meleg miatt kicsit aggódtunk, de a mély víz, amely elérte a négy métert is, egyáltalán nem volt algás. Tiszta partszakasz fogadott bennünket, 20 méteren helyezkedhettünk el, és több száz méteren végig versenyhorgászok voltak a holtág külső szakaszán. Jó előre figyelmeztettek bennünket, hogy olyan nagy pontyok, amilyenek Maconkán vannak, itt biztosan nem lesznek, ezért mérlegelni kellett, hogy milyen halfajra fogunk horgászni. A nagy meleg miatt pedig igencsak szűkültek a lehetőségeink.

– Mire szereltetek fel végül?

– Horgászonként egyetlen botot lehetett használni, amelyen egyetlen horog lehetett. Nem használható sem rakós bot, és a pergetés sem engedélyezett. Ez régi szabály a Média Kupán. A reggeli eligazításon kiemelték, hogy igen sok törpeharcsa van a vízben, tehát számítani kell rá, hogy az egyébként rendkívül mohó hal korlátozza majd a lehetőségeket. Mi úgy döntöttünk, hogy ezt fogjuk kihasználni, és mind a hárman ráálltunk a törpeharcsa fogására. A nyolc órai sorsolás után, kilenc órakor megszólalt a verseny kezdetét jelző kürt, és a horgászat délután 17 óráig tartott. A parttól egyenletesen és gyorsan mélyült a holtág. Tőlünk nagyjából 6-10 méterre, fenéken horgásztunk. Mi meglehetősen egyszerű szerelékkel vágtunk bele, hosszú spiccbottal, bolognai bottal volt igazán érdemes horgászni. Magam többnyire egy nagyon könnyű picker bottal horgásztam. A tervünk az volt, hogy folyamatosan sok kisebb halat, törpeharcsát, keszegeket, kárászokat fogjunk. Halas etetőanyaggal dolgoztunk, és a horogra csonti vagy giliszta került.

– Számokban, hogy alakult ez a 25 kilogramm hal?

– Nyolc órán keresztül, pihenő nélkül járt a bot. A 25 kilogrammból 17 kilogramm törpeharcsa volt. Ez azt jelenti, hogy hárman, nyolc óra alatt több mint 400 törpeharcsát fogtunk, de pontosan nem számoltuk meg. A társaim többnyire puszta kézzel, én inkább egy partra kikészített ronggyal fogtam meg a törpeharcsákat, olykor horogkiszedővel akasztottam ki a mélyre nyelt horgot, de így is több szúrást kaptunk. Érdekes fogásunk is akadt, mert egy kisebb süllő is horogra akadt, majd délután felé megfordult a halfajok aránya, és a törpeharcsa helyett „fehér halat”, keszegeket, kárászokat kezdtünk fogni. Az etap utolsó órájában egy félórára átszereltem, és method módszerrel nagyobb, méretes halra is próbálkoztam, de egyáltalán nem volt kapásom, ahogy tíz csapat az idei versenyen, szintén nagyhalas szerelékkel, semmit nem tudott mérlegelni. A verseny lefújása után indult a mérlegelés, és a hírek alapján már kezdtünk reménykedni…

Balról Erdei Zsolt ökölvívó és Andrejszky Zoltán főszervező

– A Mádia Kupa mindig híres a vendéglátásáról, idén mi volt a menü?

– Andrejszky Zoltán vezetésével, a rendezők mindig kitesznek magukért. Most kora reggel sajtos-tejfölös lángost sütöttek a horgászoknak, egész nap az Auchan kihelyezett büféje kedveskedett a verseny résztvevőinek, miközben több bográcsban babgulyást főztek a versenyzőknek vacsorára. Jól szervezett, pontos, precíz, kifogástalan eligazítást, ellátást kaptunk.

Eredményhirdetés. A Média Kupa történetében először nyertek a vadászok.

– Milyen érzés volt átvenni a díjat, és milyen érzés volt azt ifj. Hubai Imrétől, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnökétől átvenni, akinek már az édesapja is nagy vadász volt, és persze régi jó ismerősöd?

– Az eredményhirdetés itt nem a legelsőkkel, hanem hátulról kezdődik. Mindenkit megtapsolunk, gratulálunk, mindenki kap emléklapot és valamilyen ajándékot is a szponzorok jóvoltából. Mikor már alig tíz csapat maradt hátra, gondoltuk, hogy igen jó helyezést értünk el, reménykedtünk, hogy akár mi lehetünk a dobogó legfelső fokán. Nehéz leírni, milyen érzés, amikor már senki nincs előttünk a felsorolásban, és minket hívnak. Andrejszky Zoltán ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy mi győztünk: „a vadászok ezúttal nem lőttek bakot.” Nagyszerű pillanat, amikor magasba emelhettük a győzteseknek járó kupát. Sok az ismerős, jó barát, de azért mi mégis vadászok vagyunk, még akkor is, ha szeretünk horgászni. Sok a rangos csapat, versenyző, régóta veszünk részt a Média Kupán, többféle csapatösszeállításban, de soha nem állhattunk még a dobogón – ezúttal megtörtént, és a legtöbb törpeharcsáért járó különdíj is a miénk lett. Külön megtiszteltetés volt átvenni a díjakat ifj. Hubai Imrétől, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnökétől, aki maga is vadászember, vadászdinasztia sarja. Nehéz lesz ezt az eredményt megismételni, de ahogy a vadászatban szoktunk mondani, azért ráduplázunk jövőre!

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Társasági és Média Horgászverseny -> https://mediahorgaszkupa.hu/

Fotó: Társasági és Média Horgászverseny -> https://mediahorgaszkupa.hu/

Tovább olvasom

Horgászat

Idegenhonos harcsát fogtak a Duna középső szakaszán

2022. július 25-én, Buchmüller Róbert süllőzésre indult a Tolnai Horgászegyesületek vízterületén, amely az óriási holtágairól ismert. A vízterület megközelítőleg 75 hektár nagyságú. A folyószabályozás előtti korokban az ős-Duna itt kanyargott. A Duna itteni szakaszán jelentős a szürkeharcsa, és a ponty állománya is, emellett jó szerencsével szinte bármilyen halat kifoghat az idelátogató szerencsés horgász, a 14 folyamkilométer hosszú vízterületen.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

Robi, Szekszárd és Paks között, Tolnához közel, a Duna egyik holtágán horgászott. Késő délutánra ért ki a vízpartra. A szereléke egy csúszóólomból és egy tirolifából állt. Bodorkát és snecit kínált fel a ragadozóhalaknak.

Este nyolc óra után, a bot spicce megremegett. Egy finom, húzogatós kapást figyelt meg. A következő másodpercben pedig valami erőteljesen elhúzta a szerelékét.

A sportos hal, sokáig küzdött mire a szákba tudta terelni. Már a fárasztásnál látszott, hogy valami furcsa halat sikerült megakasztani. Kézbevételkor még nagyobb lett a bizonytalansága.

A tapasztalt horgász tudta, hogy talán a barátait is érdemes lenne megkérdeznie. Wimmer Ferenc, hivatásos horgászvizsgával rendelkező barátja, aki egyben halőr is, kapta meg először a fényképet az ismeretlen halról.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

A világháló adta lehetőségeknek köszönhetően a meglepett horgászok gyorsan meg is találtak az interneten az ismeretlen fajt. Tolnán eddig még senki nem látott amerikai pettyes harcsát. Az idegenhonos harcsa megjelenése aggodalomra ad okot.

A vízterületen jelentős számban él busa, és amur is, amelyek az eddigi megfigyelések alapján képesek leívni. A pettyes harcsa vélhetően megszökött, vagy valaki(k) szándékosan a Dunában engedték el. Az idegenhonos halak azonban óriási pusztításra képesek az őshonos halállományokban – hívta fel a figyelmet Bochmüller Róbert horgász. Egyelőre nem tisztázott, hogy miként kerülhetett a holtágba és az sem, milyen hatással lehet megtelepedése esetén a magyar faunára.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Buchmüller Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

Nébih: A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták. Meglepetésére a jogszabálysértő halárusnak a 250 ezer forintos vételár helyett tetemes bírság „ütheti a markát”.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A 250 ezer forintos ellenértékért egy 19 kg-os (85 cm hosszú), egy db 6 kg-os (60 cm hosszú) és egy db 5,5 kg-os (58 cm hosszú) tőpontyra tettek szert az állami halőrök. A sikeres üzletkötés azonban az eladó személy számára nem várt módon folytatódott. A pénz átadását követően a tiszai vízi rendőrök és az állami halőrök őt, valamint a halak kifogásában és eladásában közreműködő személyeket is feltartóztatták. A Nébih mindannyiukkal szemben eljárást indított, melynek végén több százezer forintos halvédelmi bírságra számíthatnak.

Az eladásra kínált halak – mérlegelés és fotózás után – visszakerültek eredteti élőhelyükre, a Tiszába.

 

Fotó: Nébih

Az eset kapcsán felhívjuk a horgászok, halkereskedők figyelmét, hogy Magyarországon törvény* tiltja a halgazdálkodási vízterületekről kifogott halak kereskedelmét. A jogszabály előírja azt is, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal, haltermék vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet.
Ezenkívül a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott 2022. évi horgászrend is a következőképpen rendelkezik: „A kifogott (elvitelre szánt) hal a vízparton más horgásznak nem adható át, nem ajándékozható el, nem adható el, kereskedelmi forgalomba nem hozható, állatok takarmányozására nem használható.”

Fotó: Nébih

Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri, hogy amennyiben horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Hivatkozott jogszabály:
*A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló 2013. évi CII. törvény
Forrás: Nébih

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom