Keressen minket

Horgászat

Kíméletlen pusztítást végeznek Nyugat-Európában a harcsák – Videóval

A kontinens legnagyobb édesvízi halfaja galambokra is támad. Amikor Frédéric Santoul először volt szemtanúja, milyen falánk Európa legnagyobb édesvízi hala, épp a Franciaország déli részén található Albi középkori hídján állt. A Tarn folyó kavicsos partjainál galambok gyülekeztek, majd hirtelen egy hal katapultál a vízből, elfogott egy madarat, aztán visszatért a vízbe zsákmányával a szájában.

A kontinens legnagyobb édesvízi halfaja galambokra is támad. Amikor Frédéric Santoul először volt szemtanúja, milyen falánk Európa legnagyobb édesvízi hala, épp a Franciaország déli részén található Albi középkori hídján állt. A Tarn folyó kavicsos partjainál galambok gyülekeztek, majd hirtelen egy hal katapultál a vízből, elfogott egy madarat, aztán visszatért a vízbe zsákmányával a szájában. 

Galambokra vadásznak a harcsák Nyugat-Európában, amiről sok magyar horgász csak álmodhat hzaánkban (Kép: AFP / Biosphoto / Rémi Masson)

Tudtam, hogy a gyilkos bálnák képesek partra vetődni, hogy elkapják a fókákat, de ilyen viselkedést sosem tapasztaltam még egy halnál  – mondta Santoul, a Toulouse-i Egyetem professzora, aki ezt követően az egész nyarat a jelenség dokumentálásával töltötte.

National Geographic riportja szerint akkoriban, jó egy évtizeddel ezelőtt nagyon keveset tudtak az európai harcsáról a kontinens nyugati oldalán, ahová horgászok telepítették be a fajt az 1970-es években. Hossza elérheti a három métert, súlya pedig 270 kilogramm is lehet. Bár Kelet-Európában őshonos, az utóbbi időszakban legkevesebb tíz nyugat- és dél-európai országban jelent már meg.

Őshonos élőhelyén, így például Magyarországon, ahol a harcsát húsáért is kedvelik, nem tekintenek rá problémaként. Populációjuk relatíve stabil már hosszú ideje, és nem jelent különösebb veszélyt a többi itt élő halfajra.

Jóval nagyobb gondot okoz viszont azokban a folyókban, ahol a közelmúltban telepedett meg. Santoul szerint az európai harcsa több országban is rendkívüli veszélyt jelent például az atlanti lazacra és a fattyúheringre is.

A kutató úgy véli, hogy a földrész legnagyobb édesvízi hala Nyugat-Európában több halfajt is kiirthat. Ezzel alapjaiban változhat meg a folyók ökoszisztémája, melyeket egyébként is veszélyeztet a szennyezés, a túlzásba vitt halászat és a gátak építése.

Ezek az egymásra épülő tényezők a halpopuláció teljes összeomlását eredményezhetik tíz éven belül – figyelmeztetett Santoul.

A harcsák falanksága ökológiai katasztrófát okozhat Nyugat-Európában (Kép: Getty Images) 

80 évig is elél és bármit megeszik

1974-ben egy német horgász több ezer európai harcsát engedett bele a spanyolországi Ebro folyó vizébe. Nem sokkal később más országokban is rászoktak erre a horgászok, hogy minél nagyobb halakat foghassanak ki, a faj pedig gyors ütemben szaporodni kezdett.

Sok invazív fajhoz hasonlóan a harcsa ilyen folyókban él meg leginkább, amik az emberek hatására megváltoztak: magas hőmérsékletük és alacsony oxigénszintjük miatt az őshonos fajok eltűntek innen. A harcsa jellemző tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan nő és akár 80 évig is élhet, ráadásul könnyen is szaporodik, a nőstények egy alkalommal több százezer ikrát is lerakhatnak.

Legfélelmetesebb előnyük a rendkívül különleges vadászati képességeikben rejlik. Mint minden harcsa, úgy az európai harcsa is fejlett érzékszervekkel rendelkezik, melyek segítségével könnyen észlelni tudják zsákmányaikat. Sőt, elképesztően gyorsan képesek alkalmazkodni, ha megváltozik az élelmiszer-forrás összetétele körülöttük. Santoul például azt is dokumentálta, ahogy egy harcsa rátámadt egy ázsiai kagylóra, ami szintén invazív faj Franciaországban.
Az európai harcsa alapvetően vándorló halakra támad, melyek a tengerekből érkeznek a folyókba ívni. Ilyen többek közt az atlanti lazac, melynek szinte alig van természetes ellensége, a tengeri ingola, amely veszélyeztetett Európában, valamint a fattyúhering, ami értékes tengeri herkentyűnek számít a kereskedelemben. A faj olyan sikeresen adaptálódott új élőhelyéhez, hogy még a vadászati stratégiáján is változtatott, és már galambokra is hajt, ha a helyzet megköveteli.
Egy kutatásban 250 európai harcsa gyomrát vizsgálták meg, ekkor derült ki, hogy diétájuk 80 százalékát a fattyúhering teszi ki.

Mindegyik tanulmány ugyanarra a konklúzióra jut: az európai harcsa súlyos veszélyt jelent a fontos vándorló halakra – mondta Santoul.

A vándorló halakat veszélyezteti leginkább a harcsa..

Hozzátette, egyetlen faj van, amit az európai harcsa nem bánt: ők az emberek. Bár nyugat-európai legendák szerint képesek még embert is ölni, teljesen ártalmatlanok és kíváncsi természetűek, úszni is lehet a közvetlen közelükben.

A világon máshol is látni arra példát, hogy egy méretes, invazív halfaj felborítja az édesvizek ökoszisztémáját. A nílusi sügér a Viktória-tóban és más kelet-afrikai tavakban az 1960-as években a bölcsőszájúhal-félék családjához tartozó legalább 200 őshonos fajt pusztított ki.

Az érem másik oldala, hogy a legnagyobb édesvízi halak száma jelentősen csökken. Egy 2019-es kutatás szerint számuk szinte felfoghatatlan, 94 százalékkal csökkent.

Az európai harcsa éppen ezért még a gigahalak között is kivételt képez. Ezzel együtt az édesvízi ökoszisztémák világszerte veszélyeztetettek, főként a nem őshonos fajok miatt.

Sürgős összefogásra lenne szükség

A helyzet az, hogy a klímaváltozás következményei, így a felmelegedés és a csapadékmennyiség átalakulása még kedvezőbb körülményeket teremthet az európai harcsának a terjedésére.

Őket nem negatívan, sokkal inkább pozitívan érinti az ökológiai felfordulás. Bizonyíték van rá, hogy az európai harcsa, melynek az íváshoz legkevesebb 20 Celius-fokos vízhőmérsékletre van szüksége, több olyan folyóban is megjelent Belgiumban és Hollandiában, ahol korábban még sosem találkoztak vele.

A problémára valódi megoldás egyelőre nincs. Mivel a horgászok már ráálltak az európai harcsára és visszaengedik őket a folyókba, főként Spanyolországban és Olaszországban, a kormányok és a halgazdaságok sincsenek nyomás alatt, hogy eltávolítsák a fajt. Bár Kelet-Európában, így Magyarországon is fogyasztják, a kontinens többi részén ez egyáltalán nem jellemző, egyedszámuk tehát ily módon nem csökken.

Santoul szerint az európai államoknak szorosabban együtt kellene működniük az édesvízi ökoszisztémák fenntartásáért, és a vándorló halakat érő fenyegetések felmérésében.

Azért aggódom a vándorló halak miatt, mert már azelőtt csökkent a populációjuk, hogy az európai harcsa megjelent volna itt. Ha európai szinten nem koordináljuk a terveinket, akkor kifutunk az időből, hogy megmentsük őket

Forrás: Sokszinuvidek.hu internetes hírportál

 

Tovább olvasom

Horgászat

Menyhalakat fogtak a Garamból – GALÉRIÁVAL

Szetei Norbert, Szlovákiában élő magyar ajkú horgász. Szabad idejében főleg a Garamon horgászik, alig pár kilométerre a magyar-szlovák határtól. Nyaranta, a Dunán is megfordul a barátaival.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Számos különböző halfajt sikerült már kifognia a Garamból. A menyhal horgászata azonban évről-évre egyre jobban vonzotta. Idén, késő ősszel barátaival a Garam déli szakaszára ment ki horgászni, alig pár kilométerre Párkánytól.  Dávid előzetesen ismert egy olyan szakaszt a folyón,ahol sikeresen lehet menyhalra horgászni.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Dávid olyan horgász, aki nagyon hamar kiismer egy-egy folyószakaszt.. Ez egy különleges képesség, amellyel nem mindenki rendelkezik. A három horgász  a titkos helyükre ült le horgászni.  A horgászhelyet személyautóval csak  nehezen lehet megközelíteni. Egy lassú vízfolyású öböl mellett telepedtek le, aminek az aljazata kövekkel borított.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Norbert és Gergő kissé bizonytalan volt, mert ilyen helyen az ólom hamar beszakad. Nyáron itt főleg amurt és pontyot lehet fogni, télen pedig menyhalat. Mivel a menyhalak is prédaállatai lehetnek más ragadozóhalaknak, ezért a folyó csak bizonyos szakaszain tűnnnek fel. A menyhalak kifejezetten szeretik a köves szakaszokat, mert innen lesik a sneciket, és egyéb táplálékukat.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A menyhal kifejezetten érzékeny a zajokra, ezért jobb csöndben maradni a vízparton. A felszerelésük feeder botokból állt, amihez 40-es főzsinórt, valamint 40 centiméter hosszú 30-as fluorkarbon előkét kötöttek kettes horoggal, amihez 80 grammos ólmokat választottak. A Garam a kisebb folyók egyike, időnként nagy sodrással. Próbálkoztak kisebb ólmokkal is az elmúlt évek során, de nekik ez a vált be.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Mind a hárman különböző csalikat kínáltak fel. Dávid élő kárásszal próbálkozott, Norbi taposott kishallal, míg Gergő gilisztát dobott be a vízbe. Pár perc várakozás után a taposott kishal váltotta ki a legnagyobb reakciót, a többi csali nem érdekelte a menyhalakat.

A taposott kishallal horgásztak tovább, majd idővel mindenki fogott különböző méretű menyusokat. A halak többsége meghaladta a 35 centiméter hosszúságot. Szlovákiában hatóságok idén megszigorították a halak legkisebb kifogható méretét.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Tavaly a 30 centiméternél kisebb menyhalakat kellett visszadobni a vízbe, idén ezt 35 centiméternél módosították. A legnagyobb menyhal elérte a 48 centiméteres nagyságot. A halak hossza minden esetben 40 és 48 centiméter között változott. Mivel a menyhal rendkívül finom, ezért a legnagyobb halat hazavitték, míg a többit, a fényképezés után azonnal szabadon engedték.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A szlováki horgászrend jelentősen eltér a magyartól. Novembertől április végéig a horgászok csak reggel hattól este kilencig horgászhatnak. Aki nem tartja be a hatályos horgászrendet,azt megbüntetik a szlovákiai ellenőrök. Mivel az elmúlt hetekben többször próbálkoztak menyhalat fogni, azt vették észre, minél hidegebb van, annál aktívabbak ezek a halak.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Ha nagy a köd, az esetek többségében több halat is fognak. Furcsa, de a menyhalak is érzékenyek a frontokra, amit mindig meg is éreznek. Kijelenthető, hogy nyugodtabb, csendesebb időben jobban mozognak. A menyhal általában a szürkületben mutatkozik meg először, addig kivárnak, nem mozdulnak. A Garam halállománya azonban jelentősen csökkent. A közelmúltban  ipari szennyezés történt a folyón. A vadvízbe került vegyszer körülbelül 50-100 kilométer után annyira meghígult, hogy nem okozott pusztulást a folyó délebbi szakaszán. Azonban az északibb részeken több halfaj is eltűnt, így a menyhal is. A komáromi szakaszon azonban a menyhal állománya stabil. A Garamban élő menyhalak vélhetően a Dunából úsznak fel a táplálék reményében. A Garam fentibb szakaszain csak nagy ritkán lehet menyhalat fogni.

A Garamon körülbelül 8 Celsius fok alatt mozdulnak meg a menyusok. Mivel a Garam folyót szabályozták, horgászat nem egy “leányálom”.  A folyó szintje mindennap 30 -40 centimétert ingadozik. A halak ezt nem szeretik, nem tudják mi fog történni, és emiatt nem esznek. A horgászatuk a fent említett körülmények miatt teljesen kiszámíthatatlan, és rapszódikus  – zárta beszámolóját Szetei Norbert.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Felvidéki Pecások

***

A Felvidéki Pecások Facebook csoportot négyen alapították meg. A hobbiból született horgászvideókat különböző vadvizeken először telefonnal készítették.

Időközben egyre jobb minőségű horgászvideókat készítettek, amihez a tárgyi tudásokat, és az eszközeiket is bővítették. A humorral átszőtt videókat főleg helyi fiatalabb generációnak készítik azért, hogy könnyebb legyen a halfogás a Garamon és más folyókon Szlovákiában és Magyarországon is. A tapasztalatok megosztása rendkívül fontos, amivel egy olyan tudásbázist szeretnének létrehozni, amihez bárki hozzáférhet. A Felvidéki pecások csoportja itt érhető el.

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Menyhalak a Duna váci szakaszán – Galériával

Sumandán József ha teheti,szabadidejében perget a Dunán. Emellett, ha elkezd csökkenni a levegő hőmérséklete és nincs nagyon hideg, menyhalakra is vadászik. A Duna váci szakaszán kis szerencsével megfogható ez a különleges hal, amely a hideg hatására válik aktívvá.

Sumandán József az idei első dunai menyhalával. (Fotó: Sumandán József – Agro Jager News)

Egyéni megfigyelése alapján, a Dunán, ha a hőmérséklet, kisebb mint 13 Celsius fok, már érdemes menyhalra vadászni. Mivel több éve nagyjából ugyanazon a partszakaszon horgászik, jól ismeri a sóderes részeket, ahol a menyusok előszeretettel bukkannak fel. Jó pár éve, amikor még többen jártak ki horgászni menyhalra, a horgászok 20-30 méterre ültek egymástól. Ha megjött egy menyhal raj, a folyással felfele szinte mindenkinek kapása lett. A horgászok egymást figyelmeztették, hogy készüljenek, mert jönnek a halak. Mostában azonban csak ritkán lát más horgászt, így csak magára számíthat.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Mivel minden évben sokat időt tölt a vízpart mellett, azt vette észre, hogy a menyhalak “turnusokban” bukkannak fel, azaz, két-három óránként van kapás, délután öttől egészen este tíz óráig. Utána viszont ezek a kis ragadozók elülnek.  József szerint ívás előtt a menyhalak inkább a sóderes részen figyelhetőek meg, majd az ívás követően, a kövesebb aljzaton találhatjuk meg őket, de ekkor már a rajok felbomlanak.  Nagyon hidegben, kemény mínuszok mellett, egyszer sem tudott menyhalat fogni. Az esetek döntő többségében gilisztával és fagyasztott kishallal horgászik.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Ha tud, akkor friss gébet is felkínál a horgain. Az invazív kishalat három részre vágja fel, külön-külön így tűzi fel a horogra. Kijelenthető az, ha van menyhal az adott partszakaszon, akkor szinte bármivel kifogható. A felkínált csalikat szinte mindig halolajjal szagosítja, mivel köztudott, hogy a halfajok között a menyhalnak rendkívül jó “szaglása” van. A dunai horgászok már jól bevált szerelékét alkalmazza, azaz egy kisebb tányérólom, amin az előke körülbelül 50-100 centiméter hosszú. A horog minden esetben süllőzésre alkalmas egyes horog.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Miután bedobta a szerelékét, este öt óra után, a feeder botjának a spicce megremegett. A közel egy kilós menyhal teljes hossza elérte az 50 centimétert. Bár aznap többet nem fogott, de egy szép hallal kezdte meg a 2022-es idényt. Sokan sokfélét állítanak a menyhalról. A tapasztalt horgász szerint a Duna váci szakaszán a menyhal állománya az elmúlt évek, évtized alatt stabil maradt. A csuka állománya talán évről-évre kisebb, de egyre többen fognak kisebb-nagyobb méretű szürkeharcsát. A menyhal szezonja viszont dübörög, aki csak teheti, tegye próbára a szerencséjét a magyar folyókban – zárta beszámolóját Sumandán József.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Sumandán József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Pergetve fogtak magyar bucót a Hármas-Körösön

2022. november első felében, Kovács Dávid a Hármas-Körös Békésszentandrási Duzzasztójánál pergetett.  A gyakorlott, rutinos pergető horgász vasárnap délelőtt érkezett a vadvízre. A vízügyi szakemberek a duzzasztót aznap kezdték ereszteni. Általában akkor jó ott horgászni, ha viszonylag nyugodtabb a víz, most azonban a sodrás és a hullámok miatt kifejezetten nehéz volt pergetni.

Fotó: Kovács Dávid

Mivel nagyon könnyű leakadni a fenéken lévő kövek miatt, nehezebb cheburaska fejekkel offset horgokat használt. A gumihalra több, kisebb süllő jelentkezett. A sporthorgász egytől egyig mindegyiket vissza is engedte. Amikor a gumihalra újabb finom kapás érkezett, először azt is süllőnek gondolta. A hal vehemensen védekezett, de valamiért nem akart feljönni az aljazatról.

Fotó: Kovács Dávid

Pár percig fárasztotta, mire felszínre hozta ez a különleges mintázatú halat. Egy pillanatra el is bizonytalanodott, mire rájött: ez egy magyar bucó lesz!

Fotó: Kovács Dávid

A kiemelés után, néhány fénykép készült a fokozottan védett halfajról. A horogszabadítást követően a bucó azonnal visszakerült a Hármas-Körösbe. Soha nem gondoltam, hogy a pergetett kecsege után egy héttel később, egy magyar bucót is sikerült megakasztanom – zárta beszámolóját Kovács Dávid.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kovács Dávid

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom