Keressen minket

Horgászat

Egy ifjú horgász nagy fogása a Balatonon

Az Agro Jager News olyan horgászcikkek írását tűzte ki célul, amelyekben életkortól függetlenül szólít meg tapasztalt vadvízi horgászokat. A legújabb horgász, akiről beszámolunk, bár még csak 12 éves, élete legnagyobb amurját akasztotta meg a Balaton déli partján, Balatonboglár környékén.

Az Agro Jager News olyan horgászcikkek írását tűzte ki célul, amelyekben életkortól függetlenül szólít meg tapasztalt vadvízi horgászokat. A legújabb horgász, akiről beszámolunk, bár még csak 12 éves, élete legnagyobb amurját akasztotta meg a Balaton déli partján, Balatonboglár környékén.

Török Peti legnagyobb hala a Balatonból. A 17,5 kg-os tömegű amur feledhetetlen élményt nyújtott Balatonbogláron (Kép: Török Peti – Agro Jager News)

Kérlek meséld el hogyan kezdtél el horgászni?

Bár még csak 12 éves vagyok, először öt évvel ezelőtt ismerkedtem meg a horgászattal, édesanyámnak köszönhetően. Előre megfontolt szándékok vezérelték anyukámat: olyan hobbit szeretett volna nekem megmutatni, ami pozitívan kihathat az egész életemre. A terve sikerült, én is megfertőzödtem a horgászattal, amiért egész életemben hálás leszek neki.

Edina és a kisfia Peti két szép ponty társaságában (Kép: Török Peti – Agro Jager News)

Körülbelül öt évvel ezelőtt vásárolt nekem egy kis zsebpecát és csontkukacokat, amit ki is próbáltunk Hajdúszoboszlón, ahol a családom él. 2015-ös év fordulópont volt az életemben, mert ekkor vettem részt életem első gyermeknapi horgászversenyén és ekkor váltottam ki életem első horgászengedélyét is. Ezután évekig minden ilyen versenyen részt vettem, ahol a sereghajtó pozíciómból nem sokat sikerült lefaragnom, hiszen a családban nagy tapasztalattal rendelkező horgásztól nem tudtam tanulni, de ennek ellenére soha nem adtam fel. Minimális tudásom pedig lépésről lépésre fejlesztettem. Sokat tanultam az internet világából, amibe beleszülettem. Sok segítséget adott. Jankovich Krisztián és Döme Gábor-féle videókból szépen, lépésről lépesre tanultam, fejlesztettem a felszerelésemet. Keresztszüleimnek köszönhetően minden nyáron lehetőségem van a Balatonon tölteni több hetet is akár.

Egy szép naphallal (Kép: Török Peti – Agro Jager News)

A Balatonon az első tükrös pontyomat – ami körülbelül 3 kg-os tömegű volt-, hét évesen sikerült kifognom a déli parton – amiben a keresztszüleim is segítettek. Ekkor már kezdtem a Balatont kiismerni, vagy legalábbis rájönni azon alapvető trükkökre, ami nekem bevált. Két-három évvel ezelőtt gondoltam ki, hogy professzionális horgásszá szeretnék válni. Még többet tanultam, és egyre sűrűbben fordultam meg a horgászboltokban is.

Miért szeretsz nyaranta a Balatonon horgászni? Téged mi fogott meg ebben a csodálatos tóban?

Életkorom ellenére már fiatalon van összehasonlítási alapom. Eddig szerencsére több helyen is horgászhattam. Éreztem, hogy a telepített horgásztavi horgászat nekem nem lesz elég, többre vágyok, valami ismeretlenre. Ekkor jöttem rá, hogy a vadvízi horgászathoz húz a szívem, amely mindig is vonzott. A Balatont gyerekként azért tartom különlegesnek, mert számos eltérő méretű, kinézetű halfajra lehet horgászni, eltérő módszerekkel, technikával.

Egy szép ponty a Balatonból (Kép: Török Peti – Agro Jager News)

Például gilisztával, türelemmel felvértezve, bármilyen halat megtéveszthetünk, bár a horgászathoz nem kevés szerencse is kell. Az ismeretlen halfajok vonzottak a Balatonon. Fogtam már itt naphalat, sügért, kárászt, keszeg-féléket, bodorkát, sneciket, és több pontyot is. Itt a halak vérmérséklete is másabb, egy 4 kg-os vélt ponty sokszor éppen csak 2 kg-os szemben egy tavi körülmények között élő hallal szemben.

Kérlek meséld el, hogyan szoktál horgászni? És ugye az amurt is nemrég fogtad meg…

A technikám a lehető legegyszerűbb felszerelésből áll. A gyerekhorgászok – szabály szerint –  csak egy bottal  horgászhatnak, ez pedig egy feeder bot, aminek a dobósúlya körülbelül 100 gramm. A parttól körülbelül 30 méterre horgásztam, ahol a vízmélység nem több, mint 60 centiméter. Method kosarat használok, zöld színű fonott előkével, ami 10-12-es vastagságú, ami pont olyan, mint sokszor a víz színe. Nagyon fontosnak tartom az etetést, ez mindennek az alapja. Enélkül jóval kevesebb kapásra számíthatunk. Azért, hogy koncentráljam az etetést, egy bóját helyeztem ki. Az etetést mindig estére szoktam időzíteni, azért, hogy senkit ne zavarjak, senkit ne haragítsak meg. Amikor tudom, hogy horgászni fogunk, az etetést elkezdem 4-5 nappal korábban. Főzött szemeskukoricát és magkeveréket juttatok ki, naponta körülbelül 2 kilogramm mennyiségben. Sokszor megfigyeltem azt, hogy a vízimadarak jelenléte egyáltalán nem zavarja a halakat a vízben. Olykor a mag a felszínre kerül, ekkor a madarak és a halak együtt fogyasztják a kijuttatott etetőanyagot. Ezt onnan tudom, hogy a madarak ellenére többször volt már nagy kapásom. Ha az időnk nem engedi a felkészülést, pva hálót szeretek alkalmazni a csali mellé. A horgon mindig használok csalitüskét is. A felkínált csali általában gumikukoricából, és csontkukacokból áll – ami eddig nekem mindig bejött.

A Balaton sokszínűsége miatt szeret idejárni Hajdú-Bihar megyai a kishorgász (Kép: Török Peti – Agro Jager News)

Az amur kapását soha nem fogom elfelejteni. A vízparton ültem többed magammal. Az etetés helyén hattyúk és kacsák úsztak, hirtelen a botom rendellenesen kezdett el viselkedni. Túlságosan megfeszült. Nem láttam még ilyet, nem értettem mi történik. A fék megszólalt, folytak le a méterek a szemem előtt. Azt hittem, hogy egy hattyú valahogy belegabalyodott a zsinórba, de a hattyúk nem viselkedtek rendellenesen. A botom után nyúltam, mert annak ellenére, hogy a fék szinte teljesen ki volt engedve, féltem, hogy elveszítem, mert nyílegyesen tartott a mélyvíz irányába. Miután bevágtam és meggyőződtem arról, hogy egy hal van rajta – nagyon meglepődtem, mert amikor húztam, jóval nagyobb ellenállást éreztem, mint eddig bármikor. A botom időnként nagyon meghajlott, a hal többször kitört, amit nehezen ugyan, de valami csoda folytán kezelni tudtam. A hal mindenáron arra törekedett, hogy ne sikerüljön a fogás. Először egy rúdnál akarta magát leszakítani, majd ezt kivédve, a part melletti nádast vette célba. Nem igazán tudom hogy, de sikerült mindent megoldani. Eközben a családom és a barátaink mellettem drukkoltak és bíztattak. Körülbelül 10 perc fárasztás után legnagyobb meglepetésre egy hatalmas amur tűnt fel a vízben, miután már szinte teljesen besötétedett. Segítséggel sikerült megszákolni életem legnagyobb amurját, ami elérte a 17,5 kg-os tömeget… A bölcsőbe helyezve sietve lefertőtlenítettem a horog ütötte sebet, majd gyorsan fényképeket készítettünk. Ennek ellenére miután vízbe helyeztük, kellett még pár perc, mire ez a hatalmas hal folytatni tudta az útját a balatoni vízivilágba. A felszerelésem megviselődött, mert nem ekkora halra számoltam. A horog elgörbült, a csalitüske eltűnt és mindent hatalmas erőhatás ért. Óriási élmény részese lehettem, amit minden balatoni horgásznak teljes szívemből kívánok.

Ha nincs lehetőségem horgászni az otthoni két akváriumom folyamatos fejlesztésével töltöm az időmet, így a halak mindennapos részei az életemnek.  –  zárta beszámolóját a mindössze 12 éves hajdúszoboszlói kishorgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

 

 

 

 

Horgászat

Kifogták az őszi szezon első menyhalát az Ipolyból

Nógrád megyében, az Ipoly felső szakaszán, szeptember első hetében célzottan menyhalra horgászott Tóth István barátaival. A salgótarjáni horgász jól ismeri az Ipolyt, mivel több mint 25 éve odajár horgászni.

A fényképen látható menyhalakat az Ipolyon fogta ki Tóth István és Baksa Dénes. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

25 évvel ezelőtt, Vas Károly barátjával az egyik helyen paducra „vadásztak”. Már majdnem besötétedett, amikor a folyó furcsán „megelevenedett”. Úgy látták, mintha a víz felszínén sok kisebb-nagyobb hal úszna, „delfinre” emlékeztető hullámokat láttak maguk előtt a keskeny folyón. Az apró mozgások felkeltették a tapasztalt horgászok érdeklődését.

A kedvelt horgászhelyek egyike valahol az Ipolyon (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Károly azt mondta: „Nézd István!! Ezek menyhalak lesznek”. Az új megfigyelésüknek annyira megörültek, hogy a következő hétvégén, ugyanazon a helyen, célzottan menyhalakra kezdtek el horgászni. A megfigyelésük jónak bizonyult, mert már 25 éve ide is járnak horgászni. Több helyet ismernek, amit felváltva látogatnak. A menyhalak szokásait is sikerült jól kiismerni. A helyválasztás a sikeres horgászatuknak a sarokpontja. Erről a titokzatos halról azt érdemes tudni, hogy csak bizonyos szakaszon található meg a hazai folyókban és nagy tavainkban. Áradásban, vagy nagy szerencsével bárhol megfogható, de az esetek többségében az egyedi megfigyelések, tapasztalatok vezetnek eredményre – foglalta össze István.

Időnként egy-két süllő is megérkezik menyhalazás közben. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipoly folyónak a vízmennyisége általában állandó, kivéve a mostani évet. Az átlagos vízhozamnak körülbelül csak a fele érkezett Magyarországra. Azon a szakaszon, ahol menyhalra horgásznak, a víz nem is túlzottan gazdag oxigénben, sőt… Mivel a hal kevésbé ismert, ezért viselkedése mutathat furcsaságokat is.

Egy ritka vendég: egy termetes angolna. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipolyon a menyhalak már szeptember elején, közepén megmozdulnak. Egészen május elejéig, közepéig lehet rájuk sikeresen horgászni. Azonban a viselkedésük kiszámíthatatlan. Vannak olyan éjszakák, amikor van kapásuk, máskor folyamatosan piszkálják a csalit. Bár sok mindent kipróbáltak a hosszú évek alatt, két csali vált be igazán. Ha van friss kishal, annak az utolsó 1/3-át kínálják fel, úgy, hogy a farokúszó szabadon mozoghat a vízben. A felszerelésük nagyon egyszerű: feeder botokat használnak. A kishalat süllőző egyes horoggal kínálják fel. Az előke 30-50 centiméter hosszú, ami után egy pici csúszóólom van felszerelve. Az előre lefagyasztott kishalat nem preferálják, mert hamar leolvad a horogról. Sok esetben azonban „művészet” télen kishalat fogni. A kishal mérete se legyen túl nagy, mert ha az már túlságosan nagy, nem képes felvenni a menyhal. Ha három-négy centiméter hosszú a csali, azt kisebb-nagyobb menyhalak is képesek felvenni. Általában a menyhalak nagysága 30 -52 centiméter között változik. Ha nincs más lehetőségük, akkor gilisztát is használnak.. Azt is érdemes tudni a menyhalról, hogy a kishal bármelyik részét felveheti. Mivel az eddigi recept bevált, nem is változtatnak rajta Istvánék. A menyhal szürkület utolsó perceitől fogható megközelítőleg két óráig. Ha ezalatt nem sikerül menyhalat fogni, jobb, ha haza indulunk.

Baksa Dénes és egy menyhal. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Azt is megfigyelték, hogy sok esetben több menyhalat lehet fogni a sekélyebb részeken, mint a két méteres vízben. Ez a megfigyelésük is egy véletlennek, egy rontott dobásnak köszönhető. Két-három főnek egymás mellett horgászni sok esetben nem egyszerű feladat. Miután a csali szinte alig érkezett be a 10-20 centiméteres vízmélységbe azonnal kapás és bevágást történt. Majd újból és újból. A meglepő eredmény ismétlődött, mert egymás után fogták ki a menyusokat. Vélhetően a menyhal jobban érzi magát a sekélyebb szakaszon, mert ott egyszerűbben kereshet magának élelmet éjszakai órákban

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Az Ipoly azonban évről-évre egyre rapszódikusabb: sok év átlagában az figyelhető meg, hogy egyre kevesebb a menyhalak száma. Viselkedésük sem kiszámítható. Több esetben előfordult olyan, hogy egy halat sem tudtak kifogni. A csalit csak piszkálták de nem vették fel. Ha változik a folyómeder, a menyhalak azonnal reagálnak rá, és eltűnhetnek a következő évre.

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Aki menyhal horgászatára szánja el magát, legyen nagyon türelmes. A folyó különböző szakaszait járja végig, keressen oxigéndús, nagy köves partszakaszokat és előbb utóbb sikerrel járhat – zárta beszámolóját Tóth István salgótarjáni horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Tóth István

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom

Horgászat

Kezdetét vette az őszi haltelepítési szezon a Balatonon

Balatoni hal: 2022. szeptember 22-én kezdetét veszi az őszi haltelepítési szezon a Balatonnál. 

Fotó: Balatonihal.hu

Ma reggel a Varászlói tógazdaságunkban zajlik a lehalászat, majd jövő hétfőtől már Balatonlelle-Irmapusztán folytatjuk az éves termés „betakarítását”. A fogott halakat válogatást követően szállítjuk a Balatonba. A horgászok a megszokott minőségű és mennyiségű haltelepítésekre számíthatnak, azonban idén a korábbinál kevesebb helyszínen zajlanak majd a telepítések. Ennek oka elsősorban a magas üzemanyagárak miatt megnövekedett szállítási költség, másodsorban a Balaton alacsony vízállása, melynek következtében néhány telepítési helyszínen olyan sekély a víz, amely nem tenné lehetővé a halak biztonságos leengedését.

Ábra: Balatoni hal

Arra fogunk törekedni, hogy a tógazdásagainkhoz legközelebb fekvő, biztonságos vízmélységgel rendelkező helyszínekre szállítsuk a fogott halakat. Továbbá igyekszünk tartani azt a korábbi alapelvet, hogy az éves pontytelepítési mennyiséget megközelítőleg azonos arányban osszuk el a Balaton három medencéjébe. De azoknak a horgászoknak sem kell aggódniuk, akik esetleg távolabb horgásznak egy-egy telepítési helyszíntől, ugyanis a haljelöléses vizsgálatokból tudjuk, hogy a halállomány az élőhelyi adottságok és nem pedig a haltelepítési helyek arányában oszlik el a Balatonban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően honlapunkon napról-napra beszámolunk a haltelepítések aktuális mennyiségeiről. Az események nyilvánosak, az előre jelzéseinket követve bárki szabadon megtekintheti a munkát.

Az alábbi táblázatban látható fajonként és korcsoportonként az éves telepítési kötelezettségünk, valamint a már idén betelepített mennyiség. Értelemszerűen a hiányzó értékeket az előttünk álló őszi telepítési szezonban fogjuk kihelyezni.

Forrás: Balatoni hal

Tovább olvasom

Horgászat

Szürkeharcsát fogtak a Lehőci holtágon – VIDEÓVAL

Wimmer Ferenc, Tolna-megyében, a Duna alsó holtágára, Lehőcre ment ki célzottan szürkeharcsára horgászni. A Bogyiszló és Tolna között elterülő vízterületet a Tolnai híd alatt húzódó Mádi Kovács zsilip választja ketté. A tolnai felső holtágon kanyargott régen a Nagy – Duna.

Wimmer Ferenc fogta a fényképen látható szürkeharcsát, amely megközelítőleg 140 centiméter hosszúságú és 21,96 kilogramm volt. (Fotó: Agro Jager News)

A tolnai dunaszakasz szabályozásakor Gróf Széchényi István (1791 – 1860) is itt szállt meg. Emlékét egy tábla hirdeti az utókor számára az egyik ház falán.  A Duna áradása 1956-ban hatalmas pusztítást okozott, a katasztrófát szintén egy emléktábla őrzi Tolna városában.

1956-os árvíz, és a pusztítása. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A Mádi Kovács zsilip tövében egy halrács választja ketté a két vízterületet. Ferenc mindkét vízterületet igen jól ismeri, mert szabadidejében, társadalmi halőrként óvja a helyi halállományt.

2022. augusztus 7-én, jó barátjával, Bániczki Bélával indultak el horgászni. A helyi harcsafogó bajnokságon szokott együtt szerepelni a két rutinos versenyző. Idén, a hagyományteremtő céllal megszervezett I. Lehőci Harcsafogó Kupán már bizonyítottak, mert sikerült megszerezniük a harmadik helyezést. A két napos verseny minden csapatnak felejthetetlen élménnyel járt, mert mindenki zsákmányolt kisebb-nagyobb harcsákat.

A Lehőci holtág. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A horgászat megkezdése előtt, a késő délutáni órákban, nagyméretű csalihalakat fogtak. A harcsánál a mindig a csalihal mérete a meghatározó. Minél nagyobb halat szeretnénk kifogni, annál nagyobb a csalihalat kell felkínálni. Egy bizonyos méret után, csak a nagyobb halak „jöhetnek”.  A legoptimálisabb a „tenyérnyi-méretű” csalihal. A tenyeres kárászt csónakkal juttatták be a vízbe, a parttól alig 30 méterre. Mivel a harcsa a legokosabb halak közé tartozik, ezért minden részletre fokozottan figyelni kell. A szakítózsinórként erőgumit használt a tapasztalt horgász. A harcsára tipikusan jellemző az a viselkedés, hogy a felkínált csalit azonnal elengedi, ha bármilyen ellenállást érzékel. Mivel a gumi képes megnyúlni, ezért a harcsa nem veszi észre a csapdát. Másik előnye az, hogy újracsalizásnál könnyen ki lehetne kötni a végszereléket.

Egy jól ismert márka horgait használta, amelyen segédhorgok is vannak. Talán ez a legkíméletesebb megoldások egyike a csalihalaknál. A kis méretű segédhorgok nem okoznak komoly sérülést a csalihalnak. A horog ütötte seb fertőtlenítése után a hal életképes marad, és szabadon ereszthető, ha nincs kapás. A spannolós módszer mindig beválik a Tolnai Dunáért Egyesület vízterületén, amelynek a mélysége megközelítőleg 3 – 3,5 méter mély, vízállástól függően. Az idei év szárazsága a tolnai régiót sem kímélte. Friss vizet csak a Sióból tudnak kapni, amit felduzzasztanak vízügyi szakemberek, majd „visszafelé” érkezhet a holtágba a szivattyúzott víz.  A holtág teljes szélessége eléri a 260 métert, hossza eléri a nyolc kilométert.

A halállományra nagyon büszkék a helyiek. Wimmer Ferenc éjjel-nappal a harcsákat és az orvhorgászokat figyeli…. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

Miután behelyezték a felkínált csalit, vártak. Teltek az órák. A kora esti órákban, ami talán az egyik legjobb időszaknak tekinthető, semmi nem történt. Az éjszaka csöndesnek bizonyult. Hazánk legnagyobb ragadozóhala bármikor rabolhat, de legjobb harcsára horgászni, sötét viharos éjszakákon. A harcsák kora esti órákban aktívak, majd lefekszenek „aludni”. Hajnali három óra fele pedig újra elindulnak a kora reggeli órákig. „Este 11, és hajnali háromóra között a horgász is aludhat egy keveset. Szinte biztos, hogy nem fog semmi történni”.  A Lehőci holtág harcsafogói egész éjszaka, sőt még reggel is vártak… Nem történt semmi. Feljött közben a nap is, már majdnem indultak haza. Aki bizony harcsa horgászatára adja a fejét, számolnia kell a kudarccal is. Csöndben el is könyvelték, hogy ezen a horgászatuk alkalmával csak tapasztalatot gyűjtöttek. Hét órakor az egyik bot szinte kettétört egy nagyerejű kapástól. Feri, azonnal ott termett és bevágott a halnak. A rutinos horgász egyből tudta, hogy nagy halat sikerült megakasztania. Mivel a holtág bővelkedik akadókkal, ezért a fárasztáshoz azonnal csónakba ültek. Az összeszokott páros negyedóra fárasztás követően a csónakba emelte a meglepődött zsákmányukat. A szürkeharcsa megközelítőleg 140 centimért hosszú, és 21,96 kilogramm volt. A közös fényképek, és a horog ütötte seb fertőtelenítése után, azonnal vissza is engedték a halat.

A mostani horgászatukkal, a hamarosan megrendezésre kerülő „II. Baráti Harcsafogó Verseny”-re készültek fel, amelyet kora őszre szerveznek meg a Lehőci holtág területére. A versenyre még vannak kiadó helyek – összegezte tapasztalatait Wimmer Ferenc.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó és videók forrása: Bániczki Béla és Wimmer Ferenc

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom