Horgászat
Tapasztalatok a dunai menyhal horgászatáról
Magyarország vizeiben él egy különleges hal, ami a horgásztársadalom egy igen szűk rétegét a hideg, téli hónapokban a vízpartra csalja. A menyhal horgászata egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. Amíg a bojlis horgászok és a szürkeharcsa horgászok készülődnek a szezonra, addig a menyhalasok sok-sok éjszakát ülnek kint a folyóvizeink mellett. A híres természetkutató, Herman Ottó szerint a menyhal a folyóvizeink mellett őshonos a Balatonban és a Fertő-tóban. Ezt a halfajt azonban kisebb tavakban ne is keressük. Ő egy igazi vadhal, ami a leghidegebb hetekben ébred fel a nyári álmából, és éli különleges életét.

Könye Géza osztotta meg a tapasztalatait dunai menyhal horgászatáról (Kép: Könye Géza – Agro Jager News)
Erre a különleges halra csak és kizárólag télen lehet horgászni, amikor hideg van. A menyhal nyáron is táplálkozik, de akkor, valamiért a horgászok nem tudják horogra csalni. Január második felében a tartós hideg napok száma jelentősen megugrott, így a menyhalhorgászok az ország különböző pontjain vallatták a vizet.
A következő interjúalanyunk Könye Géza, aki 2006-ban kezdte el a menyhal horgászatát. Géza, ha teheti, a szabadidejében horgászik. Télen egy kicsit nehezebb a hideg miatt pecázni, de a szenvedélyes horgásznak ez sem jelenthet akadályt.
Kérlek mesélj magadról! Hogy szerettél bele a menyhalakba?
Gyerekként a Bodrogon és a Tiszán horgászhattam, főleg a nyári szünetekben. Ez maradandó élményt okozott nekem. Mindenféle halat sikerült kifognom. Akkoriban nem volt lehetőségem horgászni a téli hónapokban. Egyszer, amikor még kis horgász voltam, hallottam egy történetet egy különleges halról, ami csak télen aktív. A körülmények akkor nem tették lehetővé a menyhal horgászatát. Amellett egy gyereknek nem is való a téli folyók melletti horgászat, főleg nem egyedül. Közben megváltoztak a lehetőségeim. Ekkor felcsillant a remény, hogy végre menyhalat is láthassak…

Egy igazi horgász nem riad meg a körülményektől (Kép: Könye Géza – Agro Jager News)
A lelkesedésem és a türelmem azonban a Dunán, alkalomról alkalomra kissé csökkent. Nem ment, nehezen ment a dunai horgászat. Az ólmok túl gyorsan fogytak. Amikor pedig minden optimális volt, maximum gébeket sikerült kifogni. Sokszor azt éreztem, hogy olyan a dunai horgászat, mint egy végeláthatatlan küzdelem. Amikor csak tehettem, folyamatosan azon gondolkoztam, vajon mit ronthatok el. Egyre többet olvastam, tanultam a hibáimból. Végezetül sikerült kifejleszteni a saját technikámat, ami elvezetett a dunai halakhoz. Sikerült megtörni a jeget, mindenféle halat sikerült horogra csalni. A menyhalhorgászat, azonban a téli hideg miatt nehezebb . Akinek nincs elég türelme, és nem elég edzett, előbb-utóbb lemorzsolódik.
Kérlek mesélj a dunai menyhalas tapasztalataidról!
2006-óta minden télen kint vagyok. A horgászat is egy művészet. Nincs két egyforma nap, időjárás, vízállás, mindig új körülményekhez kell alkalmazkodni. Az elmúlt évek során naplót vezettem: felírtam a vízhőmérséklet mellett a levegő hőmérsékletét, a vízállást, a fogás időpontját, és a halak adatait is. Saját adatbázist létesítettem a menyhalakról. Nincs titok, amit kaptam másoktól én is tovább szeretném adni a fiatalabb generáció részére. Általában feeder bottal horgászom. A végszerelékem végtelen egyszerű. Egy akkora csúszóólmot használok, ami képes megállítani az 50-70 cetiméter hosszú végszerelékemet. Emellett van egy kiszuperált pergető botom, ami erre a célra tökéletesen megfelel. Számos csalit kipróbáltam. Nekem az egyik nagyon bevált. Az pedig a géb… Az esetek jelentős többségében, tízből kilenc alkalommal meg is tudtam fogni a tökéletes csalihalat is, a legegyszerűbb technikával. Egy pici ólom, és úszó segítségével a kövezések mellett úsztatom a felkínált csalit, vagy úszó nélkül úsztatom.. Ha meg van a csali, azt kettévágom, és 2.0 vagy 3.0 horogra tűzöm fel. Körülbelül öt centiméteres csalit használok, amit a két végén megtűzök. Aki nem elég magabiztos, annak azt javaslom, hogy szerezzen be csalihalat boltból, mert elég nagy rizikó, ha valaki a helyszínen próbál meg gébet kifogni. Nem biztos, hogy elsőre sikerülni fog. Ezt a halfajt nyáron könnyű megfogni, télen azonban nehezebb! Az évek alatt kiderült, hogy a menyhal bármekkora horgot képes felvenni. A nagyobb horgok azért jobbak, mert nem képesek nagyon lenyelni és a fogás után könnyebben ki tudjuk szabadítani a horgot. Akkor van esélyünk leginkább menyhalat fogni, ha a vízállás a Dunán kisebb vagy átlagos, mert a menyhalak a kövezések körül keresnek élelmet. A menyhal egyébként egy falánk jószág. Egy esetet soha nem felejtek el: az egyik fogásnál az egyik menyhal szájában négy horgot láttam. Ebből egy az én horgom volt, kettő a szomszédomé, az első pedig ismeretlen horgásztól akadhatott meg. A hal képes akár fél óra elteltével újra felvenni a felkínált csalit.. A horgász barátommal nem akartuk elhinni, de tényleg így volt.

A menyhal nehezen horogra csalható hal. A menyus horgászok sokszor egymást erősítve ülnek kint a vízpartokon (Kép: Könye Géza – Agro Jager News)
A Duna azonban nagyon rapszodikus, semmi sem biztos, sikerre nincs garancia. Az egyik évben meg tudtam azt tenni, hogy egy hónapon keresztül minden este lemehettem egy kicsit pecázni. Egy darab mozdítás nem volt a boton. Ezt kudarcnak éltem-e meg? Egyáltalán nem. Vélhetően, akkor azon a szakaszon nem volt menyhal. 15 éves tapasztalatom alapján ki merem azt jelenteni, hogy a szürkület és a sötétedés utáni maximum két óra az optimális időszak a menyhal kézrekerítéséhez. A legelső, legkorábbi menyhalamat az egyik évben szeptember 14-én fogtam ki, amikor a vízhőmérséklet még csak 10 Celsius fokos volt. Saját tapasztalataim alapján az esetek többségében október közepétől tudok menyhalat fogni, de ez is sok tényezőtől függhet. Az ívás nem minden esetben befolyásoló tényező. Az ívást, szerintem nem a víz hőmérséklete határozza meg, hanem a nappalok hossza. Azt figyeltem meg, hogy a menyhal – mint a szürkeharcsa – kifejezetten érzékeny a fényre. Azaz, ha erős a telehold, nem biztos, hogy látunk menyhalat… Ha viszont nagy, és koszos áradás jön, akár fényes nappal is megfoghatjuk!
A menyhal-mennyország a Dunán 2010-ig volt. Ez azt jelenti számokban kifejezve, hogy két-három pecázás alatt 10 percenként volt kapás és hal is… Amikor a vörösiszap-katasztrófa bekövetkezett, még azon a télen lehetett menyhalat fogni. Nem is aggódtunk, mert a szennyezés ellenére tudtunk halat fogni. Sajnos azonban valami megváltozott, mert 2014 évig alig-alig lehetett menyhalat látni. A mostani időszakban (2014-2022-es évek között) én azt látom, hogy a menyhal állománya folyamatosan erősödik. Az sem titok, hogy hova szoktam lejárni. A menyhalhorgászok egymással úriemberek. Hideg van, a Dunán mindig van elég hely. Szeretek lejárni a békásmegyeri kövezésre, a szentendrei hajókikötőhöz, és a pünkösdfürdői területre is. Egyik évben egy jó barátom kérte a segítségemet. A legjobb helyemre ültettem le, én pedig egy olyan helyre mentem el, ahol nem igazán tapasztaltam addig menyhalat. A sors viszont kiszámíthatatlan, főleg a menyusoknál. A barátomnak kapása sem volt, én pedig ki tudtam fogni egy darab menyhalat. Ennek az a tanulsága, hogy soha nem szabad feladni: legyünk elég bátrak változtatni, és új helyeket kipróbálni.
Nemzetközi Természetvédelmi Fesztiválon elnyert második helyezésről készült film itt tekinthető meg:
A közösségi médiában, a Menyhal-Lota Fan Klub csoportban, azt látom, hogy egyre többen fognak menyhalat, aminek személy szerint nagyon örülök.
Aki még nem járt sikerrel, az ne késlekedjen. Körülbelül egy hónap maradt a menyhal horgászatára. Aki most lemarad, legközelebb csak ősszel próbálkozhat újból – összegezte tapasztalatait Könye Géza menyus horgász.
- Végszerelék összeállítása
- Egy hatalmas süllő a Sebes-Körös folyóból
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Könye Géza
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Horgászat
Egy hosszú küzdelem vége
Bíró Róbert élményeiről számolt be lapunknak legújabb fogásáról:
Nem szeretek célirányosan egy bizonyos halra horgászni! Volt már benne részem és tudom, hogy mennyire megszállottá tud válni az ember… Az adott folyón, ahol horgászom, a múlt év késő tavaszán volt szerencsém „fekuttyantani” egy komolyabbnak tűnő halat. A jelekből ítélve sejtettem, hogy jó hal jön be alám. Természetesen nem tudtam megetetni egyszer sem – sem nadállyal, sem kagylóval, még vertikális pecával sem.

Fotó: Tasnádi Attila – Agro Jager News
Idén szintén próbálgattam kuttyogatva horogra csalni, sajnos a kiülős éjszakai pecára most annyira nincs lehetőségem. A héten Tasnádi Attila barátommal, akivel imádok horgászni – hasonlóan elvetemült, megszállott horgász, mint én –, megbeszéltük, hogy kimegyünk, és megpróbáljuk élő hallal kuttyogatva megetetni.
Hát, őszinte leszek, már itt kijött belőlem a megszállottság: 1 órát kalapáltam a fejét. Volt, hogy a farkával belecsapott a zsinórba úgy, hogy a két bot előkezsinórja összegubancolódott (biztos tele lehetett már a puttonya velem), de ismét nem tudtuk megetetni – se nadály, se élőhal nem kellett neki.
Hát jó, akkor „ráülünk a fejére” az éjszaka: állított bot, spanolós módszer, tenyeres kárász.
Azt tudni kell a vízről, hogy a helyi szabályok nem teszik lehetővé a parti horgászatot a folyó ezen szakaszán (amit egyébként nem is bánok), de ezáltal kicsit melósabb a peca…
Szóval nekiálltunk volna épp az esti pecának, amikor Ati hazatelefonált, hogy minden rendben van-e. Sajnos nem volt. Láttam rajta, hogy nagyon bántja valami. „Ha úgy érzed, menjünk haza a francba, hagyjuk a pecát” – mondtam neki. Hát igen, úgy érezte, hogy otthon a helye. Egy anyának is jól esik a segítség a nehéz pillanatokban (Attinál két pici gyermek van), de ő miattam nem akart hazamenni, mert az ő kocsijával érkeztünk a vízhez.

Fotó: Tasnádi Attila – Agro Jager News
Aztán közös megegyezésre elindultunk haza. Természetesen, mint láthatjátok, én átpakoltam az autómba, és visszamentem. Behúztam az előre elkészített pecákat: 3,5 méteres előkék voltak fent, 4,2 méteres vízben, közvetlen oda engedtem le a csalit (tenyeres kárász), ahol a hal fekvőhelye volt – véleményem szerint.
19:00-kor kerültek be a pecák és 21:00-ig két kapásom volt. A bot hajolt a víz fölé, szólt a jelző, majd mikor már éppen szakadt volna a szakító, egyszer csak elengedte. Tudtam, hogy jó hal volt, csak óvatos.
Aztán 22:00-kor már nem volt kérdés. A jobbos pecámon a 10500-as Pennek a fékje lett a kapásjelző – arra lettem figyelmes, hogy húzza a zsinórt a dobról, a jelző sikít. Itt már tudtam, hogy Ő az.
Aztán kis harc után meg is lett!
Elmondhatatlan az érzés, mikor célirányosan horgászol egy bizonyos halra hosszú ideig és az a katarzis, amibe az ember kerül, mikor végül bekerül a csónakba… hát, elmondhatatlan.
Attinak külön köszönet, hogy este 23:00-kor felöltözött, autóba ült, és kocsikázott 60–80 km-t, hogy segítsen képet készíteni nekem erről a csodás halról!
Köszönöm, hogy elolvastad!
Fotelhuszárok kíméljenek!
Görbüljön mindenkinek!
Írta: Bíró Róbert
Horgászat
Sajtóközlemény a balatoni strandok horgászatáról
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., mint a Balaton és vízrendszere halgazdálkodásra jogosultja közleményt adott ki a balatoni szabadstrandok, illetve a kijelölt fürdőhelyek horgászati lehetőségeiről.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Tisztelt Horgásztársak!
Az utóbbi időben több balatoni strand esetében szűkültek a horgászati lehetőségek az időbeli hozzáférhetőség tekintetében. Ebben nagy szerepet játszik, hogy a szabadstrandok közül egyre több partszakaszt, illetve egyre hosszabb időszakokra minősítenek „kijelölt fürdőhellyé”. A 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet a kijelölt fürdőhelyek üzemeltetéséről szól, amelynek 7. mellékletének 7. pontja említi, hogy „A fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad.” E szerint horgászati tilalmat kiírni csak a fürdési szezonban lehet jogszerű, ennek meghatározása egyébként településenként eltérő időszak.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Ugyanakkor fontos jogszabály a kérdéskörben a „46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, amelynek 2. § (1) pontja kimondja:
„Tilos fürdeni: h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;”
A horgászok érdekében a MOHOSZ, valamint Társaságunk javaslatára született az a 2018. év végén megjelent módosítás, melyről 2019. januárban minden Balaton-parti önkormányzatnak küldtünk tájékoztató levelet:
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 23/C. § értelmében:
„A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló partján a horgászati tevékenység végzése csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható, ide nem értve a halgazdálkodási hatóság által elrendelt korlátozást.”
Társaságunkat a 2025. évi strandszezon tekintetében egyetlen egy Balaton-parti önkormányzat sem kereste meg a kijelölt fürdőhelyeken elrendelni kívánt horgászati tilalmak kapcsán, ennek következtében egyetlen helyre sem adtunk hozzájárulást horgászati korlátozásokhoz.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Mindezek következtében álláspontunk a következő:
Az állami vagy önkormányzati tulajdonú kijelölt fürdőhelyeken (ezek a vízen bójával, a parton táblával jelölve vannak) elrendelt horgászati tilalmakat jogszerűnek tartjuk, de csak nappal, tehát napkeltétől napnyugtáig. Ezeken a helyszíneken az éjszakai horgászat továbbra is engedélyezett.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonú szabadstrandokon, szabad partszakaszokon, amelyek nem kijelölt fürdőhelyek (nincsenek bójával és táblával kijelölve) a horgászat semmilyen korlátozása nem jogszerű, tehát ezek folyamatosan horgászhatóak. Természetesen értelmetlen lenne, így egy horgásztárs sem akar a fürdőzők között horgászni, ezért ezeken a helyeken is kérjük, hogy a gyakorlatban nappal csak olyan helyeken horgásszanak, ahol épp nem történik fürdőzés.
Amennyiben valamely horgász az itt leírtak szerint horgászik, de mégis jogsérelem éri, Társaságunk vállalja és ellátja jogi képviseletét.
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Akasztott, fogott egy szép halat?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Polgár Sándor harcsahorgász a Tisza középső szakaszán kapitális harcsákat akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Évek óta horgászom a Tisza középső szakaszán. Itt születtem, itt nőttem fel, nagyon közel áll a szívemhez. Néhány éve már kizárólag a harcsákat üldözöm. Voltak szép eredményeim, gyönyörű halakat fogtam és engedtem vissza, de ami az elmúlt héten történt, azt még most is nehéz felfogni. Egész horgászpályafutásom alatt törekedtem a szelektálásra, próbáltam minél nagyobb egyedeket becsapni, hiszen sporthorgászatot folytatok, így nem a zsákmányszerzés volt az elsődleges cél. A csend, a természet és a Tisza szépsége, valamint a kapitális halak körüli misztikum az, ami igazán besugárzik az ember lelkébe.

Fotó: Polgár Sándor – Agro Jager News
Éppen pár napos szabadságra készültem, amikor egy betörő hidegfront és az elviselhetetlen hőség enyhülése körvonalazódott. Gondoltam, itt az idő: igazi nagyhalas napok jönnek, nem szabad tétovázni, menni kell! Kuttyogatva vettem üldözőbe a tiszai óriásokat, és már az első nap, több kapás kíséretében, sikerült fognom egy impozáns, 180 centiméteres harcsát. Tudtam, hogy jó az elképzelés és a technika, hiszen ez már önmagában is nagyon szép eredmény, de ami ezután jött, még engem is meglepett.
Két nappal később újra vízen voltam a szokásos módszerrel, és a kapás nem sokáig váratott magára. Egyből éreztem, hogy nem mindennapi hallal hozott össze a sors! Határozott, gyors fárasztással és egy jól összehangolt felszereléssel pár perc alatt megpillantottam a felszínen azt a kapitális halat, amire már nagyon vártam. A parton, a barátom segítségével gyorsan és kíméletesen megmértük a hosszát: 222 centiméter volt, a súlyát 65–70 kg közé tippeltük. Pár remekül sikerült fénykép után visszaengedtem a Tisza mélységébe. Remegő kézzel és felfoghatatlan élményekkel csaliztam újra a felszerelésemet.

Fotó: Polgár Sándor – Agro Jager News
Még az előző fogás hatása alatt voltam, amikor újabb kapás érkezett. Gyorsan tudatosult bennem, hogy ismét egy nagy hallal küzdök: nem szabad hibázni, összpontosítani kell! Hamarosan ismét parton voltunk egy újabb kétméteres harcsával – kereken 200 centi volt a hal hossza, a súlya körülbelül 55 kg lehetett. Hihetetlen küzdelmek voltak, a horgászatot aznapra be is fejeztük, hiszen mindketten tudjuk: ez egy nem mindennapi, szinte megismételhetetlen és kitörölhetetlen eredmény és élmény, amire egész életünkben emlékezni fogunk.
Köszönöm, Tisza!
Írta és fényképezte: Polgár Sándor
Polgár Sándor Tiktok oldala itt érhető el! Kattints a linkre!