Keressen minket

Horgászat

Tapasztalatok a dunai menyhal horgászatáról

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország vizeiben él egy különleges hal, ami a horgásztársadalom egy igen szűk rétegét a hideg, téli hónapokban a vízpartra csalja. A menyhal horgászata egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. Amíg a bojlis horgászok és a szürkeharcsa horgászok készülődnek a szezonra, addig a menyhalasok sok-sok éjszakát ülnek kint a folyóvizeink mellett. A híres természetkutató, Herman Ottó szerint a menyhal a folyóvizeink mellett őshonos a Balatonban és a Fertő-tóban. Ezt a halfajt azonban kisebb tavakban ne is keressük. Ő egy igazi vadhal, ami a leghidegebb hetekben ébred fel a nyári álmából, és éli különleges életét.

Könye Géza osztotta meg a tapasztalatait dunai menyhal horgászatáról (Kép: Könye Géza – Agro Jager News)

Erre a különleges halra csak és kizárólag télen lehet horgászni, amikor hideg van. A menyhal nyáron is táplálkozik, de akkor, valamiért a horgászok nem tudják horogra csalni. Január második felében a tartós hideg napok száma jelentősen megugrott, így a menyhalhorgászok az ország különböző pontjain vallatták a vizet.

A következő interjúalanyunk Könye Géza, aki 2006-ban kezdte el a menyhal horgászatát. Géza, ha teheti, a szabadidejében horgászik. Télen egy kicsit nehezebb a hideg miatt pecázni, de a szenvedélyes horgásznak ez sem jelenthet akadályt.

Kérlek mesélj magadról! Hogy szerettél bele a menyhalakba?

Gyerekként a Bodrogon és a Tiszán horgászhattam, főleg a nyári szünetekben. Ez maradandó élményt okozott nekem. Mindenféle halat sikerült kifognom. Akkoriban nem volt lehetőségem horgászni a téli hónapokban. Egyszer, amikor még kis horgász voltam, hallottam egy történetet egy különleges halról, ami csak télen aktív. A körülmények akkor nem tették lehetővé a menyhal horgászatát. Amellett egy gyereknek nem is való a téli folyók melletti horgászat, főleg nem egyedül. Közben megváltoztak a lehetőségeim. Ekkor felcsillant a remény, hogy végre menyhalat is láthassak…

Egy igazi horgász nem riad meg a körülményektől (Kép: Könye Géza – Agro Jager News)

A lelkesedésem és a türelmem azonban a Dunán, alkalomról alkalomra kissé csökkent. Nem ment, nehezen ment a dunai horgászat. Az ólmok túl gyorsan fogytak. Amikor pedig minden optimális volt, maximum gébeket sikerült kifogni. Sokszor azt éreztem, hogy olyan a dunai horgászat, mint egy végeláthatatlan küzdelem. Amikor csak tehettem, folyamatosan azon gondolkoztam, vajon mit ronthatok el. Egyre többet olvastam, tanultam a hibáimból. Végezetül sikerült kifejleszteni a saját technikámat, ami elvezetett a dunai halakhoz. Sikerült megtörni a jeget, mindenféle halat sikerült horogra csalni. A menyhalhorgászat, azonban a téli hideg miatt nehezebb . Akinek nincs elég türelme, és nem elég edzett, előbb-utóbb lemorzsolódik.

Kérlek mesélj a dunai menyhalas tapasztalataidról!

2006-óta minden télen kint vagyok. A horgászat is egy művészet. Nincs két egyforma nap, időjárás, vízállás, mindig új körülményekhez kell alkalmazkodni. Az elmúlt évek során naplót vezettem: felírtam a vízhőmérséklet mellett a levegő hőmérsékletét, a vízállást, a fogás időpontját, és a halak adatait is. Saját adatbázist létesítettem a menyhalakról. Nincs titok, amit kaptam másoktól én is tovább szeretném adni a fiatalabb generáció részére. Általában feeder bottal horgászom. A végszerelékem végtelen egyszerű. Egy akkora csúszóólmot használok, ami képes megállítani az 50-70 cetiméter hosszú végszerelékemet. Emellett van egy kiszuperált pergető botom, ami erre a célra tökéletesen megfelel. Számos csalit kipróbáltam. Nekem az egyik nagyon bevált. Az pedig a géb… Az esetek jelentős többségében, tízből kilenc alkalommal meg is tudtam fogni a tökéletes csalihalat is, a legegyszerűbb technikával. Egy pici ólom, és úszó segítségével a kövezések mellett úsztatom a felkínált csalit, vagy úszó nélkül úsztatom.. Ha meg van a csali, azt kettévágom, és 2.0 vagy 3.0 horogra tűzöm fel. Körülbelül öt centiméteres csalit használok, amit a két végén megtűzök. Aki nem elég magabiztos, annak azt javaslom, hogy szerezzen be csalihalat boltból, mert elég nagy rizikó, ha valaki a helyszínen próbál meg gébet kifogni. Nem biztos, hogy elsőre sikerülni fog. Ezt a halfajt nyáron könnyű megfogni, télen azonban nehezebb! Az évek alatt kiderült, hogy a menyhal bármekkora horgot képes felvenni. A nagyobb horgok azért jobbak, mert nem képesek nagyon lenyelni és a fogás után könnyebben ki tudjuk szabadítani a horgot. Akkor van esélyünk leginkább menyhalat fogni, ha a vízállás a Dunán kisebb vagy átlagos, mert a menyhalak a kövezések körül keresnek élelmet. A menyhal egyébként egy falánk jószág. Egy esetet soha nem felejtek el: az egyik fogásnál az egyik menyhal szájában négy horgot láttam. Ebből egy az én horgom volt, kettő a szomszédomé, az első pedig ismeretlen horgásztól akadhatott meg. A hal képes akár fél óra elteltével újra felvenni a felkínált csalit..  A horgász barátommal nem akartuk elhinni, de tényleg így volt.

A menyhal nehezen horogra csalható hal. A menyus horgászok sokszor egymást erősítve ülnek kint a vízpartokon (Kép: Könye Géza – Agro Jager News)

A Duna azonban nagyon rapszodikus, semmi sem biztos, sikerre nincs garancia. Az egyik évben meg tudtam azt tenni, hogy egy hónapon keresztül minden este lemehettem egy kicsit pecázni. Egy darab mozdítás nem volt a boton. Ezt kudarcnak éltem-e meg? Egyáltalán nem. Vélhetően, akkor azon a szakaszon nem volt menyhal. 15 éves tapasztalatom alapján ki merem azt jelenteni, hogy a szürkület és a sötétedés utáni maximum két óra az optimális időszak a menyhal kézrekerítéséhez. A legelső, legkorábbi menyhalamat az egyik évben szeptember 14-én fogtam ki, amikor a vízhőmérséklet még csak 10 Celsius fokos volt. Saját tapasztalataim alapján az esetek többségében október közepétől tudok menyhalat fogni, de ez is sok tényezőtől függhet. Az ívás nem minden esetben befolyásoló tényező. Az ívást, szerintem nem a víz hőmérséklete határozza meg, hanem a nappalok hossza.  Azt figyeltem meg, hogy a menyhal – mint a szürkeharcsa – kifejezetten érzékeny a fényre. Azaz, ha erős a telehold, nem biztos, hogy látunk menyhalat… Ha viszont nagy, és koszos áradás jön, akár fényes nappal is megfoghatjuk!

A menyhal-mennyország a Dunán 2010-ig volt. Ez azt jelenti számokban kifejezve, hogy két-három pecázás alatt 10 percenként volt kapás és hal is… Amikor a vörösiszap-katasztrófa bekövetkezett, még azon a télen lehetett menyhalat fogni. Nem is aggódtunk, mert a szennyezés ellenére tudtunk halat fogni. Sajnos azonban valami megváltozott, mert 2014 évig alig-alig lehetett menyhalat látni. A mostani időszakban (2014-2022-es évek között) én azt látom, hogy a menyhal állománya folyamatosan erősödik. Az sem titok, hogy hova szoktam lejárni. A menyhalhorgászok egymással úriemberek. Hideg van, a Dunán mindig van elég hely. Szeretek lejárni a békásmegyeri kövezésre, a szentendrei hajókikötőhöz, és a pünkösdfürdői területre is. Egyik évben egy jó barátom kérte a segítségemet. A legjobb helyemre ültettem le, én pedig egy olyan helyre mentem el, ahol nem igazán tapasztaltam addig menyhalat. A sors viszont kiszámíthatatlan, főleg a menyusoknál. A barátomnak kapása sem volt, én pedig ki tudtam fogni egy darab menyhalat. Ennek az a tanulsága, hogy soha nem szabad feladni:  legyünk elég bátrak változtatni, és új helyeket kipróbálni.

Nemzetközi Természetvédelmi Fesztiválon elnyert második helyezésről készült film itt tekinthető meg:

A közösségi médiában, a Menyhal-Lota Fan Klub csoportban, azt látom, hogy egyre többen fognak menyhalat, aminek személy szerint nagyon örülök.

Aki még nem járt sikerrel, az ne késlekedjen. Körülbelül egy hónap maradt a menyhal horgászatára. Aki most lemarad, legközelebb csak ősszel próbálkozhat újból – összegezte tapasztalatait Könye Géza menyus horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Könye Géza

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

 

Horgászat

Pettyes harcsa a Tolnai-Felső holtágban

Print Friendly, PDF & Email

Pettyes harcsát fogtak a Tolnai-Felső holtágban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2022. májusában, a Tolnai-Felső holtágban, egy helyi horgász éjszakai pontyhorgászatra indult. A Tolnai Horgászegyesületek vízterülete az óriási holtágáról ismert, amely megközelítőleg 13 kilométer hosszú. A vízterület egyes partszakaszai  csak nehezen közelíthetők meg.

Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News

Ha esik egy kis eső, a földutakon szinte lehetetlen közlekedni. Dombori felől csak csónakkal lehet bejutni ide. Egy igazi vadregényes víz, számos ismert, és egyes esetekben ismeretlen halfajjal.

A régi komp átkelő helyén, amit a helyiek csak francia révnek hívnak, kezdődött el aznap este a horgászat. Egy marék tigrismogyoró volt az alapetetés. Ez elsőre kevésnek tűnhet de nem itt a Tolnai-Felső holtágban. Szerencsére a halállomány jelentős, meg egyébként sem szabad túletetni a helyi halakat – kezdte beszámolóját a horgász.

Megfőzött tigrismogyorót  kínált fel egy Hayabusa P1 -es négyes méretű horoggal. Hajnal egy óra után, viszonylag erős kapása lett. Erőteljes bevágás után érződött a feederboton, hogy sikerült valamit megakasztania. Nem tipikus pontykapás volt, inkább hasonlított a harcsáéra. Rövid fárasztás után, kiemelve a vízből, egy ismeretlen harcsafaj nézett vele szembe. A horog a szája szélébe akadt, csak a szerencsén múlott, hogy nem a hal nem szakította le magát.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sokáig nézte a harcsát, majd eszébe jutott, hogy a helyiek körében jól ismert halőrt, Wimmer Ferencet kellene felhívnia.  A hajnali fél kettő nem volt optimális telefonálásra való idő, de az éberen örködő, sötét éjszakában egyedül szolgálatot teljesítő halőr, azonnal felvette a telefont. Nemsokára ki is érkezett a helyszínre, azonnal tudta a választ: ez egy pettyes harcsa!

2022. július 25-én egy szerencsés horgász, süllőzés közben, már fogott egy ilyen halat kishallal a Lehőczi holtágban…

Ez az idegenhonos harcsa Észak-Amerika fontos tógazdasági haszonhala, amelyet számos kontinensen tenyésztenek. A pettyes harcsa Észak-Amerika legelterjedtebb harcsája, egyben kedvelt horgászhal is. Az Amerikai Egyesült Államokban megközelítőleg évente nyolcmillióan horgásznak a fajra. Ez a harcsa Missouri, Iowa, Nebraska, Kansas és Tennessee államok hivatalos hala is egyben. Magyarországra 1975 óta több importált állománya került, melyet zárt, üzemi körülmények között továbbtenyésztettek. A szakemberek eddigi kutatásai alapján a magyarországi meghonosodására nincs sok esély, mivel viszonylagosan nagy vízhőmérsékleti igényű halfajok egyike. A mostani második fogás, cáfolja ezt a megfigyelést.

A Tolnai-Felső holtágban ez az első dokumentált fogás, ami sok kérdést felvet. A telek egyre enyhébbek, vélhetően ez az új megjelent harcsafaj képes volt túlélni az eddigi teleket. Mivel a holtág kapcsolatban áll a Dombori-holtággal, a Sió csatornán keresztül a Balatonnal is, lehetetlen megállapítani azt, hogy került ez a faj Tolnai Horgászegyesületek vízterületébe.

Idegenhonos halakat a hazai vizekbe tilos betelepíteni, amelyet számos jogszabály egyértelműen definiál. Új fajok betelepítése a hazai ökoszisztémába súlyos károkat okozhat – zárta beszámolóját Wimmer Ferenc.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Halvédelem

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Engedjétek meg, hogy a halvédelemről megosszam veletek azokat a gondolatokat, amik elsősorban számomra fontosak, de ha ti is olyan elvetemült harcsaimádók vagytok, mint én, bizonyára nektek is fontos lesz. Az utóbbi pár évben az internetnek köszönhetően erőteljesen gyarapodott a harcsahorgászok száma. A harcsás csoportoknak köszönhetően többet találkozunk azokkal a gyönyörű fogásokkal, amiket sikerül elejteni, akár véglegesen, akár rövid időre.

Fotó: Zala Márk – Agro Jager News

Én úgy gondolom, hogy nekünk harcsahorgászoknak, (mivel a horgászok közül nekünk van a legnehezebb dolgunk) az általunk kifogott halaknak kötelező, a neki kijáró tiszteletet és védelmet megadni. Igen, abban az esetben is, ha a hal konyhára kerül.
Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy a harcsával való tisztességes bánásmód és a hal védelme akkor kezdődik el, amikor a halat már a partra segítettük. Jó pár év alatt rájöttem arra és szerencsére nem csak én, hanem rengeteg sporttárs, tógazda és a Magyar Országos Horgász Szövetség is, hogy a halvédelem ott kezdődik, ahol a felszerelésünk véget ér. Ez pedig nem más, mint a horog. A hármashorgok fokozatos kivezetése, véleményem szerint, az egyik legjobb, legokosabb és leghalkímélőbb döntés. Sajnos, a magyar horgászok fejében, a hármashorog úgy van jelen, mivel három ága van, sokkal biztosabban akad. Azonban rengeteg horgász, rengeteg hal és tapasztalat alapján nyugodtan elmondható az, hogy egy megfelelően összeállított végszereléknél, az egyes horgok sokkal nagyobb százalékban, sokkal biztosabban akadnak és sokkal kíméletesebbek a halhoz.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Remélhetőleg fokozatosan azok a horgásztársak is belátják ezt a dolgot, akik megszállottjai a hármashorgok használatának. A legnagyobb hátránya, hogy a hármashorog úgy össze tudja varrni a hal száját, hogy az sem táplálkozni, sem a vízben lélegezni nem tud. Egyértelműen a hal pusztulásához vezethet, amennyiben esetlegesen a halban marad. Szerencsére ez annyira nem gyakori eset, viszont akadás szempontjából sokkal jobban roncsolja a hal száját.

A hal fárasztása

Hogy pontosan meg is értsétek, mire gondolok, egy kicsit kifejtem. A harcsa fárasztása, kifejezetten a nagyobb a halaké, intenzív, sok energiát, gyakorlatot és ügyességet igényel annak érdekében hogy a halat sikeresen partra tudjuk segíteni. A fárasztás, védelemben játszott szerepe pedig nem más, mint az, hogy a halnak a lehető legkevesebb esélyt adjuk meg arra, hogy befűzze magát az adóba, összetörje magát, magára tekerve a zsinórt sérüljön, túlfáradjon stb. stb… A fárasztás kétélű fegyver, mert bár látszatra durván bánunk a hallal (nevezzhetjük így is, de inkább nevezzük nevén a gyereket, hívjuk inkább fárasztási intenzitásnak, mintsem durvaságnak) elsősorban az ő érdekét szolgálja. A legnagyobb harcsák (és most itt a passzív harcsahorgászokról van szó) fárasztása sem tarthat tovább 25-30 percnél.

Fotó: Zala Márk – Agro Jager News

Biztosan vannak extrém helyzetek és helyek, ahol esetleg elhuzódhat de ez nem gyakori. Teljesen felesleges órákat fárasztgatni. Egyrészt olyan szinten lefáraszthatjuk a halat hogy a kimerültségtől akár el is pusztulhat, másrészt sokkal több esélyt adunk neki arra, hogy a fentebb említett dolgok közül valamelyiket megtegye: pl. leakadás vagy horog kiszakadása. Tehát a harcsa fárasztását kellő erővel, és megfelelő intenzitással kell végezni ahhoz, hogy a fárasztás eredményes legyen és a halvédelem megvalósuljon. Ezzel a ponttal szoros összefüggésben van a következő, hiszen ha a felszerelésünk nem megfelelő, az intenzív fárasztás nem kivitelezhető.

A  felszerelés

Ez a pont is, mint a többi, ugyanúgy nem elhanyagolható dolog, mivel ez is azt a célt szolgálja, hogy a halunk minél gyorsabban, minél kevesebb sérüléssel partra jöjjön, majd eredményesen vissza is tudjuk engedni. Ha belegondolunk, egy nem megfelelő felszereléssel, legyen az bojlis, feeder vagy egy könnyebb pergető felszerelés, amelyik nem harcsára van optimalizálva, gyakorlatilag a fárasztás eredménye az elejétől a végéig kizárólagosan csak a szerencse kérdése. Senkinek sem jó, főleg a halnak nem, ha egy alkalmatlan felszerelést betépnek a szájába és hosszú, hosszú időn keresztül vonszolja magával mint egy koloncot. Egy rosszabb minőségű harcsázó végszerelék esetében fennakadhat valamin ami úgyszint a hal pusztulását okozhatja. Aki eredménnyel akar harcsázni, annak KÖTELEZŐ a tőle elvárható legjobb, harcsára alkalmas felszerelés, beszerzése. Ez nem minden esetben jelenti a drága felszerelést. A halban maradt szerelékek miatti fertőzésveszélyről ne is beszéljünk.

A hal kiemelése
A kisebb egyedeknél ez nem jelent problémát, hiszen a szájába nyúlva könnyűszerrel kiemelhetjük a horgot. A gond a nagyobbaknál kezdődik. Olyan testsúlyú egyedeket is fogunk szerencsére, amiket nem egyszerű partra segíteni, és kizárólagosan úgy lehet a matracra fektetni, hogy halat vagy behúzzuk a csónakba, vagy kihúzzuk a partra. Ez a húzás, mivel az életterétől eltérő környezetben történik, véleményem szerint mindenféleképpen valamilyen negatív hatással érinti  halat. Próbáljuk ezt a hatást a lehető legminimálisabbra csökkenteni. A halat mindig az oldalán húzzuk és lehetőleg minden esetben tegyünk alá egy harcsamatracot, vagy erre alkalmas eszközt.  A hal nyálkahártyájának vagy bőrének sérülése fertőzésveszélyes, ezért kerüljük a földön, füvön, de még a száraz harcsamatracon való húzgálást is. Ügyeljünk oda arra, hogy a kiemelés során ne a hasán vonszoljuk, hiszen a belső szerveinek megnyomása úgyszintén a pusztulásához vezethet.

A harcsamatrac

A harcsamatracot a fent leírt okok miatt használjuk. Nagyon sok boltban kapható, de barkácsolhatunk is. Ki miben hisz, mit szeret. A pokróc, takaró és hasonló jellegű dolgok természetesen mind alkalmatlanok, felejtsük el őket. Mindenképpen olyan anyagot keressünk, ami nem szívja el a vizet, felülete sima, csúszós. Vagy választhatjuk az egyszerűbb megoldást, elmegyünk a boltba és veszünk egyet.  Ahhoz, hogy a matracra fektetett halat megszabadítsuk a horogtól, mindenképpen javaslom a fogó használatát. Az általunk használt horgok úgy mennek át a kezünkön mint a vajon. Nem játék.

Fotó: Horváth Róbert – Agro Jager News

Ha átmegy és a hal vergődni kezd, kiszakítja a kezünkből… Jobb ezt elkerülni. Apropó kezünk! Bár nem halvédelmi szempont, de elengedhetetlen a megfelelő kesztyű használata. Védjük azért magunkat is. És nem mellesleg egy jó kesztyű jól mutat a fényképen. Ide sorolom a sebfertőtlenítőt is. Én használom, biztosan jobb, mint a semmi. Kerüljük a földre, betonra, sárba letett halat. Nagyon kiábrándító egy paníros hal fényképe, a lógatott halért pedig én az engedélyt is elvenném. Bocsánat de igy gondolom. Ami megmarad egy hal után, az az emlék, a fotó és esetleg videó. Legyen olyan minőségű, hogy jó legyen később visszanézni.

A hallal való bánásmód a fotózás során 

A harcsának diszkomfortos a szárazföld. A vízben teljesen máshogyan hat a gravitáció a testére, szerveire. Kerüljük a hal sokszori emelgetését, hasának nyomását, a hosszú idejű parton való tartását. A kisebb halaknál (olyan 10-15 kg-ig) nincs gond de nagyobb halak alsó állkapcsánál való emelését egyenesen ellenzem.  Mekkora terhelést kap a hal porcos gerince, ha az állánál lógatjuk lefelé? Gyors fotó, videó, és hadd menjen dolgára. Én személy szerint a hal lepányvázását nem szeretem, mivel én halat nem viszek haza. Amennyiben mégis szükséges, akkor a nagyobb halak esetében, a sokak által használt szilikonos pányva a legjobb megoldás. Figyeljünk oda, hogy nyáron, amikor meleg a víz, hosszú pórázra tegyük, mert a túl meleg vízben könnyen feladhatja a harcot. Kicsi harcsákat nyugodtan tehetjük pontyzsákba, esetleg úszó mérlegelőbe. A lényeg, hogy ne törjük a halat. Ne tekerjük bele, ha nem fér.

Videót készítette: Horváth Róbert

Mérlegelés, mérés

Személy szerint kizárólag a hal hosszát mérem. Nem töröm a halat azzal, hogy mindenféle összetekert, bebugyolált pózban emelgetem. A hosszából hellyel közel meg lehet tippelni, mekkora súlyú. Már persze ha érdekel minket…… Versenyeken van ennek jelentősége, de szerencsére a harcsafogó versenyeket rendező tavak rendelkeznek megfelelő méretű soroglyával. A nagy halak mérését, ha kell, akkor kizárólag így…. Így leírva és olvasva soknak tűnhet, de higyjétek el, hogy a parton ez nem több mint pár perc… De kizárólag így tehetünk meg mindent annak érdekében, hogy a hal is biztonsággal elússzon és az emlék is élménnyé tudjon alakulni, amit egy szép fotóval is megtámogathatunk. Köszönöm, hogy rászántátok az időtöket és elolvastátok ezt a kis szösszenetet. Így csinálom én. Ha már senki nem védi a harcsákat (tisztelet a kivételnek) legalább mi védjük, ami nekünk fontos. Legyen ez a zárszó. A következő részben a horgászbotokról lesz szó.

Írta és fényképezte: Horváth Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

50 éves a Kiskörei vízlépcső

Print Friendly, PDF & Email

Fél évszázaddal ezelőtt, 1973. május 16-án avatták fel a Kiskörei vízlépcsőt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Fél évszázaddal ezelőtt, 1973. május 16-án avatták fel a Kiskörei vízlépcsőt. A létesítmény elsősorban a Tisza áradásainak szabályozása, valamint az ország egyik legszárazabb térségében az öntözéses gazdálkodás lehetőségének megteremtése érdekében létesült. Az akkori döntéshozók azzal számoltak, hogy Közép-Európában a legnagyobb öntözőrendszer jön majd létre, amely az innen kiinduló Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornákon keresztül összesen 300 ezer hektáron biztosítja majd az éltető vizet a szántóföldekre, rizstelepekre, halastavakba.

Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig

Az eredeti tervekben négy duzzasztási ütemet határoztak meg, a tározó ökológiai változásainak és a várható vízigények figyelembevételével. Az első a vízlépcső üzembe helyezésével egyidőben valósult meg, gyakorlatilag mederduzzasztást jelentett, a víz szintje mindenütt a partok között maradt, nem lépett ki a hullámtérre.

Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig

A második ütemű, térségi duzzasztásra öt évvel később, 1978-ban került sor. A hasznos tározott víztérfogat ezzel 96-101 millió köbméterre nőtt a Tiszán érkező vízhozamok függvényében. 1984-ben további 25 centiméteres vízszintemelés történt, így a tározó területe 127 négyzetkilométerre nőtt, és – nyári duzzasztási szintnél – 123 millió köbméterre bővült a hasznos tározótérfogata.

Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig

A mesterséges vízbázist eredetileg Kiskörei-tározóként ismerhettük, a Tisza-tó elnevezést csak 1988-ban kapta. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által üzemeltetett létesítményegyüttes azóta is meghatározó szerepet tölt be az egész Alföld társadalmi és gazdasági életében. Kiemelt jelentőséggel bír a klímaváltozás eredőjeként mind gyakoribbá váló időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.

Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig

Körzetét üdülőterületté nyilvánították, ami közvetlenül 13 tóparti települést érint, de közvetetten 46 település turisztikai attrakcióit, szolgáltatásait foglalja magába. Különösen az elmúlt három évtizedben eresztett gyökeret itt az aktív-, az öko- és a horgászturizmus, sorra létesültek kereskedelmi és falusi szálláshelyek, valamint létre jöttek az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A természet ezzel egyidejűleg pedig egyedülálló ökoszisztémákat „hozott létre” a tározóban és környezetében.

Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig

A Kiskörei vízlépcső az elmúlt fél évszázadban nagyon sokszor bizonyította létjogosultságát: a mértékadó szintet meghaladó árhullámok, jeges árvizek szabályozott levezetésében épp úgy, mint az egyre gyakoribbá váló szélsőségeses vízhiányos időszakokban, amikor az Alföld oázisaként a Tisza alacsony vízhozama ellenére komolyabb vízkorlátozás nélkül ki tudta szolgálni a térségi mezőgazdasági és ökológiai vízigényeket.

Fotó: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig

Ugyancsak emlékezetes, életmentő szerepet játszott az ezredforduló évében, a cianid szennyhullám levonulásakor. A duzzasztómű rendkívüli, utólag találóan Noé bárkájának nevezett üzeme ugyanis lehetővé tette, a hullámtér, a biológiai sokszínűséggel rendelkező holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek páratlanul gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott.

Forrás: Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kötivizig

Tovább olvasom