Keressen minket

Mezőgazdaság

Villáminterjú Dr. Kövér Lászlóval

Biharugrát az elmúlt hetekben ügyvezető polgármester vezette, ami azt jelenti, hogy semmiféle vállalást nem tehet, így egyetlen egy európai uniós forrásra nem pályázhatott a község.

Biharugrát az elmúlt hetekben ügyvezető polgármester vezette, ami azt jelenti, hogy semmiféle vállalást nem tehet, így egyetlen egy európai uniós forrásra nem pályázhatott a község. A legnagyobb érvágás talán az, hogy egy, a község számára elkülönített, mintegy 300 millió forint keretösszegű projekt került veszélybe, hiszen a meghirdetett határidőre nem adta be a falu a pályázatát. A pályázatok haszna a településen élő emberek számára fokozatosan jelenik meg: többet költenek a boltban, több vendég érkezik, a lehetőségek fokozatosan szélesednek ki. A beruházók számára kívánatossá válik a község, megnő az érdeklődés, az elszármazottak is vissza szeretnének térni a gyökereikhez. A falu az elmúlt 10 évben rengeteget fejlődött, ami az itt élő emberek számára már-már természetes, csak az idelátogatókat bűvöli el.

A választás előtti utolsó falugyűlés fényét emelte, hogy Magyarország egyik legfontosabb közjogi méltósága, az Országgyűlés elnöke is ellátogatott Biharugrára, aki a népszuverenitást, a függetlenséget képviseli Budapesten az Országházban. A faluba érkező vendégek között ott volt Dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Dr. Tolnai Péter, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, de a vendégek sorai között megpillantottuk Németh Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét és sok polgármestert is.

Méltatlan az a helyzet, ami itt Biharugrán, egy ciklus közepén kialakult – mondta Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Méltatlan, hiszen a képviselők, ahelyett, hogy hivatali kötelességüket teljesítve, tisztségüket vállalva, tisztességesen elvégzik a rájuk bízott feladatot, feloszlatják a képviselő testületet és olyan helyzetbe kényszerítik a falujukat, hogy új választásokat kelljen kiírni. Én azért fogadtam el a meghívást ide Biharugrára, mert úgy gondoltam,  el kell mondjam, amit Vígh Ilona véghez vitt 1998 óta ebben a választó körzetben és 2006 óta Biharugrán, az iskolapélda is lehetne a polgármesterek között. Még a városi rangban álló települések sorából is kiemelkedik Biharugra azzal, hogy az elmúlt pályázati ciklusokban mindösszesen 44 beadott pályázatból elhozott 42-t, s ezt még ellenzékben töltött ideje alatt 2006 és 2010-ben is képes volt tartani.

Ekkora volumenű beruházások lebonyolítása és a kormány közmunka programjának végrehajtása, ami mindenkinek új, és valljuk be azt is, hogy valójában ez egy szociális program is, óriási terhet vállalt fel nem csak a Belügyminisztérium, hanem az összes önkormányzat, itt Biharugrán és az egész ország területén.

Ki fog segíteni rajtunk, ha mi ezt nem tesszük meg – tette fel a kérdést Dr. Kövér László. Kiderült, hogy azok között az emberek között, akik munka nélkül maradtak és nem voltak hajlandók elhagyni az országot, bizony nagyon sok értelmes, okos, iparos, szakember van. Mindenki tisztában van azzal, hogy vannak olyan helyzetek, amelyeket nem tudunk egyedül megoldani. A közmunka programmal olyan feladatokat tudtunk adni ezeknek az embereknek, akik újra azt érezték, hogy szükség van rájuk és országszerte elindult az önkormányzatok égisze alatt a munka. Parkosítások indultak, kőműves és más szakemberek mutatták meg, ha lehetőséget kapnak, akkor nem csak Németországban, „nyugaton”, hanem itthon is tudnak minőségi munkát végezni. Persze aztán vannak, akik átlépnek innen a versenyszférába és vannak, akik maradnak, de működik a szisztéma és elindult egy változás felé az ország.

Ebben a nagy ívű programban, ahol csak Biharugrán 86 főt foglalkoztatnak, vannak hibák, mint ahogy minden munkahelyen vannak problémák itt is, és ezeket meg kell oldani. Minden önkormányzatnak van felügyelete, vannak független hatóságok, amelyek a pénzügyi, vagy a munkáltatói fegyelmet szabályozzák és meg kell tenni a szükséges lépéseket, ahogyan itt Biharugrán is ki fogják vizsgálni, hogy pontosan mi történt, egyáltalán volt-e, van-e visszaélés, bármiféle fegyelemsértés, mert jelenleg a feljelentéseken kívül más nem történt.
Magyarország sohasem volt könnyű helyzetben, most pedig összefogásra van szükség, nem pedig széthúzásra. Ami Biharugrán történik, arra odafigyel az ország, ahogyan Biharugra is odafigyel, mi történik hazánkban.

Úgy gondolom, hogy morálisan a biharugrai mozzanat elfogadhatatlan. Jogilag lehetőség van erre, de erkölcsileg mégsem helyes az, hogy ha valami nekik nem tetszik, akkor feloszlatják a testületet, ahelyett, hogy megpróbálnák rendezni az esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket. Ha már mindenképpen visszaadják a falujuk bizalmát, akkor mondjanak le, és az őket követő képviselők majd folytatják a munkát.

Dr. Kövér László zárszavában elmondta, hogy a demokrácia nagyon különös dolog, de tudomásul kell venni, hogy létezik. Ezért vasárnap minden lakosnak kötelessége, hogy elmenjen szavazni és tegye le a voksát nem csak most a polgármester választáson, hanem október 2-án is. Ahogy Biharugrára is igaz, hogy ne egy ember mondja meg, hogy legyen új polgármester és menjen a régi, úgy Brüsszel se mondhatja meg hazánknak, hogy Magyarországra akarata ellenére idegeneket telepítsenek le. A demokrácia akkor él, ha mindenki elmegy szavazni és megteszi a voksát. Ha nem megyünk el, akkor beletörődünk, hogy mások döntenek helyettünk.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő és Dr. Tolnai Péter, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke külön-külön is hangsúlyozta, hogy Vígh Ilona eredményes falufejlesztése, a közmunka és számos más sikeresen futó program mellett 62 millió forint megtakarítást tudott összegyűjteni, ami a falu számláján rendelkezésre áll. A több évtizedes közös munka és a tisztességes, becsületes munka meghozta az eredményeket.

Biharugra 2006-ban egy ellenzékben dolgozó országgyűlési képviselőt bízott meg, hogy vezesse a falu életét. Mindig is nyíltan vállalta elkötelezettségét és ma is messzemenően igazságos község hírében áll. Azt, hogy ebbe a helyzetbe került, most a képviselők helyett a falunak kell megoldania, amelynek július 24-én este lesz vége. Egy biztos, hogy minden készen áll, ahhoz hogy folytassák a munkát, a teljes szakmai stáb, a pályázatírókkal bezáróan.

Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenléte, szavai, hogy semmiféle vizsgálat nem zárult le és jelenleg semmiféle pénzt, semmiféle bírságot nem kell megfizetnie a falunak, megnyugvást hozott, s amennyiben felelősségre vonásra kerül a sor, azt is meg fogják tenni az illetékes hatóságok.

A biharugrai gyűlés után Dr. Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével beszélgettem:

Hogyan zárult a tavaszi ülésszak, mi történt az Országgyűlésben?

Egy rendkívül dolgos ülésszakon vagyunk túl. Nehéz időszakban van Európa, sok megoldásra váró feladat van. Az Országgyűlés hangulata csendes, jó ütemben zajlik a képviselők munkája és jó eredményekről számol be a kormány. A bizottságokban is megfelelő szakmaisággal zajlottak az ülések. Minden törvényesen zajlik, és bár jelenleg nyári szünet van az országgyűlésben, már készülünk az őszi ülésszakra és persze folyamatos a nemzetközi, külügyi munka is.

A falugyűlésen szóba került a Körösnagyharsány és Nagyvárad közötti határátkelő megnyitása. Ezzel kapcsolatosan jelenleg mi a hivatalos álláspont?

Jelenleg nincs biztosítva az a szabad átjárás a keleti országrészben, amely Ausztria, vagy Szlovákia felé biztosított a magyar és az európai uniós állampolgársággal rendelkezők számára. A teljes kormány, különösen Pintér Sándor belügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon dolgozik, hogy ez a határátkelő megnyílhasson. Tudomásul kell venni azonban, hogy Románia nem tagja a schengeni keretrendszernek. Sajnos a migrációs helyzet miatt úgy tűnik, hogy az uniós határellenőrzési rendszernek is meg kell újulnia, és a XXI. század kihívásaira is képesnek kell lennie megfelelő válaszokat adnia.
Addig, míg ez a rendszer nem bővül, csak Bukaresten múlik, hogy hajlandó-e megnyitni ezt a határátkelőt, hiszen Budapest nyitott arra, hogy minél előbb megnyithassuk a határt. Úgy gondolom, hogy a kereskedelem, a szolgáltatások élénkülése nemcsak Magyarország érdeke.

Elérkezett a Fidesz egy olyan mérföldkőhöz, hogy ma már több generációssá vált. A „nagy öregek” mellett minden generáció megtalálható a Fideszben. Pont Ön volt az, aki kezdeményezte a felső korhatár eltörlését. Milyen érzés alapítóként nézni a pártra és milyen ha „egymás között” beszélnek erről?

Tudomásul kell venni, hogy a polgári, konzervatív és keresztény értékeket képviselő politikai nézeteket képviselőkre szükség van. Ezt bizonyítják a számok, ezt bizonyítják az eredmények. 2002 után megtanultuk, hogy ki kell nyitni a kapukat és egyik pillanatról a másikra a nyolc ezres tagságunk 38 000 bővült. Lassan 30 éves lesz a Fidesz, és a korfa minden ágán vannak tagjaink, képviselőink és nagyon sok fiatal kapott helyett a kormányban. Sokak kaptak nagy lehetőséget, bizalmat. Mi is fiatalok voltunk, csak akkor nem tudtunk, mit akarunk, azon túl, hogy változásra van szükség. Ma már tudjuk honnan jövünk és azt is, hogy merre tartunk. Megmosolyogjuk ma már azt is, hogy mi lettünk a rangidősek. Az elmúlt idő alatt a Fidesz kiszélesedett és néppárttá bővült, azért mert szükség volt rá, azért mert erre a szellemiségre szükség van. Ez jó érzés, de sok felelősséggel jár. Nem csak nekem, az Országgyűlés elnökének, hanem mindenkinek, aki azt vállalja, hogy ebben a szervezetben kíván dolgozni.

Milyen üzenete van a külföldi tanulmányokra, külföldi hosszú távú ösztöndíjakra pályázó fiataloknak?

Csak arról tudok beszélni, amikor én voltam egyetemista. A családomból több 56-os élt akkor emigrációban és biztos segítettek volna a kezdeti lépésekben, ha úgy döntök, hogy elhagyom Magyarországot – azonban ez meg sem fordult a fejemben. Az biztos, hogy jó időnek el kell telnie ahhoz, hogy olyan fizetések legyenek hazánkban, mint nyugaton, de mi nem is abból a helyzetből indultunk. A béremelések folyamatosak, most a közigazgatásban dolgozók bére javult. Ma nagy lehetőségek vannak arra, hogy akár egyetemi tanulmányok alatt, vagy doktori végzés után, külföldön kutassunk. Erre sok magyar és persze nemzetközi forrás is támogatást nyújt, de egy-két év múlva jó nyelvtudással, nemzetközi kapcsolatokkal haza kell jönni, mert Magyarország a mi hazánk. Bár nehezebb, de mégis csak itt születtünk, itt van a családunk, itt vannak a barátaink. A költségvetést és a kormány bevételeit teljesen átformáltuk, a fiatalok családalapításához, a családok lakás építéséhez támogatást dolgozott ki a kormány, valamint ott vannak az európai uniós források, amelyeket maradéktalanul le kell hívni. A fiatalok letelepedését, pedig azzal is segíteni kívánjuk, hogy minden faluba visszakerüljenek az alsó tagozatos osztályok, például, ide Biharugrára is. Magyarország nem csak a szűken vett 10 millió magyar országa, hanem a világban szétszóródott többi 5 millió magyar hazája is.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom