Keressen minket

Mezőgazdaság

Villáminterjú Dr. Kövér Lászlóval

Print Friendly, PDF & Email

Biharugrát az elmúlt hetekben ügyvezető polgármester vezette, ami azt jelenti, hogy semmiféle vállalást nem tehet, így egyetlen egy európai uniós forrásra nem pályázhatott a község.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Biharugrát az elmúlt hetekben ügyvezető polgármester vezette, ami azt jelenti, hogy semmiféle vállalást nem tehet, így egyetlen egy európai uniós forrásra nem pályázhatott a község. A legnagyobb érvágás talán az, hogy egy, a község számára elkülönített, mintegy 300 millió forint keretösszegű projekt került veszélybe, hiszen a meghirdetett határidőre nem adta be a falu a pályázatát. A pályázatok haszna a településen élő emberek számára fokozatosan jelenik meg: többet költenek a boltban, több vendég érkezik, a lehetőségek fokozatosan szélesednek ki. A beruházók számára kívánatossá válik a község, megnő az érdeklődés, az elszármazottak is vissza szeretnének térni a gyökereikhez. A falu az elmúlt 10 évben rengeteget fejlődött, ami az itt élő emberek számára már-már természetes, csak az idelátogatókat bűvöli el.

A választás előtti utolsó falugyűlés fényét emelte, hogy Magyarország egyik legfontosabb közjogi méltósága, az Országgyűlés elnöke is ellátogatott Biharugrára, aki a népszuverenitást, a függetlenséget képviseli Budapesten az Országházban. A faluba érkező vendégek között ott volt Dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Dr. Tolnai Péter, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, de a vendégek sorai között megpillantottuk Németh Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét és sok polgármestert is.

Méltatlan az a helyzet, ami itt Biharugrán, egy ciklus közepén kialakult – mondta Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Méltatlan, hiszen a képviselők, ahelyett, hogy hivatali kötelességüket teljesítve, tisztségüket vállalva, tisztességesen elvégzik a rájuk bízott feladatot, feloszlatják a képviselő testületet és olyan helyzetbe kényszerítik a falujukat, hogy új választásokat kelljen kiírni. Én azért fogadtam el a meghívást ide Biharugrára, mert úgy gondoltam,  el kell mondjam, amit Vígh Ilona véghez vitt 1998 óta ebben a választó körzetben és 2006 óta Biharugrán, az iskolapélda is lehetne a polgármesterek között. Még a városi rangban álló települések sorából is kiemelkedik Biharugra azzal, hogy az elmúlt pályázati ciklusokban mindösszesen 44 beadott pályázatból elhozott 42-t, s ezt még ellenzékben töltött ideje alatt 2006 és 2010-ben is képes volt tartani.

Ekkora volumenű beruházások lebonyolítása és a kormány közmunka programjának végrehajtása, ami mindenkinek új, és valljuk be azt is, hogy valójában ez egy szociális program is, óriási terhet vállalt fel nem csak a Belügyminisztérium, hanem az összes önkormányzat, itt Biharugrán és az egész ország területén.

Ki fog segíteni rajtunk, ha mi ezt nem tesszük meg – tette fel a kérdést Dr. Kövér László. Kiderült, hogy azok között az emberek között, akik munka nélkül maradtak és nem voltak hajlandók elhagyni az országot, bizony nagyon sok értelmes, okos, iparos, szakember van. Mindenki tisztában van azzal, hogy vannak olyan helyzetek, amelyeket nem tudunk egyedül megoldani. A közmunka programmal olyan feladatokat tudtunk adni ezeknek az embereknek, akik újra azt érezték, hogy szükség van rájuk és országszerte elindult az önkormányzatok égisze alatt a munka. Parkosítások indultak, kőműves és más szakemberek mutatták meg, ha lehetőséget kapnak, akkor nem csak Németországban, „nyugaton”, hanem itthon is tudnak minőségi munkát végezni. Persze aztán vannak, akik átlépnek innen a versenyszférába és vannak, akik maradnak, de működik a szisztéma és elindult egy változás felé az ország.

Ebben a nagy ívű programban, ahol csak Biharugrán 86 főt foglalkoztatnak, vannak hibák, mint ahogy minden munkahelyen vannak problémák itt is, és ezeket meg kell oldani. Minden önkormányzatnak van felügyelete, vannak független hatóságok, amelyek a pénzügyi, vagy a munkáltatói fegyelmet szabályozzák és meg kell tenni a szükséges lépéseket, ahogyan itt Biharugrán is ki fogják vizsgálni, hogy pontosan mi történt, egyáltalán volt-e, van-e visszaélés, bármiféle fegyelemsértés, mert jelenleg a feljelentéseken kívül más nem történt.
Magyarország sohasem volt könnyű helyzetben, most pedig összefogásra van szükség, nem pedig széthúzásra. Ami Biharugrán történik, arra odafigyel az ország, ahogyan Biharugra is odafigyel, mi történik hazánkban.

Úgy gondolom, hogy morálisan a biharugrai mozzanat elfogadhatatlan. Jogilag lehetőség van erre, de erkölcsileg mégsem helyes az, hogy ha valami nekik nem tetszik, akkor feloszlatják a testületet, ahelyett, hogy megpróbálnák rendezni az esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket. Ha már mindenképpen visszaadják a falujuk bizalmát, akkor mondjanak le, és az őket követő képviselők majd folytatják a munkát.

Dr. Kövér László zárszavában elmondta, hogy a demokrácia nagyon különös dolog, de tudomásul kell venni, hogy létezik. Ezért vasárnap minden lakosnak kötelessége, hogy elmenjen szavazni és tegye le a voksát nem csak most a polgármester választáson, hanem október 2-án is. Ahogy Biharugrára is igaz, hogy ne egy ember mondja meg, hogy legyen új polgármester és menjen a régi, úgy Brüsszel se mondhatja meg hazánknak, hogy Magyarországra akarata ellenére idegeneket telepítsenek le. A demokrácia akkor él, ha mindenki elmegy szavazni és megteszi a voksát. Ha nem megyünk el, akkor beletörődünk, hogy mások döntenek helyettünk.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő és Dr. Tolnai Péter, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke külön-külön is hangsúlyozta, hogy Vígh Ilona eredményes falufejlesztése, a közmunka és számos más sikeresen futó program mellett 62 millió forint megtakarítást tudott összegyűjteni, ami a falu számláján rendelkezésre áll. A több évtizedes közös munka és a tisztességes, becsületes munka meghozta az eredményeket.

Biharugra 2006-ban egy ellenzékben dolgozó országgyűlési képviselőt bízott meg, hogy vezesse a falu életét. Mindig is nyíltan vállalta elkötelezettségét és ma is messzemenően igazságos község hírében áll. Azt, hogy ebbe a helyzetbe került, most a képviselők helyett a falunak kell megoldania, amelynek július 24-én este lesz vége. Egy biztos, hogy minden készen áll, ahhoz hogy folytassák a munkát, a teljes szakmai stáb, a pályázatírókkal bezáróan.

Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenléte, szavai, hogy semmiféle vizsgálat nem zárult le és jelenleg semmiféle pénzt, semmiféle bírságot nem kell megfizetnie a falunak, megnyugvást hozott, s amennyiben felelősségre vonásra kerül a sor, azt is meg fogják tenni az illetékes hatóságok.

A biharugrai gyűlés után Dr. Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével beszélgettem:

Hogyan zárult a tavaszi ülésszak, mi történt az Országgyűlésben?

Egy rendkívül dolgos ülésszakon vagyunk túl. Nehéz időszakban van Európa, sok megoldásra váró feladat van. Az Országgyűlés hangulata csendes, jó ütemben zajlik a képviselők munkája és jó eredményekről számol be a kormány. A bizottságokban is megfelelő szakmaisággal zajlottak az ülések. Minden törvényesen zajlik, és bár jelenleg nyári szünet van az országgyűlésben, már készülünk az őszi ülésszakra és persze folyamatos a nemzetközi, külügyi munka is.

A falugyűlésen szóba került a Körösnagyharsány és Nagyvárad közötti határátkelő megnyitása. Ezzel kapcsolatosan jelenleg mi a hivatalos álláspont?

Jelenleg nincs biztosítva az a szabad átjárás a keleti országrészben, amely Ausztria, vagy Szlovákia felé biztosított a magyar és az európai uniós állampolgársággal rendelkezők számára. A teljes kormány, különösen Pintér Sándor belügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon dolgozik, hogy ez a határátkelő megnyílhasson. Tudomásul kell venni azonban, hogy Románia nem tagja a schengeni keretrendszernek. Sajnos a migrációs helyzet miatt úgy tűnik, hogy az uniós határellenőrzési rendszernek is meg kell újulnia, és a XXI. század kihívásaira is képesnek kell lennie megfelelő válaszokat adnia.
Addig, míg ez a rendszer nem bővül, csak Bukaresten múlik, hogy hajlandó-e megnyitni ezt a határátkelőt, hiszen Budapest nyitott arra, hogy minél előbb megnyithassuk a határt. Úgy gondolom, hogy a kereskedelem, a szolgáltatások élénkülése nemcsak Magyarország érdeke.

Elérkezett a Fidesz egy olyan mérföldkőhöz, hogy ma már több generációssá vált. A „nagy öregek” mellett minden generáció megtalálható a Fideszben. Pont Ön volt az, aki kezdeményezte a felső korhatár eltörlését. Milyen érzés alapítóként nézni a pártra és milyen ha „egymás között” beszélnek erről?

Tudomásul kell venni, hogy a polgári, konzervatív és keresztény értékeket képviselő politikai nézeteket képviselőkre szükség van. Ezt bizonyítják a számok, ezt bizonyítják az eredmények. 2002 után megtanultuk, hogy ki kell nyitni a kapukat és egyik pillanatról a másikra a nyolc ezres tagságunk 38 000 bővült. Lassan 30 éves lesz a Fidesz, és a korfa minden ágán vannak tagjaink, képviselőink és nagyon sok fiatal kapott helyett a kormányban. Sokak kaptak nagy lehetőséget, bizalmat. Mi is fiatalok voltunk, csak akkor nem tudtunk, mit akarunk, azon túl, hogy változásra van szükség. Ma már tudjuk honnan jövünk és azt is, hogy merre tartunk. Megmosolyogjuk ma már azt is, hogy mi lettünk a rangidősek. Az elmúlt idő alatt a Fidesz kiszélesedett és néppárttá bővült, azért mert szükség volt rá, azért mert erre a szellemiségre szükség van. Ez jó érzés, de sok felelősséggel jár. Nem csak nekem, az Országgyűlés elnökének, hanem mindenkinek, aki azt vállalja, hogy ebben a szervezetben kíván dolgozni.

Milyen üzenete van a külföldi tanulmányokra, külföldi hosszú távú ösztöndíjakra pályázó fiataloknak?

Csak arról tudok beszélni, amikor én voltam egyetemista. A családomból több 56-os élt akkor emigrációban és biztos segítettek volna a kezdeti lépésekben, ha úgy döntök, hogy elhagyom Magyarországot – azonban ez meg sem fordult a fejemben. Az biztos, hogy jó időnek el kell telnie ahhoz, hogy olyan fizetések legyenek hazánkban, mint nyugaton, de mi nem is abból a helyzetből indultunk. A béremelések folyamatosak, most a közigazgatásban dolgozók bére javult. Ma nagy lehetőségek vannak arra, hogy akár egyetemi tanulmányok alatt, vagy doktori végzés után, külföldön kutassunk. Erre sok magyar és persze nemzetközi forrás is támogatást nyújt, de egy-két év múlva jó nyelvtudással, nemzetközi kapcsolatokkal haza kell jönni, mert Magyarország a mi hazánk. Bár nehezebb, de mégis csak itt születtünk, itt van a családunk, itt vannak a barátaink. A költségvetést és a kormány bevételeit teljesen átformáltuk, a fiatalok családalapításához, a családok lakás építéséhez támogatást dolgozott ki a kormány, valamint ott vannak az európai uniós források, amelyeket maradéktalanul le kell hívni. A fiatalok letelepedését, pedig azzal is segíteni kívánjuk, hogy minden faluba visszakerüljenek az alsó tagozatos osztályok, például, ide Biharugrára is. Magyarország nem csak a szűken vett 10 millió magyar országa, hanem a világban szétszóródott többi 5 millió magyar hazája is.

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom