Keressen minket

Mezőgazdaság

Dr. Ónódi-Szűcs Zoltán államtitkár Dobozon

Dobozon telt ház mellett köszöntötte a vendégeket Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára és Dr. Kovács József, a FIDESZ Békés megyei országgyűlési képviselője.

Dobozon telt ház mellett köszöntötte a vendégeket Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára és Dr. Kovács József, a FIDESZ Békés megyei országgyűlési képviselője. A választókörzet minden településéről érkeztek vendégek, eljöttek a polgármesterek. Úgy tűnik, hogy ami Magyarország déli határain történik, az elrettenti a Békés megyében élő embereket. Nagyon félnek attól, hogy átjáró házzá válik a lakóhelyük. Féltik a családjukat, féltik a nehezen megteremtett vagyonukat, életüket, egzisztenciájukat. Békés megye egyes településein nagyon nehéz a megélhetés, nagyon sokat dolgoznak az emberek. Sok település viszonylagosan messze van nagyobb városoktól, gyenge az ipar és jelentős a mezőgazdaságból élők száma. A távolságok nagyok.

A migrációs helyzet kapcsán több polgármester beszélt arról, hogy a határmentén több olyan szellem határátkelő van, amelyet ugyan elkészítettek, de nem nyitottak meg s az oda vezető utakon bárki fel tud jönni Románia felől; mint ahogy néhány hete az egyik kis határ menti észak-békési település falujában is történt.

Dr. Kovács József kiemelte, hogy a kormány megkezdte a határszakasz felmérését. A gazdákat, a földtulajdonosokat már értesítették, a kisajátításokkal kapcsolatos eljárások elindultak. Rendelkezésre állnak és már depóniázták a szükséges kerítés elemeket. A technikai, műszaki feltételek is adottak ahhoz, hogy a migrációs útvonalak áthelyeződésével megakadályozza a kormány az illegális határátlépést. A keleti szakasz védelmére is felkészült Magyarország. Ezt az európai uniós belső határvédelmi megállapodás, a schengeni szerződés is megköveteli hazánktól – mondta Dr. Kovács József országgyűlési képviselő.

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár tájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország óriási összegeket költ az egészségügy fenntartására, fejlesztésére, hogy a korábban súlyos járványokat okozó betegségektől mentesítsék az országot. A járványszerű megbetegedéseket okozó kórokozók visszaszorítása miatt ma is nagyon sok feladat hárul az egészségügyre, de kiterjesztve, más szakhatóságok munkáját is ide lehet sorolni – mondta az államtitkár.

Egy biztos, szögezte le a debreceni származású egészségügyért felelős államtitkár, amennyiben tovább folytatódik a népvándorlás Európába és ezen nem változtatunk, olyan problémákkal kell szembenéznie Magyarországnak, amelyre nem hogy a lakosság, de az egészségügy sincs felkészülve. Jelenleg Magyarország és Szerbia határszakaszain és ellenőrzött belépési pontjain ma már a Magyar Honvédség végzi az egészségügyi szűrő munkát. Ha van az országban olyan szakember, aki sok veszélyes fertőzést látott, akkor higgyék el, hogy azok a magyar katonai orvosok, hiszen külszolgálataik alkalmával, számos betegséget láttak – mondta a telt házas rendezvényen az államtitkár.

Azonban a belépő emberek szűrését hiába végzik el, ha azok az eredményeket meg sem várva tovább indulnak nyugatra. Ismerek néhány járványtani szakembert, akik számára járvány kitörésének elfogadható veszélyességi értéke: a nulla. Látjuk, hogy még európai uniós tagállamban is előfordulhat, olyan, ma már elképzelhetetlennek tűnő gyermekbetegség, amely halál végződhet.

Dobozon az államtitkár mély érzelmeket váltottak ki mindenkiben. Békés megye legfontosabb értékének tartja turisztikát, szeretik a vendégeket, kedvükbe is járnak, de a déli határ szakaszon látott, eszkalálódott válsághelyzettől félnek. A magyarok véleménye egyre messzebbre hallatszik Európában, ezért mindenkinek el kell menni szavazni, hogy egyértelművé váljon a nemzet akarata.

A találkozó végén Dr. Ónodi-Szűcs Zoltánnal az EMMI Egészségügyért felelős államtitkárával beszélgettem:

Beszélt az egészségügyre nehezedő feladatokról, mi a helyzet a magyar-szerb határon, hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal az egészségügyi dolgozók, milyen terhelést kapnak a rendőrök, katonák?

A legutóbbi kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy összesen nyolcezer rendőr és katona dolgozik a magyar-szerb határon. Az állomány munkájáról azonban első sorban a Honvédelmi- és a Belügyminisztérium illetékes nyilatkozni, de azt el tudom mondani, hogy az egészségügyi szűrést a honvédség nagy tapasztalatú katonai orvosai végzik és nagyon jók a rendőrorvosok is. A hivatásos állományban dolgozó orvos kollégák hozzá vannak szokva, hogy nagy tömegeket szűrjenek és Magyarország missziós tevékenysége miatt a legtapasztaltabbak a szakmában. Ez a munka, azt gondolom, hogy jó kezekben van. Amivel támogatjuk ezt a feladatot, – amelyet hangsúlyozok,  Magyarországnak saját erőből kell megoldania – az, hogy laborhátteret adunk és a szűrésekből származó mintákat kitenyésztjük, kiértékeljük. Azonban óriási gondot jelent az egészségügyre nézve, hogy sokszor az eredmények megérkezésekor már ott sincs a beteg. Jó esetben a pontos adatfelvételek révén lehet, vagy lehetne csak azonosítani, de ekkor már nem tudjuk, merre tartózkodnak. Komoly betegségekkel mennek tovább, amelyeket azonnal kezelnünk kellene a páciens és lakosság miatt is. A kerítés megépítésével szerencsére délen ezt kockázatot sikerült lecsökkenteni, de ez elképesztően sokba kerül Magyarországnak, hiszen nem csak felépíteni, de folyamatosan üzemeltetni is kell.

Mit gondol a keleti határszakasz megépítéséről orvosi szemmel?

A szigorúbban ellenőrzött határszakasz szükségessége, amennyiben nem a legális módját választják hazánkba érkezők, nem csak egészségügyi szempontból fontos. Magyarország sajnos, ahogy a történelem folyamán korábban is, ütközőzónává vált. Ezt legjobban itt a Partium érezheti, itt még élnek a nagyszülők legendáiban a régi történetek és mementóként itt áll a gyulai vár is, az egyetlen, amely jó formán Egerig megmaradt az Alföldön. Amennyiben azonban felerősödnek a folyamatok, úgy gondolom, hogy szükséges, hiszen láttam és pontosan tudom, mit éltek át az emberek, amikor a minden napi életük felborult és az ingatlanjaik értéke, egyik napról a másikra, devalválódott.

Több egészségügyi dolgozó is itt volt Dobozon, valójában hogyan állunk most a béremelésekkel?

Igen. Ez most a legfontosabb küldetésünk, hogy stabilizáljuk a béreket és sikerüljön olyan szintre hozni az egészségügyben dolgozók bérét, ami elfogadhatóbb. Ne higgyék azt, hogy most rögtön londoni béreket fogunk adni, de mindent megteszünk azért, hogy erről a holtpontról kimozdítsuk az országot. A jelenlegi válsághelyzet persze óriási terhet rak az országra, de éppen most beszélgettem Dr. Kovács József, országgyűlési képviselővel, aki egész életét az egészségügyben töltötte. Ma egy 138 000 forintot kereső nővér fizetése 198 000 forintra emelkedett. Hálával tartozunk azoknak a dolgozóknak, akik kitartottak és nem fogjuk őket elfelejteni. Jönnek a béremelések, több lépcsőben, mert a forrásokat elő kell teremteni, de megcsináljuk és hamarosan a V4 átlagbérét tudjuk kifizetni. És ne higgyék, hogy megállunk. Magam az egészségügyből jöttem, őket is fogom képviselni.

Kérdés esett a mentősök béremeléséről, ott emelik-e fizetéseket?  Én, pedig azt tenném hozzá, hogy ott vannak a rezidensek és a külföldön dolgozó orvosok!

Nincs kivétel. A mentősök is megkapják a béremelést, hiszen az egyik legspeciálisabb területe az egészségügynek. Amikor baj van, ők érkeznek a leghamarabb, a leggyorsabban reagáló egységek s az állandó készenlét, az ügyeletek, jelentős fizikai és mentális terhelésnek teszik ki nap, mint nap a kollégákat. Mondhatom azt is, hogy erre a feladatra speciális képességek kellenek, de ez a mentősök között mindennapinak számít. Nekünk viszont ezt forintra kell váltani. Fontos, hogy a bérekkel is kifejezzük a megbecsülésünket.

A rezidensekkel kapcsolatos kérdése, pedig az egyik legérdekesebb, hiszen ettől az évtől már egyetlen egy orvostanhallgatót sem engedünk el, minden végzett, abszolvált hallgatónak tudunk rezidensállást biztosítani. Fizetésük is hasonlóképpen emelkedik. Óriási szükség van rájuk, számítunk a munkájukra. A körzeti orvosok feladatai ma nagyon összetettek, számukra is elindítottuk azt az előkészítő munkát, amely csökkentheti a terhelésüket. Ennek a munkának a kidolgozása folyamatban van. Azok az orvosok, akik a klinikák, kórházak folyosóiról friss levegőre vágynak, higgyék el, hogy egy kis faluba érkező fiatal orvost, fiatal orvospárt, a tenyerén fogja hordozni a falu. Vidéken ma óriási megbecsülése van az orvosoknak s vidéki értelmiség alapjait képezik. Fontos megtartója lehet egy karizmatikus orvos egy-egy községnek. Tudjuk ezt mindannyian, akik vidéken nőttünk fel.

Egyetlen egy területről nem esett szó, hiszen beszéltünk már a más minisztériumok égisze alatt dolgozó orvosokról, mentősökről, ápolókról, nővérekről, azonban nagyon keveset hallani a védőnőkről!

Azt hiszem, nem tudom megkerülni az előző kérdését és rátapintott a lényegre. Annyit mondhatok, hogy a magyar védőnői hálózat egyedülálló Európában. Hihetetlen jó, speciális  jogkörökkel rendelkeznek, amelyek kiaknázása, hogy úgy mondjam, gyenge. A védőnők a kisgyermeki szolgálat során talán a legjobban megismerhetik a lakosságot.

Jelenleg azon dolgozunk, hogy a feladatkörüket kibővítve, olyan jogosultságokat adjunk nekik, amelyekkel a beteggondozást egy magasabb szintre lehet emelni. Ezzel a munkával a körzeti orvosok terhelését is tudjuk csökkenteni, hiszen vannak olyan egészségügyi problémák, amelyek megoldása nem a kórházak, vagy a körzeti orvos feladata. Kísérleti jelleggel Magyarországon nyolc településen már működik és az eredményeket tekintve, egy rendkívül sikeres programnak bizonyult.

A védőnők, a védőnői hálózat talán eddig egy kicsit a háttérbe szorult, de most a fizetésemelések a szektor e kicsi, de fontos részébe is elérnek. Azonban azt szeretném kérni azoktól a fiataloktól, akik valamilyen ok, vagy családi indítatás végett ezt a hivatást választják és felsőfokú tanulmányaikat is ebbe az irányba kívánják folytatni, hogy a végzés után ne menjenek el más szakmába. Higgyék el, nagy szükség van Önökre, védőnőkre.

Elmegy-e szavazni?

Természetese el fogunk menni és a családomban is mindenkit arra kérek, hogy adja le a voksát.

Mezőgazdaság

1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl: az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik

Januártól július végéig csaknem 50 százalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A korábban betározott és visszatartott vízmennyiségnek köszönhetően az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított.

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Facebook oldala

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. Az OVF-et főigazgató vezeti. Munkáját gazdasági és műszaki főigazgató-helyettes segíti. (Ábra: OVF)

A vízügyes szakemberek elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott 7 havi csapadék összesítését: az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. (Szemléltetésként: a legkisebb 7 havi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 mm, míg a legtöbb 406 mm volt, Szentgotthárd-Farkasfán.) Az országos területi átlagérték 188 mm, ami 154 mm-rel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél. Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján ez a periódus 1901 óta a legszárazabb 7 hónap volt Magyarországon.

Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is a januárjától július végéig terjedő időszakban: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, míg a Tiszáén 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte.

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Az országban a 12 vízügyi Igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség: jelenleg 7 vízhiánykezelő körzetben első-, 5 körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség.

A megnövekedett vízigények a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást is a Tiszán Szolnoknál, aminek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a Kiskörei-tározóból (közismert nevén a Tisza-tóból) Szolnok város ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen.

A kialakított öntözési menetrendek jóvoltából vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.

Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. A 2022. július 13. óta tartó szivattyúzással mintegy 40 millió m3 vizet (nagyságrendileg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget) emeltünk a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amit a térségben elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak fel az érintettek, vagyis nem hagyta el az országot.

A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 cm volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vízminőségét továbbra is heti egy alkalommal, 5 ponton – a  tó közepén 4 helyen, valamint a Zala-torkolatnál egy helyszínen – vett mintákból vizsgáljuk.

Velencei-tó ma reggeli vízállása 58 cm. A tó alacsony vízszintje miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása.

A területileg illetékes vízügyi igazgatóság augusztus 8-i mérései alapján a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy ez a minősítési rendszer eltér a fürdővíz-használat szerintitől, – amit a strandokat üzemeltető önkormányzatok vizsgáltatnak! – ez utóbbi elsősorban a víz mikrobiális szennyezettségén, vagyis általában a fürdőzők által bejuttatott fertőző baktériumok jelenlétén alapul! Az igen alacsony vízszint és a párolgás miatt fellépő vízvesztés a tó vizének jelentős koncentrálódását okozza, aminek következtében számos jellemző a jövőben a halak tűrőképességét meghaladhatja, és ez halpusztuláshoz vezethet.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az őszi munkákat már az új szabályok mentén érdemes tervezni

Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni – jelentette ki Feldman Zsolt a Szentlőrinci Mezőgépnapok ünnepélyes megnyitóján.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára üdvözlendőnek nevezte a gyakorlati gépbemutatóval is csábító Baranya-megyei szakmai kiállítást: mint fogalmazott, az eredményes gazdálkodáshoz a mai viszonyok között már elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása. Ezek megismeréséhez és kipróbálásához pedig a szentlőrinci szakmai napok kétnapos eseménye is hozzájárul.

Az agrárvállalkozások technológiai megújulását elősegítendő, az Agrárminisztérium tavaly indította el a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. A háromszorosára emelt vidékfejlesztési forrásokból meghirdetett mezőgazdasági beruházási pályázatok közül a precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő támogatást igénylők 95%-a, azaz 2750 gazdálkodó már kapott támogató döntést, a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó géptámogatás esetében pedig 2500 nyertes pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. Emellett 2000 kisebb állattartó gazdaság ruházhat be gépekbe, technológiába kormányzati segítséggel.

Feldman Zsolt kulcskérdésnek nevezte a fejlesztések megvalósítását, amelyek hozzásegítenék a mezőgazdasági vállalkozókat a gazdaságosabb és versenyképesebb termeléshez. Az egyre növekvő inputárak, az orosz-ukrán háború okozta energiaár-emelkedés és a történelmi léptékű aszály rendkívüli helyzet elé állította a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezért lenne fontos ebből a szempontból is a mihamarabbi béke az agrárium szereplői számára is.

A mezőgépnapok megnyitóját követően az államtitkár szakmai előadáson beszélt a következő öt évet meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyek nyomán kell a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének kereteit. Feldman Zsolt elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP Stratégiai Tervet minél hamarabb, minél többen megismerjék azért, hogy időben felkészülhessenek a változásokra. Az Agrárminisztérium ezért folyamatosan közzéteszi a következő gazdálkodási év elképzeléséhez szükséges tervezett szabályokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom