Keressen minket

Mezőgazdaság

Dr. Ónódi-Szűcs Zoltán államtitkár Dobozon

Dobozon telt ház mellett köszöntötte a vendégeket Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára és Dr. Kovács József, a FIDESZ Békés megyei országgyűlési képviselője.

Dobozon telt ház mellett köszöntötte a vendégeket Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára és Dr. Kovács József, a FIDESZ Békés megyei országgyűlési képviselője. A választókörzet minden településéről érkeztek vendégek, eljöttek a polgármesterek. Úgy tűnik, hogy ami Magyarország déli határain történik, az elrettenti a Békés megyében élő embereket. Nagyon félnek attól, hogy átjáró házzá válik a lakóhelyük. Féltik a családjukat, féltik a nehezen megteremtett vagyonukat, életüket, egzisztenciájukat. Békés megye egyes településein nagyon nehéz a megélhetés, nagyon sokat dolgoznak az emberek. Sok település viszonylagosan messze van nagyobb városoktól, gyenge az ipar és jelentős a mezőgazdaságból élők száma. A távolságok nagyok.

A migrációs helyzet kapcsán több polgármester beszélt arról, hogy a határmentén több olyan szellem határátkelő van, amelyet ugyan elkészítettek, de nem nyitottak meg s az oda vezető utakon bárki fel tud jönni Románia felől; mint ahogy néhány hete az egyik kis határ menti észak-békési település falujában is történt.

Dr. Kovács József kiemelte, hogy a kormány megkezdte a határszakasz felmérését. A gazdákat, a földtulajdonosokat már értesítették, a kisajátításokkal kapcsolatos eljárások elindultak. Rendelkezésre állnak és már depóniázták a szükséges kerítés elemeket. A technikai, műszaki feltételek is adottak ahhoz, hogy a migrációs útvonalak áthelyeződésével megakadályozza a kormány az illegális határátlépést. A keleti szakasz védelmére is felkészült Magyarország. Ezt az európai uniós belső határvédelmi megállapodás, a schengeni szerződés is megköveteli hazánktól – mondta Dr. Kovács József országgyűlési képviselő.

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár tájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország óriási összegeket költ az egészségügy fenntartására, fejlesztésére, hogy a korábban súlyos járványokat okozó betegségektől mentesítsék az országot. A járványszerű megbetegedéseket okozó kórokozók visszaszorítása miatt ma is nagyon sok feladat hárul az egészségügyre, de kiterjesztve, más szakhatóságok munkáját is ide lehet sorolni – mondta az államtitkár.

Egy biztos, szögezte le a debreceni származású egészségügyért felelős államtitkár, amennyiben tovább folytatódik a népvándorlás Európába és ezen nem változtatunk, olyan problémákkal kell szembenéznie Magyarországnak, amelyre nem hogy a lakosság, de az egészségügy sincs felkészülve. Jelenleg Magyarország és Szerbia határszakaszain és ellenőrzött belépési pontjain ma már a Magyar Honvédség végzi az egészségügyi szűrő munkát. Ha van az országban olyan szakember, aki sok veszélyes fertőzést látott, akkor higgyék el, hogy azok a magyar katonai orvosok, hiszen külszolgálataik alkalmával, számos betegséget láttak – mondta a telt házas rendezvényen az államtitkár.

Azonban a belépő emberek szűrését hiába végzik el, ha azok az eredményeket meg sem várva tovább indulnak nyugatra. Ismerek néhány járványtani szakembert, akik számára járvány kitörésének elfogadható veszélyességi értéke: a nulla. Látjuk, hogy még európai uniós tagállamban is előfordulhat, olyan, ma már elképzelhetetlennek tűnő gyermekbetegség, amely halál végződhet.

Dobozon az államtitkár mély érzelmeket váltottak ki mindenkiben. Békés megye legfontosabb értékének tartja turisztikát, szeretik a vendégeket, kedvükbe is járnak, de a déli határ szakaszon látott, eszkalálódott válsághelyzettől félnek. A magyarok véleménye egyre messzebbre hallatszik Európában, ezért mindenkinek el kell menni szavazni, hogy egyértelművé váljon a nemzet akarata.

A találkozó végén Dr. Ónodi-Szűcs Zoltánnal az EMMI Egészségügyért felelős államtitkárával beszélgettem:

Beszélt az egészségügyre nehezedő feladatokról, mi a helyzet a magyar-szerb határon, hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal az egészségügyi dolgozók, milyen terhelést kapnak a rendőrök, katonák?

A legutóbbi kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy összesen nyolcezer rendőr és katona dolgozik a magyar-szerb határon. Az állomány munkájáról azonban első sorban a Honvédelmi- és a Belügyminisztérium illetékes nyilatkozni, de azt el tudom mondani, hogy az egészségügyi szűrést a honvédség nagy tapasztalatú katonai orvosai végzik és nagyon jók a rendőrorvosok is. A hivatásos állományban dolgozó orvos kollégák hozzá vannak szokva, hogy nagy tömegeket szűrjenek és Magyarország missziós tevékenysége miatt a legtapasztaltabbak a szakmában. Ez a munka, azt gondolom, hogy jó kezekben van. Amivel támogatjuk ezt a feladatot, – amelyet hangsúlyozok,  Magyarországnak saját erőből kell megoldania – az, hogy laborhátteret adunk és a szűrésekből származó mintákat kitenyésztjük, kiértékeljük. Azonban óriási gondot jelent az egészségügyre nézve, hogy sokszor az eredmények megérkezésekor már ott sincs a beteg. Jó esetben a pontos adatfelvételek révén lehet, vagy lehetne csak azonosítani, de ekkor már nem tudjuk, merre tartózkodnak. Komoly betegségekkel mennek tovább, amelyeket azonnal kezelnünk kellene a páciens és lakosság miatt is. A kerítés megépítésével szerencsére délen ezt kockázatot sikerült lecsökkenteni, de ez elképesztően sokba kerül Magyarországnak, hiszen nem csak felépíteni, de folyamatosan üzemeltetni is kell.

Mit gondol a keleti határszakasz megépítéséről orvosi szemmel?

A szigorúbban ellenőrzött határszakasz szükségessége, amennyiben nem a legális módját választják hazánkba érkezők, nem csak egészségügyi szempontból fontos. Magyarország sajnos, ahogy a történelem folyamán korábban is, ütközőzónává vált. Ezt legjobban itt a Partium érezheti, itt még élnek a nagyszülők legendáiban a régi történetek és mementóként itt áll a gyulai vár is, az egyetlen, amely jó formán Egerig megmaradt az Alföldön. Amennyiben azonban felerősödnek a folyamatok, úgy gondolom, hogy szükséges, hiszen láttam és pontosan tudom, mit éltek át az emberek, amikor a minden napi életük felborult és az ingatlanjaik értéke, egyik napról a másikra, devalválódott.

Több egészségügyi dolgozó is itt volt Dobozon, valójában hogyan állunk most a béremelésekkel?

Igen. Ez most a legfontosabb küldetésünk, hogy stabilizáljuk a béreket és sikerüljön olyan szintre hozni az egészségügyben dolgozók bérét, ami elfogadhatóbb. Ne higgyék azt, hogy most rögtön londoni béreket fogunk adni, de mindent megteszünk azért, hogy erről a holtpontról kimozdítsuk az országot. A jelenlegi válsághelyzet persze óriási terhet rak az országra, de éppen most beszélgettem Dr. Kovács József, országgyűlési képviselővel, aki egész életét az egészségügyben töltötte. Ma egy 138 000 forintot kereső nővér fizetése 198 000 forintra emelkedett. Hálával tartozunk azoknak a dolgozóknak, akik kitartottak és nem fogjuk őket elfelejteni. Jönnek a béremelések, több lépcsőben, mert a forrásokat elő kell teremteni, de megcsináljuk és hamarosan a V4 átlagbérét tudjuk kifizetni. És ne higgyék, hogy megállunk. Magam az egészségügyből jöttem, őket is fogom képviselni.

Kérdés esett a mentősök béremeléséről, ott emelik-e fizetéseket?  Én, pedig azt tenném hozzá, hogy ott vannak a rezidensek és a külföldön dolgozó orvosok!

Nincs kivétel. A mentősök is megkapják a béremelést, hiszen az egyik legspeciálisabb területe az egészségügynek. Amikor baj van, ők érkeznek a leghamarabb, a leggyorsabban reagáló egységek s az állandó készenlét, az ügyeletek, jelentős fizikai és mentális terhelésnek teszik ki nap, mint nap a kollégákat. Mondhatom azt is, hogy erre a feladatra speciális képességek kellenek, de ez a mentősök között mindennapinak számít. Nekünk viszont ezt forintra kell váltani. Fontos, hogy a bérekkel is kifejezzük a megbecsülésünket.

A rezidensekkel kapcsolatos kérdése, pedig az egyik legérdekesebb, hiszen ettől az évtől már egyetlen egy orvostanhallgatót sem engedünk el, minden végzett, abszolvált hallgatónak tudunk rezidensállást biztosítani. Fizetésük is hasonlóképpen emelkedik. Óriási szükség van rájuk, számítunk a munkájukra. A körzeti orvosok feladatai ma nagyon összetettek, számukra is elindítottuk azt az előkészítő munkát, amely csökkentheti a terhelésüket. Ennek a munkának a kidolgozása folyamatban van. Azok az orvosok, akik a klinikák, kórházak folyosóiról friss levegőre vágynak, higgyék el, hogy egy kis faluba érkező fiatal orvost, fiatal orvospárt, a tenyerén fogja hordozni a falu. Vidéken ma óriási megbecsülése van az orvosoknak s vidéki értelmiség alapjait képezik. Fontos megtartója lehet egy karizmatikus orvos egy-egy községnek. Tudjuk ezt mindannyian, akik vidéken nőttünk fel.

Egyetlen egy területről nem esett szó, hiszen beszéltünk már a más minisztériumok égisze alatt dolgozó orvosokról, mentősökről, ápolókról, nővérekről, azonban nagyon keveset hallani a védőnőkről!

Azt hiszem, nem tudom megkerülni az előző kérdését és rátapintott a lényegre. Annyit mondhatok, hogy a magyar védőnői hálózat egyedülálló Európában. Hihetetlen jó, speciális  jogkörökkel rendelkeznek, amelyek kiaknázása, hogy úgy mondjam, gyenge. A védőnők a kisgyermeki szolgálat során talán a legjobban megismerhetik a lakosságot.

Jelenleg azon dolgozunk, hogy a feladatkörüket kibővítve, olyan jogosultságokat adjunk nekik, amelyekkel a beteggondozást egy magasabb szintre lehet emelni. Ezzel a munkával a körzeti orvosok terhelését is tudjuk csökkenteni, hiszen vannak olyan egészségügyi problémák, amelyek megoldása nem a kórházak, vagy a körzeti orvos feladata. Kísérleti jelleggel Magyarországon nyolc településen már működik és az eredményeket tekintve, egy rendkívül sikeres programnak bizonyult.

A védőnők, a védőnői hálózat talán eddig egy kicsit a háttérbe szorult, de most a fizetésemelések a szektor e kicsi, de fontos részébe is elérnek. Azonban azt szeretném kérni azoktól a fiataloktól, akik valamilyen ok, vagy családi indítatás végett ezt a hivatást választják és felsőfokú tanulmányaikat is ebbe az irányba kívánják folytatni, hogy a végzés után ne menjenek el más szakmába. Higgyék el, nagy szükség van Önökre, védőnőkre.

Elmegy-e szavazni?

Természetese el fogunk menni és a családomban is mindenkit arra kérek, hogy adja le a voksát.

Kiemelt cikk

Szigorú ellenőrzéseket rendelt el Magyarország az ukrán gabonára

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében – közölte Nagy István agrárminiszter.

Szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében Fotó: Agro Jager News

A tárcavezető kifejtette, újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik. A tárcavezető hangsúlyozta, nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Nagy István leszögezte, hogy továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, mely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és átlag körüli hőmérséklet. A hét végétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

A múlt hét közepétől bár több időjárási front is átvonult hazánk fölött, ezek nagyobb csapadékot nem hoztak. A heti csapadékösszeg jellemzően 3 mm alatt maradt. Azonban az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte jóval csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (1., 2. ábra), ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék esik.

1. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

Az ország döntő részén az elmúlt három hónap csapadéktöbblete 80-130 mm között alakul. A talajok felső egy méteres rétege telített állapotban van, a bő egy hetes csapadékszünet időt adott a víz mélyebb rétegekbe való szivárgására, és az alföldi belvíz kiterjedésének csökkenésére.

2. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

A hőmérséklet az elmúlt héten csökkent a korábbiakhoz képest: a múlt hét második felében az átlag körül alakult, majd január utolsó és február első napján ismét nagy területen 10 Celsius fok közelébe melegedett a levegő (3. ábra).

3. ábra Maximum hőmérsékletek 2023. február 1-én (Celsius fok)

Éjszakánként többször előfordultak fagyok, ami az idei januárban már-már ritkaságnak számított. A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor -1 és -9 fok közé hűlt le a levegő (4. ábra). Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket (5. ábra). Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.

4. ábra Minimum hőmérsékletek 2023. január 30-án (Celsius fok)

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön foltokban vízborítás van a vetésekben (6. és 7. ábra), amelyet egy ideig tűrnek a növények, de ha ez elhúzódik, akkor kipusztulnak.

6. ábra Sentinel-2 műholdkép Mezőtúr – Dévaványa térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak.

7. ábra Sentinel-2 műholdkép Túrkeve térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra).

8. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett.

9. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél ekkor sem érkezett meg.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.

A folytatásban erős lehűlés érkezik, de előtte pénteken még egy kiterjedt csapadékzóna vonul át hazánk fölött hóval – esővel vegyesen. Szombattól pedig már sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. Szombaton még előfordulhatnak záporok, ezt követően aztán a jövő hét közepéig már kicsi a csapadék esélye és több órás napsütés is várható. Az egy heti összcsapadék többnyire 2 és 10 mm között valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható. A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként -10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghid

Forrás: OMSZ

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől* a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet, melynek először a 2023-as kezelések összesítésével 2024. január 31-ig kell majd eleget tenniük az érintetteknek – tájékoztatott a Nébih.

Hidas permetezőgép Fotó: Agro Jager News

Január 1-jétől az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR – https://upr.nebih.gov.hu/) lesz elérhető KAÜ-s azonosítást követően. Az ÜPR-be belépve az ügyfelek közvetlenül a főoldalról indíthatják majd az e-GN-t, míg az ügykatalóguson az alábbi útvonalon érik el a rendszert: Növény és talaj > Agrárkörnyezet-védelem> Elektronikus gazdálkodási napló beküldése.

Az elektronikus permetezési napló kitöltéséhez készített útmutató hamarosan felkerül a Nébih oldalára, emellett közvetlenül a felületen a beviteli mezők mellett található információs gombok is segítik az ügyfeleket az adatrögzítésben.

Forrás: Nébih

Elektronikus permetezési napló – jelentési kisokos

VIDEÓ ->

 

Forrás: Nébih

Tovább olvasom