Keressen minket

Mezőgazdaság

Véget ért az idei halászati szezon

A valamikori Bihar vármegye déli szegletében járunk. Az észak-békési kistérség részét képezi a Rétköz, itt a Partium és a Kissárrét szélén meghúzódva.

A valamikori Bihar vármegye déli szegletében járunk. Az észak-békési kistérség részét képezi a Rétköz, itt a Partium és a Kissárrét szélén meghúzódva.

Szemközt a nagy tavakkal, ott már a cséffai halastórendszer és rezervátum terül el, amoda a Tisza-fészek, Geszt és azok a kémények már Nagyváradhoz tartoznak. Az ott már Erdély kapuja – mutatja egy nagy halomról nekem Csaba Szilárd, aki itt Biharugrán a halastavak mérnöke. Debrecenben az agráron végeztem, agrármérnök vagyok.Nagy János professzor diákja voltam és egy-két csavar után, néhány kitérőt követően, adódott a lehetőség, hogy idejöjjek Biharugrára. Bár Nyíradonyban él a családom, megszerettem az itteni embereket s a tájat. Itt dolgozom egy debreceni nagy cég ágazatvezetőjeként s egészítjük ki a növénytermesztést és az állattenyésztést ezzel a különleges ágazattal.

– Szilárd! Indulhat a csónak, mehet a háló? – kérdi egy öles, kékszemű ember s a másik már löki is a csónakot a víztükörre, mert a főnök bólintott míg odakaptam a tekintetem a hang irányába.

Van időnk, kapkodni nem kell, mert már halágyon van az idei ponty. Különösebb baj nélkül végig vittük az évet és jó szezont zárunk, szép a hal. Mi, itt Biharugrán, alapvetően extenzív körülmények között, a szakmában csak darabos halnak nevezett pontyot nevelünk. Ez azt jelenti, hogy táp nélkül, csak gabonával, hagyományos trágyázás mellett szép méretes állományt bocsátunk ki s a tavakba az intenzív tartással szemben viszonylag kevés halat helyezünk ki. Az itt nevelt halnak így bőven jut plankton s kényelmesen, megfelelő takarmányozás mellett egy nagyon egészséges, ruganyos, szép rajzolatú, inkább izmosabb tükrös pontyot tudunk nevelni.

A Magyar Országgyűlés 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította a Biharugrai tükrös pontyot. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük.

Majdnem százéves szaporítói munka eredménye a Biharugrai tükrös ponty. A halfajta jellemzői: hátpikkely-soros tükrös pikkelyezettség, háta zöldes-barna és szürkés árnyalatú, oldala narancssárga-sárga, hasa sárga-sárgásfehér. Gyakori a halakon az élénk narancssárga Beksits-folt, ami délszláv eredetre utal – elégedettek vele a horgászok, híres a gasztronómiai értéke nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is.  A települési önkormányzat több éve felterjesztette, hogy kerüljön be a Békés Megyei Értéktárba is, ami ez év június 9-én meg is történt.A részvénytársaságban az ágazatnak szerepe van, hiszen ebben az évben is olyan takarmányt tudtunk felvenni, amelyet máshova nem lehetett értékesíteni. Ebben az évben például borsót is kaptak a pontyok. Alapvetően azt kell elmondjam, hogy a  halágazat remekül kiegészítette az idei évben is a növénytermesztést. A felesleget, vagy a már piacosnak nem mondható takarmányt nem kellett áron alul odaadnunk, hanem itt fel tudtuk használni.

Eközben lassan összeérnek a hálók s megannyi ember veselkedik nekis a partnak, ide a nagy nyárfák lábához, megkezdik összehúzni hálókat.

– Laasssaaan! Laaassssaaann! – kiált egy másik nagydarab halászember, aki maga is vízben van, hangja úszik a víz felett a ködös párában.

– Tarsoly Karcsi az – nevet egy fiatal, barátságos,ugrai ember idefent a gáton– Most besegítek én is, de én egyébként a vagyonvédelemért felek, én őrzöm a tavakat.

– Lajcsi – kiált ide Szilárd – indítsátok az oxigént!

A bihari ember, ahogyan Szabó Pál regényeiben megismerhettük, itt él még ma is ezen a tájon. Az év minden hónapjában az itteni ügyes ember megtalálja a számítását. Bár az ipar és a fejlesztések eddig elkerülték a tájat, az idevaló ember a két kezéből, a szorgalmából és az ügyességéből így, vagy úgy, de megél. Nem könnyű, mondja nekem egy idősebb ember, de fogjuk a munkát. Ilyen tájt a halászat van, később megyünk az erdőre fát vágni, de ha nagyobb fagy lenne, indulna a nádvágás. Megy a bozótvágás, vágjuk ilyenkor a gerádját a kerteknek. Egy idő után az is megvastagszik. Kidaraboljuk a vastagját, a bokrokat, kévébe rakjuk. Ha van benne dió, vagy értékesebb gyümölcs, azt meg hagyjuk. Akinek nincs otthon diója, annak is legyen a süteménybe. Ha valaki kijár a határba, a varjú ültette fákról össze tudja magának szedni a kalácsba valót. Takarosan halad a munka. Jobban februárban, márciusban nehezebb, de aztán indulnak a kerti munkák, majd jönnek aztán a tavaszi, nyár eleji munkák is.

– Mindenhez kell itt érteni ezen a tájon – mondja nekem egy nagy bajuszos halász. Fekete gumicsizmájának a magas szárát egy hajtásra letörte, hogy a sok gyaloglástól, járkálástól ne kezdje ki a lábaszárát.

Lassan szorul a hal. Egyre nehezebb húzni a hálót. Amott túloldalt, egy csónakkal forognak a háló körül. Igazgatják, nehogy kiszabaduljon a hal, mert akkor kárba vész a sok munka, oda a mai nap. Óvatosan kell húzni, hogy ne menjen a vízvonal alá! – egészíti ki azért Szilárd. A felesleges munkát kerüli az itteni ember. Mindenben azon van, hogy miként lehet gyorsabban, ügyesebben elvégezni a feladatot. Ma is igaz, ha azt mondják az itteni embernek, ha el kell végezni valamit és utána mehet, nem fog egész nap rajta ülni. Bizony, pláne ha többen vannak, megiramodik a kezük alatt a munka. Ezért van az, hogy, ha innen elkerül valaki, megbecsülikés nehezen eresztik vissza. Hány meg, hány emberrel találkoztam magam is az országba jártomban- keltemben, akiket még mindig emlegettek. Az itteniek ismerik az időjárást, tudják, hol lehet elmenni a határban, hogyan kell jó szerszámot csinálni, hol van jó nyélnek való, lehetőleg vastag egyenes bodza. No, annak most is szeme van!

Most már óvatosan! – szól le az embereknek Csaba Szilárd – Szilágyi Zoli, Tarsoly Kari ti mentek a vízbe! Szeditek a halat! Bugyi Gabri! Te, meg a vejed, adjátok fel a kosarakat! Ti ketten meg viszitek a mérleghez!

– Bogyó bácsi! Maguk mérnek!

– Lajkó! Te meg felmész a kamionra, ott öntitek a halat a tartályba. Az oxigénre ügyeljetek!

– A többi álljon be a láncba és rakjuk, mert ránk esteledik!

Megindul a munka. Lent a két halász válogatja, kézzel szedi a halat. Forrik a víz. A mólóról a két erős zsadányi ember, Bugyi Gabri meg a veje feladják az első kosarakat. Ezt még mindenki figyeli, most még a többi nem dolgozik. A mérleg megnyúlik s bemondják az első adatot, de a főnök szeme is rajta van a számlálón. A kosár aztán elindul a sok ponttyal a kamion felé, kézről kézre, a mérlegről a gátra, onnan a hídon át viszik az emberek, végül Papp Lajcsinál landolnak a halak. Nevet is:

– Mindig is nagyon szerettem a halat végül csak itt dolgozhatok én is! – örül. Neki is egy álma vált valóra.

Kevesen vannak itt, akik úgy ismerik a járást, mint ő. Mióta itt van, nem húzták meg a tavat egyszer sem – teszi hozzá egy idősebb, amúgy hallgatag ember.

A technika és a fejlesztések miatt ma nagyon kevés emberrel át tudjuk vinni a szezont – tájékoztat Csaba Szilárd. A halnevelésen túl a vagyonvédelemé még a főszerep, ebben az a srác a felelős aki ott fent van a kamionon. Jól végzi a munkáját, de köszönetet kell mondjak a rendőrségnek is, hiszen minden alkalommal, amikor segítségre van szükségünk azonnal és szakszerűen intézkednek. Azonban nagyon fontos a saját és a folyamatos egész éves jelenlét.

Ebben az évben már két éves halat vásároltunk és egy évig hizlaljuk– kanyarodunk vissza a szakmára. Ez azt jelenti, hogy most, hogy vége van a szezonnak, a tavakat teljesen le tudjuk engedni. Ekkor kezdődnek a partvédelmi munkák, amelyben a halászaink, a tógazdák is részt vesznek. Ha olyan sok munka van, akkor a faluból és a környező településekről is tudunk embereket hozni. De szívesen is jönnek, őket várjuk. Az itteni falusi emberek értik a munkát és bizonyos fogásokat csak itt kint, a tavakon lehet ellesni. Egymástól is tanulnak, tanítják a fiatalokat, akik valamilyen okból itthon maradnak.

A halastó hamarosan a vízi madaraké lesz megint. Amoda, már az iszapban, megannyi gém szedeget. Jönnek a vadlibák, az északi vendégek, ez Magyarország egyik legforgalmasabb vonuló és téli pihenőhelye, ami a környezetvédelmen túl sajnos más problémákat is hozott falunak.

Az értékesítéssel itt nincsen gondunk, mert a Sebes-Körösből nagyon jó minőségű vizet kapunk, az extenzív tartástechnológia miatt pedig olyan rajzolatos húsú, izmos pontyot tudunk nevelni, amelyet a vásárló nagyon szívesen fogyaszt. A gazdálkodásunkban nagy lökést adott, hogy ebben az évben a tenyésztéshez szükséges vizet ingyen kaptuk, ezzel sokkal biztonságosabbá tudtuk tenni a gazdálkodásunkat. Ugyan a tavak tervezése során a Corchus testvérek úgy számoltak, hogy gravitációs úton érkezhetne víz a Sebes-Körösből, de a határ és Trianon mást hozott. Romániából hektikusan engednek csak át vizet és emiatt szükségessé vált, hogy szivattyúkkal kell kiemelni a vizet Körösnagyharsánynál.

Az elmúlt évben a közmunka program keretében Körösnagyharsánytól az idevezető Tápláló csatornát lassan teljes egészében kitisztították és az elhanyagolt mederből kivágták a fűzfákat, kicsáklyázták a növényi uszadékot, hínárt, ütemesen érkezik most már a víz. Így megint stabillá, tervezhetővé vált a haltenyésztés. A biztonságos tenyésztési szezon miatt folyamatosan tudunk munkát adni. Van állandó munkaerőnk és nagyon számítunk az idényjellegű munkavállalókra, akik közül a régi és ügyes embereinket vesszük fel minden évben a leghamarabb.

Innen a hal egy része Romániába kerül, főleg Erdélybe szállítunk, de visznek Debrecenbe és más településekre is, hogy a karácsony esti vacsoránál ne hiányozzon.

Áldott, békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk!

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom