Keressen minket

Mezőgazdaság

A Magyar Államkincstár az agrártámogatásokról

A kistermelői támogatást illetően a 42 ezer ügyfélből több mint 38 ezer ügyfél részére utalt támogatást.

A kistermelői támogatást illetően a 42 ezer ügyfélből több mint 38 ezer ügyfél részére utalt támogatást. Zöldítésre 120 ezer ügyfélrészesült kifizetésben 73 milliárd forintot meghaladó mértékben.A termeléshez kötött támogatások, illetve a zöldségnövény termesztés támogatása és a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása esetében a részfizetések áprilisban indulnak meg – tájékoztatott a Magyar Államkincstár.

1.Összesen mekkora összeg kifizetése várható nemzeti szinten, előlegként ebből mennyit fizettek ki a tavalyi évben?

Folyamatos a 2016-ban benyújtott kérelmek ügyintézése, illetve a kifizetés. Ennek keretében eddig több, mint 340 ezer kérelemre hagyott jóvá a Magyar Államkincstár 320 mrd Ft-ot meghaladó összeget. A kistermelői támogatást illetően a 42 ezer ügyfélből több mint 38 ezer ügyfél részére utalt támogatást.

Az egységes területalapú támogatás (SAPS) esetében több, mint 126 ezer gazdálkodó kapott már kifizetést (előleg, illetve részkifizetés formájában); ezzel a várhatóan támogatásban részesíthető ügyfelek több mint 95%-a részesült támogatásban. A várhatóan kifizethető országos keretösszeg közel 90 %-át kifizette a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (2016. december 31.ig), illetve a Magyar Államkincstár (2017. január 2-től).

2.Megyei bontásban eddig hány százalékát fizették ki a támogatásoknak?

Megye 2016 SAPS kifizetésben érintett ügyfelek a kérelem beadók %-ában
Bács-Kiskun megye 97,78
Baranya megye 94,40
Békés megye 98,72
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 93,93
Csongrád megye 97,39
Fejér megye 97,21
Győr-Moson-Sopron megye 98,03
Hajdú-Bihar megye 97,11
Heves megye 96,38
Jász-Nagykun-Szolnok megye 97,31
Komárom-Esztergom megye 94,98
Nógrád megye 92,88
Pest megye 93,83
Somogy megye 95,72
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 94,79
Tolna megye 96,77
Vas megye 96,24
Veszprém megye 96,26
Zala megye 95,10
  1. A zöldítéssel kapcsolatban mikor várható a teljes összeg?

Zöldítésre 120 ezer ügyfél részesült kifizetésben 73 milliárd forintot meghaladó mértékben, a kifizetések folyamatosak. Idén már több mint 29,5 milliárd  forintot utalt a Magyar Államkincstár zöldítés jogcímre, várhatóan a június 30-i határidő előtt minden jogosult kérelmező megkapja a támogatást.

  1. A termeléshez kötött támogatások kifizetése mikorra várható?

A termeléshez kötött támogatások (rizstermesztés támogatása, cukorrépa termesztés támogatása, gyümölcstermesztés támogatása, ipari zöldségnövény termesztés támogatása és a szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása) esetében a részfizetések folyamatosan történnek, illetve zöldségnövény termesztés támogatása és szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása esetében a részfizetések áprilisban indulnak.

  1. Van-e olyan ütemterv, amely alapján tájékozódhatnak a gazdák a megítélt, de  még ki nem fizetett támogatásaik pontos összegéről és kifizetéséről?

Az új Közös Agrárpolitika bevezetése óta a korábbiaktól eltérően a területalapú támogatás (SAPS) és a zöldítés különvált. Ez azt jelenti, hogy a két jogcímben különböző feltételeknek kell megfelelni, így a kifizetések más ütemezésben és nem egyszerre történnek. A támogatás megítélése és a kifizetés nem válik ketté, közvetlenül egymást követi, tehát időben lényegében egybeesik, így ütemterv készítése nem merülhet fel.

  1. Segítségért, információért hova tudnak fordulni a termelők (megyei elérhetőségek)?

A Magyar Államkincstár Vidékfejlesztéssel összefüggő ügyfélszolgálata az MVH korábbi központi ügyfélszolgálatának helyén a 1095 Budapest, Soroksári út 22-24. alatt érhető el.

A munkatársak telefonon, e-mailben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton továbbra is elérhetőek. Az email cím:ugyfelszolgalat@mvh.allamkincstar.gov.hu

A 2017. január 1-jei átalakulást követően Az MVH volt megyei kirendeltségei immár a megyei kormányhivatalok részeként működnek, elérhetőségeik itt találhatók:

//www.mvh.allamkincstar.gov.hu/az-ugyfelszolgalat-adatai

A gazdálkodók a fentieken túl, az eddigiekhez hasonlóan továbbra is fordulhatnak segítségért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászaihoz.

  1. Milyen nehézségekkel szembesült a Magyar Államkincstár az MVH megszűnése után, milyen problémákat kellett megoldaniuk?

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) beolvadásos különválása zökkenőmentesen zajlott. Az MVH mint kifizető ügynökség általános jogutódja a Magyar Államkincstár lett.

Az illetékes hatóság december 27-én megadta a kifizető ügynökség feltételes akkreditációját, amely alapján 2017. január 1-jétől kezdődően zavartalanul folyik tovább az agrár-vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos kérelemkezelési és kifizetési feladatok ellátása. Az integráció miatt új elnökhelyettesi posztot hoztak létre az államkincstárnál, és 671 munkatársat vettek át az MVH-tól.

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom