Keressen minket

Mezőgazdaság

Egyszerűsítések segítik a mezőgazdasági vállalkozásokat

Számos agrárigazgatási kérdésben megoldást nyújt a kormány április 17-től hatályos rendelete a veszélyhelyzet miatt kialakult ügyintézési nehézségekre. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásokban a Magyar Államkincstár és az ügyfelek közötti személyes kontaktus lehető legkisebb mértékre csökkentése érdekében, a kifizető ügynökség által működtetett elektronikus felületen mostantól bármely irat elektronikus másolatban is benyújtható, amennyiben az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik.
Az elektronikus benyújtás lehetősége a meghatalmazással kapcsolatos iratokra is kiterjed. A támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bármely munkavállalója eljárhat, emellett az ügyfél által kezdeményezett egységes kérelem benyújtását a kamarai meghatalmazott az ügyfél jelenléte nélkül is lefolytathatja.

A sertés, illetve koca állatjóléti támogatások kapcsán olyan eljárási könnyítés született, amely szerint a kifizetési kérelmeket a  Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének munkavállalója is benyújthatja elektronikusan a Kincstár részére.

Vetnek a Csongrád megyei Székkutas határában Fotó: Agro Jager News

A kormány rendelete segítséget nyújt azon őstermelőknek is, akik a veszélyhelyzet miatt március 20-ig már nem tudták kérelmezni a hatályos igazolványukhoz tartozó értékesítési betétlapot. A könnyítés értelmében, ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kérelmezi az őstermelő a betétlapot, az az adóév első napjától hatályos lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál az őstermelői igazolványok ügyintézése folyamatos, de a megváltozott helyzetre való tekintettel arra kérik az igénylőket, hogy a gazdálkodó telefonos időpontfoglalás nélkül ne menjen be az irodába. A gazdálkodók a kamara központi ügyfélszolgálatánál is érdeklődhetnek az ingyenesen hívható 06-80/900-365 számon vagy az ugyfelszolgalat@nak.hu címen a falugazdászok elérhetőségéről.

További fontos segítség a gazdálkodóknak, hogy a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó a veszélyhelyzet idejére mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, ezzel párhuzamosan pedig az Agrárminisztérium kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését a jelenlegi időjárási helyzetre való tekintettel.

Mintegy 12 ezer erdőgazdálkodó, és 400 ezer hektár magánerdő tulajdonos számára jelent könnyebbséget, hogy a vészhelyzet utáni időre elhalasztják az eredetileg májusban lejáró erdőgazdálkodási megbízási szerződések újbóli megkötését. Így a szerződések, és az erdőgazdálkodói jogviszony a vészhelyzet idejére fennmarad. A magántulajdonban lévő erdőterületek mintegy felére jellemző a megbízásos gazdálkodási jogviszony, ahol az új intézkedések eredményeként a vészhelyzetben is fenntartható a gazdálkodás folyamatossága.

Szintén jelentős segítséget jelent az erdőgazdálkodóknak, hogy az eredetileg április 15-én lejáró, úgynevezett pótlási kötelezettség határideje egy évvel meghosszabbodik. Az erdőtörvény értelmében ugyanis Magyarországon minden erdőgazdálkodó köteles a fakitermelések után új erdőt létesíteni. Az erdőfelújítások közel 60%-a természetes úton, a helyben kikelő facsemeték segítségével történik, amelyek hiánya esetén a gazdálkodó mesterséges pótlásra köteles. Mivel ez a munkafolyamat jelentős kézimunka igényű, elvégzése a jelenlegi veszélyhelyzetben a gazdálkodótól független ok miatt meghiúsulhat, ezért döntött a kormány a határidő egy évvel történő meghosszabbításáról.

Forrás: Agrárminisztérium
Borítókép: Székkutas határában vetnek Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom