Megjelentek a Magyar Közlönyben az egyetemi modellváltásról rendelkező törvények. Mint arról korábban beszámoltunk, hat egyetem idén nyártól alapítványi fenntartásban folytatja munkáját, emellett az intézményhálózat megújításának részeként több kart összevonnak, elsősorban az agrárterületen. Augusztus 1-jétől az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetem szervezetébe. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább, ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetem részévé válik. A változások révén a Szent István Egyetem országos agrár tudásközponttá válhat.
Az összevonásokról Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatási államtitkára elmondta lapunknak: tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszert szeretnének létrehozni, amely a hosszú távú gazdasági és társadalmi célokkal is összhangban áll. A tervek szerint valódi versenyhelyzet és minőségjavulás várható, a kisebb intézmények működése pedig stabilizálódik.
– A Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem összeolvadásával a magyar agrárfelsőoktatás új fejlődési pályára állhat. A magyar agráregyetem 2030-ra bekerülhet a világ száz legjobb agrártudományi egyeteme közé, ezzel növelve a magyar agrárgazdaság, az agrárképzések és -kutatás nemzetközi elismertségét, beágyazottságát – emelte ki Bódis József. Az államtitkár szerint a kormány egy erős tudásközpontokra épülő intézményrendszert hoz létre, amely egységes elvek alapján szolgálja ki a magyar agrár felsőoktatást, ezért az integrált nagy intézmény része lesz a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is.
A minőség javítása érdekében a képzések tartalma és az infrastruktúra is jelentősen megújul.
Kertészmérnök-hallgatók szüretelik a szőlőt egy debreceni kísérleti telepen Fotó: MTI/Oláh Tibor
– A nagy agráregyetem létrejöttétől többek közt azt várjuk, hogy nagymértékű javulás álljon be az agrár szakemberek képzettségi szintjében, értem ezalatt például a digitális és technológiai, gazdasági és jogi tudást, a gyakorlati felkészültséget, az innovációs és vállalkozói szemléletet is. Fontos továbbá, hogy a területen diplomát szerző fiatalok száma elérje az iparág számára releváns és szükséges mennyiséget, ezért a kritikus területeken növelni kell a hallgatói létszámot. Ezek közé tartozik például az élelmiszeripar, vízgazdálkodás, gazdasági agrármérnök, mezőgazdasági gépészmérnök, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök, vagy az agrár digitalizáció szak – magyarázta az államtitkár. Fellendülnek a kutatások is: megerősítik a kutatói kapacitásokat, fejlesztik a technológiákat, továbbá célként tűzték ki azt is, hogy a szakemberek a jelenleginél több nemzetközi projektben vegyenek részt.
Várhatóan egységesítik a képzések tartalmát, annak érdekében, hogy a pályakezdő fiatalok azonos minőségű tudással rendelkezzenek, ezzel megkönnyítve a diplomázók integrálását és továbbképzését.
– Motivált és aktív oktatói és kutatói gárdára van szükség, hiszen ők tehetnek a legtöbbet az agráriummal kapcsolatos szemléletformálás érdekében. Szeretnénk, ha az egyetemi oktatók korszerű tudást, innovatív, vállalkozói szemléletet adnának át a hallgatóiknak, sok-sok gyakorlattal, és a projekt alapú munkavégzés terjesztésével mutatnának irányt a jövő szakembereinek. Mindezt jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel is meg fogjuk támogatni – hangsúlyozta Bódis József, aki kitért arra is, hogy szakok nem szűnnek meg, a jelenlegi képzési portfólióját mind a Szent István Egyetem, mind pedig a Kaposvári Egyetem megtartja, vagyis a korábban elindított vagy meghirdetett képzések szeptembertől az új Szent István Egyetemen is folytatódnak.
Forrás: Magyar Nemzet
Morítókép: MTI/Oláh Tibor
