Keressen minket

Mezőgazdaság

Az erdészeti csemetekertekhez szükséges gépek beszerzését támogató pályázat indult

A Kormány az elmúlt hónapokban több az erdő telepítéseket ösztönző intézkedéseket hozott, így jelentősen megnőtt a kereslet a jó minőségű hazai szaporítóanyagok iránt hazánkban.

A Kormány az elmúlt hónapokban több az erdő telepítéseket ösztönző intézkedéseket hozott, így jelentősen megnőtt a kereslet a jó minőségű hazai szaporítóanyagok iránt hazánkban. A mostani segítség az erdészeti csemetekertek versenyképességét erősíti. A vidékfejlesztési program keretösszege 1400 milliárd összegű, ebből 110 milliárdot fordítanak az erdőtelepítésekre vagy erdők fenntartására.

Jelenleg 18-19 ezer hektárra beérkezett erdősítési igényt fogadtunk. Ez annak is köszönhető, hogy tavalyi évben megemeltük az erdőtelepítés és erdőápolás össszegét és most gyakorlatilag közel 20 ezer hektárnyi kérelem érkezett. Az ilyen mértékű kérelmek jó minőségű szaporítóanyagot igényelnek – és ezért biztosítjuk ezt a pályáztati lehetőséget.

A Csemete Terméktanács évente körülbelül 150 millió csemetét állít elő, a mostani egy milliárd forintos támogatásnak köszönhetően speciális  eszzközök jelentősen megnövelhetik a termelés hatékonyságát – mondta Viski József az AM helyettes államtitkára.

A talajelőkészítés, vetőgépek, ápolás gépekre lehet pályázni – összegezte Farkas Pál az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetője.

Talajelőkészítés gépei a rotációs kapák, de akér indulhatunk a traktoroktól. Most az volt a cél, hogy ne nagy traktorokra menjen el a pénz, hanem kis gépekre speciáélis gépekre. Csemetetermesztésnél az a lényeg, hogy magas hasmagasságú gépek legyenek, hogy könnyen eltudjon menni a csemete fölött, illetve hogy a nyomtáv megfelelő legyen. A speciális gépeknél vetőgépeknél sorközművelőeknél az az élő munkaerő szükségletet próbáltuk csökkenteni – mondta a szakember.

A csemetekert előállítás két fő iránya a szabadföldi és a konténeres, az úgynevezett burkolt gyökérzetű termesztés. A szakemberek szerint az utóbbi gépigénye nagyobb, ám ez a technológia jóval hatékonyabb és biztonságosabb mint a szabadföldi. A pályázat lehetőséget teremt, hogy a csemetetermelők átálljanak a korszerűbb stabilabb jövedelmet biztosító technológiára.

A burkolt gyökérzetű csemetéknél vagy nálunk történik meg ez a gyökeresedés, vagy magról vetjük tálcákba és így viszonylag hamar egy év alatt megnevelhető a csemete, majd gyökérsérülés nélkül vihető el az erdőkbe. Ennek a technológiának csak előnye van. A hátránya viszont az, hogy nagy a gép és az eszköz igénye. Ez a  pályázat pont ezt támogatja – mondta el Dobrovitz Attila hazai csemetekert tulajdonos.

A csemetekert tulajdonosok 50 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, amely régiótól függően az összes elszámolható költsége 40% vagy 50 %-a lehet.

Az Agrárminisztérium közölte, hogy egy milliárd forint keretösszeget biztosítanak a pályázók részére, és így a vidékfejlesztési programban jellemzően kedvezményezettként bejövő pályázók tudnak a támogatási konstrukcióban résztvenni. Ezért mindenképpen szükséges, hogy 50%-ban meglévő mezőgazdasági árbevétellel rendelkezzenek  és ebben gyors elbírálásben szeretnének eredményt hirdetni.

A pályázatban megigényelt eszközözöket be is lehet majd szerezni, és evvel a kapacitást tudnak fokozni a hazai csemetekertek tulajdonosok.

Az erdészeti csemetekert gépbeszerzését támogató pályázat szeptember elsejétől érhető el, a kérelmek első benyújtásának első pedig határideje szeptember 8-ig tart.

A támogatást a gazdálkodók több szakaszban 2021 július 20-ig vagy a forrás kimerüléséig igényelhetik.

Forrás: M1 Magyar gazda 2020.08.31-i adása

Kép megnevezése:

  1. Vörös tölgy makk (kiemelt kép)

Kép forrása:

  1. Agrojagernews

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom