Keressen minket

Mezőgazdaság

Alkalmazkodó almákat vizsgáltak Nyíregyházán

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Miben különbözik a különböző környezetben nevelt növények genetikai állománya? A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai erre a kérdésre az alma kémiai módosulásainak vizsgálatával keresik a választ.

2. kép: A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet épülete

A Debreceni Egyetem (DE) kutatói az első lépésében azt vizsgálták, hogy egy 20 éves ületvényből  származó almafáról, az úgynevezett anyanövényről  gyűjtött almák DNS-e eltér-e az ugyanerről a fáról származó, és 16 éve a Nyíregyházi Kutatóintézet Biotechnológiai Laboratóriumában mesterséges (in vitro)  körülmények között nevelt almák mintáitól.

3. kép: Prof. Dr. Dobránszki Judit tudományos főigazgató

A vizsgálatok bebizonyították, hogy a DNS-ben tárolt információ még több mint másfél évtizedes mesterséges nevelést követően sem változik. Az anyanövény és a laboratóriumi körülmények között nevelt növények DNS-metilációja, azaz kémiai módosulása azonban eltér egymástól. A DNS-metiláció és -demetiláció fontos szerepet játszik az élő szervezetek génszabályozó mechanizmusában. Ennek segítségével a növények képesek a változó környezethez alkalmazkodni a génjeik ki- és bekapcsolásával – fejtette ki Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Tudományos Főigazgatója.

Arra is választ kerestek a szakemberek, hogy mi történik, ha a mesterséges laboratóriumi környezetből újra természetes közegbe helyezik, akklimatizálják a megfigyelt növényeket.

 

4. kép: DE AKIT Kutatóintézet logója

A Növénybiotechnológiai kutatócsoport vizsgálatai rámutattak, hogy számos gén, mely az ültetvényben élő anyanövényben bekapcsolt állapotban van, a mesterséges, in vitro körülmények között el van csendesítve, azaz az információ átírását ezekről a génekről a növény blokkolja. Egy évvel az akklimatizáció után azt tapasztaltuk, hogy a természetes közegbe visszahelyezett növényben elkezdtek bekapcsolni azon gének, amelyek el voltak csendesítve. DNS-metilációjuk nem teljesen egyezett az anyanövényével, de egyre inkább hasonlított arra – magyarázta Hidvégi Norbert, az AKIT tudományos segédmunkatársa.

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy bár a vizsgált növények DNS-e minden esetben azonos volt, DNS-metilációjuk azonban eltért egymástól.

A vizsgált folyamatban a növény a különböző génjeinek működését szabályozza, mely lehetővé teszi, hogy a külső környezethez alkalmazkodjon, az érkező stresszhatásokra választ adjon. Az anyanövény esetében számos élő és élettelen tényező (kórokozók, hőmérséklet, csapadék, talajminőség) befolyásolhatja a gének DNS-metilációs mintázatát. Laboratóriumi körülmények között a mesterséges nevelési körülmények okozhatnak stresszt, valamint a növény egy rejuvenizált, azaz újrafiatalított fiziológiai állapotba kerül, ami kapcsolatban van a megváltozott DNS-metilációval. Az újra természetes környezetbe helyezés során a DNS kémiai módosulását okozhatja, például a kiültetés okozta stressz, a megnövekedett fényintenzitás, vagy a csökkent vízellátás – fejtette ki Gulyás Andrea tudományos segédmunkatárs.

A növények DNS-kémiai módosulásiban bekövetkező változások megértése új utakat nyithatnak a mezőgazdaság számára.

Amennyiben ismerjük a klímaváltozás okozta megváltozott környezeti hatásokat, mint például a szárazság, vagy a magas hőmérséklet okozta DNS-metilációs, és ezáltal génműködésbeli változásokat, lehetővé válik ezek okszerű kivédése, illetve mérséklése a növénytermesztésben. A DNS-metiláció egy része több generáción át fennmaradhat, így ezek a változások a növények fajtaelőállító nemesítésében felhasználhatók – jelentette ki Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Tudományos Főigazgatója.

A Növénybiotechnológiai kutatócsoport tovább vizsgálja a növények DNS metilációjának és a génátírásban betöltött szerepének pontos összefüggéseit, valamint a szakemberek keresik az eredmények felhasználásának további lehetőségeit.

Forrás: Debreceni Egyetem Facebook oldala

Képek megnevezése:

  1. kép: Almák (kiemelt kép)
  2. kép: A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet épülete
  3. kép: Prof. Dr. Dobránszki Judit tudományos főigazgató
  4. kép: DE AKIT Kutatóintézet logója

Képek forrása:

  1. kép: Debreceni Egyetem Facebook oldala
  2. kép: Google térképes szolgáltatása
  3. – 4. kép: akit.unideb.hu

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom