Keressen minket

Mezőgazdaság

Több mint tízezren vettek részt a Nagy Diák Agrárteszten

Mi volt az első növény, amit az űrben termesztettek? Mennyit ver egy méh szárnya másodpercenként? Miért jelent jó alternatívát a rovarok fogyasztása? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kellett jól válaszolnia azoknak a fiataloknak, akik többkörös válogatás után vehettek részt a Nagy Diák Agrárteszt döntőjén a budapesti Akvárium klubban. A fődíjat Benedek Enikő Zsófia vehette át, aki boldog tulajdonosa lett egy drónnak és egy hozzá tartozó drónpilóta tanfolyamnak is.

Mi volt az első növény, amit az űrben termesztettek? Mennyit ver egy méh szárnya másodpercenként? Miért jelent jó alternatívát a rovarok fogyasztása? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kellett jól válaszolnia azoknak a fiataloknak, akik többkörös válogatás után vehettek részt a Nagy Diák Agrárteszt döntőjén a budapesti Akvárium klubban. A fődíjat Benedek Enikő Zsófia vehette át, aki boldog tulajdonosa lett egy drónnak és egy hozzá tartozó drónpilóta tanfolyamnak is.

2. kép: A fődíjat Benedek Enikő Zsófia nyerte el

A Hello Modern Agrárium projekt és a Szent István Egyetem támogatásával megvalósult verseny döntőjét a 27. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretében rendezték meg 2020. szeptember 22-én a budapesti Akvárium Klubban. Az első online fordulót több mint tízezer 12-20 év közötti fiatal töltötte ki, ami óriási érdeklődést mutat a modern agrárium vívmányai iránt. A következő fordulóba a legjobb eredményt elérő ezer játékos kapott meghívást, majd közülük került ki a tizenkét döntős, aki a járványügyi előírások betartása mellett, egy színpadi show keretében személyesen mérkőzött meg a fődíjakért.

3. kép: Agrokaland-nevű program és a diákok verseny közben

Mint azt Dr. Szabó István, a Szent István Egyetem oktatási rektorhelyettese a díjátadó keretében kifejtette, az agrárium világa rendkívül sokszínű és szédületes gyorsasággal fejlődik, így minden fiatal megtalálhatja benne azt a szűkebb szakterületet, ami a leginkább illik a személyiségéhez. Mint kitért rá, a jövő gazdáinak tudniuk kell, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés tekintetében nincs átlagos módszer, hanem minden egyes szakmai döntést az adott helyszín adottságaihoz igazítva kell meghozni. Ehhez ráadásul nem is elegendő ismerni az agrár- és természettudományi alapvetéseket, hanem valamelyest érteni kell a joghoz, a közgazdaságtanhoz, az informatikához és az állatorvos-tudományokhoz is.

4. kép: A diákokat számos feladat várta

A verseny döntőjét interaktív programok is kísérték, így a döntőre meghívást kapott diákok közvetlen közelről megfigyelhették egy 3D-nyomtató működését, kipróbálhatták, hogy mennyire nehéz szabad szemmel megkülönböztetni egy valódi és egy hamisított mézet és paprikaport, illetve az Agrokaland konzol játékos kérdéseire válaszolva még közelebb kerülhettek a modern agrárium világához. Ebben a Szent István Egyetem három fiatal tehetsége – Apagyi Bence mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszakos hallgató, valamint Bodor Zsanett és Vitális Flóra élelmiszertudományokkal foglalkozó PhD-hallgató – volt az érdeklődők segítségére, akik nagy lelkesedéssel meséltek saját kutatásaikról, tevékenységükről és szakterületük szépségeiről.

Forrás: Szent István Egyetem

Képek megnevezése:

  1. kép: Szent István Egyetem Gödöllői Campusa
  2. kép: A fődíjat Benedek Enikő Zsófia nyerte el
  3. kép: Agrokaland-nevű program és a diákok verseny közben
  4. kép: A diákokat számos feladat várta

Képek forrása:

  1. kép: Wikipédia
  2. – 4. kép: Szent István Egyetem

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom