Mezőgazdaság
EURAF: az agrárerdészet kedvezően alakul Magyarországon
Az Európai Agrárerdészeti Szövetség (EURAF – European Agroforestry Federation) az egyik legjelentősebb agrárerdészeti szervezet az Európai Unióban, amelynek Magyarország is tagja. Alapvető törekvésük, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságokban népszerűsítsék a fás területek, valamint a fás-erdős legeltetési rendszerek („silvopastoral systems”) létrehozását Európa különböző környezeti régióiban.
Hogyan látja a legnagyobb uniós agrárerdészeti szövetség a hazai agrárerdészet helyzetét? A szövetség szerint Magyarországon szükség volt egy nemzeti agrárerdészeti hálózatra, hogy terjessze az információkat és megalapozza az érdekeltek közötti együttműködés alapját. Kedvező változások indultak el.
Az Európai Agrárerdészeti Szövetség (EURAF – European Agroforestry Federation) az egyik legjelentősebb agrárerdészeti szervezet az Európai Unióban, amelynek Magyarország is tagja. Alapvető törekvésük, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságokban népszerűsítsék a fás területek, valamint a fás-erdős legeltetési rendszerek („silvopastoral systems”) létrehozását Európa különböző környezeti régióiban.
A szervezet fő célkitűzése továbbá, hogy elősegítse az agrárerdészeti gyakorlatok alkalmazását az által, hogy:
– lobbizik az európai szintű kedvező agrárerdészeti intézkedésekért;
– aktív tájékoztatási tevékenységet folytat (konferenciák, hírlevelek);
– dedikált weboldalt üzemeltet, amely az agrárerdészettel kapcsolatos információk, tudományos eredmények és politikai kérdések megosztására szolgál;
– konkrét megállapodások kötésének elősegítésében vállal szerepet a nemzeti és nemzetközi agrárerdészeti társaságokkal az információcsere, valamint a közös kongresszusok, szimpóziumok és szemináriumok megszervezése érdekében;
– olyan kutatási projektekben vesz részt, amelyek Európa-szerte hálózatépítést biztosítanak.
A húsz tagország agrárerdészeti helyzetének múltját, jelenlegi helyzetét, fejlődési irányát valamint a vonatkozó fejleményeket és aktualitásokat is nyomon követik. Így Magyarországgal kapcsolatban is szolgálnak információkkal, amelyekből kiemeltük a leglényegesebbeket.
Magyarországon még mindig nem használják széles körben az „agrárerdészet” kifejezést, amely egyébként is viszonylag új fogalom, viszont korán sem új tevékenységekre utal. Hiszen hazánkban a régebbi időszakban elterjedtek voltak a hagyományos fás-erdős legeltetési módszerek, a legeltetett gyümölcsösök, a mezővédő erdősávok és a szántóföldeken található egyéb fás területek.
Az olyan fás-legelős legeltetési rendszerek, mint a fás legelők és a legeltetett erdők, mindig is szerves részét képezték itt a földhasználatnak. Pannónia ókori jelzői közt szerepel a „makktermő” is (glandifera Pannonia), amely név a táj társadalmi és gazdasági értékére utal. Ezen rendszerek jelentősége és működése azonban az elmúlt 100 évben erősen lecsökkent, és az erdős területeken a legelők közös tulajdonjoga szinte teljesen eltűnt. A hagyományos fás legelők és fás rétek főként az ország domb-, és hegyvidéki területein találhatók meg.
A szántóföldi növénykultúrával kombinált agrárerdészeti rendszerek és a tanyákat övező védelmi funkciót ellátó erdősávok az utóbbi évszázadokban Magyarországon általános gyakorlatnak számítottak. E fás sávok száma a 60-70- es években jelentősen megnövekedett, de az elmúlt 30 évben újra csak csökkent és jelenleg is csökkenő tendenciát mutat. Manapság a szántóföldi növénykultúrával kombinált agrárerdészeti rendszerek- kivéve a szélfogó funkciót is ellátó mezővédő erdősávokat és a házikerteket,- szinte teljesen eltűntek a magyar vidékről. A közelmúltban viszont elkezdtek megjelenni a kísérleti célokra létrehozott területek, ahol köztes termesztést alkalmaznak (azaz fasorok szántóföldi művelés alatt álló területeken).
Magyarországon is folyamatosan növekszik az érdeklődés az agrárerdészet iránt, azonban hiányoznak az alapvető gyakorlati ismeretek, illetve kevés az információ a meglévő rendszerekről. Mindezekért nagy szükség volt egy nemzeti agrárerdészeti hálózatra, hogy terjessze az információkat és megalapozza az érdekeltek közötti együttműködés alapját.
Ennek előkészítése az AGFORWARD részvételi kutatási projekten belül kezdődött és az AFINET projekt keretében jött létre. Az együttműködés erősítése valamint a közös képviselet érdekében 2016-ban megalapították a Magyar Agroforgalmi Civil Szövetséget (ACT). Tagjai – főleg gazdálkodók, szaktanácsadók és kutatók – bővítik az EURAF közösségét, és számos agrárerdészeti tevékenységben vesznek részt mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten.
A magyarországi agrárerdészeti politikával kapcsolatban kiemelte az EURAF, hogy a 2007–2013 közötti KAP-on belül hazánk volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely végrehajtotta „Az agroforgalmi erdőgazdálkodás első létesítése a mezőgazdasági földterületeken” elnevezésű intézkedést, ezzel hozzájárulva a legeltetési célú agrár-erdészeti rendszerek létrehozásához, a fenntartható földgazdálkodás és a talaj erózióval szembeni védelmének megkönnyítése érdekében. Ezeket a rendszereket legalább 5 évig fenn kellett tartani (csak a fás elemek létesítésének támogatása), maximális sűrűségük 250 db fa/ha.
A jelenlegi nemzeti Vidékfejlesztési Program a következő típusú agrárerdészeti rendszerek megvalósítását és karbantartását támogatja:
– gyepgazdálkodás (fás kaszáló vagy fás legelő) agrár-erdészeti rendszerrel kombinálva;
– mezővédő fásítás (pl. fasor vagy facsoport);
– innovatív agrárerdészeti rendszerek (Erdészeti Innovációs Operatív Csoportok – együttműködési projektek).
Az agrár-környezetvédelmi támogatásoknak, a természetvédelmi gazdálkodási gyakorlatoknak és az ökológiai élelmiszerek iránti növekvő keresletnek köszönhetően növekszik az újonnan létrehozott agrárerdészeti rendszerek száma, valamint néhány régebben elhagyott területet elkezdtek újból fás legelőként művelni. A korábban teljesen tiltott erdei legeltetés, az erdőtörvény 2017-es módosításával, bizonyos feltételek mellett, törvényesen is megengedetté vált (Evt. 76/C. § ).
Az EURAF honlapjáról elérhető egy úgynevezett agrárerdészet-térkép, ahol olyan – az egyes tagországokban található és regisztrált – agrárerdészeti rendszerekre kereshetünk rá, mint magas természeti és kulturális értékű rendszerek, magas értékű fás rendszerek, szántó és fák együttese, fás legelők, állandó gyepterületen lévő rendszerek, „élelmiszertermelő erdők”, erdőkertek.
Magyarországról egyelőre öt terület szerepel a térképen: a Déli – Bakonyban, Ajka és Úrkút közt található fás legelő; a Mezőföld déli szélén Bogyiszló község melletti fás legelő; köztes termesztés Fajsz mellett (Bács- Kiskun megye nyugati széle, Duna bal partja); vegyes agrárerdészeti rendszerek (legeltetett gyümölcsös, fás legelő, mezővédő fasorok és házikertek) egy családi gazdaságban, a Mezőföld északi részén Vértesacsa mellett; a főváros agglomerációban található kísérleti gyümölcsös, hazai gyümölcs- és erdei fa- és cserjefajokkal, valamint vegyes hüvelyes altalajjal, ültetett fás sávok védik a szél és a talaj eróziója ellen.
Aki szeretné, hogy az általa létesített és fenntartott agrárerdészeti rendszer e térképre felkerüljön a magyarországi delegálttal, Vityi Andreával vegye fel a kapcsolatot (vityi.andrea@uni-sopron.hu).
Az agrárerdészet elterjesztése Európában már évek, sőt évtizedek óta célkitűzés, Kelet-Közép-Európában viszont még csak most kezdjük újraéleszteni. A nemzetközi hálózatba történő bekapcsolódás és ezzel a jó gyakorlatok „ellesése”, a tapasztalatok megosztása elősegítheti a hazai agrárerdészet fejlődését és népszerűsítését.
A továbbiakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is igyekszik hazai jól működő, eredményes gyakorlati példák bemutatásával hozzájárulni az agrár-erdészeti rendszerek elterjedéséhez.
Forrás: OEE
Mezőgazdaság
Október közepén indul az agrártámogatások előlegfizetése
Hamarosan megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése
Az agrártámogatások uniós feltételeinek változása és a piaci nehézségek közepette felértékelődik minden pénzügyi segítség, így az előlegfizetés feltételeinek megteremtése után október 16-án idén is megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Fotó: Agrárminisztérium Facebook oldala
A tárcavezető kifejtette, a Közös Agrárpolitika uniós reformja számos változást hozott az idei évben, az új előírásoknak történő megfelelés a gazdálkodók részéről alkalmazkodást és adminisztrációs feladatokat jelentett. Az érintettek idén tavasszal nyújthatták be első alkalommal az új rendszerben, az új szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó igényeiket. A számos változásra való tekintettel elismerés és köszönet illeti a gazdákat, az őket segítő kamarai falugazdászokat, a szaktanácsadókat és a folyamatban közreműködőket – hangsúlyozta Nagy István.
Az agrárkormányzat tisztában van az előlegfizetés magyar agrárium finanszírozási gyakorlatában kialakult jelentőségére, hiszen hosszú évek óta segíti az őszi munkák elvégzését. Az idei esztendőben különösen fontos minden olyan eszköz, ami a piaci problémák, magas költségszintek miatti likviditási problémák enyhítéséhez hozzájárulhat. Az előleg- és részfizetésekhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak – közölte a miniszter.
Nagy István tájékoztatása szerint az előlegfizetésben az alaptámogatás mellett a kis- és közepes gazdaságok célzott támogatását biztosító új támogatási formán, az újraelosztó támogatáson is megindulnak az utalások. Az érintettek a következő jogcímeken számíthatnak előlegfizetésre: alaptámogatás, újraelosztó támogatás, termeléshez kötött támogatások (tejhasznú tehén, hízott bika, anyajuh, intenzív gyümölcs, extenzív gyümölcs), valamint az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást érintő vidékfejlesztési támogatások.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Aktuális és gyakori kérdésekre ad választ az eGN új, módosított kitöltési útmutatója
A Nébih frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját.
A Nébih a gazdálkodók igényeit figyelembe véve a leggyakoribb kérdések alapján frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját, valamint bővítette a gyakran ismételt kérdések (GYIK) gyűjteményét is. A jelenlegi módosításokkal a hivatal többek között az őszi vetésű főnövény rögzítésével és a tápanyag gazdálkodási terv beküldésével kapcsolatos hasznos információkat foglalta össze.
Fotó: Nébih
A Nébih több olyan kérdést is kapott a gazdálkodóktól, melyek egy-egy azonos téma köré csoportosíthatóak. A hivatal ezek alapján ‒ a naplóvezetés egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ‒ módosította az eGN kitöltési útmutatóját, és bővítette a gyakran ismételt kérdések gyűjteményét is.
Az évszakra való tekintettel kifejezetten időszerű az őszi vetésű növények kapcsán az a kérdés, hogy melyik évhez kell felvezetni azokat. A Nébih struktúrája szerint, jóllehet a támogatási év igazodik a naptári évhez, ugyanakkor az őszi vetésű kultúrák esetében a kincstári támogatást a termelők valójában az előző évben elvetett növényekre kapják. Ezt figyelembe véve az őszi vetésű kultúrákat mindig a következő évi ‒ jelen esetben a 2024-es ‒ gazdálkodási évre kell rögzíteni.
A tápanyaggazdálkodási terv vezetésének gyakoriságára vonatkozóan is több kérdés érkezett a Nébih-hez, melyek alapján az útmutató ‒ a módosításnak köszönhetően ‒ még pontosabb válaszokat tud nyújtani.
Több esetben kértek tájékoztatást a napló vezetésére kötelezett halála esetén felmerülő teendőkről is. A GYIK bővítésével a gyűjtemény most már ennek megválaszolására is kitér. Eszerint az örökösnek az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást elvégeznie, ugyanakkor a saját naplójában tovább kell vezetnie az örökhagyó azon területeit, amelyek az örököshöz kerültek.
Az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) módosított kitöltési útmutatója és a bővített GYIK gyűjtemény elérhető a Nébih portál eGN aloldalán.
Kérdés esetén az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Fontos határidő közeledik a 2023. évi egységes kérelem tekintetében!
Fontos szabályokra hívrta fel a figyelmet az MVH
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet alapján:
„20. § (1) Az egységes kérelem kijavítására, valamint az egységes kérelem részleges vagy teljes visszavonására – a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása kivételével – a tárgyév szeptember 29-ig van lehetőség.
(2) Termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetén az igénylés kijavítása, részleges vagy teljes visszavonása tárgyév december 20-ig lehetséges.”
A fénykép illusztráció: Pixabay
Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a határidők lejártakor a szerkesztés alatt álló adatváltozás elektronikus bizonylatok hivatalból törlésre kerülnek! Ennek megfelelően kérjük az érintetteket, hogy ennek tudatában, még a határidőket megelőzően nyújtsák be vagy töröljék a szerkesztés alatt álló adatváltozás bizonylatokat.
2023. szeptember 29-t követően az alábbi adatok kijavítására, visszavonására már nem lesz lehetőség:
- Nem lehet visszavonni a teljes egységes kérelmet, kivéve akkor, ha a kérelem kizárólag termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatással érintett.
Kizárólag ezen támogatások esetén az egységes kérelem 2023. december 20-ig visszavonható. - Nem lehet visszavonni teljes jogcímet, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén a jogcímek, és esetlegesen vele együtt a teljes egységes kérelem 2023. december 20-ig visszavonható. - Nem lehet visszavonni teljes blokkot, táblát, állategyedet, erdőrészletet, méhcsaládot, törzsállományt, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén az állategyedek 2023. december 20-ig visszavonhatóak. - Nem lehet visszavonni egy táblán, állategyeden, erdőrészleten lévő jogcím igénylést, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén az állategyedről a jogcímek 2023. december 20-ig visszavonhatóak. - Nem lehet megváltoztatni a főnövény hasznosítási kódját, csökkenteni a tábla területét, nem lehet kijavítani a tábla rajz elhelyezkedését, nem lehet a főnövény esetén megadott egyéb adatokon változtatni (öntözés, termesztő berendezés, termesztés célja stb.). Kivétel: Főnövény vetési és betakarítási/beforgatási időpontját.
- Táblán lévő nem termelő tájképi elem (NPLFA) kijelölése sem lehetséges a határidő után (kivéve ökológiai jelentőségű másodvetés ld. lent).
- Fiatal gazda jogcím igénylésekor nincs lehetőség a nyilatkozatok módosítására, valamint jogi személyek esetében a korábban megadott elsődleges és nem elődleges ügyfelek módosítására, törlésére.
- Állatlétszám alapú támogatások esetén nincs lehetőség a támogatási igényre irányuló nyilatkozatok módosítására, kizárólag a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatási igények vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén a támogatási igényre irányuló nyilatkozatok 2023. december 20-ig módosíthatóak.
Milyen adatot lehet megadni 2023. szeptember 29-t követően is:
- Főnövény vetési és betakarítási/beforgatási időpontját
- Október 1-ig lehet megvalósítani a Feltételesség HMKÁ8, illetve AÖP gyakorlat3 keretében elszámolni kívánt ökológiai jelentőségű másodvetéseket. Az október 1-ig megvalósított ökológiai jelentőségű másodvetések 2023. október 16-ig jelenthetőek be!
Október 1 és 16 között be lehet jelenteni tervezési dátummal nem rendelkező, ám október 1-ig megvalósított ökológiai jelentőségű másodvetést, de ezen esetekben kötelező megadni a tényleges vetés dátumát is. Október 16-ig ki lehet javítani az addig megadott másodvetéshez kapcsolódó adatokat.
2023. október 17-ét követően kizárólag a már megvalósított másodvetésekhez lehet a beforgatás dátumát megadni, egyéb adat már nem módosítható! - Október 31-ig lehet megvalósítani a hagyományos másodvetéseket, illetve zöldtrágyázás céljából vetett másodvetéseket. A hagyományos és zöldtrágyázás céljából vetett másodvetések elvetése 2023. november 15-ig jelenthetők be! 2023. november 16-át követően kizárólag a már megvalósított másodvetésekhez lehet a beforgatás dátumát megadni, egyéb adat már nem módosítható!
November 15-ig ki lehet javítani az addig megadott másodvetéshez kapcsolódó adatokat, kivéve, ha a hagyományos másodvetésen valamilyen termeléshez kötött területalapú jogcím igénylés is volt.
Az ilyen jogcímmel is érintett másodvetések esetén szeptember 29-t követően, amennyiben a másodvetés esetén a tényleges vetési időpont is bejelentésre került, a másodvetés tekintetében kizárólag a másodvetés betakarítási/beforgatási dátuma jelenthető be! - Megvalósított hagyományos másodvetés esetén, amennyiben a másodvetésre termeléshez kötött területalapú jogcímek egyike is igénylésre került, a tényleges vetéssel egyidejűleg kérjük adja meg a szükséges vetőmag számla adatokat. Adatmegadásra azonban már csak azon hasznosítások esetén van lehetőség, melyek tekintetében Ön másodvetést jelentett be.
- Agrotechnikai műveletek:
AÖP tekintetében 2023. december 31-ig végezhetőek el. Ezen agrotechnikai műveletek 2024. január 15-ig jelenthetők be, ezt követően ilyen agrotechnikai művelet már nem jelenthető be!
VP AKG 2021 intézkedés keretében elszámolni kívánt agrotechnikai műveletek egész évben bejelenthetőek a tevékenység elvégzését követő 15 napon belül. - Dokumentum csatolás kizárólag a Feltételesség, Kölcsönös Megfeleltetés, a termeléshez kötött területalapú jogcímek követelményeinek ellenőrzésre (pl.: honamadatok, szaporító anyag igazolása stb.), illetve a VP Baromfi állatjólét intézkedés esetén kerül figyelembe vételre.
VP Baromfi állatjólét intézkedés esetén a dokumentum csatolás határideje október 30-a!!
Figyelem! Kérjük, hogy amennyiben egy másodvetést, agrotechnikai műveletet már nem kíván megvalósítani, azt egy adatváltozás bizonylaton törölje és nyújtsa be ezen változást tartalmazó adatváltozás bizonylatot, ezzel is gyorsítva a kérelmek feldolgozását!!
VP Baromfi állatjólét intézkedésadatszolgáltatás 2023. október 1-30 között
A VP3-14.1.4-22 kódszámú VP Baromfi állatjólét támogatás kapcsán a 2022.10.16-tól 2023.10.15-ig tartó kötelezettségvállalási időszak alatt vezetett 5. számú melléklet, valamint a keletkezett dokumentumok benyújtására az Egységes kérelemadatváltozás bejelentés felületén lesz lehetőség. A felület használatára vonatkozóan külön kitöltés útmutató kerül kiadásra, erre vonatkozóan kérjük figyeljék a Kincstár honlapját!
Október 30-át követően VP Baromfi állatjólét támogatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást is tartalmazó be nem adott adatváltozás bizonylatok törlésre kerülnek!
Forrás: MVH
A siroki gímbika
Vadásznapot tartottak Békés vármegyében
A hangtalan motorosok
Szántódi sikerek…
Visszanéző: A tanya hívatlan vendége
A bakonyjákói gímbika
Október közepén indul az agrártámogatások előlegfizetése
Aktuális és gyakori kérdésekre ad választ az eGN új, módosított kitöltési útmutatója
Fontos határidő közeledik a 2023. évi egységes kérelem tekintetében!
Közös V4 fellépés az ukrán gabonaimporttal szemben
Termetes vaddisznókan esett Komádiban
Nagy bika került terítékre Baranyában
A beregdaróci gímbika
A beregi erdők „páratlan” királya
Kapitális gímbika esett Gyulajon
A szántódi gímszarvasbika
Fiatal fekete gólya
Német vendégvadászok gímszarvasra vadásztak
A sombereki gímszarvasbika
