Keressen minket

Mezőgazdaság

EURAF: az agrárerdészet kedvezően alakul Magyarországon

Az Európai Agrárerdészeti Szövetség (EURAF – European Agroforestry Federation) az egyik legjelentősebb agrárerdészeti szervezet az Európai Unióban, amelynek Magyarország is tagja. Alapvető törekvésük, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságokban népszerűsítsék a fás területek, valamint a fás-erdős legeltetési rendszerek („silvopastoral systems”) létrehozását Európa különböző környezeti régióiban.

 

Hogyan látja a legnagyobb uniós agrárerdészeti szövetség a hazai agrárerdészet helyzetét? A szövetség szerint Magyarországon szükség volt egy nemzeti agrárerdészeti hálózatra, hogy terjessze az információkat és megalapozza az érdekeltek közötti együttműködés alapját. Kedvező változások indultak el.

EURAF: az agrárerdészet kedvezően alakul Magyarországon

Az Európai Agrárerdészeti Szövetség (EURAF – European Agroforestry Federation) az egyik legjelentősebb agrárerdészeti szervezet az Európai Unióban, amelynek Magyarország is tagja. Alapvető törekvésük, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságokban népszerűsítsék a fás területek, valamint a fás-erdős legeltetési rendszerek („silvopastoral systems”) létrehozását Európa különböző környezeti régióiban.

A szervezet fő célkitűzése továbbá, hogy elősegítse az agrárerdészeti gyakorlatok alkalmazását az által, hogy:
–    lobbizik az európai szintű kedvező agrárerdészeti intézkedésekért;
–    aktív tájékoztatási tevékenységet folytat (konferenciák, hírlevelek);
–  dedikált weboldalt üzemeltet, amely az agrárerdészettel kapcsolatos információk, tudományos eredmények és politikai kérdések megosztására szolgál;
–  konkrét megállapodások kötésének elősegítésében vállal szerepet a nemzeti és nemzetközi agrárerdészeti társaságokkal az információcsere, valamint a közös kongresszusok, szimpóziumok és szemináriumok megszervezése érdekében;
–    olyan kutatási projektekben vesz részt, amelyek Európa-szerte hálózatépítést biztosítanak.

A húsz tagország agrárerdészeti helyzetének múltját, jelenlegi helyzetét, fejlődési irányát valamint a vonatkozó fejleményeket és aktualitásokat is nyomon követik. Így Magyarországgal kapcsolatban is szolgálnak információkkal, amelyekből kiemeltük a leglényegesebbeket.

Magyarországon még mindig nem használják széles körben az „agrárerdészet” kifejezést, amely egyébként is viszonylag új fogalom, viszont korán sem új tevékenységekre utal. Hiszen hazánkban a régebbi időszakban elterjedtek voltak a hagyományos fás-erdős legeltetési módszerek, a legeltetett gyümölcsösök, a mezővédő erdősávok és a szántóföldeken található egyéb fás területek.

Az olyan fás-legelős legeltetési rendszerek, mint a fás legelők és a legeltetett erdők, mindig is szerves részét képezték itt a földhasználatnak. Pannónia ókori jelzői közt szerepel a „makktermő” is (glandifera Pannonia), amely név a táj társadalmi és gazdasági értékére utal. Ezen rendszerek jelentősége és működése azonban az elmúlt 100 évben erősen lecsökkent, és az erdős területeken a legelők közös tulajdonjoga szinte teljesen eltűnt. A hagyományos fás legelők és fás rétek főként az ország domb-, és hegyvidéki területein találhatók meg.

A szántóföldi növénykultúrával kombinált agrárerdészeti rendszerek és a tanyákat övező védelmi funkciót ellátó erdősávok az utóbbi évszázadokban Magyarországon általános gyakorlatnak számítottak. E fás sávok száma a 60-70- es években jelentősen megnövekedett, de az elmúlt 30 évben újra csak csökkent és jelenleg is csökkenő tendenciát mutat. Manapság a szántóföldi növénykultúrával kombinált agrárerdészeti rendszerek- kivéve a szélfogó funkciót is ellátó mezővédő erdősávokat és a házikerteket,- szinte teljesen eltűntek a magyar vidékről. A közelmúltban viszont elkezdtek megjelenni a kísérleti célokra létrehozott területek, ahol köztes termesztést alkalmaznak (azaz fasorok szántóföldi művelés alatt álló területeken).

Magyarországon is folyamatosan növekszik az érdeklődés az agrárerdészet iránt, azonban hiányoznak az alapvető gyakorlati ismeretek, illetve kevés az információ a meglévő rendszerekről. Mindezekért nagy szükség volt egy nemzeti agrárerdészeti hálózatra, hogy terjessze az információkat és megalapozza az érdekeltek közötti együttműködés alapját.

Ennek előkészítése az AGFORWARD részvételi kutatási projekten belül kezdődött és az AFINET projekt keretében jött létre. Az együttműködés erősítése valamint a közös képviselet érdekében 2016-ban megalapították a Magyar Agroforgalmi Civil Szövetséget (ACT). Tagjai – főleg gazdálkodók, szaktanácsadók és kutatók – bővítik az EURAF közösségét, és számos agrárerdészeti tevékenységben vesznek részt mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten.

A magyarországi agrárerdészeti politikával kapcsolatban kiemelte az EURAF, hogy a 2007–2013 közötti KAP-on belül hazánk volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely végrehajtotta „Az agroforgalmi erdőgazdálkodás első létesítése a mezőgazdasági földterületeken” elnevezésű intézkedést, ezzel hozzájárulva a legeltetési célú agrár-erdészeti rendszerek létrehozásához, a fenntartható földgazdálkodás és a talaj erózióval szembeni védelmének megkönnyítése érdekében. Ezeket a rendszereket legalább 5 évig fenn kellett tartani (csak a fás elemek létesítésének támogatása), maximális sűrűségük 250 db fa/ha.

A jelenlegi nemzeti Vidékfejlesztési Program a következő típusú agrárerdészeti rendszerek megvalósítását és karbantartását támogatja:
–    gyepgazdálkodás (fás kaszáló vagy fás legelő) agrár-erdészeti rendszerrel kombinálva;
–    mezővédő fásítás (pl. fasor vagy facsoport);
–    innovatív agrárerdészeti rendszerek (Erdészeti Innovációs Operatív Csoportok – együttműködési projektek).

Az agrár-környezetvédelmi támogatásoknak, a természetvédelmi gazdálkodási gyakorlatoknak és az ökológiai élelmiszerek iránti növekvő keresletnek köszönhetően növekszik az újonnan létrehozott agrárerdészeti rendszerek száma, valamint néhány régebben elhagyott területet elkezdtek újból fás legelőként művelni. A korábban teljesen tiltott erdei legeltetés, az erdőtörvény 2017-es módosításával, bizonyos feltételek mellett, törvényesen is megengedetté vált (Evt. 76/C. § ).

Az EURAF honlapjáról elérhető egy úgynevezett agrárerdészet-térkép, ahol olyan – az egyes tagországokban található és regisztrált – agrárerdészeti rendszerekre kereshetünk rá, mint magas természeti és kulturális értékű rendszerek, magas értékű fás rendszerek, szántó és fák együttese, fás legelők, állandó gyepterületen lévő rendszerek, „élelmiszertermelő erdők”, erdőkertek.

Magyarországról egyelőre öt terület szerepel a térképen: a Déli – Bakonyban, Ajka és Úrkút közt található fás legelő; a Mezőföld déli szélén Bogyiszló község melletti fás legelő; köztes termesztés Fajsz mellett (Bács- Kiskun megye nyugati széle, Duna bal partja); vegyes agrárerdészeti rendszerek (legeltetett gyümölcsös, fás legelő, mezővédő fasorok és házikertek) egy családi gazdaságban, a Mezőföld északi részén Vértesacsa mellett; a főváros agglomerációban található kísérleti gyümölcsös, hazai gyümölcs- és erdei fa- és cserjefajokkal, valamint vegyes hüvelyes altalajjal, ültetett fás sávok védik a szél és a talaj eróziója ellen.

Aki szeretné, hogy az általa létesített és fenntartott agrárerdészeti rendszer e térképre felkerüljön a magyarországi delegálttal, Vityi Andreával vegye fel a kapcsolatot (vityi.andrea@uni-sopron.hu).

Az agrárerdészet elterjesztése Európában már évek, sőt évtizedek óta célkitűzés, Kelet-Közép-Európában viszont még csak most kezdjük újraéleszteni. A nemzetközi hálózatba történő bekapcsolódás és ezzel a jó gyakorlatok „ellesése”, a tapasztalatok megosztása elősegítheti a hazai agrárerdészet fejlődését és népszerűsítését.

A továbbiakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is igyekszik hazai jól működő, eredményes gyakorlati példák bemutatásával hozzájárulni az agrár-erdészeti rendszerek elterjedéséhez.

Forrás: OEE

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom