Keressen minket

Mezőgazdaság

A kárenyhítő juttatás benyújtásához szükséges referenciárak, átlaghozamok

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

A károsult termelők ebben az évben is a megszokott módon, elektronikus úton nyújthatják be november elejétől a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Magyar Államkincstár erre szolgáló internetes felületén, amely ide kattintva érhető el. A kérelem – a benyújtási határidőn belül – ha szükséges aktualizálva, többször is benyújtható, a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2020. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi figyelembe. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2021. március végéig születik döntés, az igazoltan károsult gazdák eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást.

Nagy István agrárminiszter

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el  a 2015-2020. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett az ársávot is megadták, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2015-2019. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

A 2015-2019. évi átlaghozam-adatok mellett a 2020. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek. Ez utóbbiakat kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgált és ennek keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és nem jogosítja fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött az adott növénykultúrára jellemző aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

Forrás: AM

Címkék:
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására

Agrárminisztérium: Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig – fejtette ki az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Fotó: AM Sajtó

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól. A tárcavezető felidézte: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt történelmi léptékű döntésében vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják – jelezte.

Nagy István hangsúlyozta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány elhibázott. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei – történelmi mértékű – aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan tényleges segítséget kellett adni a gazdáknak. Példaként sorolta a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.

Nagy István a műsorban az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan ténynek nevezte, amelyet nem lehet vitatni. A háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, “elszabadultak a folyamatok”, ezért a magyar kormánynak védőintézkedéseket kellett bevezetnie – mutatott rá. A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel “önmagunk életét nehezítjük meg”. A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben – fogalmazott.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Csaknem kétszeresére nőtt a trappista sajt és a vaj fogyasztói ára

AKI: A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve az Európai Unióban 46 százalékkal, az USA-ban 33 százalékkal, Új-Zélandon 9 százalékkal emelkedett 2022 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 204,77 forint/kilogramm volt 2022 októberében, 6 százalékkal nőtt a 2022. szeptemberihez képest, és 76 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2022 októberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül a trappista sajt (+91 százalék), a tehéntúró (+81 százalék), a kefir és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej (egyaránt +78 százalék) értékesítési ára emelkedett a legtöbbet. A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt és a 100 grammos 80 százalék zsírtartalmú adagolt vaj fogyasztói ára 99 százalékkal növekedett.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 11. szám.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nemzetközi piacon eladott sertéshús értéke 25 százalékkal nőtt

AKI: Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 19,5 százalékkal kevesebb, 3,32 millió tonna (friss, fagyasztott és feldolgozott) sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon 2022 január–szeptemberében, mint egy évvel korábban.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele nem változott számottevően (21,7 ezer tonna) 2022 január–augusztusában a 2021. január–augusztusi mennyiséghez viszonyítva, míg a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 4 százalékkal (107 ezer tonnára), értéke 25 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban.+

Forrás: AKI

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 831 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 októberében, ami 77 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 86 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban.További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 23. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom