Keressen minket

Mezőgazdaság

A modern technológiát alkalmazó vállalkozások segítik a vidéki gazdálkodás versenyképességét

Print Friendly, PDF & Email

A modern technológiát alkalmazó és alkalmazni képes vállalkozások hozzájárulhatnak a sikeres és tudásalapú vidéki gazdálkodás versenyképességéhez –

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A modern technológiát alkalmazó és alkalmazni képes vállalkozások hozzájárulhatnak a sikeres és tudásalapú vidéki gazdálkodás versenyképességéhez – jelentette ki az agrárminiszter csütörtökön Kisrécsén, az egyedülálló technológiával kiépített Cravo-növényház bejárásán, a Hivekovics családi gazdaságban.

Nagy István kiemelte: a magyar gazda számára a föld jelenti az életet, a jövőt. Ez a gondolat motiválta a Mura-program indítását, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy a dél-zalai térség 82 településének jövőképet biztosítson, és megteremtse a minőségi vidéki élet feltételeit – tette hozzá. A program arra is felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaság korszakváltáshoz érkezett, a 21. században az agráriumban nem elegendő a hagyományokra épülő korszerű szakmai tudás alkalmazása: a sikeres mezőgazdaságra alapozó vállalkozások lételeme az ökológiai személetre épülő, a természeti környezet megóvását és fenntarthatóságát biztosító innovatív megoldások, fejlesztések, beruházások megléte és azok mind szélesebb körű alkalmazása – mondta az agrárminiszter. Hozzátette: a Mura Nemzeti Programmal, valamint a kormányzat nyújtotta támogatásokkal technikai újításokat lehet megvalósítani.

A Hivekovics családi gazdaság által létesített Cravo-növényház termésbiztonságot eredményez, a rendszer jól alkalmazkodik az időjárási viszonyokhoz. Fóliaborításának köszönhetően az UV-sugárzás közel 90 százalékát blokkolja, emellett felfogja a hosszúhullámú sugárzás 6 százalékát. A technológiai felszereltsége egyedülálló: meteorológiai szenzorok mérik a külső hőmérsékletet, a napsugárzást, az eső és a szél erősségét és irányát, valamint a légnyomást. A belső szenzorok a növényház levegőjének hőmérsékletét és relatív páratatalmát, a talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát továbbítják a klímavezérléshez – ismertette az agrárminiszter.     Kitért arra is, hogy a fogyasztói igények kiszolgálásához elengedhetetlen az időzített környezetbarát termesztés, a folyamatos szállítás és a szakszerű tárolás. A mai kor emberének 21. századi  technológiával előállított, megfelelő minőségű termésre van szüksége, ezt pedig csak korszerű technológiával, magas innovációval lehet elérni – emelte ki az agrárminiszter.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: ha a gazdák nagyobb hatékonysággal tudják használni a földterületüket, a munkahelyek száma is bővül. A Hivekovics családi gazdaságban az állandó foglalkoztatottak száma 50-60 fő, a szüreti szezonban pedig 150-200 embernek tudnak munkát adni. Hivekovics Ákos, a családi gazdaság vezetője elmondta: a Cravo-növényházat 7-8 perc alatt zárttá lehet átalakítani. Egyhektáros területen 42 ezer folyton termő epret nevelnek. Az idei kísérleti év volt, de számításaik szerint a következő években egy növényen 1-1,5 kilogramm eper terem, így egy termesztési időszakban akár 50-60 tonna szamócára is számíthatnak. A családi gazdaság éves árbevétele 1 milliárd forint, az eredmény pedig 250 millió forint volt.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Több mint 171 milliárd forint értékben támogatnak új beruházásokat

Print Friendly, PDF & Email

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 400 projektet támogatnak

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tárcavezető arra emlékeztetett, 2021-től soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, amely a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg.

Nagy István kifejtette, a kormány 2023 áprilisában a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte, ezzel vált lehetővé az újabb pályázatok támogatása. A most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című kiírás vonatkozásában 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése elnevezésű konstrukció keretében pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről határoztak. Emellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásra benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről született döntés az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak – sorolta a miniszter.

Nagy István megemlítette, hogy a már korábban a Vidékfejlesztési Program keretei között megítélt támogatások kifizetéseihez kapcsolódóan a 2023-as esztendőben a magyar költségvetés 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forintot már elutaltak az érintettek számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Közvetlenül beküldhetőek az adatok a Nemzeti Talajtani Adatbázisba

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a Nébih új szolgáltatása

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a Nébih új szolgáltatása, amely lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok számára a Nemzeti Talajtani Adatbázisba. A frissített WEB-API szolgáltatás WSDL leírása elérhető a hivatal honlapján.

A Nébih alkalmazásprogramozási felülete (API) biztosítja a vállalat- és telepirányítási szoftvereket használók számára, hogy a saját rendszerükbe integrálhassák a különböző agrár- és élelmiszerlánc-felügyeleti adatszolgáltatásokhoz, valamint az egyéb hivatali ügyintézéshez szükséges modulokat. A Nébih API célja, hogy gördülékenyebbé váljanak az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok.

A hivatal API szolgáltatásainak legújabb elemeként elkészült a Nemzeti Talajtani Adatbázis interfésze. A már élesített szolgáltatás esetében a tesztelés és a csatlakozás lehetősége folyamatosan nyitva áll az érintettek számára. Az élesítéshez kapcsolódóan a Nébih aktualizálta a – tavalyi év végén megjelent – Nemzeti Talajtani Adatbázis WEB_API szolgáltatását leíró WSDL leírást is. A dokumentum tartalmazza a Nemzeti Talajtani Adatbázisba gyűjtött adatkörök beküldését szolgáló műveletekhez és az API szolgáltatáshoz kapcsolódó leírásokat. Általános információk és a csatlakozással kapcsolatos tudnivalók itt: https://portal.nebih.gov.hu/nebih-api

Fontos, hogy a Nemzeti Talajtani Adatbázisba kizárólag olyan szervezet küldhet be adatot, amelynek labortevékenységét a Nébih nyilvántartásba vette. Az érintettek nyilvántartott tevékenységeikről a Nébih FELIR keresőben tájékozódhatnak.

Laboratóriumi tevékenység regisztrálására a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében a „Nem állami labor engedélyezése” vagy „Nyilvántartásba vétele” ügytípust kiválasztva kérelmezhető. Azon szervezetek, amelyekhez több laboratórium is tartozik, egyelőre csak papír alapon készíthetik el a meghatalmazást. A dokumentumot eredeti példányban a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 1525 Budapest, Pf. 121.” címre kell postázni. Amennyiben a meghatalmazó nem természetes személy, akkor a meghatalmazó képviselőjének aláírási címpéldány másolatát is mellékelni kell.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az Európai Unió mutasson szolidaritást a kelet-európai gazdálkodókkal

Print Friendly, PDF & Email

Az ukrán gabonaimport miatt eladhatatlanná vált a kelet-európai gabonakészletek. A mezőgazdasági károk mértéke jelentős

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Unió mutasson szolidaritást a kelet-európai gazdálkodókkal annak érdekében, hogy az ukrán gabonaimport miatt eladatlanná vált kelet-európai készletek ne a raktárakban maradjanak, hanem kerüljenek értékesítésre – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden az MTI-nek adott brüsszeli nyilatkozatában.

Fotó: AM

Az államtitkár, aki az uniós tagállamok agrárügyi minisztereinek tanácskozásán vett részt, elmondta, ennek érdekében azt javasolta, hogy az EU nyújtson rendkívüli szállítási támogatást a gabona “kiszabadításához” a raktárakból azért, hogy a nyári és az őszi betakarítás után tárolni lehessen a magyar gazdálkodók terményeit. Az Agrárminisztérium továbbá azt is kezdeményezte, hogy az EU legalább év végéig hosszabbítsa meg az gabonadömping által érintett öt kelet-európai tagállam számára biztosított importkorlátozást, amely lehetővé teszi, hogy az Ukrajnából származó gabona és olajos növények ne kerülhessenek forgalomba ezeknek az országoknak a piacán. “Az az érdekünk, hogy a magyarországi betakarítás biztonsággal megtörténjen, a magyar gazdálkodók értékesíteni tudják terményeiket” – emelte ki. Mint mondta, az európai tagállamok részben szolidaritásukat fejezték ki a magyar gazdálkodókkal, részben viszont az európai belső piac egységét hangsúlyozták. “Éppen ezért a keddi uniós tanácsülésen nagyon fontos feladatunk volt, hogy bemutassuk, miképpen borult meg a normál gabonapiac Kelet-Európában, hogy a belső piac normál működési mechanizmusai most miért nem elegendőek, és miért kell ehhez képest egy nem megszokott uniós intézkedés” – hívta fel a figyelmet.

Arra is kitért, hogy a mezőgazdasági károk enyhítését célozni kívánó uniós pénzügyi támogatásról egyelőre nem született döntés. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ez az összeg Magyarország esetében 15,9 millió euró körül lenne, ami “inkább tekinthető egy politikai gesztusnak, semmint érdemi kártalanításnak” – fogalmazott. “Ez az 5 milliárd forint körüli összeg nem teljesen arányos egy olyan esetben, amikor lényegében a magyar tárolók fele tele van eladatlan, vagy éppen Ukrajnából érkezett terményekkel. Az összes érintett ország agrárminisztere szeretné emelni a hazájának szánt összeget, viszont azt is láthatjuk, hogy ezt nem minden tagállam támogatja” – jelentette ki Feldman Zsolt államtitkár.

Forrás: AM

Tovább olvasom