Keressen minket

Mezőgazdaság

Igyekeznek érvényesíteni a magyar érdekeket a KAP-tárgyalásokon

Érvényesítik a magyar érdekeket az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalásokban, ugyanakkor annak folyamatában “csak egy mérföldkő” volt a tagországok mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó minisztereinek október végi luxemburgi ülése, amelyen megállapodásra jutottak a KAP 2023-2027 közötti szabályrendszeréről.

Érvényesítik a magyar érdekeket az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalásokban, ugyanakkor annak folyamatában “csak egy mérföldkő” volt a tagországok mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó minisztereinek október végi luxemburgi ülése, amelyen megállapodásra jutottak a KAP 2023-2027 közötti szabályrendszeréről.

Az Európai Parlament – Brüsszel, Belgium

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság által tartott online eseményen elmondta, hogy 2021-ig tart a jogszabályok tárgyalási folyamata, a tagállami KAP stratégiai tervek véglegesítésének és hivatalos benyújtásának, a nemzeti jogszabályok elfogadásának pedig legkésőbb 2021 végén le kell zajlania.

A KAP-tárgyalásokban a tartalomról döntenek, azonban kulcskérdések a hétéves keretköltségvetésről (MFF) szóló döntések is, amelyek meghatározzák a KAP finanszírozását és néhány fontos keretszabályt. A KAP részaránya a 2021-2027 közötti időszakban ugyan visszaesik, de az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben nem csökken 30 százalék alá. A KAP-ot is magába foglaló fejezet főösszege 356,374 milliárd euró lenne a 2018-as árakon, ez 20 milliárddal magasabb az eredeti, 2018-as bizottsági javaslatnál. Ebből a környezet- és klímavédelmi célokra 40 százalékot kell majd felhasználni.

Magyarország folyó áron 12 milliárd euró támogatásból részesülne, ebből a Next Generation EU program vidékfejlesztésre fordítható 7,5 milliárd eurójából 262,9 millió euró jutna az országnak – tette hozzá.

Juhász Anikó a KAP szabályozási kereteit ismertetve elmondta: a kormányfők döntenek a támogatási felső plafonról, illetve arról, hol kell elvonni a támogatásokat az egyes termelőktől, ez az úgynevezett capping. A területalapú támogatások nem egyforma mértékűek az unióban, de a cél, hogy minden tagállamban közelítsenek egymáshoz. A külső konvergenciát minden tagállam finanszírozná, emellett 2022-re 200, 2027-re pedig legalább 215 euróra nőne a közvetlen támogatások hektárra vetített átlaga. A mezőgazdasági tartalék első feltöltése a 2022-ben elvont, de fel nem használt forrásokból történne, az alap mérete 450 millió euró lenne folyó áron. A pillérek közötti átcsoportosítás mértéke a jelenlegi 15-ről 25 százalékra emelkedne. A konvergencia kedvezményezettjei 30 százalékot csoportosíthatnának át az I. pillérbe.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a KAP reform céljai fenntarthatóság alapúak. Az új KAP azonban már nem a megfelelést, hanem a teljesítést mérné. A zöld előírások most csak a kifizetések 30 százalékához kötöttek, a jövőben az összes közvetlen kifizetés előfeltételévé válnak majd. A klímavédelmi és környezeti intézkedések a II. pillérben, az agro-ökológiai alapprogram (Eco-schemes) az I. pillérben jelenik meg, ezek a gazdálkodók számára önkéntes lehetőségek, a tagállam számára azonban kötelezően bevezetendők.

A vidékfejlesztési támogatásokról elmondta, hogy valamennyi, jelenlegi intézkedés támogatható marad, megmaradhat a vissza nem térítendő beruházási támogatások túlsúlya.

Kitért arra is, hogy összességében az új KAP-ban a banki finanszírozás (előfinanszírozás, fedezetként történő beszámítás) szempontjából a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete várhatóan nem változik. A támogatási összegek alappillére 2020 után a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás lesz, felváltva a jelenlegi SAPS és zöldítés jogcímeit. Erre a mai rendszerhez hasonlóan épülnek majd a kötelező és választható elemek, példaként említette a termeléshez kötött, valamint kisgazdaságok támogatásait, és az új elemként bevezetendő agro-ökológiai alapprogramot.

Az új KAP 2023-tól indul, ugyanakkor az átmeneti években 2021-ben és 2022-ben is biztosított mind a közvetlen, területalapú támogatás, mind a vidékfejlesztési támogatások folytatása.

Forrás: BTT
Kép forrása: europarl.europa.eu

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom