Keressen minket

Mezőgazdaság

Megjelent a méhek környezetterhelési monitoring vizsgálati eredmények

Megjelent a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat legújabb eredményeit bemutató kiadványunk. A tanulmány az 57/2019 (XII. 14.) AM-rendelet 26. § „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg.

Megjelent a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat legújabb eredményeit bemutató kiadványunk. A tanulmány az 57/2019 (XII. 14.) AM-rendelet 26. § „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg.

A nagyüzemi táblás gazdálkodás során használt idegmérgek bevezetése a méhek számára a mai napig nagy probléma. A teljes faj eltűnhet az emberi vegyszerhasználat miatt (Fotó: Pixabay)

Az összefoglalót az OMME monitoringbizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

Segítsük a hazai méhészeket a termékeik megvásárlásával (Fotó: OMME)

Az elmúlt időszakban a járványhelyzet ellenére folytattuk a hazai méhészetek egészségügyi vizsgálatait, amelyek során nemcsak a méhek atka-nozéma fertőzöttségét, hanem az állományokban található vírusok és spiroplazmák jelenlétét is ellenőriztük.

A „mászkáló” méhek és ezek kaptáraiból gyűjtött virágporminták növényvédő-,illetve atkaölőszer-szennyezettségét is vizsgáltuk. Az eredmények alapján nyomára jutottunk sajnos atkaölőszer-túladagolásnak, de találtunk olyan virágportételt is, amelynek igen alacsony (néhány ppb) klórpirifosz-tartalma hozható összefüggésbe a jelenség kialakulásával. A „mászkáló” méhek rendellenes viselkedésének további vizsgálatát a virágzó kultúrákban nappal kijuttatható növényvédő szerek tesztelésével kívánjuk folyatni 2021-ben. Ezzel kapcsolatosan viszont megjegyezzük, hogy az elmúlt években több növényvédő szer hatóanyagra vonatkozón végeztünk már ilyen méréseket. Ezeknek a méréseknek az eredményeként az acetmiprid, és a tiakloprid hatóanyagú rovarölőknek a tebukonazol hatóanyagot tartalmazó gombaölőkkel történő együttes kijuttatását korlátozta is a hatóság. A mászkáló méhek problémakörére visszatérve viszont azon is érdemes volna elgondolkodni, hogy az említett tünetegyüttes kialakulásában mekkora szerepet játszhatnak azok a növény által kiválasztott biológiailag aktív hatóanyagok, amelyek vizsgálatára eddig még nem tértünk ki.

Idén végre sikerült befejezni az atkaölő szerek fiproniltartalma miatt elpusztult méhészetek mézének és viaszának elemzését. Szerencsére igen kevés minta esetében sikerült detektálni a szennyeződéseket. Ettől függetlenül az időközben beérkezett tapasztalatok felhasználásával azt a tanácsot adtuk a károsultaknak, hogy szigorú jegyzőkönyvezés mellett semmisítsék meg a fiproniltartalmú szerrel kapcsolatba került lépeiket akkor is, ha a laboratórium nem tudta bennük kimutatni az említett hatóanyagot. Munkánk során ugyanis kaptunk olyan visszajelzéseket, amelyek azt igazolják, hogy ha a műszerek által szermaradék mentesnek jelzett lépeket a tüneteket nem mutató (tehát nem a fipronilszennyezett készítménnyel kezelt) családokba helyezzük át akkor a lépek behelyezését követően megindul a méhek pusztulása… Sajnos a lépek megsemmisítésére nem minden esetben kerülhetett sor, ugyanis azóta már több olyan helyszínen is sikerült igazolni az említett vegyület jelenlétét ahol a fipronilszennyezett atkaölőket nem alkalmazták.

Három egymástól távoli méhészetben több éven keresztül folytattuk a virágporszedőkből gyűjtött virágpor növényvédőszer-tartalmának és botanikai összetételének vizsgálatát. Az eredmények alapján látható, hogy a virágpor tükrözi a gyűjtési területeken végrehajtott növényvédelmi munkák során felhasznált szerek hatóanyagait. Ezek között kiemelt szerepet kap a klórpirifosz, illetve a korábbi években főleg a gyümölcsök virágporában kimutatott klotianidin és tiametoxam (erről korábbi kiadványunkban emlékeztünk meg). Ez utóbbi két szennyeződés forrása vagy a virágzást megelőzően szabálytalanul alkalmazott permetszerek valamelyike, vagy a gyümölcsös közelében végrehajtott vetés alkalmával leporló csávázószer lehetett. Az első lehetőséggel kapcsolatosan meg kell említeni azt, hogy a neonikotinoid hatóanyagoknak valamint a klórpirifosznak a virágzást megelőző felhasználását a méréseink idején érvényben lévő jogszabályok egyértelműen tiltották, tehát a gazdálkodó mindenképpen szabálytalanul járt el az említett szerek alkalmazásakor. A neonikotinoid hatóanyagoknak a virágporban történő megjelenésének második eshetőségét a vetés alkalmával kötelezően előírt deflektor alkalmazásának elmulasztása okozhatta, ugyanis ennek használata 2013-óta kötelező Magyarországon. Továbbá az engedélyokiratok is tartalmazzák azt az előírást, hogy a vetést vagy netán a permetezéseket nagy szélben tilos elvégezni. Tehát könnyen belátható, hogy a csávázó szerrel kezelt területek közelében található virágzó gyümölcsösök virágporának a szennyeződése példáinkban többnyire valamilyen emberi mulasztásnak, szabálytalan technológia alkalmazásának az „eredménye”.

Néhány esetben foglalkoztunk a méhészek által gyűjtött zugépítmények szennyeződésével is. Az eredmények szerint sajnos a zugépítmények egy részében is előfordult növényvédő szerből származó szennyeződés, de igen érdekes adatnak számít az is, hogy néha olyan atkaölő szer (például kumafosz) nyomaira is bukkanunk, amelyet az adott méhészetben már évek óta nem használt a tulajdonos.

Idén mutattuk be a 2019 nyarán a Nébih és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereivel közösen elvégzett mintavételeinkhez kapcsolódó ökotoxikológiai szakvéleményeket, amelyekből világosan látszik, hogy hol milyen szabálytalanságok feltárására került sor az elmúlt esztendőben. Ugyanennek a munkának a keretén belül 2020-ban is végeztünk mintavételeket, amelyek előzetes eredményeit szintén ismertettük. Az elmúlt években végrehajtott ellenőrzéseink során tapasztalt rendellenességek közül néhányat (például Nemesvámos, Tótvázsony környékén) sikerült felszámolnunk, ugyanakkor Enying térségében ugyanolyan jellegű szabálytalanságot észleltünk, mint tavaly. Itt virágzó napraforgóval határos cukorrépa tábla klórpirifosszal történő permetezése történt megfigyeléseink szerint már másodszor.

Kiadványunkban bemutattunk néhány olyan mérgezési esetet is, amelyek közül az egyik (Királyszentistván) azért számít igen érdekesnek, mert ugyanabban a röpkörzetben ismétlődött, mint egy évvel korábban, a másik két Pest megyei eset viszont arra példa, hogy a permetezésektől függetlenül is történhetnek egészen meglepő módon kivitelezett mérgezések…

A kiadvány ITT található.

Forrás: OMME

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom