Keressen minket

Mezőgazdaság

Az új adórendszer évtizedes elmaradást pótol – nyilatkozta Győrffy Balázs

A magyar mezőgazdaság elmaradt fejlesztéseinek megvalósítását is segítheti a január 1-től érvényes új agráradórendszer, segítheti a generációváltást is. A gazdák, őstermelők, családi gazdaságok helyzetéről is reális képet adhat az adminisztrációs könnyítések után a rendszer. A pénzügyminiszter úgyis támogatta a javaslatot, hogy az adóbevételek csökkentésével jár a harmincéves szabályozás újragondolása

Közzétéve:

A magyar mezőgazdaság elmaradt fejlesztéseinek megvalósítását is segítheti a január 1-től érvényes új agráradórendszer, segítheti a generációváltást is. A gazdák, őstermelők, családi gazdaságok helyzetéről is reális képet adhat az adminisztrációs könnyítések után a rendszer. A pénzügyminiszter úgyis támogatta a javaslatot, hogy az adóbevételek csökkentésével jár a harmincéves szabályozás újragondolása – többek között ezekről beszélt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Napi.hu-nak adott interjújában.

Az új adórendszer drasztikusan megváltoztathatja a magyar mezőgazdasági agrárpolitikát és jövőképet (Kép: Győrffy Balázs – Facebook oldala)

Az agráradóreform előkészítésekor gyakran érveltek azzal, hogy az őstermelői, családi gazdasági rendszer idejét múlt. Mire gondoltak ez alatt?

Győrffy Balázs a Magyar Országgyűlés tagja, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: Győrffy Balázs – Facebook)

A januárban hatályba lépő új törvény egy 20-30 évvel ezelőtti jogszabályhalmazt vált fel, ennyi idő alatt az szép fokozatosan elavult. A megalkotásakor egy kifejezetten jó szemléletű, remek működési kereteket biztosító struktúra volt. Viszont ha azt nézzük, hogy például az SZJA-bevallás alóli mentességet jelentő alsó értékhatár 600 ezer forint volt két évtizede is és most is, akkor érthetővé válik, hogy miért volt jogos az igény a rendszer felülvizsgálatára. A korábbi szabályozás egy olyan üvegplafon volt, ami útját állta a fejlesztéseknek, a vállalkozások növekedésének.

 

 

Mit ért az alatt, hogy nem kedvezett a fejlesztéseknek?

Egy példán át éreztethető ez: ha öten vagyunk egy családi gazdaságban, akkor fejenként 8 millió forint bevételig adómentesek lehetünk, azaz 40 millió forint a teljes értékhatár. Egy 39 millió forintos bevételnél többször meggondolom, hogy végrehajtsak-e egy értéknövelő beruházást, hiszen az egy több millió forintos adókötelezettséget eredményezhet.

Most annyi változik, hogy egy személy közel 10 millió forintig lesz adómentes. Nem hoz el ez egy új üvegplafont, ami meggátolja a fejlesztéseket a mezőgazdaságban?

Az új adórendszer évtizedes elmaradást pótol – nyilatkozta Győrffy Balázs (Kép: Győrffy Balázs – Facebook)

Nem, mert az új rendszer sokkal kedvezőbb feltételekre épül. Például nem számít bevételnek a normatív támogatások összege. Valamint nem is marad rugalmatlan a küszöb, mert nem fix összeget határoztunk meg, hanem egy minimálbérhez kötött limit lesz, ami tehát évről évre emelkedhet, változhat.

Az éves minimálbér ötszöröséig, nagyjából 10 millió forint bevételig nem kell adót fizetni. Ha ezt az értékhatárt a termelők átlépik, akkor csak annyi után kell adót fizetni, amennyivel ezt meghaladják. Egy 11 millió forintos árbevételnél a 10 millió forint feletti 1 millió forint 10 százaléka, tehát 100 ezer forint után kell fizetni 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz 15 ezer forintot. Mintegy 20 millió forint bevételig lesz lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ráadásul, ha összeállnak a termelők, és őstermelők családi gazdaságát alapítanak, akkor négy fő bevonása esetében ez már 80 milliós plafont jelent. A gazdasági társaságokból pedig adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatás, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése, évi 50 millió forintig. Az egyes működési formák közötti váltás sem eredményezi alapvetően az adóterhek növekedését, ami szintén a fejlődést ösztönzi. Megjelenik egy holdingszemlélet az új agráradóreformban. Szétválasztják az őstermelői, a kiegészítő és az egyéb mezőgazdasági munkákból származó bevételeket egymástól.

Nem tartanak attól, hogy majd elkezdenek sakkozni a családi gazdálkodók, hogy egyik tevékenységről a másikra folyatják a pénzeket az adóoptimalizása végett?

Nem, mert valójában nem történik szétválasztás, inkább megengedőbb lesz a rendszer, meg egyszerűen nem éri meg. Eddig, ha valaki egy falusi vendégasztalt működtetett, akkor az külön tevékenységnek és bevételnek számított. A jövőben a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig megjelenhet. Ráadásul a saját gazdaságban megtermelt alapanyagból folytatott termékfeldolgozási tevékenység – a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségig – nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba. Adminisztrációt is csökkentünk, mert egységként történik a számítás.

Mennyire tükrözi a piacot a mostani adórendszer, mire számítanak, hány vállalkozás tudja majd kihasználni a megváltozott rendszer előnyeit ezeknél az árbevétel szinteknél?

Nagyon nehéz általános következtetéseket levonni, és néhány évet igénybe vehet, amíg a gazdálkodók alkalmazkodnak az új szabályokhoz. Számításaink szerint a hazai termelők 80 százalékára az új adórendszer vonatkozik majd. Azért is szükséges az új rendszer, hogy átfogó képet kapjunk a mezőgazdaságról, jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy hány magyarországi entitás van. Közel 300 ezer őstermelőt és 80 ezer családi gazdálkodót tartunk számon, mindeközben támogatási kérelmet csak 168 ezret adnak be évente. Szerintem viszont ténylegesen 100 ezer alatt lehet az aktív szereplők száma.

Most tisztább képet kaphatunk a január 1-től életbe lépő rendszerben, ami fontos is, mert gazdaságpolitikát is csak akkor tudunk tervezni, ha tudjuk, hogy egyáltalán kikre célzunk. Jelenleg viszont a regisztrált őstermelők között sokan csak azért van a vállalkozásban, mert az további 8 millió forint adómentességet hoz. Az eddigi rendszerben már a pár hónapos babákat is bejegyezték a családi gazdaság tagjának.  Fontos változás lesz, hogy a jövőben már csak 16 év felett válhat valaki őstermelővé.

Nem kedvezőtlen ez a fiatalok megszólításában, nem nehezíti tovább a generációváltást a mezőgazdaságban?

Egész Európában problémát jelent a generációváltás, nem hinném, hogy pont ez venné el a kedvüket. Nem az őstermelői igazolvány megléte az, ami elköteleződést vált ki, máshol dől el, hogy valaki a mezőgazdaságban marad.

Egyrészről, aki most őstermelő és fiatalabb, mint 16 éves, nem veszíti ezt el, a korlát csak az új belépőkre vonatkozik. Másrészről az eddigi rendszerben az a fiatal is, aki most benne van a családi gazdálkodásban, többször is meggondolná, hogy ilyen adózási szabályok mellett mennyire érdemes folytatnia. Az új rendszer sokkal kedvezőbb adózási feltételeket biztosít, kevesebb lesz az adminisztráció, ami már vonzóbbá teheti, hogy maradjon a területen. Azzal érveltek, hogy a transzparensebb új rendszer majd a hitelezést is megkönnyíti a szektorban, azonban az elmúlt években az agrárium egyre inkább élt ezekkel a lehetőségekkel. A hitelezésnél nem is a gazdák nyitottsága a kérdés. A 2008-as válság után már empirikus tapasztalattá vált, hogy a gazda a legjobb adós, főleg ha a föld a fedezet a hitele mögött.

A finanszírozásban a probléma a bankoknál jelentkezett, mert az eddigi rendszer átláthatatlan volt, nehéz volt eligazodni, hogy mik is a valódi bevételek. Ahogy korábban említettem, éppen a régi rendszerben volt érdemes kihasználni a szabályozásból fakadó kiskapukat. Most a kedvezőbb és rugalmasabb feltételek mellett a szereplők nem lesznek érdekeltek ebben. Ha a bank valós képet lát a működésről, könnyebben és gyorsabban folyósíthatja a hiteleket.

Forrás: napi.hu internetes hírportál

 

Mezőgazdaság

Budapesten tartják a FAO élelmezési és mezőgazdasági stratégiai találkozóját

Tegnap vette kezdetét az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által szervezett két napos informális konzultáció

Published

on

Róma, 2025. május 15. – Ma vette kezdetét az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által szervezett két napos informális konzultáció, amelynek ismét Budapest ad otthont. A találkozó a célja a FAO európai és közép-ázsiai 2026–2027-es prioritásainak kialakítása – e gyorsan változó világban, a 2030-as fenntartható fejlődési célok eléréséig tartó visszaszámlálás közepette. Az ülésre, amelyet Nagy István agrárminiszter, és Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője közösen nyitottak meg, a régió több mint 30 országából érkeztek résztvevők.

Informális Konzultáció 2025 Budapesten. © FAO/ Temesfői Mátyás

A kétévente megrendezésre kerülő informális konzultáció a térség országai számára fontos alkalom, hogy megvitassák az európai és közép-ázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításával kapcsolatos közös kihívásokat, lehetőségeket és újonnan felmerülő kérdéseket. Az idei találkozónak különös jelentőséget ad, hogy a FAO idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját, amely mérföldkő a szervezet és annak globális küldetése szempontjából.

Az ukrajnai háborútól az éghajlatváltozás fokozódó hatásáig a régió 53 országa számos kihívással néz szembe. A növekvő gazdasági válság és a táplálkozással összefüggő problémák tovább terhelik a nemzeti rendszereket, veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot, súlyosbítva a vidéki területek sebezhetőségét, és igénybe véve azokat az erőforrásokat, amelyeket a fenntartható növekedésre lehetne fordítani. A vízhiány egyre nagyobb aggodalomra ad okot a régió egyes részein.

E hatások enyhítése érdekében a FAO még nagyobb hangsúlyt fektet az igényekre szabott, országspecifikus támogatásra, amelynek célja a térség ellenálló képességének növelése és a fenntartható vidékfejlesztés előmozdítása. Az élelmezésbiztonság garantálása és az alultápláltság minden formájának kezelése átfogó prioritások, melyek részét képezik a FAO itteni tevékenységének. További fontos célok a digitális innovációra és a mezőgazdaság fejlesztésére összpontosulnak, különös tekintettel a kistermelőkre és a fiatalokra, az élelmezési rendszerek átalakítására és az „Egy Egészség” megközelítés előmozdítására, valamint a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodásra és rezilienciára.

„Legyen ez a konzultáció annak talaja, ahol új ötleteket vetünk el és partnerségeket aratunk – ahol a párbeszédből cselekvés lesz, és a közös kihívásokból közös megoldások” – mondta nyitóbeszédében Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. „Számos problémával nézünk szembe, így sok megoldásra is van szükségünk. Együtt megtalálhatjuk és megvalósíthatjuk ezeket.”

„Európát és Közép-Ázsiát továbbra is számos válság sújtja, úgymint a háború, az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó hatásai vagy a gazdasági válság. Ezek az összetett, egymást átfedő válságok sebezhetővé teszik a vidékeinket, veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot és lassítják a fellendülést. Ebben a helyzetben különösen fontos szerep hárul a nemzetközi szervezetekre, köztük a FAO-ra is” – mondta Nagy István agrárminiszter.

Miközben a térség már előre tekint a FAO fő döntéshozó testületére Európában és Közép-Ázsiában – a 2026-ban megrendezésre kerülő Európai Regionális Konferencia harmincötödik ülésszakára –, a Budapestre érkezett delegáltak áttekintik a folyamatban lévő munkát, megvitatják a prioritásokat, és mérlegelik, hogyan lehet a legjobban integrálni a FAO szakbizottságok munkáját a nemzeti szintű intézkedésekbe. Ezen létfontosságú szervezeti egységek mellett a nem kormányzati szektor (beleértve az akadémiai szférát, a magánszektort, a civil társadalmat és az ifjúsági szervezeteket) bevonása teszi az informális konzultációt átfogó fórummá.

FAO80 évforduló és kamarakiállítás

2025. október 16-án lesz a FAO alapításának nyolcvanadik évfordulója, ami különös jelentőséget és ízt ad az idei eseményeknek. A komoly megbeszélésekhez ünnepi jelleget adva a FAO80 évforduló kiemelt helyen szerepel majd a tanácskozáson, amire a régió miniszterei és magas rangú képviselői videóüzenetben osztották meg a mezőgazdaság jövőjéről alkotott elképzeléseiket. A küldöttek továbbá részt vehetnek egy audiovizuális utazáson – „A változás magjai: Utazás Európa és Közép-Ázsia mezőgazdaságainak átalakítása nyomán” –, amely kiállítás ősszel válik látogathatóvá a nagyközönség számára is a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.

Az évforduló éve egy új regionális kezdeményezés kezdetét jelenti, amelynek célja, hogy rávilágítson a mezőgazdaság jövőjére: a kistermelők új generációjára. A FAO felhívást tesz közzé az európai és közép-ázsiai fiatal gazdák elismerésére, akik ott vannak a vidéki térségek átalakításának élvonalán. 

Amíg a régió komplex helyzetek megoldásán dolgozik, az e heti konzultáció nemcsak együttműködést és tervezést ígér, hanem inspirációt, ünneplést és megújult céltudatosságot is.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

27 százalékkal csökkent a műtrágyaforgalom

Az AKI adatokat közölt a műtrágyaforgalomról:

Published

on

2025 márciusában az egy hónappal korábbihoz képest 27 százalékkal kevesebb műtrágya került a gazdákhoz a megfigyelt termékekből, az elmúlt év márciusához viszonyítva arányaiban szintén valamivel több mint negyedével volt kisebb a vizsgált műtrágyák forgalma. A tárgyhónapban a legkeresettebb műtrágyának az előző hónapokhoz hasonlóan a mészammon-salétrom (MAS) bizonyult, a második legnagyobb tételben a Nitrosol, DAM-ot értékesítették.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A teljes havi értékesítés 80 százalékát a MAS és a Nitrosol, DAM forgalma adta, egy évvel korábban 86 százalékot ért el ez az arány. A tárgyhavi MAS iránti kereslet 28 százalékkal csökkent az előző év márciusihoz képest, míg a Nitrosol, DAM esetében 36,8százalékkal múlta alul a bázisidőszak szintjét. A végfelhasználók karbamidból 6,5 százalékkal, míg NPK 15-15-15-ből 18,3 százalékkal többet vásároltak, mint egy évvel korábban. Ammónium-nitrátból (AN) feleannyi, szuperfoszfátból ötöde fogyott. A MAP forgalma 15,3 százalékkal csökkent a múlt évi bázisidőszakhoz képest. Az ammónium-nitrát aránya a tárgyhónapban 1:14 volt a karbamidhoz viszonyítva, míg 2024 márciusában ez az arány 1:10 volt.

Ábra: AKI

További információk e témában a Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2025. I–III. hónap című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az okányi kaland: Irány a veterán traktoros nap – GALÉRIÁVAL

Published

on


A hétvégét Simon Gergő barátom meghívására Békés vármegyében, Okányban tölthettem. A kirándulásom fő célja a traktoros vonulás megtekintése volt. Mellette sok egyéb élménnyel gazdagodtam. Az úton lefelé kitértünk Kondorosra megnézni a Batthyány-Geist kastélyt, ahol Petőfi Sándor testvére Petőfi István volt a tiszttartó. Ezen a birtokon alapították meg hazánk első vadásztársaságát, az Alföldi Vadásztársulatot 1881-ben. Vacsorázni az eltűnt betyárvilág legendás színhelyére tértünk be, a Kondorosi Csárdába, ahol hajdanán Rózsa Sándor, a híres-hírhedt betyár is bujkált a csendőrök elől.

Okányban már kora reggel hatalmas tömeg hömpölygött. Fotó: Trencsényi Zoltán

Május 10-én, szombaton harmadjára rendezte meg Okányban a veterán traktoros felvonulást az Okányi Nyugdíjasok Egyesülete. Boda Zoltán traktorjai és 3 oldalkocsis katonai motorja és Bak Zsiga traktorjai és GAZ-66 tűzoltó járműve mellett sokan jöttek saját traktorral Okányból és a közeli településekről, mint például Biharugráról, Zsadányból vagy Vésztőről. Összesen közel 70 kisebb-nagyobb traktor vonult fel.

Régi traktorok sorakoztak fel.

A legrégebbi traktor egy 30 lóerős, 1945-ös Fordson Dexta volt, de egy hivatalos Old Timer tanúsítvánnyal rendelkező Fendt Dieselross is felvonult (Szarvasról érkezett). A teljesség igénye nélkül láthattunk Belarus, Zetor, McCormick, Hanomag, John Deere traktorokat, többségében az 1950-80-as évekből.

Fordson Dexta 1945-ből.

Mi, egy GAZ-66 (oroszul: ГАЗ) TÜ-2 gépjárműfecskendő tűzoltókocsival vonultunk. A szovjet gyártmányú alvázra a felépítményt az esztergomi Labor Műszeripari Művek gyártotta.

A 8 hengeres benzinmotor 115 LE teljesítménnyel rendelkezik. Magyarországon ez volt az első gépjárműfecskendő, amibe Rosenbauer-szivattyút építettek. Utoljára a Komlói Önkéntes Tűzoltóságon teljesített szolgálatot, mielőtt Bak Zsiga gyűjteményébe került.

Mi egy GAZ-66-ossal vonultunk.

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A faluban történő felvonulást követően a traktorok a sportpálya mellett sorakoztak fel, ahol az érdeklődők megtekinthették őket. A rendezvényt gyermekprogramok színesítették. Az ebédet gulyáságyúban főzték, emellett helyi lekváros fánkot készítettek, ami nagy népszerűségnek örvendett a látogatók körében.

Az okányi emberek nagyon barátságosak voltak és izgalmas volt egy nyolc hengeres teherautóban felvonulni.

A fesztivál után felfedeztük a környék további nevezetességeit. A Biharugrai halastavak és a bihari madárvárta a természetkedvelőknek tökéletes kikapcsolódási, kirándulási helyszínt biztosít. A Körösök-vidéke, a Sebes-Körös horgász és vízitúra paradicsom a szó szoros értelmében. Az országhatár túloldalán található körösszegi Csonkatorony és a Zsadány melletti Fancsika pusztán található Schwartz-Fried kúria romjai a történelem iránt érdeklődőknek javasolt úticélok.

Történelmi helyszín a geszti Tisza-kastély. Napjainkban régi pompájában látogatható.

Az utolsó célállomásunk a geszti Tisza-kastély volt. A kastély felújítása tavaly fejeződött be. Az ősi, kálvinista Tisza család fészke megújulva hirdeti a mindig is a magyar érdekek mellett kiálló család értékrendjét, történelemformáló szerepét. A történelmi Bihar-Békés vármegyék felfedezését mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a gazdag természeti és épített örökségek iránt. Az ottani falvak közösségeinek vendégszeretete példamutató. Remélem még sok ilyen útban lehet részem az ország ezen régiójában.

 

Írta: Trencsényi Zoltán Árpád;
Fotó: Simon Gergő és Trencsényi Zoltán Árpád

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom