A magyar mezőgazdaság elmaradt fejlesztéseinek megvalósítását is segítheti a január 1-től érvényes új agráradórendszer, segítheti a generációváltást is. A gazdák, őstermelők, családi gazdaságok helyzetéről is reális képet adhat az adminisztrációs könnyítések után a rendszer. A pénzügyminiszter úgyis támogatta a javaslatot, hogy az adóbevételek csökkentésével jár a harmincéves szabályozás újragondolása – többek között ezekről beszélt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Napi.hu-nak adott interjújában.

Az új adórendszer drasztikusan megváltoztathatja a magyar mezőgazdasági agrárpolitikát és jövőképet (Kép: Győrffy Balázs – Facebook oldala)

Az agráradóreform előkészítésekor gyakran érveltek azzal, hogy az őstermelői, családi gazdasági rendszer idejét múlt. Mire gondoltak ez alatt?

Győrffy Balázs a Magyar Országgyűlés tagja, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: Győrffy Balázs – Facebook)

A januárban hatályba lépő új törvény egy 20-30 évvel ezelőtti jogszabályhalmazt vált fel, ennyi idő alatt az szép fokozatosan elavult. A megalkotásakor egy kifejezetten jó szemléletű, remek működési kereteket biztosító struktúra volt. Viszont ha azt nézzük, hogy például az SZJA-bevallás alóli mentességet jelentő alsó értékhatár 600 ezer forint volt két évtizede is és most is, akkor érthetővé válik, hogy miért volt jogos az igény a rendszer felülvizsgálatára. A korábbi szabályozás egy olyan üvegplafon volt, ami útját állta a fejlesztéseknek, a vállalkozások növekedésének.

Mit ért az alatt, hogy nem kedvezett a fejlesztéseknek?

Egy példán át éreztethető ez: ha öten vagyunk egy családi gazdaságban, akkor fejenként 8 millió forint bevételig adómentesek lehetünk, azaz 40 millió forint a teljes értékhatár. Egy 39 millió forintos bevételnél többször meggondolom, hogy végrehajtsak-e egy értéknövelő beruházást, hiszen az egy több millió forintos adókötelezettséget eredményezhet.

Most annyi változik, hogy egy személy közel 10 millió forintig lesz adómentes. Nem hoz el ez egy új üvegplafont, ami meggátolja a fejlesztéseket a mezőgazdaságban?

Az új adórendszer évtizedes elmaradást pótol – nyilatkozta Győrffy Balázs (Kép: Győrffy Balázs – Facebook)

Nem, mert az új rendszer sokkal kedvezőbb feltételekre épül. Például nem számít bevételnek a normatív támogatások összege. Valamint nem is marad rugalmatlan a küszöb, mert nem fix összeget határoztunk meg, hanem egy minimálbérhez kötött limit lesz, ami tehát évről évre emelkedhet, változhat.

Az éves minimálbér ötszöröséig, nagyjából 10 millió forint bevételig nem kell adót fizetni. Ha ezt az értékhatárt a termelők átlépik, akkor csak annyi után kell adót fizetni, amennyivel ezt meghaladják. Egy 11 millió forintos árbevételnél a 10 millió forint feletti 1 millió forint 10 százaléka, tehát 100 ezer forint után kell fizetni 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz 15 ezer forintot. Mintegy 20 millió forint bevételig lesz lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ráadásul, ha összeállnak a termelők, és őstermelők családi gazdaságát alapítanak, akkor négy fő bevonása esetében ez már 80 milliós plafont jelent. A gazdasági társaságokból pedig adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatás, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése, évi 50 millió forintig. Az egyes működési formák közötti váltás sem eredményezi alapvetően az adóterhek növekedését, ami szintén a fejlődést ösztönzi. Megjelenik egy holdingszemlélet az új agráradóreformban. Szétválasztják az őstermelői, a kiegészítő és az egyéb mezőgazdasági munkákból származó bevételeket egymástól.

Nem tartanak attól, hogy majd elkezdenek sakkozni a családi gazdálkodók, hogy egyik tevékenységről a másikra folyatják a pénzeket az adóoptimalizása végett?

Nem, mert valójában nem történik szétválasztás, inkább megengedőbb lesz a rendszer, meg egyszerűen nem éri meg. Eddig, ha valaki egy falusi vendégasztalt működtetett, akkor az külön tevékenységnek és bevételnek számított. A jövőben a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig megjelenhet. Ráadásul a saját gazdaságban megtermelt alapanyagból folytatott termékfeldolgozási tevékenység – a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségig – nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba. Adminisztrációt is csökkentünk, mert egységként történik a számítás.

Mennyire tükrözi a piacot a mostani adórendszer, mire számítanak, hány vállalkozás tudja majd kihasználni a megváltozott rendszer előnyeit ezeknél az árbevétel szinteknél?

Nagyon nehéz általános következtetéseket levonni, és néhány évet igénybe vehet, amíg a gazdálkodók alkalmazkodnak az új szabályokhoz. Számításaink szerint a hazai termelők 80 százalékára az új adórendszer vonatkozik majd. Azért is szükséges az új rendszer, hogy átfogó képet kapjunk a mezőgazdaságról, jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy hány magyarországi entitás van. Közel 300 ezer őstermelőt és 80 ezer családi gazdálkodót tartunk számon, mindeközben támogatási kérelmet csak 168 ezret adnak be évente. Szerintem viszont ténylegesen 100 ezer alatt lehet az aktív szereplők száma.

Most tisztább képet kaphatunk a január 1-től életbe lépő rendszerben, ami fontos is, mert gazdaságpolitikát is csak akkor tudunk tervezni, ha tudjuk, hogy egyáltalán kikre célzunk. Jelenleg viszont a regisztrált őstermelők között sokan csak azért van a vállalkozásban, mert az további 8 millió forint adómentességet hoz. Az eddigi rendszerben már a pár hónapos babákat is bejegyezték a családi gazdaság tagjának.  Fontos változás lesz, hogy a jövőben már csak 16 év felett válhat valaki őstermelővé.

Nem kedvezőtlen ez a fiatalok megszólításában, nem nehezíti tovább a generációváltást a mezőgazdaságban?

Egész Európában problémát jelent a generációváltás, nem hinném, hogy pont ez venné el a kedvüket. Nem az őstermelői igazolvány megléte az, ami elköteleződést vált ki, máshol dől el, hogy valaki a mezőgazdaságban marad.

Egyrészről, aki most őstermelő és fiatalabb, mint 16 éves, nem veszíti ezt el, a korlát csak az új belépőkre vonatkozik. Másrészről az eddigi rendszerben az a fiatal is, aki most benne van a családi gazdálkodásban, többször is meggondolná, hogy ilyen adózási szabályok mellett mennyire érdemes folytatnia. Az új rendszer sokkal kedvezőbb adózási feltételeket biztosít, kevesebb lesz az adminisztráció, ami már vonzóbbá teheti, hogy maradjon a területen. Azzal érveltek, hogy a transzparensebb új rendszer majd a hitelezést is megkönnyíti a szektorban, azonban az elmúlt években az agrárium egyre inkább élt ezekkel a lehetőségekkel. A hitelezésnél nem is a gazdák nyitottsága a kérdés. A 2008-as válság után már empirikus tapasztalattá vált, hogy a gazda a legjobb adós, főleg ha a föld a fedezet a hitele mögött.

A finanszírozásban a probléma a bankoknál jelentkezett, mert az eddigi rendszer átláthatatlan volt, nehéz volt eligazodni, hogy mik is a valódi bevételek. Ahogy korábban említettem, éppen a régi rendszerben volt érdemes kihasználni a szabályozásból fakadó kiskapukat. Most a kedvezőbb és rugalmasabb feltételek mellett a szereplők nem lesznek érdekeltek ebben. Ha a bank valós képet lát a működésről, könnyebben és gyorsabban folyósíthatja a hiteleket.

Forrás: napi.hu internetes hírportál