Tovább növekszik a Bonafarm: új beruházásra készül a cégcsoport
„Minden, ami friss” – hangzik a 2009-ben, dr. Csányi Sándor által alapított Bonafarm Zrt. jelmondata. A cél elérését a cégcsoport tagjai összesen mintegy 8 ezer dolgozóval biztosítják
„Minden, ami friss” – hangzik a 2009-ben, dr. Csányi Sándor által alapított Bonafarm Zrt. jelmondata. A cél elérését a cégcsoport tagjai összesen mintegy 8 ezer dolgozóval biztosítják: a Pick Szeged Zrt.-n kívül a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., az Agroprodukt Zrt., a Fiorács Kft., a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Csányi Pincészet Zrt., a Sole-Mizo Zrt., valamint a két stratégia partner, a Hungerit Zrt. és az MCS Vágóhíd Zrt. – tájékoztatott a portfolio.hu internetes hírportál.
Tovább növekszik a Bonafarm Csoport – nyilatkozta Csányi Attila vezérigazgató (Kép: portfolio.hu)
Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója hangsúlyozza, maga a méret sosem volt cél, sem árbevételben, sem létszámban, sem önmagában a befektetett tőkében: „Mi inkább a szakmaiságban, a fejlesztésben hiszünk, és azokba a termékpályákba fektetünk be, ahol úgy gondoljuk, hogy lehet és van értelme fejleszteni” – mondta, hozzátéve, a csoport vállalatainak nagy részét vagy külföldi befektetőktől vásárolták vissza, vagy olyan cégek, amelyek csődközeli helyzetben voltak az akvizíció idején.
Ezért a kelet-közép-európai régió meghatározó élelmiszertermelő cégének egyszerre kell a saját infrastruktúráját megújítania, a működési struktúráját javítania, és közben napi szinten helytállnia az erős piaci versenyben. A Bonafarm Csoport és stratégiai partnerei is jelentős fejlesztéseket terveznek a következő években. Mintegy 60 milliárd forintos – zöld- vagy barnamezős – beruházással létrejön a Pick új szalámigyára, a stratégiai partner Hungerit Zrt. pedig egy modern csirkevágóhidat kíván építeni.
„Az egész élelmiszeripar nehézsége, hogy bizonyos beruházások generációk óta elmaradtak, és ha valaki hosszú távon szeretne fejleszteni, akkor lépnie kell. Számunkra is eljött az ideje egy új Pick üzem megépítésének” – mondta a cégvezető, hozzátéve, a lemaradásokat a fejlődés érdekében muszáj behozni, akkor is, ha a befektetés megtérülése csak hosszabb időtávon realizálható. A cégcsoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. részt vett az MNB Növekedési Kötvényprogramjában, amelynek keretében a társaság 26,99 milliárd forint külső forrást vont be, melyet az üzem fejlesztésére terveznek felhasználni. Csányi Attila a két nagyberuházás mellett további állattartótelepeket, istállót, hízlaldát is szeretne, ezektől további piacszerzést vár. Illetve abban bízik, hogy a vállalatcsoport hosszabb távon megerősíti szerepét a magyar élelmiszeripar hagyományos felvevőpiacain, a határon túl is.
A cégcsoport számára az utóbbi időben a legnagyobb problémát az afrikai sertéspestis jelentette. „Az élelmiszerexporthoz, ami Magyarország húzóágazata lehet, a nemzetközi kereskedelemben fennálló állategészségügyi-jellegű korlátozások gyors leépítése szükséges” – jegyezte meg a vezérigazgató, hozzátéve, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar amúgy sem tartozik a legkönnyebb iparágak közé, hiszen a költségek biztosak, a hozam és a világpiaci árak viszont jelentősen ingadoznak, így a bevétel bizonytalanabb.
„A vágóhídra vonatkozó stratégiánkat és kapacitásainkat jó részben a távol-keleti piacra építettük, a megtérülés jelentős részét is az adta volna. A sertéspestis megjelenését és a kínai piac lezárását viszont nem láttuk előre, így azóta újra próbálkozunk a Kínán kívüli piac felépítésével” – mondta Csányi. A Bonafarm Csoportot és stratégiai partnereit a sertéspestis mellett a madárinfluenza is jelentősen érintette. Az elmúlt hónapok koronavírus okozta rendkívüli helyzetére a vállalat azonnal reagált, a szükséges óvintézkedések meghozatala után üzemeikben folyamatos volt a termelés 2020 tavaszán is, így a cégcsoport a piac ellátását változatlanul biztosítani tudta.
A Bonafarm cégcsoport a számok tükrében (Ábra: portfolio.hu)
*** EBITDA fogalma:
A vállalat aktuális üzleti eredményességét tükrözi, mivel független attól, hogy milyen annak tőkeszerkezete (kamatot fizet-e, vagy osztalékot); hogy veszteséges vagy nyereséges-e az adott vagy a megelőző években (az adó változhat a nyereségből leírható előző években felhalmozott veszteségek miatt); és hogy mennyit költött beruházásokra a múltban (értékcsökkenési leírás). Részletek itt olvashatóak ***
A Bonafarm Szerbiában is rendelkezik egy kisebb tejüzemmel, ami a helyi disztribúció, a kereskedelmi kapcsolatok és a termelési kapacitások kiépítését szolgálja. Romániában saját kereskedő cégük segíti termékeik piaci elhelyezését. A déli országokban a földrajzi adottságok miatt kevesebb a tej, épp ezért a Sole-Mizo Zrt. számára a jövőben is jelentős piacot jelenthetnek. Ami a húskészítménypiacot érinti, az exportpiacokon a verseny rendkívül intenzív, mivel a húsipar Európában a legfregmentáltabb iparágak közé tartozik. Jelenleg 26 országba exportálnak szalámit, a legnagyobb felvevőpiac a Pick márkát tradicionálisan ismerő Németország, valamint a környező országok, mint Szlovákia, Csehország és Románia.
„Jelentős piacunk volt Japán is, de a sertéspestis miatt kiszorultunk” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, Magyarországon intenzív piacbővülés már nem várható, de a meglévő exportpiacokban látnak még lehetőségeket, és kacérkodnak olyan területekkel is, mint például az Egyesült Államok. Véleménye szerint első körben azokon a piacokon van lehetőség fejlődésre, ahol egy adott márkát már ismernek az emberek.
A termékminőségben folyó verseny intenzív, figyelemmel kell követni az aktuális trendeket, amelyek fokozatosan begyűrűznek Magyarországra is. Ilyen például a GMO-mentesség, a felelős antibiotikum-használat, a csomagolás a műanyagmentessége, vagy a só mennyiségének csökkentése.
Természetesen építenek Magyarország egyik legismertebb és legmegbízhatóbb márkájára, a Pickre. Olyan hosszú a termékfejlesztési listánk, hogy priorizálni kell. Csoportszinten próbálunk is gyorsabban reagálni ezekre az igényekre – jegyzi meg Csányi Attila, aki szerint nagyon fontos a fiatalok képzése, erre nagy hangsúlyt is fektetnek. Nem könnyű például olyan szakembert találni ma Magyarországon, aki megfelelő ágazati és termelési szaktudással, illetve a szükséges menedzsment-képességekkel is rendelkezik.
Kitért arra is, hogy jó példának látja Hollandiát és Dániát, ahol a kis gazdaságok és a nagy élelmiszeripari cégek jól együtt tudnak működni: Magyarországon is ezt kellene elérni, mert a stabil, hosszú távú kereskedelmi együttműködések hiánya mind a kiskereskedelem, mind az alapanyag szempontjából érezteti hatását az iparágra.
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a mellettünk élő és a velünk társként dolgozó kutyák gondozására ezekben a forró napokban. A rendőrség a hőségriadók idején szigorú szolgálatszervezési és állatvédelmi intézkedéseket alkalmaz a napi munkavégzésben.
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a mellettünk élő és a velünk társként dolgozó kutyák gondozására ezekben a forró napokban. A rendőrség a hőségriadók idején szigorú szolgálatszervezési és állatvédelmi intézkedéseket alkalmaz a napi munkavégzésben.
Fotó: Rendőrség
A kutyás és lovas járőröknél ilyenkor a feladatellátást a gyakori pihentetéshez igazítják, és elsődleges a folyamatos folyadék-utánpótlás és árnyékbiztosítás. Nagyon fontos a folytonos hidratáció: a kutyavezetőknek és a lovas járőröknek kötelező gondoskodniuk az állatok folyadék-utánpótlásáról, vagyis friss, hűvös ivóvízről. A rendőrségen szolgáló ebek különösen nagy igénybevételnek vannak kitéve, hiszen ilyenkor is nélkülözhetetlen a munkájuk. Ilyen melegben nem lehet nyílt, utcai közterületi szolgálatra vinni a kutyákat, hiszen a 40 fokos melegben az aszfalt hőmérséklete elérheti a 65 Celsius-fokot is, ráadásul apró, olvadt szurokpocsolyák is előfordulnak az utakon, ami azonnali égési sérülést okozhat a tappancsaiknak. A rendőrkutyák ilyenkor természetesen kímélő üzemmódban dolgoznak, vagyis csak azokra a helyszínekre viszik őket, ahol feltétlenül szükség van rájuk.
Fotó: Rendőrség
Csak az elvégzendő munka idejére szállnak ki a légkondicionált járműből, és a pihenőjüket árnyékos kennelben vagy – ha nagy a meleg – klímás helyiségben állandó felügyelet alatt töltik. Mivel még tart a vedlési időszak, nem árt néha lefürdetni a négylábú bundás kollégákat, hiszen ők csak lihegéssel tudják leadni a hőt, ezért a hőmérsékletük pillanatok alatt felmehet olyan magasra, ami hőgutát okozhat. Arra viszont figyelni kell, hogy a természetes vizeknek is megvannak a veszélyei. A hosszabb ideje tartó hőség miatt elszaporodtak a kék algák, amelyek mérgezést okozhatnak a kutyáknál, főleg, ha isznak is a vízből. Ugyanezért nem szabad a slagból állott vizet itatni velük, mert az algásodás ott is jelen van.
Fotó: Rendőrség
Szállítás közben nem árt többször ellenőrizni, főleg a zárt kutyaszállítóknál a klíma megfelelő működését, hiszen valóban percek alatt megvan a baj, ha esetleg megáll a légkondi.
A rendőrök természetesen nemcsak a rendőrebek egészségére figyelnek, hanem kánikula idején a civilekére is, így ha, mondjuk, forró autóban hagyott állatot találnak, szükség esetén a járőrök, de akár az állampolgárok is betörhetik a gépjármű ablakát az állat életének megmentése érdekében.
Vigyázzunk a kutyáinkra, hogy ők is vigyázhassanak ránk!
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Róma, 2026. július 15. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új elemzése szerint jelentős ingadozásokat mutatott a kávé, a kakaó és a tea nemzetközi ára az utóbbi időben, amit a strukturális problémák tovább súlyosbítottak. A FAO kiemeli a termelési rendszerek stabilizálásának, a piaci átláthatóság javításának és az értékláncon belüli kiegyensúlyozottabb értékeloszlás szükségességét a piaci stabilitás és a megélhetések védelme érdekében.
Új bizonyítékokra támaszkodva „Az ármozgások a globális italpiacokon: Trendek, mozgatórugók és következmények” című jelentés megállapítja, hogy a reálárak rövid távú mozgását elsősorban (90%-ban) a kínálati és keresleti feltételek változásai vezérlik. Ugyanakkor a piaci feltételekkel kapcsolatos várakozások alakíthatják a szereplők viselkedését, befolyásolva az árak mozgására még azelőtt, hogy a kínálati vagy keresleti változások teljes mértékben megvalósulnának. Az eredmények azt is sugallják, hogy a tágabb makrogazdasági környezet viszonylag korlátozott szerepet játszik e termékek rövid távú áringadozásaiban.
A közelmúlt árváltozásait a piacok fizikai és gazdasági jellemzői egyaránt alakították. A termelés néhány alacsony és közepes jövedelmű országban koncentrálódik, ahol nagyrészt kistermelők végzik, míg a termelés nagy részét nyers formában magas jövedelmű és feltörekvő gazdaságokba exportálják feldolgozás és forgalmazás céljából. A termelők és a fogyasztók közötti nagy távolság növeli a piaci zavaroknak és a szállítási költségeknek való kitettséget, ezáltal felerősítve a globális sokkhatások hatását a belső piacokra. Ebben az összefüggésben a jelentés megállapítja, hogy a globális frissítőital-piacokat érő sokkhatások nem terjednek át teljes mértékben vagy hatásuk nem egyenletes az értéklánc különböző szakaszaiban: a termelők általában közvetlenebbül vannak kitéve a globális ársokkoknak, míg a fogyasztói árakra gyakorolt hatás általában visszafogottabb.
„Az elmúlt években ezen italok árai sokkal gyorsabban emelkedtek globálisan, mint más mezőgazdasági árucikkeké” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, az FAO Piacok és Kereskedelem Osztályának igazgatója. „A koncentrált kínálat és a növekvő globális fogyasztás kombinációja termékeny talajt teremt a nemzetközi árak jelentős ingadozásaihoz. A szélsőséges időjárás – aszályok, fagyok és túlzott esőzések – továbbra is a drágulás elsődleges kiváltói. A növénybetegségek, a növekvő input- és munkaerőköltségek, a geopolitikai feszültségek és a szállítási késedelmek további adják az egyéb tényezőket.”
Kevés termelő és növekvő számú vásárló
A FAO adatai azt mutatják, hogy a kávé, a kakaó és a tea globális termelése viszonylag kevés országban koncentrálódik. Brazília és Vietnam a globális kávétermelés közel felét teszi ki, míg öt ország a teljes kávéexport mintegy 65 százalékát szállítja. A kakaótermelés még koncentráltabb, Elefántcsontpart és Ghána a globális kínálat több mint kétharmadát adja, míg Kína a globális teatermelés több mint felét állítja elő.
Ez a koncentráció miatt a globális árak rendkívül kitettek a helyi sokkoknak. Mivel a rövid távú ármozgásokat főként a kínálati és keresleti feltételek vezérlik, néhány kulcsfontosságú termelő országban bekövetkező zavarok gyorsan nagy nemzetközi áringadozást idézhetnek elő. A kereslet ezzel szemben földrajzilag szétszórtabb és folyamatosan bővül, különösen a feltörekvő gazdaságokban.
Ezen árucikkek árának közelmúltbeli alakulása jól szemlélteti, hogy a helyi sokkhatások hogyan fordulnak át globális volatilitásba. A kávé nemzetközi ára 2021–2022-ben megugrott a brazil aszályok és fagyok, valamint a kedvezőtlen kolumbiai időjárás következtében, majd 2025 elején történelmi csúcsokat ért el az éghajlatváltozással összefüggő vietnami és indonéziai termelés-kiesés közepette. A kakaó ára meredeken emelkedett 2023–2024-ben, miután Elefántcsontparton és Ghánában a kedvezőtlen időjárás és a növénybetegségek miatt csökkent a termelés. A teapiacok eltérő mintát mutattak, a COVID-19 világjárvány alatti áremelkedéseket elsősorban a megnövekedett otthoni fogyasztással és az esetleges egészségügyi előnyökkel összefüggő erősebb kereslet vezérelte.
A gazdák kevésbé érzik meg a drágulást, mint a feldolgozók
A jelentés megállapítja, hogy a nemzetközi árak változásai nem jelennek meg egyenletesen az értéklánc egyes szakaszaiban. Sok esetben a termelők közvetlenebbül ki vannak téve az árak változásainak, míg a fogyasztói árakra gyakorolt hatás általában korlátozottabb. Ez arra utal, hogy az ártranszmissziót a globális értékláncok szerkezete befolyásolja, ahol több lépés választja el a gazdálkodókat a fogyasztóktól, és ahol az érték jelentős része a feldolgozásban, a forgalmazásban és a kiskereskedelemben keletkezik.
Ennek eredményeként a globális árváltozások nem egy az egyben terjednek szét az értéklánc egészén. Az emelkedések nem eredményeznek feltétlenül magasabb árakat a gazdálkodók számára, és az árak csökkenése csak részben terjed tovább – különösen a fogyasztói szintre –, amint azt a csokoládé esete is mutatja. Kiskereskedelmi szinten a nemzetközi árváltozások hatása általában korlátozottabb, részben azért, mert a nyers kávé, kakaó és tea ára a végtermék árának csak kis részét teszi ki. Az ártranszmisszió mértéke országonként változó, tükrözve a piaci struktúra, a belföldi és kereskedelmi politikák, valamint a tranzakciós költségek közötti különbségeket is.
Mivel a kávé, a kakaó és a tea világszerte több millió gazdálkodó megélhetését biztosítja, a jelentés figyelmeztet, hogy a globális árakat érő sokkok „közvetlen hatással vannak a háztartások jövedelmére, a szegénységi rátára, az élelmezésbiztonságra és a kormányzati költségvetésekre, különösen azokban az országokban, ahol ezen haszonnövények az exportbevételek jelentős részét adják”.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.
A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.
A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.
A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
