Keressen minket

Mezőgazdaság

Bölcsészdiplomával óriási agrárkarrier

Print Friendly, PDF & Email

Bölcsészdiplomával a zsebükben kevesen futhattak be Magyarországon olyan sikeres agrárkarriert, mint a debreceni Vaszkó László. A 60-as éveiben járó férfi neve napjainkra nem csupán a keleti országrész legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárával, a Farmer-Expóval forrt egybe, hanem azt is tudni lehet róla, hogy bizony maximalista.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Bölcsészdiplomával a zsebükben kevesen futhattak be Magyarországon olyan sikeres agrárkarriert, mint a debreceni Vaszkó László. A 60-as éveiben járó férfi neve napjainkra nem csupán a keleti országrész legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárával, a Farmer-Expóval forrt egybe, hanem azt is tudni lehet róla, hogy bizony maximalista – tájékoztatott a HVG Brandlab internetes hírportál.

Vaszkó Gábor, operatív igazgató, Vaszkó Péter, műszaki igazgató, Vaszkó László, társalapító, ügyvezető (Kép: bet.hu)

Feleségével és felnőtt fiaival napjainkra egy olyan cégcsoportot építettek fel, amelyben a motor a kreatív ötlet, az üzemanyag pedig a folytonos tanulni és megújulni akarás.

Mivel foglalkozik az Agri-Corn Kft., mi a fő profilja, és milyen további tevékenységeket folytat?

Vaszkó László: Az Agri-Corn Kft.-t 1992-ben alapítottuk családi vállalkozásként, cégünk a Civita márkanévről ismert GMO-mentes termelésből származó, gluténtől, laktóztól, adalékanyagoktól és vegyszerektől mentes, „farm-to-table” (farmról az asztalra) élelmiszereket gyárt. A vállalat fejlődését jól jellemzi, hogy 10 év alatt 835 millióról több mint 2,5 milliárd forintra nőtt a forgalmunk. A fiaink révén – sikeres generációváltást követően – nemrégiben olyan új technológiával rukkoltunk elő, amelynek köszönhetően világelsőként magas rosttartalmú, adalékmentes kukoricalisztet tudunk készíteni. Emellett van egy modern, évi 40 ezer állatot kibocsátó sertéstelepünk, amit annak idején zöldmezős beruházás keretében hoztunk létre.

Annak idején miért és hogyan vágott bele?

Vaszkó László cége különböző kukoricából készült termékeket állít elő belföldi, és külhoni piacokra egyaránt (Kép: Pixabay)

V. L.: Ahogy mondani szoktam, a vállalkozás létrejötte előtt „szellemi szabadfuldokló” voltam, mígnem a sógorom unszolására hatalmasat váltottam. Ő pontosan tudta – lévén, akkoriban ott dolgozott –, hogy a Biogal Gyógyszergyár a 90-es évek elején kukoricaliszten kitenyészthető hatóanyag előállításán munkálkodott, ezért addig rágta a fülem, hogy építsünk egy kukoricamalmot, míg vele és további két vállalkozóval létrehozott cégünk elnyerte a megrendelést, amibe a sok tízmilliós hitellel együtt is érdemesnek tűnt belevágni.

Nézzük a kezdeteket: mikor alapították a vállalkozást, milyen anyagi és emberi erőforrás állt a rendelkezésükre?

V. L.: Ha jól emlékszem, másfél millió forintos alaptőkével vágtunk neki az ismeretlennek 1992-ben. A 90-es évek a boldog álmodozás és a bátor – vagy inkább vakmerő – lépések időszaka volt. Ha őszinte vagyok magamhoz, akkor ma már nem mernék így belevágni ebbe. Az induláskor, amit egyébiránt 30 százalék körüli kamatok mellett bankhitelből finanszíroztunk, és amit az utolsó fillérig visszafizettünk, 8 embernek adott munkát a vállalkozás, ma pedig mintegy negyvenen dolgoznak nálunk.

A kezdetek során milyen buktatókkal szembesültek?

V. L.: Hatalmas „bukta” volt például, amikor a legnagyobb vevőnk egyik napról a másikra elveszítette a piacait, amihez addig mi szállítottuk neki az alapanyagot. Szerencsére addigra már többet tudtunk a szakmáról, így aztán ebben a lehetetlennek tűnő helyzetben is kész javaslattal álltunk a finanszírozó bankunk elé: vagy van egy veszteséges kukoricamalmuk, vagy elfogadják a megoldáshoz vezető ötletünket, amihez viszont még szükségünk volt némi pénzre. A pénzintézet illetékesei szerencsére bíztak bennünk, és ezzel jó lóra tettek.

A másik kínos helyzet akkor állt elő a praxisomban, amikor a multinacionális cégek megérkeztek Magyarországra, magukkal hozva a külföldi beszállítóikat, akik pillanatok alatt leverték az árakat. Egy kis kukoricamalom, relatíve drága működéssel nem tudott már ebbe az éles versenybe érdemben bekapcsolódni. Gondoltunk hát egy merészet, átalakítottuk a malmunkat, ahol aztán egészen más termékstruktúrát kezdtünk el gyártani, ez pedig összességében igencsak jót tett a jövedelmezőségünknek.

Az alapítást követően hogyan fejlődött a vállalkozás?

V. L.: Az egyetem elvégzése után, a 2000-es évek elején a fiaink is hazatértek és beálltak mellénk a vállalkozásba, aminek így már három családot kellett eltartani. Hamar felismertük, hogy a régi struktúra nem alkalmas erre, ezért stratégiát váltottunk, melynek első lépéseként egy vadonatúj kukoricamalmot építettünk Monostorpályiban. Az új malom azonban már olyan termékszerkezeti logikával épült, hogy a későbbiekben arra több feldolgozóüzemet is tudtunk tervezni. Ezek egyike az az üzem, ahol kukoricacsírából olajat gyártunk. Utána továbbgondoltuk a programot, és egy kutatási projekt keretében új termékeket is fejlesztettünk, majd megépítettünk egy olyan üzemet, amely képes gluténmentes tésztát gyártani kizárólag kukorica felhasználásával. Persze itt sem álltunk meg, most éppen a tésztaüzem kapacitás-bővítése van napirenden. És vannak még ötleteink!

Hogyan szervezték meg az értékesítést, mennyire volt nehéz piacokat találni?

V. L.: Piacot szerezni csak úgy lehet, ha sokat megyünk utána. Ez persze önmagában még kevés lenne, de miután elmondhatjuk, hogy jók a termékeink, és ma már relatíve költségben is versenyképesek vagyunk, egyre többen állnak szóba velünk. A másik dolog, amit szintén érdemes szem előtt tartani, hogy a nagyáruházak polcaira egy-két termékkel nem lehet felkerülni, de miután már volt 10-12 fajta cikkelemünk, innentől kezdve már érdemi tárgyalópartnerekké váltunk.

Hogyan oszlik meg a belföldi és exportértékesítés?

V. L.: A külpiacok intenzív építése révén egyre több fogadó ország kerül fel a térképünkre. Elérhetők a termékeink Angliában, a Benelux államokban, Németországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Macedóniában és Litvániában is. Az árbevételünk kétharmada ma már az exportpiacokról származik, egyharmada pedig a belföldi értékesítésből.

Ha cég pénzügyi helyzetét nézzük, akkor hol állnak az itthoni és a regionális, nemzetközi piacon?

V. L.: Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ma már a három leghatékonyabb európai üzem között vagyunk. Ahhoz azonban, hogy ezt az előkelő pozíciót megőrizhessük, nagyon kemény munkára és folyamatos fejlesztésre van szükség. Szerencsére az innováció, az újítások terén a fiaink már eddig is komoly teljesítményt tettek le az asztalra, így a feleségemmel nyugodtan dőlhetünk hátra, hiszen a cégcsoport, hála a tudatos generáció-váltásnak, minden jel szerint jó kezekben van.

Ha szükség volt pénzügyi segítségre egy-egy fejlesztéshez vagy beruházáshoz, akkor milyen módszert választottak?

V. L.: Nosztalgikus élményeim vannak az OTP Bankkal kapcsolatosan, hiszen a 90-es évektől kezdve gyakorlatilag folyamatos üzleti nexusban vagyunk egymással. Azon túl, hogy kialakult velük az évtizedek során egy kifejezetten személyes bizalmi viszony, sok projekten dolgoztunk már együtt, ilyen volt például a sertéstelep megépítése egy zöldmezős beruházás keretében. Miután a fejlesztéseink terén mindig azokat a dolgokat és úgy valósítjuk meg, amiket és ahogyan előre leírtunk a tervben, az OTP Bank is nyugodt lehet, hogy biztos helyen van a pénze. A működésünk finanszírozása részben hitelből történik, részben pedig azáltal, hogy rendszeresen visszaforgatjuk a cégbe a megtermelt eredményt.

Manapság számos pályázaton is el lehet indulni. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban?

V. L.: Meggyőződésem, hogy a hiteltől nem feltétlenül kell félni, miként a pályázatokon történő indulástól sem. A mi cégcsoportunk rendszeres résztvevője például az állam által kiírt különféle pályázatoknak, ezeken javarészt jól is teljesítünk. Egyebek mellett ezért is vagyunk lassan harminc év után ott, ahol most.

Forrás: HVG BrandLab

 

Címkék:

Mezőgazdaság

Élénkült az élősertés-export, visszaesett az import Magyarországon

Published

2 óra

on

2026.01.13.

By

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 6,7 százalékkal 35,4 ezer tonnára nőtt 2025 január–novemberében a 2024 azonos időszakában külpiacon eladott mennyiséghez képest. A legfőbb partnerek Románia, Moldova és Albánia voltak. Az élősertés-behozatal 25,6 százalékkal 42,7 ezer tonnára esett vissza a megfigyelt időszakban.

Fotó: Pixabay

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 6,1 százalékkal (143,6 ezer tonna), értéke 13,1 százalékkal mérséklődött 2025 január–novemberében a 2024. január–novemberi időszakhoz képest. A sertéshúsimport volumene 10,8 százalékkal (117,2 ezer tonna), értéke 13 százalékkal csökkent ugyanekkor.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 720 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2025-ben, 11,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

OTP Agrár elemzés: A hótakaró szerepéről a mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Magyarországra is megérkezett a hó, amely jelenleg az ország nagy részét kisebb-nagyobb vastagságban borítja. A hónak nemcsak a gyerekek örülnek, hanem agrárszempontból is kiemelt jelentőséggel bír.

Published

4 nap

on

2026.01.09.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Magyarországra is megérkezett a hó, amely jelenleg az ország nagy részét kisebb-nagyobb vastagságban borítja. A hónak nemcsak a gyerekek örülnek, hanem agrárszempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A hótakaró természetes szigetelőrétegként védi a növényeket és a talajt a szélsőséges fagyoktól, mérsékli a hőingadozást, és lassú tavaszi olvadása révén folyamatosan szivárog a talajba, így fokozatos vízutánpótlást biztosít a vegetációs időszak kezdetén. Napjainkban ez a jelenség egyre ritkábban fordul elő, ami a téli csapadékviszonyok és a hőmérsékleti trendek változását jelzi – tájékoztatott az OTP Bank.

Pásztorkutya kolonccal Körösszeg határában, Nagyváradtól pár kilométerre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének elemzése szerint 73 százalékos valószínűséggel az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás felelős a hóvastagság drámai csökkenéséért. Míg a múlt század közepén Magyarország hegyeiben novembertől januárig fokozatosan növekedve átlagosan 12‑14 cm‑es hóvastagság alakult ki, napjainkra a sokévi átlagos maximum inkább februárra tolódott, és mindössze körülbelül 4 cm-t ér el.

Hóvastagság Magyarországon 2026. január 8-án. Forrás: Hungaromet

A hótakaró hiányában nem csak a talaj átfagyása erősödik fel, illetve tavaszra alacsonyabb kezdeti talajnedvesség áll rendelkezésre, hanem jelentős hatással van a mikroorganizmusokra is. A talajélet hótakaróval védett környezetben viszonylag stabil hő- és nedvességviszonyok között működik. Emellett a hó megóvja a fiatal őszi vetéseket (búza, árpa, repce) a szél okozta kiszáradástól és a fagyrepedésektől. Hiányában gyakoribb a levél- és gyökérszövetek károsodása, ami növeli a hozamkockázatot. A hótakaró hiánya továbbá fokozza a talaj fagyás-olvadás ciklusainak gyakoriságát is, ami megzavarhatja a talaj nitrogéndinamikáját, beleértve a N2O termelését. Kutatások szerint a hó nélküli területeken közel kétszer annyi dinitrogén-oxid szabadul fel, mint a természetes hótakaróval fedett parcellákon. A talajban gyakoribbá váló fagyás–olvadás ciklusok a frissen kikelt növényeket roncsolják, megbonthatják a talaj szerkezetét és növelhetik a szervetlen nitrogén mennyiségét. Ez azért fontos, mert az N₂O az egyik legerősebb klímagáz, így a hóhiány nemcsak a talaj és a növények számára jelent problémát, hanem a globális felmelegedést is gyorsítja[1]. A mezőgazdasági talajok felelősek az emberi tevékenységből származó N₂O kibocsátás nagy részéért – körülbelül 60 százalékáért.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től

Az északi félteke mezőgazdasági területein a téli nitrogénveszteség mérsékelhető két fő módszerrel: egyrészt konzervatív nitrogéngazdálkodással, amely csökkenti a talajban felhalmozódó felesleges reaktív nitrogént, másrészt téli takarónövények alkalmazásával, amelyek segítenek megkötni a nitrogént és mérséklik az elfolyást, valamint a havat megkötő és megtartani képes növényi maradványok fenntartásával, ami segít megőrizni a hótakarót és mérsékli annak elvesztését. A talajban lévő nitrogén-felesleg csökkentésére irányuló stratégiák csökkenthetik a nitrogén-kibocsátást nem csak télen, hanem az év többi részében is hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez.

A megváltozott hóviszonyok várhatóan azonnali és hosszabb távú hatással lesznek a talajlégzésre és a mikrobiális aktivitásra. Ha például egy meleg tavasz miatt a hótakaró korán eltűnik, a hóolvadékvíz és a hővédelem hiánya közvetlenül befolyásolja a talajfolyamatokat, ami később a növények növekedésére is hatással lehet. Ezt az összetett, hosszú távon érvényesülő hatást a hótakaró utóhatásánakvagy örökölt hatásának nevezhetjük. A hótakaró változásának talaj szénforgalmára és mikrobiális aktivitására gyakorolt örökölt hatásának pontos számszerűsítése azonban még hiányzik.

OTP Bank

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Print Friendly, PDF & Email

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében

Published

5 nap

on

2026.01.08.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Fotó: NÉBIH

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1