Keressen minket

Mezőgazdaság

Radikális kormánydöntés a vidéki Magyarországért

Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.

Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel – tájékoztatott a Portfolio.

Parlament (Kép: Pixabay)

A miniszterelnök által hétfő kihirdetett határozat kimondja, hogy “a Kormány – a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszerönrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében” három döntést hozott:

  1. Egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25%-os forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe. Ennek felelőse az agrárminiszter, határideje a Közös Agrárpolitika Stratégia Terv tárgyalásaihoz igazodva.
  2. Egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80%-os nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára. Ennek felelőse a pénzügyminiszter, határidőre pedig ezt állapította meg a kormány: a 2022–2029. évi központi költségvetés tervezése során.
  3. Egyetért azzal, hogy a 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentéssel kerüljön végrehajtásra. Felelőse az agrárminiszter, határideje pedig folyamatos. Ez a szabályozás nem újdonság, az agrártámogatások felső szintjére jelenleg is ezek a szabályok érvényesek.

Több pénzzel száll be az állam a vidékfejlesztésbe

Ami nagy újítást jelent a kormány részéről az a határozat 2-es pontja. Múlt héten már kiszivárgott egy ehhez a ponthoz hasonló információ. Az mfor.hu írta meg ugyanis értesüléseire hivatkozva, hogy Lázár János nemrégiben egyeztetett a miniszterelnökkel több kormánytag jelenlétében és itt amellett érvelt, hogy fordítani kell az uniós támogatási logikán. Az uniós támogatások rendszerében ugyanis általában 1 eurónyi forrás abból adódik, hogy a Brüsszelből érkező 85 eurócenthez a magyar állam a nemzeti költségvetésből 15 eurócentet tesz hozzá. A magyar társfinanszírozás tehát 15 százalékos. A kormánybiztos ezeken az arányokon fordítana az akkori értesülés alapján, és a magyar önrész arányát emelné 80 százalékra.

Az akkori cikkből nem derült ki, hogy ez az új támogatási rendszer milyen típusú uniós forrásokra vonatkozott volna, a kormány hétfőn megjelent döntésével azonban egyértelművé vált: a vidékfejlesztési agrárforrásoknál léphet életbe az új szabály (a KAP második pillérénél). Ha a 85 egységnyi EU-s pénz fennmarad, akkor ehhez jön a megemelt magyar állami rész, ami már 340 egységnyi lenne, a teljes forrás összege pedig 425 egységnyire emelkedne az eddig érvényben lévő 100 egységről. Vagyis a szétosztható támogatási keret több mint a 4-szeresére növekedne a jelenleginek. Mivel azonban a kormányhatározat első pontjában jelzettek szerint a 85 egységnyi EU-s keret negyedét (21 egységnyit) átcsoportosították a garancia alapba, így 64 egységnyi EU-pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész. Praktikusan tehát 21 egységnyi KAP-forrásnál marad a jelenleg is érvényben lévő 15%-os állami önrész, így összesen 25 egységnyi pénzt lehet elosztani. Mellette pedig 64 egységnyi pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész, így további 320 egységnyit lehet elosztani (együtt 384 egységnyit). Ez közel megnégyszereződő vidékfejlesztési forráskeretet jelent, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jócskán bele kell nyúlnia majd az állami költségvetésnek ennek a célnak a finanszírozásába az agrárium érdekében. Ez a jelek szerint ez a 2022-es évtől befolyásolná a hazai költségvetést.

Gyors kalkulációink szerint a 2021-2027-es ciklusban közel 4 milliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás várható a KAP-ból (minapi elemzésünkben 1330 milliárd forinttal számoltunk), így ennek 75%-a (miután az 1-es pontban a kormány ebből csoportosított át 25%-nyi keretet) az egyszerűség kedvéért 1000 milliárd forintnyi uniós rész és ennél a tételnél nem 15%-os, hanem 80%-os magyar állami önrész érvényesülne, ami azt jelenti, hogy 180 helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát

A TÖBBLET MAGYAR ÁLLAMI KIFIZETÉS EZEN DÖNTÉS MIATT TÖBB ÉVRE ELOSZTVA ÖSSZESEN KB. 3800 MILLIÁRD FORINT LEHET.

A vidékfejlesztési agrárforrások (KAP II. pillér) finanszírozása és annak tervezett változása (mrd Ft)
uniós rész magyar önrész teljes keret
15%-os magyar állami önrész mellett 998 176 1174
80%-os magyar állami önrész mellett 998 3991 4989
különbség 0 3815 3815
Forrás: Portfolio-számítás

Ez lenne a mesterterv?

A portál akkor azt is írta, hogy a vidékfejlesztési források jelentős bővítése nagyobb célokat szolgál, egyfajta mesterterv megvalósítását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olyan életkörülményeket alakít ki a kormány vidéken, hogy valós opció legyen a falvakban, kisebb településeken élők számára a helyben maradás, vagyis erősödjön a vidék megtartó ereje. Ennek pedig – társadalompolitikai hasznán túl – politikai következményei is lennének a kormányzó pártok számára. A vidéken megteremtett jobb életkörülmény ugyanis – ahogyan abban a kormánypártokban bíznak – lecsapódna a Fidesz-KDNP vidéki támogatottságában is, ami nagyon fontos a közelgő 2022-es parlamenti választások fényében.

Ebben a folyamatban fontos szerepet szánnak a megújuló Szent István Egyetemnek, új nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek. Február elsejétől az egyetem alapítványi tulajdonba kerül, az alapítványt vezető kuratórium tagjai pedig épp a múlt héten mutatkoztak be. A bemutatkozó sajtótájékoztatón pedig Lázár János is beszédet mondott az egyetemet fenntartó kuratórium egyik tagjaként. A politikus az eseményen úgy fogalmazott laptársunk, az agrárszektor.hu beszámolója szerint, hogy ideje leszámolni azzal a mítosszal, hogy Magyarország kis ország, le kell számolni a kis ország mentalitással, hiszen gazdagok vagyunk nyersanyagban, édesvízben, jól termő földben, és ma az EU-ban hazánk rendelkezik az egyik legjobb agráradottsággal. “Az, hogy ez legyen nemcsak a legjobb magyar egyetemek egyike, hanem az europai agráregyetemek egyik legjobbja is, nem presztízskérdés, hanem alapvetően nemzetgazdasági szuverenitási, hogy mi birtokoljuk a legjobb agrártudást, agrárképességet. Ha ezt megvalósítjuk, akkor a 21. században a járműipar mellet a nemzeti agrárium, az agrárbiznisz és az élelmiszeripar jelentheti a magyar gazdaság motorját” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter.

Az alapítvány elnöke, Csányi Sándor OTP-elnök a tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy olyan embereket szeretnének képezni az egyetemen, akik a vidéki értelmiség bástyái lehetnek.

Forrás: portfolio.hu

Kiemelt cikk

Szigorú ellenőrzéseket rendelt el Magyarország az ukrán gabonára

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében – közölte Nagy István agrárminiszter.

Szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében Fotó: Agro Jager News

A tárcavezető kifejtette, újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik. A tárcavezető hangsúlyozta, nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Nagy István leszögezte, hogy továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, mely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és átlag körüli hőmérséklet. A hét végétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

A múlt hét közepétől bár több időjárási front is átvonult hazánk fölött, ezek nagyobb csapadékot nem hoztak. A heti csapadékösszeg jellemzően 3 mm alatt maradt. Azonban az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte jóval csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (1., 2. ábra), ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék esik.

1. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

Az ország döntő részén az elmúlt három hónap csapadéktöbblete 80-130 mm között alakul. A talajok felső egy méteres rétege telített állapotban van, a bő egy hetes csapadékszünet időt adott a víz mélyebb rétegekbe való szivárgására, és az alföldi belvíz kiterjedésének csökkenésére.

2. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

A hőmérséklet az elmúlt héten csökkent a korábbiakhoz képest: a múlt hét második felében az átlag körül alakult, majd január utolsó és február első napján ismét nagy területen 10 Celsius fok közelébe melegedett a levegő (3. ábra).

3. ábra Maximum hőmérsékletek 2023. február 1-én (Celsius fok)

Éjszakánként többször előfordultak fagyok, ami az idei januárban már-már ritkaságnak számított. A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor -1 és -9 fok közé hűlt le a levegő (4. ábra). Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket (5. ábra). Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.

4. ábra Minimum hőmérsékletek 2023. január 30-án (Celsius fok)

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön foltokban vízborítás van a vetésekben (6. és 7. ábra), amelyet egy ideig tűrnek a növények, de ha ez elhúzódik, akkor kipusztulnak.

6. ábra Sentinel-2 műholdkép Mezőtúr – Dévaványa térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak.

7. ábra Sentinel-2 műholdkép Túrkeve térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra).

8. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett.

9. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél ekkor sem érkezett meg.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.

A folytatásban erős lehűlés érkezik, de előtte pénteken még egy kiterjedt csapadékzóna vonul át hazánk fölött hóval – esővel vegyesen. Szombattól pedig már sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. Szombaton még előfordulhatnak záporok, ezt követően aztán a jövő hét közepéig már kicsi a csapadék esélye és több órás napsütés is várható. Az egy heti összcsapadék többnyire 2 és 10 mm között valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható. A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként -10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghid

Forrás: OMSZ

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől* a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet, melynek először a 2023-as kezelések összesítésével 2024. január 31-ig kell majd eleget tenniük az érintetteknek – tájékoztatott a Nébih.

Hidas permetezőgép Fotó: Agro Jager News

Január 1-jétől az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR – https://upr.nebih.gov.hu/) lesz elérhető KAÜ-s azonosítást követően. Az ÜPR-be belépve az ügyfelek közvetlenül a főoldalról indíthatják majd az e-GN-t, míg az ügykatalóguson az alábbi útvonalon érik el a rendszert: Növény és talaj > Agrárkörnyezet-védelem> Elektronikus gazdálkodási napló beküldése.

Az elektronikus permetezési napló kitöltéséhez készített útmutató hamarosan felkerül a Nébih oldalára, emellett közvetlenül a felületen a beviteli mezők mellett található információs gombok is segítik az ügyfeleket az adatrögzítésben.

Forrás: Nébih

Elektronikus permetezési napló – jelentési kisokos

VIDEÓ ->

 

Forrás: Nébih

Tovább olvasom