Keressen minket

Mezőgazdaság

Radikális kormánydöntés a vidéki Magyarországért

Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.

Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel – tájékoztatott a Portfolio.

Parlament (Kép: Pixabay)

A miniszterelnök által hétfő kihirdetett határozat kimondja, hogy “a Kormány – a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszerönrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében” három döntést hozott:

  1. Egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25%-os forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe. Ennek felelőse az agrárminiszter, határideje a Közös Agrárpolitika Stratégia Terv tárgyalásaihoz igazodva.
  2. Egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80%-os nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára. Ennek felelőse a pénzügyminiszter, határidőre pedig ezt állapította meg a kormány: a 2022–2029. évi központi költségvetés tervezése során.
  3. Egyetért azzal, hogy a 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentéssel kerüljön végrehajtásra. Felelőse az agrárminiszter, határideje pedig folyamatos. Ez a szabályozás nem újdonság, az agrártámogatások felső szintjére jelenleg is ezek a szabályok érvényesek.

Több pénzzel száll be az állam a vidékfejlesztésbe

Ami nagy újítást jelent a kormány részéről az a határozat 2-es pontja. Múlt héten már kiszivárgott egy ehhez a ponthoz hasonló információ. Az mfor.hu írta meg ugyanis értesüléseire hivatkozva, hogy Lázár János nemrégiben egyeztetett a miniszterelnökkel több kormánytag jelenlétében és itt amellett érvelt, hogy fordítani kell az uniós támogatási logikán. Az uniós támogatások rendszerében ugyanis általában 1 eurónyi forrás abból adódik, hogy a Brüsszelből érkező 85 eurócenthez a magyar állam a nemzeti költségvetésből 15 eurócentet tesz hozzá. A magyar társfinanszírozás tehát 15 százalékos. A kormánybiztos ezeken az arányokon fordítana az akkori értesülés alapján, és a magyar önrész arányát emelné 80 százalékra.

Az akkori cikkből nem derült ki, hogy ez az új támogatási rendszer milyen típusú uniós forrásokra vonatkozott volna, a kormány hétfőn megjelent döntésével azonban egyértelművé vált: a vidékfejlesztési agrárforrásoknál léphet életbe az új szabály (a KAP második pillérénél). Ha a 85 egységnyi EU-s pénz fennmarad, akkor ehhez jön a megemelt magyar állami rész, ami már 340 egységnyi lenne, a teljes forrás összege pedig 425 egységnyire emelkedne az eddig érvényben lévő 100 egységről. Vagyis a szétosztható támogatási keret több mint a 4-szeresére növekedne a jelenleginek. Mivel azonban a kormányhatározat első pontjában jelzettek szerint a 85 egységnyi EU-s keret negyedét (21 egységnyit) átcsoportosították a garancia alapba, így 64 egységnyi EU-pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész. Praktikusan tehát 21 egységnyi KAP-forrásnál marad a jelenleg is érvényben lévő 15%-os állami önrész, így összesen 25 egységnyi pénzt lehet elosztani. Mellette pedig 64 egységnyi pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész, így további 320 egységnyit lehet elosztani (együtt 384 egységnyit). Ez közel megnégyszereződő vidékfejlesztési forráskeretet jelent, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jócskán bele kell nyúlnia majd az állami költségvetésnek ennek a célnak a finanszírozásába az agrárium érdekében. Ez a jelek szerint ez a 2022-es évtől befolyásolná a hazai költségvetést.

Gyors kalkulációink szerint a 2021-2027-es ciklusban közel 4 milliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás várható a KAP-ból (minapi elemzésünkben 1330 milliárd forinttal számoltunk), így ennek 75%-a (miután az 1-es pontban a kormány ebből csoportosított át 25%-nyi keretet) az egyszerűség kedvéért 1000 milliárd forintnyi uniós rész és ennél a tételnél nem 15%-os, hanem 80%-os magyar állami önrész érvényesülne, ami azt jelenti, hogy 180 helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát

A TÖBBLET MAGYAR ÁLLAMI KIFIZETÉS EZEN DÖNTÉS MIATT TÖBB ÉVRE ELOSZTVA ÖSSZESEN KB. 3800 MILLIÁRD FORINT LEHET.

A vidékfejlesztési agrárforrások (KAP II. pillér) finanszírozása és annak tervezett változása (mrd Ft)
uniós rész magyar önrész teljes keret
15%-os magyar állami önrész mellett 998 176 1174
80%-os magyar állami önrész mellett 998 3991 4989
különbség 0 3815 3815
Forrás: Portfolio-számítás

Ez lenne a mesterterv?

A portál akkor azt is írta, hogy a vidékfejlesztési források jelentős bővítése nagyobb célokat szolgál, egyfajta mesterterv megvalósítását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olyan életkörülményeket alakít ki a kormány vidéken, hogy valós opció legyen a falvakban, kisebb településeken élők számára a helyben maradás, vagyis erősödjön a vidék megtartó ereje. Ennek pedig – társadalompolitikai hasznán túl – politikai következményei is lennének a kormányzó pártok számára. A vidéken megteremtett jobb életkörülmény ugyanis – ahogyan abban a kormánypártokban bíznak – lecsapódna a Fidesz-KDNP vidéki támogatottságában is, ami nagyon fontos a közelgő 2022-es parlamenti választások fényében.

Ebben a folyamatban fontos szerepet szánnak a megújuló Szent István Egyetemnek, új nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek. Február elsejétől az egyetem alapítványi tulajdonba kerül, az alapítványt vezető kuratórium tagjai pedig épp a múlt héten mutatkoztak be. A bemutatkozó sajtótájékoztatón pedig Lázár János is beszédet mondott az egyetemet fenntartó kuratórium egyik tagjaként. A politikus az eseményen úgy fogalmazott laptársunk, az agrárszektor.hu beszámolója szerint, hogy ideje leszámolni azzal a mítosszal, hogy Magyarország kis ország, le kell számolni a kis ország mentalitással, hiszen gazdagok vagyunk nyersanyagban, édesvízben, jól termő földben, és ma az EU-ban hazánk rendelkezik az egyik legjobb agráradottsággal. “Az, hogy ez legyen nemcsak a legjobb magyar egyetemek egyike, hanem az europai agráregyetemek egyik legjobbja is, nem presztízskérdés, hanem alapvetően nemzetgazdasági szuverenitási, hogy mi birtokoljuk a legjobb agrártudást, agrárképességet. Ha ezt megvalósítjuk, akkor a 21. században a járműipar mellet a nemzeti agrárium, az agrárbiznisz és az élelmiszeripar jelentheti a magyar gazdaság motorját” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter.

Az alapítvány elnöke, Csányi Sándor OTP-elnök a tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy olyan embereket szeretnének képezni az egyetemen, akik a vidéki értelmiség bástyái lehetnek.

Forrás: portfolio.hu

Mezőgazdaság

Debreceni agrárképzés a bankszektorban

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek

Lezárult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság közös, négy régió banki szakembereinek szóló gyakorlatorientált képzése. Az oktatói program célja az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése volt.

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet tölt be az agrárszakképzés és -felsőoktatás mellett az élethosszig tartó felnőtt képzésben is. A dinamikusan fejlődő agráriumban a szakembereknek szükségük van arra, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat, és ez igaz a mezőgazdasági ágazatokkal együttműködő bankszektorra is. A DE AKIT mintagazdaságainak és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Központjának képzésein a mezőgazdaság széles spektrumát érintő, a szakemberek számára hasznos és a gyakorlatban jól felhasználható tudást adhatunk át – mondta el a hirek.unideb.hu-nak a képzés lezárása kapcsán Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az AKIT főigazgatója.

A DE MÉK és AKIT képzésén a tiszántúli és tiszamenti térség, valamint az észak-alföldi és az észak-kelet magyarországi régió 80 szakembere vett részt, akik az egyhónapos kurzuson a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar legújabb gyakorlatai tapasztalataival ismerkedhettek meg.

Hazánk második legnagyobb bankja az MKB Bank, amelynek agrár- és élelmiszeripari üzletágában mintegy 280 szakember dolgozik, akik hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen a mezőgazdaság működésének mélyreható ismerete. A Debreceni Egyetem egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra. A képzéseken a modern agrárium folyamatait komplexen, rendszerként működve figyelhették meg a szakembereink. A megszerzett tudás pedig nélkülözhetetlen az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése érdekében – fejtette ki Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője.

Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője (Kép: DE)

Simon Attila kiemelte: a képzésben nagy hangsúlyt kapott az élelmiszeripari fejlesztések, szabályok, illetve előírások megismerése, mivel az ágazatba 2023-at követően 2–2,5-szer több támogatás érkezik, ez pedig jelenős terhet jelent a bankok számára.

Stündl László, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép: DE)

A DE stratégiai ága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A DE MÉK feladata pedig, hogy az alapkutatás és oktatás mellett a mezőgazdasági vállalkozások számára a gyakorlatba azonnal átültethető tudást biztosítson. Az agrárium gördülékeny és hatékony működéshez folyamatosan szükséges a finanszírozás és a megújult tudásanyag.

Kép: DE

A DE MÉK és AKIT a régió vállalkozásainak és a pénzügyi szektor szakembereinek képzésével nagyban segíti az ágazat fejlődését – tette hozzá Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A banki szakemberek a képzés során egyebek mellett megismerkedtek a precíziós gazdálkodás és a  termesztéstechnológia folyamataival, az állattartó telep működésével valamint az élelmiszeripari üzemek tervezésének és engedélyeztetésének összetett rendszerével.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált

Agrárminisztérium: Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált. (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 24-i ülésén vett részt, ahol az agrárminiszterek az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válsághelyzetről tárgyaltak. Miután Ukrajna a világ egyik legnagyobb exportőre, a háború következményei súlyos élelmezésbiztonsági problémákat okoznak, elsősorban a harmadik országokban. A kieső termelést pótolni kell, ezért az Európai Uniónak – mint a mezőgazdasági termékek nettó exportőrének – erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését. Ehhez azonban elengedhetetlen az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményező intézkedések és kezdeményezések újragondolása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Feldman Zsolt a jelenlegi helyzetet elemezve az intézkedések újragondolásával kapcsolatba úgy fogalmazott: ez különösen igaz az elvárt zöld ambíciószintre és a Zöld Megállapodásban a mezőgazdaság számára meghatározott célokra, amelyek végrehajtása mértékadó szervezetek által készített tanulmányok szerint az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését vetítik előre. A jelenlegi válságos helyzetben nem kockáztathatjuk az élelmezésbiztonságot, ezért újra kell gondolni és az új helyzethez kell igazítani a gazdákkal szemben elvárt „zöld ambíciószintet” csakúgy, mint a Zöld Megállapodásban foglalt célokat – fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte, hogy ugyanezt a megközelítést kellene követni a nemrégiben bejelentett uniós válságtámogatások kapcsán is. Ezek felhasználását olyan környezeti fenntarthatósági feltételekhez köti az Unió, amely sok nehéz helyzetben lévő sertés- és baromfitartó számára elérhetetlenné teszik ezeket a támogatásokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra.

Fruitveb: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.  

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra. A magyar zöldség, és gyümölcs jó minőségű és egészséges. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem. Mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.

Ezekkel az írásokkal szemben a valóság az, hogy a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.

Mindezek fényében nem tudjuk elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentésekkel teli cikkeket. Azok félrevezetik a fogyasztót, és számottevő erkölcsi és anyagi károkat okoznak a tisztességes kertészek széles tömegének, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy – a káros időjárási hatások felszaporodása miatti növekvő termelési kockázatok, a munkaerőhiány és a termelési költségek jelentős növekedése ellenére – minőségi élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Forrás: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet

Tovább olvasom