A miniszterelnök által hétfő kihirdetett határozat kimondja, hogy “a Kormány – a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszerönrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében” három döntést hozott:

1. Egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25%-os forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe. Ennek felelőse az agrárminiszter, határideje a Közös Agrárpolitika Stratégia Terv tárgyalásaihoz igazodva.
2. Egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80%-os nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára. Ennek felelőse a pénzügyminiszter, határidőre pedig ezt állapította meg a kormány: a 2022–2029. évi központi költségvetés tervezése során.
3. Egyetért azzal, hogy a 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentéssel kerüljön végrehajtásra. Felelőse az agrárminiszter, határideje pedig folyamatos. Ez a szabályozás nem újdonság, az agrártámogatások felső szintjére jelenleg is ezek a szabályok érvényesek.

Több pénzzel száll be az állam a vidékfejlesztésbe

Ami nagy újítást jelent a kormány részéről az a határozat 2-es pontja. Múlt héten már kiszivárgott egy ehhez a ponthoz hasonló információ. Az mfor.hu írta meg ugyanis értesüléseire hivatkozva, hogy Lázár János nemrégiben egyeztetett a miniszterelnökkel több kormánytag jelenlétében és itt amellett érvelt, hogy fordítani kell az uniós támogatási logikán. Az uniós támogatások rendszerében ugyanis általában 1 eurónyi forrás abból adódik, hogy a Brüsszelből érkező 85 eurócenthez a magyar állam a nemzeti költségvetésből 15 eurócentet tesz hozzá. A magyar társfinanszírozás tehát 15 százalékos. A kormánybiztos ezeken az arányokon fordítana az akkori értesülés alapján, és a magyar önrész arányát emelné 80 százalékra.

Az akkori cikkből nem derült ki, hogy ez az új támogatási rendszer milyen típusú uniós forrásokra vonatkozott volna, a kormány hétfőn megjelent döntésével azonban egyértelművé vált: a vidékfejlesztési agrárforrásoknál léphet életbe az új szabály (a KAP második pillérénél). Ha a 85 egységnyi EU-s pénz fennmarad, akkor ehhez jön a megemelt magyar állami rész, ami már 340 egységnyi lenne, a teljes forrás összege pedig 425 egységnyire emelkedne az eddig érvényben lévő 100 egységről. Vagyis a szétosztható támogatási keret több mint a 4-szeresére növekedne a jelenleginek. Mivel azonban a kormányhatározat első pontjában jelzettek szerint a 85 egységnyi EU-s keret negyedét (21 egységnyit) átcsoportosították a garancia alapba, így 64 egységnyi EU-pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész. Praktikusan tehát 21 egységnyi KAP-forrásnál marad a jelenleg is érvényben lévő 15%-os állami önrész, így összesen 25 egységnyi pénzt lehet elosztani. Mellette pedig 64 egységnyi pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész, így további 320 egységnyit lehet elosztani (együtt 384 egységnyit). Ez közel megnégyszereződő vidékfejlesztési forráskeretet jelent, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jócskán bele kell nyúlnia majd az állami költségvetésnek ennek a célnak a finanszírozásába az agrárium érdekében. Ez a jelek szerint ez a 2022-es évtől befolyásolná a hazai költségvetést.

Gyors kalkulációink szerint a 2021-2027-es ciklusban közel 4 milliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás várható a KAP-ból (minapi elemzésünkben 1330 milliárd forinttal számoltunk), így ennek 75%-a (miután az 1-es pontban a kormány ebből csoportosított át 25%-nyi keretet) az egyszerűség kedvéért 1000 milliárd forintnyi uniós rész és ennél a tételnél nem 15%-os, hanem 80%-os magyar állami önrész érvényesülne, ami azt jelenti, hogy 180 helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát

A TÖBBLET MAGYAR ÁLLAMI KIFIZETÉS EZEN DÖNTÉS MIATT TÖBB ÉVRE ELOSZTVA ÖSSZESEN KB. 3800 MILLIÁRD FORINT LEHET.

Ez lenne a mesterterv?

A portál akkor azt is írta, hogy a vidékfejlesztési források jelentős bővítése nagyobb célokat szolgál, egyfajta mesterterv megvalósítását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olyan életkörülményeket alakít ki a kormány vidéken, hogy valós opció legyen a falvakban, kisebb településeken élők számára a helyben maradás, vagyis erősödjön a vidék megtartó ereje. Ennek pedig – társadalompolitikai hasznán túl – politikai következményei is lennének a kormányzó pártok számára. A vidéken megteremtett jobb életkörülmény ugyanis – ahogyan abban a kormánypártokban bíznak – lecsapódna a Fidesz-KDNP vidéki támogatottságában is, ami nagyon fontos a közelgő 2022-es parlamenti választások fényében.

Ebben a folyamatban fontos szerepet szánnak a megújuló Szent István Egyetemnek, új nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek. Február elsejétől az egyetem alapítványi tulajdonba kerül, az alapítványt vezető kuratórium tagjai pedig épp a múlt héten mutatkoztak be. A bemutatkozó sajtótájékoztatón pedig Lázár János is beszédet mondott az egyetemet fenntartó kuratórium egyik tagjaként. A politikus az eseményen úgy fogalmazott laptársunk, az agrárszektor.hu beszámolója szerint, hogy ideje leszámolni azzal a mítosszal, hogy Magyarország kis ország, le kell számolni a kis ország mentalitással, hiszen gazdagok vagyunk nyersanyagban, édesvízben, jól termő földben, és ma az EU-ban hazánk rendelkezik az egyik legjobb agráradottsággal. “Az, hogy ez legyen nemcsak a legjobb magyar egyetemek egyike, hanem az europai agráregyetemek egyik legjobbja is, nem presztízskérdés, hanem alapvetően nemzetgazdasági szuverenitási, hogy mi birtokoljuk a legjobb agrártudást, agrárképességet. Ha ezt megvalósítjuk, akkor a 21. században a járműipar mellet a nemzeti agrárium, az agrárbiznisz és az élelmiszeripar jelentheti a magyar gazdaság motorját” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter.

Az alapítvány elnöke, Csányi Sándor OTP-elnök a tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy olyan embereket szeretnének képezni az egyetemen, akik a vidéki értelmiség bástyái lehetnek.

Forrás: portfolio.hu