További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.
Forrás: AKI
Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.
A miniszterelnök által hétfő kihirdetett határozat kimondja, hogy “a Kormány – a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszerönrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében” három döntést hozott:
Ami nagy újítást jelent a kormány részéről az a határozat 2-es pontja. Múlt héten már kiszivárgott egy ehhez a ponthoz hasonló információ. Az mfor.hu írta meg ugyanis értesüléseire hivatkozva, hogy Lázár János nemrégiben egyeztetett a miniszterelnökkel több kormánytag jelenlétében és itt amellett érvelt, hogy fordítani kell az uniós támogatási logikán. Az uniós támogatások rendszerében ugyanis általában 1 eurónyi forrás abból adódik, hogy a Brüsszelből érkező 85 eurócenthez a magyar állam a nemzeti költségvetésből 15 eurócentet tesz hozzá. A magyar társfinanszírozás tehát 15 százalékos. A kormánybiztos ezeken az arányokon fordítana az akkori értesülés alapján, és a magyar önrész arányát emelné 80 százalékra.
Az akkori cikkből nem derült ki, hogy ez az új támogatási rendszer milyen típusú uniós forrásokra vonatkozott volna, a kormány hétfőn megjelent döntésével azonban egyértelművé vált: a vidékfejlesztési agrárforrásoknál léphet életbe az új szabály (a KAP második pillérénél). Ha a 85 egységnyi EU-s pénz fennmarad, akkor ehhez jön a megemelt magyar állami rész, ami már 340 egységnyi lenne, a teljes forrás összege pedig 425 egységnyire emelkedne az eddig érvényben lévő 100 egységről. Vagyis a szétosztható támogatási keret több mint a 4-szeresére növekedne a jelenleginek. Mivel azonban a kormányhatározat első pontjában jelzettek szerint a 85 egységnyi EU-s keret negyedét (21 egységnyit) átcsoportosították a garancia alapba, így 64 egységnyi EU-pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész. Praktikusan tehát 21 egységnyi KAP-forrásnál marad a jelenleg is érvényben lévő 15%-os állami önrész, így összesen 25 egységnyi pénzt lehet elosztani. Mellette pedig 64 egységnyi pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész, így további 320 egységnyit lehet elosztani (együtt 384 egységnyit). Ez közel megnégyszereződő vidékfejlesztési forráskeretet jelent, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jócskán bele kell nyúlnia majd az állami költségvetésnek ennek a célnak a finanszírozásába az agrárium érdekében. Ez a jelek szerint ez a 2022-es évtől befolyásolná a hazai költségvetést.
Gyors kalkulációink szerint a 2021-2027-es ciklusban közel 4 milliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás várható a KAP-ból (minapi elemzésünkben 1330 milliárd forinttal számoltunk), így ennek 75%-a (miután az 1-es pontban a kormány ebből csoportosított át 25%-nyi keretet) az egyszerűség kedvéért 1000 milliárd forintnyi uniós rész és ennél a tételnél nem 15%-os, hanem 80%-os magyar állami önrész érvényesülne, ami azt jelenti, hogy 180 helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát
A TÖBBLET MAGYAR ÁLLAMI KIFIZETÉS EZEN DÖNTÉS MIATT TÖBB ÉVRE ELOSZTVA ÖSSZESEN KB. 3800 MILLIÁRD FORINT LEHET.
A vidékfejlesztési agrárforrások (KAP II. pillér) finanszírozása és annak tervezett változása (mrd Ft) | |||
uniós rész | magyar önrész | teljes keret | |
15%-os magyar állami önrész mellett | 998 | 176 | 1174 |
80%-os magyar állami önrész mellett | 998 | 3991 | 4989 |
különbség | 0 | 3815 | 3815 |
Forrás: Portfolio-számítás |
A portál akkor azt is írta, hogy a vidékfejlesztési források jelentős bővítése nagyobb célokat szolgál, egyfajta mesterterv megvalósítását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olyan életkörülményeket alakít ki a kormány vidéken, hogy valós opció legyen a falvakban, kisebb településeken élők számára a helyben maradás, vagyis erősödjön a vidék megtartó ereje. Ennek pedig – társadalompolitikai hasznán túl – politikai következményei is lennének a kormányzó pártok számára. A vidéken megteremtett jobb életkörülmény ugyanis – ahogyan abban a kormánypártokban bíznak – lecsapódna a Fidesz-KDNP vidéki támogatottságában is, ami nagyon fontos a közelgő 2022-es parlamenti választások fényében.
Ebben a folyamatban fontos szerepet szánnak a megújuló Szent István Egyetemnek, új nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek. Február elsejétől az egyetem alapítványi tulajdonba kerül, az alapítványt vezető kuratórium tagjai pedig épp a múlt héten mutatkoztak be. A bemutatkozó sajtótájékoztatón pedig Lázár János is beszédet mondott az egyetemet fenntartó kuratórium egyik tagjaként. A politikus az eseményen úgy fogalmazott laptársunk, az agrárszektor.hu beszámolója szerint, hogy ideje leszámolni azzal a mítosszal, hogy Magyarország kis ország, le kell számolni a kis ország mentalitással, hiszen gazdagok vagyunk nyersanyagban, édesvízben, jól termő földben, és ma az EU-ban hazánk rendelkezik az egyik legjobb agráradottsággal. “Az, hogy ez legyen nemcsak a legjobb magyar egyetemek egyike, hanem az europai agráregyetemek egyik legjobbja is, nem presztízskérdés, hanem alapvetően nemzetgazdasági szuverenitási, hogy mi birtokoljuk a legjobb agrártudást, agrárképességet. Ha ezt megvalósítjuk, akkor a 21. században a járműipar mellet a nemzeti agrárium, az agrárbiznisz és az élelmiszeripar jelentheti a magyar gazdaság motorját” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter.
Az alapítvány elnöke, Csányi Sándor OTP-elnök a tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy olyan embereket szeretnének képezni az egyetemen, akik a vidéki értelmiség bástyái lehetnek.
Forrás: portfolio.hu
Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről
Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.
A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.
Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.
Több állattartó telepen igazolták a madárinfluenza vírus jelenlétét
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.
A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.
A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.
Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.
A fenti esetek is alátámasztják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke a járvány megállítása. A Nébih ennek érdekében továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak.
Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.