Mezőgazdaság
Nehéz éve volt a békési gazdáknak
A növénytermesztésbe jelentősen beleszólt tavaly az időjárás megyénkben. Rendkívül száraz tavasz után extrém mennyiségű csapadék hullott júniusban és júliusban. A 2019 őszén elvetett kultúráknál a nem túl kedvező agrometeorológiai viszonyok ellenére viszonylag elfogadható, közepes szintű terméseredmények, átlaghozamok születtek. Erről és több minden másról is beszélt dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke értékelőjében.
A növénytermesztésbe jelentősen beleszólt tavaly az időjárás megyénkben. Rendkívül száraz tavasz után extrém mennyiségű csapadék hullott júniusban és júliusban. A 2019 őszén elvetett kultúráknál a nem túl kedvező agrometeorológiai viszonyok ellenére viszonylag elfogadható, közepes szintű terméseredmények, átlaghozamok születtek. Erről és több minden másról is beszélt dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke értékelőjében.
dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke (Kép: Beol.hu)
Dr. Kulcsár László kiemelte, mivel tavasszal száraz talajba került a mag, a kelés vontatott volt. Előfordult, hogy egyes táblákban újra kellett vetni. A belvíz tavaly foltokban az egész megye területén megjelent, de az északi részeken (Szeghalom, Füzesgyarmat és környékük), ahol kevésbé jó vízháztartású talajok vannak, a napraforgóban érzékeny károkat okozott.
Megyénkben becslésünk szerint a tervezett vetésterületnél tavaly ősszel öt-tíz százalékkal kevesebb valósult meg az időjárás miatt – hangsúlyozta az elnök. – Az elhúzódó napraforgó- és kukoricabetakarítás hozzájárult, hogy a búza elvetése is hosszabb időszakban valósult meg.
Október első dekádjában kezdődött a csapadékos időjárás, és a vetés üteme innentől kezdve akadozott.
Egy-két napig lehetett vetni, majd megint esett, és ez így ment decemberig. A gazdák célja nem is lehetett más, hogy a mag a földbe kerüljön annak ellenére is, hogy ideális magágyról nem beszélhettünk. Sok gazdálkodó szórva vetette el a magot, mivel a vetőgépet a sáros talajon lehetetlen volt használni.
Összességében elmondható, hogy a korán és az október végéig elvetett búzatáblákon a növények jól fejlettek, a később elvetettek nagyobb része közepesnek mondható.
Dr. Kulcsár László kitért arra, a búzavetésnél felmerülő problémákkal az őszi árpánál is szembe kellett nézni. Azzal a különbséggel, hogy arányában többet tudtak elvetni, mint a búzából. Rozsból alig 300 hektár található a megyében, ennek is a nagy részét szilázsként vagy zöldtakarmányként hasznosítják egyes tehenészetek. Tritikálét főként a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodók vetettek őszi búza helyett. A mag időben a földbe került, a növényállományok jónak mondhatók.
Az őszi káposztarepce is többségében jó állapotban van, főleg az előző évekhez viszonyítva. Igaz, hogy porba vetették, de még épp időben megérkezett a csapadék, aminek következtében nagyrészt nyolc-tíz levelesek a növények. Amit később vetettek el, ott kisebb, négy-hat leveles az állomány egy vízhiányos időszak miatt.
Dr. Kulcsár László beszélt arról, hogy a különleges helyzet különleges válaszadásra késztette a NAK-ot is.
Tavaly áprilisban a gazdasági élet fontosabb szereplői által megalakult a Békés Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport. A megyében jelentkező problémákra reagáltak, szükség esetén pedig az országos fórum segítségével avatkoztak be. Példás volt az együttműködés a megyei kormányhivatallal, köszönhetően Takács Árpád kormánymegbízottnak és dr. Rákóczi Attila főigazgatónak is.
A szakképzési szakterületen a tervek között szerepelt számos szakmai rendezvény (például SzakmaSztár, Őszi Pályaorientációs Programhét). A vírushelyzet sajnálatosan csak szűk lehetőséget adott számunkra, így júliusban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közreműködésével sikerült megszerveznünk a Szakmakóstoló Hetet, köszönhetően Lázár Jánosnak, a ménesbirtok kormánybiztosának és Kovács Norbertnek, a társaság vezérigazgatójának is – hangsúlyozta az elnök.
A gazdák környezetvédelmi képzését célzó projekt Békésben országosan kiemelkedő eredményeket mutatott fel, ugyanis több mint ezer gazdálkodó képzését végeztük el határidőn belül. Fontos program volt tavaly a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a NAK szervezésében megvalósult Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés. Szorgalmas, hozzáértő gazdáink most is példát mutattak szolidaritásból. Az öt gyűjtőponton 106 adományozó révén 33 tonna gyűlt össze, mely kiegészült pénzfelajánlásokkal. A 22,1 tonna csomagolt lisztből 14 tonna a megye rászoruló családjait szolgálta, 8,1 tonna Böjte Csabához, a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz jutott el. Örömmel értesültünk arról is a múlt év végén, hogy Erdélyi Istvánnak, a NAK megyei elnökségi tagjának, a szarvasi Gallicoop Zrt. egykori vezérigazgatójának ítélte oda a Portfolio Csoport szakmai zsűrije az Agrárgazdaságért díjat kiemelkedő szakmai tevékenységéért.
Csökkent a jégszemcsék mérete
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke szólt a jégkármérséklő rendszer (Jéger) jelentőségéről is. A talajgenerátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt két-három órával. A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak el. A hatóanyag a feláramlással a felhőkbe jut, és ott növeli a jégszemcsék számát, ezáltal csökkenti a méretüket.
A védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tart – ecsetelte dr. Kulcsár László. ؘ– A Jéger rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy emiatt nincs eső, vagy, hogy ennek következtében van aszály. A védekezéshez használt ezüst-jodidnak nincs semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve, a hatóanyagot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák.
Forrás: Beol
Mezőgazdaság
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A mezőgazdasági területeken elhelyezkedő természetes és természetközeli élőhelyfoltok egész éven át tartó menedéket nyújtanak az élővilágnak. A növénytermesztés éves ciklusának függvényében változó agrártáj élőhelyi viszonyait alapjaiban határozzák meg ezek a területek, hiszen az egynyári növénykultúrák betakarítása és a következő főnövény vetése közti időszakban csak a táblaszegélyek, cserjesorok és a kisebb-nagyobb természetes élőhelymaradványok biztosítanak búvóhelyet a védett és vadászható fajok jó részének egyaránt.
Ábra: OMVK
Közismert tény, hogy a mezőgazdasági területeken elhelyezkedő, ökológiai jelentőséggel bíró élőhelyfoltok kiterjedése csökken. Ezt felismerve, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára,
„Természetközeli- és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása”
címen. A támogatási lehetőség füves, cserjés sávok létrehozását és fenntartását támogatja szántóterületeken, valamint vizes élőhelyek létrehozását célozza szántó és gyepterületeken. A vissza nem térítendő támogatás forrása 12,8 milliárd forint, a kérelmek február 19-étől március 21-éig nyújthatók be, a kedvezményezettek a mezőgazdasági termelők, a támogatás mértéke legfeljebb 100 millió forint.
Javasoljuk a vadászatra jogosultaknak, hogy egyeztessenek az általuk kezelt vadgazdálkodási egység földhasználóival, és biztassák őket a pályázaton való részévételre!
A füves, cserjés sávok létrehozása állandó szegélyélőhelyek kialakulását eredményezi a mezőgazdasági táblák szélén. A cserjesávok megtörik a nagytáblás mezőgazdasági szerkezetet, fészkelőhelyet kínálnak az agrártájhoz kötődő énekesmadarainknak, hozzájárulnak a rovarfauna fennmaradásához, kiváló apróvad-élőhelyek és biztosítják a sokszor oly sivár agrárterületeken az egymástól távol elhelyezkedő élőhelyfoltok közötti kapcsolatot. Nyilvánvaló természetvédelmi jelentőségük mellett hozzájárulnak a talaj eróziós veszteségének csökkentéséhez, valamint a mikroklimatikus viszonyok javításához.
A vizes élőhelyek fogyatkozása az éghajlatváltozás sajnálatos következménye. Mára hazánk vizes élőhelyeinek többsége állandó vízhiánnyal küzd, az éghajlatváltozás által súlyosan érintett területeken (Homokhátság, Nyírség) sok ki is száradt. A jövő várható klimatikus tendenciái miatt nem csupán természetvédelmi szempontból van jelentősége a mezőgazdasági területeken megjelenő időszakos vizek megőrzésének és az ökológia vízpótlásnak. A felszíni és talajban tárolt vízkészletek megtartása várhatóan az agrárium egyik legkomolyabb környezeti kihívásaként értelmezendő. A vízmegőrzés célkitűzéseit támogatja a fenti pályázati felhívás vizes élőhelyek kialakítását célzó célterülete.
A most megjelent pályázati felhívás gazdasági szempontból is jó alternatívát jelenthet a mezőgazdasági termelőknek. A füves cserjés sávok és vizes élőhelyek létrehozására és fenntartására olyan támogatási összegeket határoztak meg, amelyek méltányosan kompenzálják a gazdálkodók erőfeszítéseit és a termelés felhagyásából származó elmaradó hasznot. Minden érintettnek megfontolásra javasoljuk tehát, hogy ezen támogatási eszköz felhasználásával tegyen a mezőgazdasági élőhelyek fejlesztéséért, madár- és apróvadfajaink védelméért.
További részletekért és a felhívással kapcsolatos friss információkért kövesse figyelemmel a https://kap.gov.hu/ oldalt, vagy keresse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózatát!
FONTOS – online tájékoztató 2026. február 17-én, kedden!
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; a Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
A törvényt kijátszva akarta megszerezni a termőföldet
Három férfi a jogszabályok megkerülésével akarta átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A Ceglédi Járási Ügyészség mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése miatt emelt vádat három férfival szemben, akik a jogszabályok megkerülésével akarták átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
A vádirat szerint a Cegléd közeli településen élő egyik férfi rendelkezett egy jelzálogjoggal és végrehajtási joggal terhelt, szántó művelési ágú, mezőgazdasági hasznosítású, budapesti külterületi földterülettel. A férfit felkereste a másik vádlott, hogy megvásárolná a földterületet. A két vádlott megállapodott az adásvételben és az eladó kifizette a kialkudott vételárat. A két férfi ekkor kereste fel a bűnügy harmadik vádlottját, egy budapesti ügyvédet.
A fénykép illusztráció. Fotó: Ügyészség
Az ügyvéd hamisan szerződésbe foglalta, hogy a tulajdonostól a másik férfi elbirtokolta a földterületet, mert azt már több mint tizenöt éve ő használja. A tulajdonszerzés hamis jogcímének feltüntetése a földforgalmi törvény tilalmainak, korlátozásainak kijátszását célozta. Az elbirtoklási eljárásban ugyanis nem érvényesülnek az elővásárlási jogra és a helyi földbizottság állásfoglalásának beszerzésére vonatkozó szabályok.
Az ügyvéd a hamis szerződést jóváhagyásra benyújtotta a kormányhivatalba, azonban a földügyi igazgatási szerv a hatósági jóváhagyást megtagadta. A Ceglédi Járási Ügyészség a három férfit mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének bűntettével vádolja.
A vádlottak bűnösségéről a Ceglédi Járásbíróság fog dönteni.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
Lézeres gyomirtás: prototípusoktól a kereskedelmi megoldásokig
A vegyszerszermentes gyomszabályozáshoz használt lézertechnológia dinamikusan fejlődik,
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A vegyszerszermentes gyomszabályozáshoz használt lézertechnológia dinamikusan fejlődik, a gyártók részéről gyors előrelépés tapasztalható. Számos, 1-2 éve bemutatott kísérleti modell és prototípus már megvásárolható.
Fotó: NAK
Míg 2 évvel ezelőtt mindössze egy gyártó forgalmazott lézeres gyomirtót, ma már legalább 8 gyártó termékei elérhetők, és ezek közül a legtöbb vállalkozás még ebben az évben tud szállítani. Az alábbiakban 8, már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtó meghatározó technológiai paramétereit szeretnénk összefoglalni, összehasonlíthatóvá téve az egyes modelleket.
Piackész agrárinnováció: kereskedelmi forgalomban kapható lézeres gyomírtók
Bár már az 1990-es évek elejétől kísérleteznek a lézeres gyomszabályozási technológiákkal, a termelői és a gépforgalmazói igényekre alapozva csak az elmúlt években terelődött erősen a kutatások és a fejlesztések fókuszába.
A Carbon Robotics által gyártott LaserWeeder a világ első kereskedelmi forgalmú, traktorvontatású lézeres gyomirtó berendezéseként 2022. februárjában jelent meg a piacon. Ma már számos gép működik Európában, Észak Amerikában és Ausztráliában. Piacra lépése óta a Carbon Robotics már kétszer váltott technológiát. A fejlesztők 3 évvel ezelőtt az autonóm mezőgazdasági robotról egy traktorra rögzíthető modellre váltottak, tavaly pedig egy másik típusú lézertechnológiára. A második generációs gép, a LaserWeeder G2 nemcsak optikailag tér el gyökeresen az első generációtól (G1). A gyártó a CO₂-lézerekről áttért az infravörös diódalézerekre. Ennek oka, hogy a fejlesztői tapasztalat szerint a diódalézerek nagyobb teljesítményűek, emellett robusztusabbak: a CO₂-lézerek üvegcsövei sérülékenyek voltak és amortizálódtak a használat során, ami a csövek korai cseréjét tette szükségessé.
A LaserWeeder piacra lépése óta eltelt 3 év alatt számos fejlesztés és prototípus tesztelése került lezárás közeli szakaszba, illetve fejeződött be sikeresen. Ennek megfelelően több gépgyártó kínálatában megjelentek a lézeres gyomírtók. Így pl. a német Digital Workbench idén kezdi meg a gyomirtó lézer moduljai tesztelését, amellyel a tervek szerint 2026 végére szeretne piacra lépni. A Nature Robots, egy másik német mezőgazdasági robotgyártó lézeres gyomírtó modulja szintén az utolsó tesztfázisban van, ugyanez vonatkozik a holland Luxeed Roboticsra is. A görög Terra Robotics új, traktorra szerelhető lézeres gyomirtója ezzel szemben már kapható 2, 3 vagy 4 modullal, mindegyik 2 lézerrel. A 3 modullal rendelkező változat ára 250 000–300 000 euró lesz.
A jelenleg már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtók meghatározó technológiai paramétereit összefoglaló és az összehasonlíthatóságot megkönnyítő táblázatokat tartalmazó tájékoztató IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Dr. Kozak Anita – NAK
Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
Szalonka monitoring értekezlet Kaposváron
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Duna-Ipoly Nemzeti Park: Összefogás a fekete galagonyáért
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás
Az énekes rigó az idei év madara
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
