Keressen minket

Mezőgazdaság

Nehéz éve volt a békési gazdáknak

Print Friendly, PDF & Email

A növénytermesztésbe jelentősen beleszólt tavaly az időjárás megyénkben. Rendkívül száraz tavasz után extrém mennyiségű csapadék hullott júniusban és júliusban. A 2019 őszén elvetett kultúráknál a nem túl kedvező agrometeorológiai viszonyok ellenére viszonylag elfogadható, közepes szintű terméseredmények, átlaghozamok születtek. Erről és több minden másról is beszélt dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke értékelőjében.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A növénytermesztésbe jelentősen beleszólt tavaly az időjárás megyénkben. Rendkívül száraz tavasz után extrém mennyiségű csapadék hullott júniusban és júliusban. A 2019 őszén elvetett kultúráknál a nem túl kedvező agrometeorológiai viszonyok ellenére viszonylag elfogadható, közepes szintű terméseredmények, átlaghozamok születtek. Erről és több minden másról is beszélt dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke értékelőjében.

dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke (Kép: Beol.hu)

Dr. Kulcsár László kiemelte, mivel tavasszal száraz talajba került a mag, a kelés vontatott volt. Előfordult, hogy egyes táblákban újra kellett vetni. A belvíz tavaly foltokban az egész megye területén megjelent, de az északi részeken (Szeghalom, Füzesgyarmat és környékük), ahol kevésbé jó vízháztartású talajok vannak, a napraforgóban érzékeny károkat okozott.

Megyénkben becslésünk szerint a tervezett vetésterületnél tavaly ősszel öt-tíz százalékkal kevesebb valósult meg az időjárás miatt – hangsúlyozta az elnök. – Az elhúzódó napraforgó- és kukoricabetakarítás hozzájárult, hogy a búza elvetése is hosszabb időszakban valósult meg.

Október első dekádjában kezdődött a csapadékos időjárás, és a vetés üteme innentől kezdve akadozott.

Egy-két napig lehetett vetni, majd megint esett, és ez így ment decemberig. A gazdák célja nem is lehetett más, hogy a mag a földbe kerüljön annak ellenére is, hogy ideális magágyról nem beszélhettünk. Sok gazdálkodó szórva vetette el a magot, mivel a vetőgépet a sáros talajon lehetetlen volt használni.

Összességében elmondható, hogy a korán és az október végéig elvetett búzatáblákon a növények jól fejlettek, a később elvetettek nagyobb része közepesnek mondható.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a búzavetésnél felmerülő problémákkal az őszi árpánál is szembe kellett nézni. Azzal a különbséggel, hogy arányában többet tudtak elvetni, mint a búzából. Rozsból alig 300 hektár található a megyében, ennek is a nagy részét szilázsként vagy zöldtakarmányként hasznosítják egyes tehenészetek. Tritikálét főként a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodók vetettek őszi búza helyett. A mag időben a földbe került, a növényállományok jónak mondhatók.

Az őszi káposztarepce is többségében jó állapotban van, főleg az előző évekhez viszonyítva. Igaz, hogy porba vetették, de még épp időben megérkezett a csapadék, aminek következtében nagyrészt nyolc-tíz levelesek a növények. Amit később vetettek el, ott kisebb, négy-hat leveles az állomány egy vízhiányos időszak miatt.

Dr. Kulcsár László beszélt arról, hogy a különleges helyzet különleges válaszadásra késztette a NAK-ot is.

Tavaly áprilisban a gazdasági élet fontosabb szereplői által megalakult a Békés Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport. A megyében jelentkező problémákra reagáltak, szükség esetén pedig az országos fórum segítségével avatkoztak be. Példás volt az együttműködés a megyei kormányhivatallal, köszönhetően Takács Árpád kormánymegbízottnak és dr. Rákóczi Attila főigazgatónak is.

A szakképzési szakterületen a tervek között szerepelt számos szakmai rendezvény (például SzakmaSztár, Őszi Pályaorientációs Programhét). A vírushelyzet sajnálatosan csak szűk lehetőséget adott számunkra, így júliusban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közreműködésével sikerült megszerveznünk a Szakmakóstoló Hetet, köszönhetően Lázár Jánosnak, a ménesbirtok kormánybiztosának és Kovács Norbertnek, a társaság vezérigazgatójának is – hangsúlyozta az elnök.

A gazdák környezetvédelmi képzését célzó projekt Békésben országosan kiemelkedő eredményeket mutatott fel, ugyanis több mint ezer gazdálkodó képzését végeztük el határidőn belül. Fontos program volt tavaly a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a NAK szervezésében megvalósult Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés. Szorgalmas, hozzáértő gazdáink most is példát mutattak szolidaritásból. Az öt gyűjtőponton 106 adományozó révén 33 tonna gyűlt össze, mely kiegészült pénzfelajánlásokkal. A 22,1 tonna csomagolt lisztből 14 tonna a megye rászoruló családjait szolgálta, 8,1 tonna Böjte Csabához, a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz jutott el. Örömmel értesültünk arról is a múlt év végén, hogy Erdélyi Istvánnak, a NAK megyei elnökségi tagjának, a szarvasi Gallicoop Zrt. egykori vezérigazgatójának ítélte oda a Portfolio Csoport szakmai zsűrije az Agrárgazdaságért díjat kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Csökkent a jégszemcsék mérete

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke szólt a jégkármérséklő rendszer (Jéger) jelentőségéről is. A talajgenerátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt két-három órával. A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak el. A hatóanyag a feláramlással a felhőkbe jut, és ott növeli a jégszemcsék számát, ezáltal csökkenti a méretüket.
A védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tart – ecsetelte dr. Kulcsár László. ؘ– A Jéger rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy emiatt nincs eső, vagy, hogy ennek következtében van aszály. A védekezéshez használt ezüst-jodidnak nincs semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve, a hatóanyagot a gyó­gyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák.

Forrás: Beol

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom