Keressen minket

Mezőgazdaság

Nehéz éve volt a békési gazdáknak

A növénytermesztésbe jelentősen beleszólt tavaly az időjárás megyénkben. Rendkívül száraz tavasz után extrém mennyiségű csapadék hullott júniusban és júliusban. A 2019 őszén elvetett kultúráknál a nem túl kedvező agrometeorológiai viszonyok ellenére viszonylag elfogadható, közepes szintű terméseredmények, átlaghozamok születtek. Erről és több minden másról is beszélt dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke értékelőjében.

A növénytermesztésbe jelentősen beleszólt tavaly az időjárás megyénkben. Rendkívül száraz tavasz után extrém mennyiségű csapadék hullott júniusban és júliusban. A 2019 őszén elvetett kultúráknál a nem túl kedvező agrometeorológiai viszonyok ellenére viszonylag elfogadható, közepes szintű terméseredmények, átlaghozamok születtek. Erről és több minden másról is beszélt dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke értékelőjében.

dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke (Kép: Beol.hu)

Dr. Kulcsár László kiemelte, mivel tavasszal száraz talajba került a mag, a kelés vontatott volt. Előfordult, hogy egyes táblákban újra kellett vetni. A belvíz tavaly foltokban az egész megye területén megjelent, de az északi részeken (Szeghalom, Füzesgyarmat és környékük), ahol kevésbé jó vízháztartású talajok vannak, a napraforgóban érzékeny károkat okozott.

Megyénkben becslésünk szerint a tervezett vetésterületnél tavaly ősszel öt-tíz százalékkal kevesebb valósult meg az időjárás miatt – hangsúlyozta az elnök. – Az elhúzódó napraforgó- és kukoricabetakarítás hozzájárult, hogy a búza elvetése is hosszabb időszakban valósult meg.

Október első dekádjában kezdődött a csapadékos időjárás, és a vetés üteme innentől kezdve akadozott.

Egy-két napig lehetett vetni, majd megint esett, és ez így ment decemberig. A gazdák célja nem is lehetett más, hogy a mag a földbe kerüljön annak ellenére is, hogy ideális magágyról nem beszélhettünk. Sok gazdálkodó szórva vetette el a magot, mivel a vetőgépet a sáros talajon lehetetlen volt használni.

Összességében elmondható, hogy a korán és az október végéig elvetett búzatáblákon a növények jól fejlettek, a később elvetettek nagyobb része közepesnek mondható.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a búzavetésnél felmerülő problémákkal az őszi árpánál is szembe kellett nézni. Azzal a különbséggel, hogy arányában többet tudtak elvetni, mint a búzából. Rozsból alig 300 hektár található a megyében, ennek is a nagy részét szilázsként vagy zöldtakarmányként hasznosítják egyes tehenészetek. Tritikálét főként a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodók vetettek őszi búza helyett. A mag időben a földbe került, a növényállományok jónak mondhatók.

Az őszi káposztarepce is többségében jó állapotban van, főleg az előző évekhez viszonyítva. Igaz, hogy porba vetették, de még épp időben megérkezett a csapadék, aminek következtében nagyrészt nyolc-tíz levelesek a növények. Amit később vetettek el, ott kisebb, négy-hat leveles az állomány egy vízhiányos időszak miatt.

Dr. Kulcsár László beszélt arról, hogy a különleges helyzet különleges válaszadásra késztette a NAK-ot is.

Tavaly áprilisban a gazdasági élet fontosabb szereplői által megalakult a Békés Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport. A megyében jelentkező problémákra reagáltak, szükség esetén pedig az országos fórum segítségével avatkoztak be. Példás volt az együttműködés a megyei kormányhivatallal, köszönhetően Takács Árpád kormánymegbízottnak és dr. Rákóczi Attila főigazgatónak is.

A szakképzési szakterületen a tervek között szerepelt számos szakmai rendezvény (például SzakmaSztár, Őszi Pályaorientációs Programhét). A vírushelyzet sajnálatosan csak szűk lehetőséget adott számunkra, így júliusban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közreműködésével sikerült megszerveznünk a Szakmakóstoló Hetet, köszönhetően Lázár Jánosnak, a ménesbirtok kormánybiztosának és Kovács Norbertnek, a társaság vezérigazgatójának is – hangsúlyozta az elnök.

A gazdák környezetvédelmi képzését célzó projekt Békésben országosan kiemelkedő eredményeket mutatott fel, ugyanis több mint ezer gazdálkodó képzését végeztük el határidőn belül. Fontos program volt tavaly a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a NAK szervezésében megvalósult Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés. Szorgalmas, hozzáértő gazdáink most is példát mutattak szolidaritásból. Az öt gyűjtőponton 106 adományozó révén 33 tonna gyűlt össze, mely kiegészült pénzfelajánlásokkal. A 22,1 tonna csomagolt lisztből 14 tonna a megye rászoruló családjait szolgálta, 8,1 tonna Böjte Csabához, a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz jutott el. Örömmel értesültünk arról is a múlt év végén, hogy Erdélyi Istvánnak, a NAK megyei elnökségi tagjának, a szarvasi Gallicoop Zrt. egykori vezérigazgatójának ítélte oda a Portfolio Csoport szakmai zsűrije az Agrárgazdaságért díjat kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Csökkent a jégszemcsék mérete

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke szólt a jégkármérséklő rendszer (Jéger) jelentőségéről is. A talajgenerátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt két-három órával. A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak el. A hatóanyag a feláramlással a felhőkbe jut, és ott növeli a jégszemcsék számát, ezáltal csökkenti a méretüket.
A védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tart – ecsetelte dr. Kulcsár László. ؘ– A Jéger rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy emiatt nincs eső, vagy, hogy ennek következtében van aszály. A védekezéshez használt ezüst-jodidnak nincs semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve, a hatóanyagot a gyó­gyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák.

Forrás: Beol

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom