Keressen minket

Mezőgazdaság

Luxuscikk lesz a banán egy gombás betegség miatt

Közel 30 éve pusztítja a Panama-betegség a világ banánültetvényeit, ami miatt sokak kedvenc gyümölcse hamarosan luxuscikk lehet. A probléma egyik fő oka, hogy a világ legtöbb ültetvényén ugyanazt a fajtát termesztik. A történet amiatt is hátborzongató, mert a legtöbb nagyüzemi körülmények között termelt mezőgazdasági termék lehetséges jövőjét is bemutatja.

Közel 30 éve pusztítja a Panama-betegség a világ banánültetvényeit, ami miatt sokak kedvenc gyümölcse hamarosan luxuscikk lehet. A probléma egyik fő oka, hogy a világ legtöbb ültetvényén ugyanazt a fajtát termesztik. A történet amiatt is hátborzongató, mert a legtöbb nagyüzemi körülmények között termelt mezőgazdasági termék lehetséges jövőjét is bemutatja.

A Tropical Race 4 (TR4) gombafertőzés már 20 országban megjelent és egyre jobban terjed. A banán sokunk kedvenc gyümölcse luxuscikké válhat hazánkban is (Kép: Pixabay)

A Tropical Race 4 (TR4) nevű betegség lényegében egy gombafaj, amely a banánokat támadja. Eddig több mint 20 országban jelent meg, terjedése pedig egyre gyorsul, ez a probléma pedig rávilágít arra, hogy mennyire sebezhetővé teszi a mezőgazdaságot a genetikai sokféleség elvesztése és a monokultúrás termelés.

A kereskedelmi forgalomba kerülő banánok több mint 90%-át a Cavendish fajta adja, a betegség pedig elsősorban ezt támadja. Így akár a bolygó teljes banániparát elsöpörheti a járvány, ha igazán elterjed. Ráadásul a TR4 igen alattomos betegség: miután a növényt megfertőzte, még egy évig semmilyen jelét nem mutatja jelenlétének, amikor viszont a levelek fonnyadásával és sárgulásával felfedi jelenlétét, már mindenhol megtelepednek a gombaspórák, és az ültetvény menthetetlenné válik.

Az egyformaság veszélyes

Az első banánapokalipszis az 1950-es években zajlott, amikor a korszak Cavendishét, a Gros Michel nevű fajtát tizedelte meg a most terjedő fuzáriumos gombának egy másik fajtája. Akkor a váltás évek alatt lezajlott, és a Cavendish szerepe azóta megkérdőjelezhetetlenné vált, pedig az új fajta sokak szerint kevésbé volt ízletes.

Jelenleg az emberiség által fogyasztott élelem több mint 80%-át 15 növényfaj adja, és ezeken belül is elsősorban a nagy hozamú fajták szelekciója folyik, miközben az összes művelt terület felén mindössze négy fajt termesztünk. A helyzet némileg más, mint a banán esetében, de abban a tekintetben nincs különbség, hogy a genetikailag homogén állományokat megtámadó betegségek hatalmas károkat, akár éhínségeket okozhatnak, miközben a kérdéses fajok termését teljesen tönkretehetik.

A faj és fajtadiverzitás csökkenése nemcsak a növény- és gyümölcstermesztésben, de az állattenyésztésben is egyre gyorsul, ezért a génbankok és a tájfajták szerepe felértékelődik. A rövid távú profitérdeken túl minden az agro-biodiverzitás növelése mellett szól, például azt is számos eredmény bizonyítja, hogy a termesztett növények diverzitása hasonló mértékben képes az éves termésmennyiséget stabilizálni, mint amilyen mértékben az éves csapadékmennyiség ingadozása csökkentheti azt.

Miért éppen a banán?

Mivel gyógymód egyelőre nincs, a fertőzött farmokat karantén alá vonják. A tudósok pedig legalább olyan hévvel kutatják a gyógyírt, mint a koronavírus esetében, hiszen a banán nemcsak egy gyümölcs, hanem óriási biznisz is. Ráadásul a forró égövön közel 400 millió ember számára az alapélelmiszerek egyike.

A megoldást persze nem feltétlenül a laboratóriumokban kell keresni. A világon több száz banánfaj létezik, a trópusokon tucatnyi félét fogyasztanak. Ezek széles körű művelésbe vonásával helyettesíthető lehet a Cavendish fajta, amelynek egyébként egy ausztrál kutatók által „fejlesztett” génmódosított változata már ellenáll a TR4-nek, azonban ennek elterjedése még hosszú évekig tarthat a GM-növényekkel szembeni szigorú elvárások és az ellenük táplált ellenszenv miatt. Persze a GM Canvendish is csak rövid időre lenne jó megoldás, mert előbb-utóbb feltűnik majd egy újabb betegség. A kevésbé ismert banánfajokkal az egyetlen bökkenő, hogy mind küllemben, mind ízben, mind eltarthatóságban különbözhetnek a világ nagy része által a banánt megtestesítő Cavendishtől, ez pedig megnehezítheti az elterjedésüket.

Ha a monokultúra és homogenitás problémáit szeretnénk vázolni, a Cavendish banánnál jobb állatorvosi lovat nem is találhatnánk. A sárga gyümölccsel kapcsolatos problémák ugyanis a fentieknél jóval szélesebb körűek, komoly gazdasági, társadalmi és természeti vetülettel. A banántermelő országok jelentős részének exportjában a banán kiemelkedő szerepet játszik, így akár teljes gazdaságokat is bedönthet, ha egyik napról a másikra tönkremennek az ültetvények. Ezzel kéz a kézben jár, hogy az ültetvényeken dolgozó százezrek is elveszíthetik a munkájukat, de azt is fontos megjegyezni, hogy a 300 forintos banánunk csak úgy valósulhat meg, hogy ezeknek az embereknek a többsége éhbérért dolgozik, sokszor borzalmas körülmények között.

Forrás: index.hu internetes hírportál

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom