Keressen minket

Mezőgazdaság

Bizakodóbbak a magyar gazdák a jövőt illetően

Print Friendly, PDF & Email

Világgazdaság: Az előző negyedévi, 30,5-es értéktől 31,8-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke. A tavalyi év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon járnak, ahogyan a fehérje- és olajos növényeké is. Az előbbieket feldolgozó piaci szereplők azonban borúsan látják a jövőt: kettős árnyomásra számítanak: a pandémia miatti lezárások, illetve az állatbetegségek miatti túlkínálatos piacon kénytelenek helyt állni – írja a Takarékbank közleményében.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Világgazdaság: Az előző negyedévi, 30,5-es értéktől 31,8-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke. A tavalyi év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon járnak, ahogyan a fehérje- és olajos növényeké is. Az előbbieket feldolgozó piaci szereplők azonban borúsan látják a jövőt: kettős árnyomásra számítanak: a pandémia miatti lezárások, illetve az állatbetegségek miatti túlkínálatos piacon kénytelenek helyt állni – írja a Takarékbank közleményében.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 utolsó negyedévének végén 31,8 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami 1,3 ponttal magasabb az előző negyedévinél.
A várakozások jellemzően a növénytermesztési termékpályákon emelkedtek, viszont azon állattenyésztési termékpályák, ahol magas a vásárolt takarmány függőség (baromfihús, sertés, tojás) pesszimistábban látják a 2021-es évet a gazdálkodók.

A szőlő-bor termékpályán a harmadik negyedévhez képest stagnálást látható ez szorosan összefügg a koronavírus második hulláma miatti újbóli lezárásokkal. Összességében elmondható, hogy 2020-ban példaértékűen helyt állt a magyar élelmiszergazdaság, azonban az állati fehérjét előállító termékpályák nehéz év elé néznek 2021-ben.

A tavalyi év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon járnak (Kép: Ilya Naymushin / Sputnik)

A pénzintézet agrárügyfeleinek december végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a szántóföldi növénytermesztőknél a kibocsátási árak lényegesen nagyobb mértékben nőttek, mint az inputoké és ez jótékonyan hatott a jövedelmezőségükre.

A tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknek jelentős terméskiesést okozott, ezek következtében a tavalyinál 20-30 százalékkal magasabb értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is velünk maradtak.
A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek, ám a takarmányárak emelése már az utolsó negyedévben is kifejtette hatását.

A bank agrárelemzői elkészítették 2021-es kibocsátási várakozásaikat, eszerint az élelmiszergazdaság 3-6 százalékos bővülésével számolnak idén.
Előrejelzésükben azzal kalkulálnak, hogy 2021 júliusától a belföldi turizmus részlegesen újraindul, továbbá az élelmiszer árak inflációja (elsősorban a magas bázis miatt) az első félévben lassul, némi áremelkedésre az év második felében lehet számítani. Fontos kitétel, hogy várakozásaik szerint, az élelmiszer kiskereskedelem legalább a tavalyi év szintjén fog teljesíteni.

A 2020-as év sikerének kulcsa az alkalmazkodás volt, 2021-é a hatékonyság lehet
A tavalyi év rendkívül mozgalmas év volt a magyar agráriumban is: az afrikai sertéspestis továbbra is meghatározó mértékben alakította az agrárpiaci folyamatokat, emellett alkalmazkodni kellett a koronavírus járvány okozta kihívásokhoz, továbbá a madárinfluenza és a kedvezőtlen tavaszi időjárás is nehéz feladat elé állította az élelmiszergazdaságot – írja a közlemény.

Ennek ellenére termékpályánként eltérően, de a magyar agrárium kiváló helytállásról tett tanúbizonyságot, s ismét bizonyította, hogy továbbra is a leginkább válságálló ágazatról beszélhetünk.

Takarékbank agrárindex

Ábra: Takarékbank

A megelőző év legnagyobb nyertesei egyértelműen a szántóföldi növénytermesztők voltak.

A gabona- olaj és fehérjenövény termékpályákon a tavaszi aszály körüli bizonytalanság után az utolsó negyedévre, elsősorban a kialakult piaci áraknak és a kielégítő termésmennyiségnek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be az alapanyag termelők, ugyanez a hatás a feldolgozóknál negatív irányú – írták.

Az elemzők 2021 első negyedévében a malomipari termékek fogyasztói árában jelentősebb emelkedésre számítanak, ahogy a takarmányokéban is.

A tejágazatban továbbra is kielégítő átvételi árak látthatóak, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést, ám az éttermek újbóli bezárása rájuk negatívan hatott.

Egyes takarmánynövények árában a szarvasmarhát tenyésztők is némi áremelkedést várnak, azonban fontos megjegyezni, hogy előbbi ágazatokban az állattenyésztési divízió mellé jellemzően saját takarmánytermő terület is párosul, így kevésbé kitettek a takarmánypiaci folyamatoknak.

Ezzel szemben a baromfihús-, sertés- és tojás termékpályákon a 2021-es évben a piaci szereplők kettős árnyomástól tartanak. Európában 2020 utolsó negyedévében Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Lengyelországban is regisztráltak madárinfluenzás eseteket, korábban Németország távol-keleti sertéshús exportlehetősége megszűnt, így mind a baromfi- mind pedig a sertés esetében átmenetileg túlkínálatos európai piacon kénytelenek helytállni a feldolgozók.

A takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Előbbi hatások eredményeként kerülnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: az elsődleges input (takarmány) áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.

Bátran kijelenthető, hogy 2021-ben a magyar élelmiszergazdaságban a siker kulcsa a hatékonyság lesz, kiváltképp az állattenyésztők esetében. Az egyes állati fehérjét előállító termékpályák szereplői tényként kezelik, hogy hamarosan a takarmányköltségek rendkívüli módon emelkedni fognak. Előbbi kockázat többféleképpen kezelhető, ám a leginkább sikeresnek a hatékonyság növelése tekinthető, hiszen ezzel érhető el a költségek csökkentése, amivel némileg kiküszöbölhető az input ár emelkedése, hosszú távon pedig magasabb jövedelmezőséget eredményezhet – írja a bank.

Jelen piaci körülmények között felerősödik a támogatások szerepe, mind a jövedelempótló, mind pedig a hatékonyságnövelést célzó beruházás ösztönzőké. Jelen piaci körülmények között egyéb kockázatkezelési eszközök térnyerésére is számíthatunk, ezt példázza a 2021 februárjában induló új krízisbiztosítási rendszer is, amelyhez immár az állattenyésztők is csatlakozhatnak, ennek célja kifejezetten az idei év várható negatív hatásainak részleges kiküszöbölése.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben

Print Friendly, PDF & Email

Csúszik az európai szamócaszezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.

November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.

Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).

A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.

Forrás: Fruitveb

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak

Print Friendly, PDF & Email

 A 2024-es évi munkaerőpiaci trendekről kérdeztek meg vállalati vezetőket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés. A Profession.hu a HR Körkép felmérése szerint az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket A mezőgazdasági szektor romló pénzügyi eredményre számít jövőre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.

Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.

A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.

Béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.

Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.

A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei

Print Friendly, PDF & Email

Lengyelországi vélemények Ukrajna uniós csatlakozásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Wielkopolska vajdaság agrárkamarája szerint elsősorban a lengyel külpiacokat és a termelőket érintené hátrányosan Ukrajna uniós csatlakozása.

Ábra: Fruitveb

A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara (Wielkopolskiej Izby Rolniczej, WIR) november 17-én nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lengyel gazdák lennének a vesztesei Ukrajna uniós csatlakozásának. A közlemény szerint:

“Ukrajna hatalmas agrár-élelmiszeripari termelési potenciállal rendelkezik. A gabonafélék és más mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beáramlásával kapcsolatos tapasztalatok után már tudjuk, hogy ez mit jelenthet a piacainkra nézve, és nem csak Lengyelország esetében. Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A csatlakozási folyamat felgyorsítása Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, valamint az ukrán elnök és az ukrán kormány által folytatott igen hatékony diplomáciai tevékenységnek az eredménye. A tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy az Unió már holnap egy új tagállamot venne fel, a csatlakozási tárgyalások több évig is eltarthatnak. A Nagyszombat (Trnava) székhelyű agrárkamara vezetősége szerint, ha az egész Európai Unió és Lengyelország érdekei szempontjából nézzük ezt a folyamatot, akkor ez egy lépés a helyes irányba. Ukrajna nagy ország és nagy értékesítési piac a többi tagállam számára. Az EU-hoz való csatlakozása fellendíti az EU stagnáló gazdaságát, és újabb fejlődési lökést ad. Lengyelország és más szomszédos országok biztonsága jelentősen nőni fog. Ebből uniós polgárokként mindannyian profitálni fogunk.

A WIR igazgatótanácsa azonban megjegyzi, hogy mint az ilyen társadalmi-gazdasági folyamatok esetében az lenni szokott, itt is lesznek olyan szakmai csoportok, amelyek vesztesként jönnének ki az ukrán csatlakozás elfogadásából. Kétségtelen, hogy ezen csoportok közé tartoznak a gazdálkodók, mint az élelmiszerlánc leggyengébb láncszemei. Az ukrán mezőgazdaság kedvező természeti és talajviszonyainak, valamint az agrárium szerkezetének köszönhetően rendkívül versenyképesen, alacsony árakon képes termelni: ezek a költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak, a gazdaság és az üzleti élet pedig könyörtelen, és ezt ki akarja majd használni. Ez a folyamat részben már el is kezdődött, ezért fel kell készülnünk rá, és sajnos feltételeznünk kell azt is, hogy nem fogjuk tudni megállítani.

A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara vezetősége szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása óriási veszélyt jelent a lengyelországi családi gazdaságokra. Az Ukrajnából származó olcsóbb mezőgazdasági termékek elsősorban a lengyel termékeket fogják kiszorítani a külső piacokról. Lengyelország jelenleg az egyik legnagyobb baromfihús-, tej- és tejtermék-, zöldség- és gyümölcsexportőr. Emellett gabonaféléket, repcét és cukrot is exportálunk. A külpiaci értékesítésnek köszönhetően több százezer gazdálkodó családnak van jövedelme, így képesek eltartani magukat és fejleszteni gazdaságaikat. Ukrajna uniós csatlakozása után mezőgazdasági termékeink értékesítési árai csökkenni fognak, exportlehetőségeink pedig jelentősen beszűkülnek majd. A lengyel gazdáknak nem lesz hol eladniuk a termékeiket, pozíciónk pedig az EU agrárpiacán meginog – jelenlegi pozíciónk a gazdák sokéves munkájának, valamint a külső forrásoknak, köztük a hitelalapoknak köszönhető. A lengyel gazdaságok és az agrár-élelmiszeripar több milliárd zlotyt fektetett be a termelés szintjének és minőségének növelése érdekében. Ezek a szervezetek még mindig törlesztik kötelezettségeiket, és Ukrajna csatlakozásával szemben pénzügyi likviditásuk csökkenésével kell szembenézniük.

A fentiekkel összefüggésben a Nagy-Lengyelországi Agrárkamara igazgatótanácsa sürgős tárgyalásokat indítványoz Ukrajna csatlakozásának az uniós mezőgazdasági termelőkre, köztük a lengyel mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítését célzó következményekről és eszközökről. Az egyik ilyen, hogy Ukrajnának is meg kelljen felelnie az uniós termelési előírásoknak, ami önmagában növeli a termelési költségeket és csökkenti az ágazat versenyképességét. Másodszor, a közös agrárpolitika (KAP) kerete és a közvetlen kifizetések rendszere is megvitatásra szorul. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajnában létre fognak-e jönni családi gazdaságok. Meg kell vitatni egy kompenzációs rendszert azon uniós mezőgazdasági termelők számára, akik Ukrajna uniós csatlakozásával jelentős pénzeket veszítenek. Ezek az államigazgatás és a diplomáciánk feladatai. Ebben a tekintetben nagyon aktívan kell fellépnünk az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban, hogy megvédjük a lengyel gazdákat Ukrajna uniós csatlakozásának hatásaitól. Feltételezve, hogy a mezőgazdasági termékek árában nem tudunk versenyezni Ukrajnával, a minőségükre és elismertségükre kell összpontosítanunk a hazai és a külföldi piacokon. Lengyel márkákat kell építenünk, és agrár-élelmiszeriparunkat jövedelmezőbbé kell tennünk. Ezek az elkövetkező évek kihívásai, de a munkát most kell elkezdeni!”

Forrás: Fruitveb

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.