Keressen minket

Mezőgazdaság

Bizakodóbbak a magyar gazdák a jövőt illetően

Világgazdaság: Az előző negyedévi, 30,5-es értéktől 31,8-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke. A tavalyi év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon járnak, ahogyan a fehérje- és olajos növényeké is. Az előbbieket feldolgozó piaci szereplők azonban borúsan látják a jövőt: kettős árnyomásra számítanak: a pandémia miatti lezárások, illetve az állatbetegségek miatti túlkínálatos piacon kénytelenek helyt állni – írja a Takarékbank közleményében.

Világgazdaság: Az előző negyedévi, 30,5-es értéktől 31,8-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke. A tavalyi év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon járnak, ahogyan a fehérje- és olajos növényeké is. Az előbbieket feldolgozó piaci szereplők azonban borúsan látják a jövőt: kettős árnyomásra számítanak: a pandémia miatti lezárások, illetve az állatbetegségek miatti túlkínálatos piacon kénytelenek helyt állni – írja a Takarékbank közleményében.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 utolsó negyedévének végén 31,8 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami 1,3 ponttal magasabb az előző negyedévinél.
A várakozások jellemzően a növénytermesztési termékpályákon emelkedtek, viszont azon állattenyésztési termékpályák, ahol magas a vásárolt takarmány függőség (baromfihús, sertés, tojás) pesszimistábban látják a 2021-es évet a gazdálkodók.

A szőlő-bor termékpályán a harmadik negyedévhez képest stagnálást látható ez szorosan összefügg a koronavírus második hulláma miatti újbóli lezárásokkal. Összességében elmondható, hogy 2020-ban példaértékűen helyt állt a magyar élelmiszergazdaság, azonban az állati fehérjét előállító termékpályák nehéz év elé néznek 2021-ben.

A tavalyi év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon járnak (Kép: Ilya Naymushin / Sputnik)

A pénzintézet agrárügyfeleinek december végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a szántóföldi növénytermesztőknél a kibocsátási árak lényegesen nagyobb mértékben nőttek, mint az inputoké és ez jótékonyan hatott a jövedelmezőségükre.

A tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknek jelentős terméskiesést okozott, ezek következtében a tavalyinál 20-30 százalékkal magasabb értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is velünk maradtak.
A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek, ám a takarmányárak emelése már az utolsó negyedévben is kifejtette hatását.

A bank agrárelemzői elkészítették 2021-es kibocsátási várakozásaikat, eszerint az élelmiszergazdaság 3-6 százalékos bővülésével számolnak idén.
Előrejelzésükben azzal kalkulálnak, hogy 2021 júliusától a belföldi turizmus részlegesen újraindul, továbbá az élelmiszer árak inflációja (elsősorban a magas bázis miatt) az első félévben lassul, némi áremelkedésre az év második felében lehet számítani. Fontos kitétel, hogy várakozásaik szerint, az élelmiszer kiskereskedelem legalább a tavalyi év szintjén fog teljesíteni.

A 2020-as év sikerének kulcsa az alkalmazkodás volt, 2021-é a hatékonyság lehet
A tavalyi év rendkívül mozgalmas év volt a magyar agráriumban is: az afrikai sertéspestis továbbra is meghatározó mértékben alakította az agrárpiaci folyamatokat, emellett alkalmazkodni kellett a koronavírus járvány okozta kihívásokhoz, továbbá a madárinfluenza és a kedvezőtlen tavaszi időjárás is nehéz feladat elé állította az élelmiszergazdaságot – írja a közlemény.

Ennek ellenére termékpályánként eltérően, de a magyar agrárium kiváló helytállásról tett tanúbizonyságot, s ismét bizonyította, hogy továbbra is a leginkább válságálló ágazatról beszélhetünk.

Takarékbank agrárindex

Ábra: Takarékbank

A megelőző év legnagyobb nyertesei egyértelműen a szántóföldi növénytermesztők voltak.

A gabona- olaj és fehérjenövény termékpályákon a tavaszi aszály körüli bizonytalanság után az utolsó negyedévre, elsősorban a kialakult piaci áraknak és a kielégítő termésmennyiségnek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be az alapanyag termelők, ugyanez a hatás a feldolgozóknál negatív irányú – írták.

Az elemzők 2021 első negyedévében a malomipari termékek fogyasztói árában jelentősebb emelkedésre számítanak, ahogy a takarmányokéban is.

A tejágazatban továbbra is kielégítő átvételi árak látthatóak, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést, ám az éttermek újbóli bezárása rájuk negatívan hatott.

Egyes takarmánynövények árában a szarvasmarhát tenyésztők is némi áremelkedést várnak, azonban fontos megjegyezni, hogy előbbi ágazatokban az állattenyésztési divízió mellé jellemzően saját takarmánytermő terület is párosul, így kevésbé kitettek a takarmánypiaci folyamatoknak.

Ezzel szemben a baromfihús-, sertés- és tojás termékpályákon a 2021-es évben a piaci szereplők kettős árnyomástól tartanak. Európában 2020 utolsó negyedévében Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Lengyelországban is regisztráltak madárinfluenzás eseteket, korábban Németország távol-keleti sertéshús exportlehetősége megszűnt, így mind a baromfi- mind pedig a sertés esetében átmenetileg túlkínálatos európai piacon kénytelenek helytállni a feldolgozók.

A takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Előbbi hatások eredményeként kerülnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: az elsődleges input (takarmány) áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.

Bátran kijelenthető, hogy 2021-ben a magyar élelmiszergazdaságban a siker kulcsa a hatékonyság lesz, kiváltképp az állattenyésztők esetében. Az egyes állati fehérjét előállító termékpályák szereplői tényként kezelik, hogy hamarosan a takarmányköltségek rendkívüli módon emelkedni fognak. Előbbi kockázat többféleképpen kezelhető, ám a leginkább sikeresnek a hatékonyság növelése tekinthető, hiszen ezzel érhető el a költségek csökkentése, amivel némileg kiküszöbölhető az input ár emelkedése, hosszú távon pedig magasabb jövedelmezőséget eredményezhet – írja a bank.

Jelen piaci körülmények között felerősödik a támogatások szerepe, mind a jövedelempótló, mind pedig a hatékonyságnövelést célzó beruházás ösztönzőké. Jelen piaci körülmények között egyéb kockázatkezelési eszközök térnyerésére is számíthatunk, ezt példázza a 2021 februárjában induló új krízisbiztosítási rendszer is, amelyhez immár az állattenyésztők is csatlakozhatnak, ennek célja kifejezetten az idei év várható negatív hatásainak részleges kiküszöbölése.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

A szankciós energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

A féánykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tűzifa több mint 50 százaléka már november végéig már el is jutott az önkormányzatokhoz. Emellett a kormány országszerte hatósági árassá tette a tűzifát, hogy ezzel is segítse a lakosságot a rezsicsökkentésben.

A szociális tűzifa program 2011 óta működik, a támogatási keret azóta az ötszörösére emelkedett. November végéig a program keretében az állami erdőgazdaságoktól 1.956 önkormányzat igényelt tűzifát mindösszesen 181.796 m3 mennyiségben. Ennek legnagyobb része keménylombos, míg kisebb részben lágylombos faanyag. A legtöbb igény eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar valamint Borsod-Abaúj megyékben gazdálkodó NYÍRERDŐ Zrt. és  ÉSZAKERDŐ Zrt.-hez érkezett.

A pályázatok beadási határideje 2022. augusztus 31-e volt, az önkormányzatok a tüzelőanyagot legkésőbb 2023. február 15-éig oszthatják ki a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása pedig március 31-éig történhet meg.

Az elmúlt 12 év időszaka alatt az állami erdőgazdaságok több mint másfél millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára, hogy minden évben minél többen meleg otthonban tölthessék az ünnepeket és a téli időszakot.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom