További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Covid-fertőzés 2020-ban minden ágazatot érintett, így a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t sem kímélte. A 2020-as évben számos nehézséggel is számolnia kellett a gazdaságnak: a mezőgazdasági termelést a szélsőséges időjárás is nehezítette. Erről és az idei évi tervekről beszélgettünk Kovács Norberttel, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatójával.
A Covid-fertőzés 2020-ban minden ágazatot érintett, így a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t sem kímélte. A 2020-as évben számos nehézséggel is számolnia kellett a gazdaságnak: a mezőgazdasági termelést a szélsőséges időjárás is nehezítette. Erről és az idei évi tervekről nyilatkozott Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója.
Vezérigazgató úr! Milyen évet zárt a birtok? Mi minden nehezítette a gazdálkodást tavaly?
– Nekünk sem volt könnyű a 2020-as év, a járványon kívül az időjárás viszontagságai is nehezítették a mindennapjainkat. Viszont a termelést tekintve összességében sikeres év van mögöttünk. Mindezt köszönhetjük a szakembereink és kollégáink felkészültségének és a korszerű technológiáinknak.
Ősszel használatba vettük a Magyarországon egyedülálló, teljesen automatizált szarvasmarha istállókat. Az állatok tartáskörülményei és a dolgozók munkakörülményei is javultak ezáltal. A robotizált technológiához a tehenek igazán jól alkalmazkodtak. Ennek köszönhetően rövid idő alatt termelésnövekedés következett be. 2–3 éven belül 25 százalékos emelkedést tűztünk ki célként. Eddigi eredményeink alapján úgy vélem, hogy ez is túlteljesíthető.
– A ménesekben a régi, történelmi épületeken felújításokat végeztünk, új kiszolgáló-egységeket létesítettünk, ezzel itt is javítottuk a munkakörülményeket, viszont a hagyományos lótartási technológián nem változtattunk. Az eddigi felújítások a tehenészetben megközelítőleg 2 milliárd forintba, a ménesekben pedig 1,5 milliárd forintba kerültek.
– Az iskolához kapcsolódó fejlesztésekre, tehát a C-típusú tornacsarnok és kollégium építésére fordítjuk a 9,3 milliárd forint felét, aminek a kivitelezése már javában zajlik. A fennmaradó összegből pedig a vetőmagüzemet korszerűsítjük.
– A 20-as és a 39-es majorokban a munkálatok a vége felé közelítenek, átadásukat az első negyedévre tervezzük. Hamarosan megkezdődik a Nonius Hotel teljes felújítása is. Bizakodóak vagyunk, de bizonyára a 2021-es év sem lesz egyszerű, mivel több területre kell fókuszálnunk. Idén a termelésben a legnagyobb beruházás a növénytermesztést, ezen belül is az öntözésfejlesztést érinti, emiatt sok nehézséggel kell szembenéznünk, ugyanis a kivitelezés mellett a termelés nem állhat le.
A mintagazdaság ezen a területen is egyedülálló fejlesztésre törekszik. Milyen stádiumában van most ez a projekt?
– A közbeszerzési eljárások közül háromból kettő már lezárult. Az utolsó elbírálását követően rövid időn belül megkezdődnek a munkálatok. Terveink szerint legkésőbb a második negyedév elején már a fizikai megvalósításra kerülhet sor. Ez a beruházás mintaértékű lesz a technológiát tekintve, valamint azért, mert évtizedek óta nem történt Magyarországon hasonló méretű öntözésfejlesztés. Ha elkészül, egyszerre több mint 5000 hektáron képes lesz a birtok a földterületeit öntözni.
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH
Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.
A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.
Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás
Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.
A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.
A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.
A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.
Forrás: AM