Keressen minket

Mezőgazdaság

Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokon folytatódnak a nagy beruházások

A Covid-fertőzés 2020-ban minden ágazatot érintett, így a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t sem kímélte. A 2020-as évben számos nehézséggel is számolnia kellett a gazdaságnak: a mezőgazdasági termelést a szélsőséges időjárás is nehezítette. Erről és az idei évi tervekről beszélgettünk Kovács Norberttel, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatójával.

A Covid-fertőzés 2020-ban minden ágazatot érintett, így a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t sem kímélte. A 2020-as évben számos nehézséggel is számolnia kellett a gazdaságnak: a mezőgazdasági termelést a szélsőséges időjárás is nehezítette. Erről és az idei évi tervekről nyilatkozott Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója.

A mezőhegyesi ménes egy csöndes nyári napon.. (Kép: Mónus Márton)

Vezérigazgató úr! Milyen évet zárt a birtok? Mi minden nehezítette a gazdálkodást tavaly?

– Nekünk sem volt könnyű a 2020-as év, a járványon kívül az időjárás viszontagságai is nehezítették a mindennapjainkat. Viszont a termelést tekintve összességében sikeres év van mögöttünk. Mindezt köszönhetjük a szakembereink és kollégáink felkészültségének és a korszerű technológiáinknak.
Ősszel használatba vettük a Magyarországon egyedülálló, teljesen automatizált szarvasmarha istállókat. Az állatok tartáskörülményei és a dolgozók munkakörülményei is javultak ezáltal. A robotizált technológiához a tehenek igazán jól alkalmazkodtak. Ennek köszönhetően rövid idő alatt termelésnövekedés következett be. 2–3 éven belül 25 százalékos emelkedést tűztünk ki célként. Eddigi eredményeink alapján úgy vélem, hogy ez is túlteljesíthető.

– A ménesekben a régi, történelmi épületeken felújításokat végeztünk, új kiszolgáló-egységeket létesítettünk, ezzel itt is javítottuk a munkakörülményeket, viszont a hagyományos lótartási technológián nem változtattunk. Az eddigi felújítások a tehenészetben megközelítőleg 2 milliárd forintba, a ménesekben pedig 1,5 milliárd forintba kerültek.

Kovács Norbert a ménesbirtok vezérigazgatója /Fotó: MMG-Csatlós Norbert/

Mire fordítják a 2020-as év végén érkezett forrásokat?

– Az iskolához kapcsolódó fejlesztésekre, tehát a C-típusú tornacsarnok és kollégium építésére fordítjuk a 9,3 milliárd forint felét, aminek a kivitelezése már javában zajlik. A fennmaradó összegből pedig a vetőmagüzemet korszerűsítjük.

Októberben használatba vették a teljesen automatizált szarvasmarha istállókat /Fotók: Mónus Márton/

Hogyan tervezik a 2021-es gazdasági évet?

– A 20-as és a 39-es majorokban a munkálatok a vége felé közelítenek, átadásukat az első negyedévre tervezzük. Hamarosan megkezdődik a Nonius Hotel teljes felújítása is. Bizakodóak vagyunk, de bizonyára a 2021-es év sem lesz egyszerű, mivel több területre kell fókuszálnunk. Idén a termelésben a legnagyobb beruházás a növénytermesztést, ezen belül is az öntözésfejlesztést érinti, emiatt sok nehézséggel kell szembenéznünk, ugyanis a kivitelezés mellett a termelés nem állhat le.

A mintagazdaság ezen a területen is egyedülálló fejlesztésre törekszik. Milyen stádiumában van most ez a projekt?

– A közbeszerzési eljárások közül háromból kettő már lezárult. Az utolsó elbírálását követően rövid időn belül megkezdődnek a munkálatok. Terveink szerint legkésőbb a második negyedév elején már a fizikai megvalósításra kerülhet sor. Ez a beruházás mintaértékű lesz a technológiát tekintve, valamint azért, mert évtizedek óta nem történt Magyarországon hasonló méretű öntözésfejlesztés. Ha elkészül, egyszerre több mint 5000 hektáron képes lesz a birtok a földterületeit öntözni.

A Mezőhegyesi Technikum, Szakképzőiskola és Kollégium látványterve /Látványterv: DAW Építész Stúdió/

Forrás: beol.hu

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom