Mezőgazdaság
A kevesebb húsfogyasztás csökkenti egy újabb világjárvány kockázatát
A húsfogyasztás visszaszorítása segíthet csökkenteni egy világjárvány kockázatát amellett, hogy hozzájárul a környezet megóvásához is – közölte szerdán az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Chatham House londoni agytröszt új tanulmányának bejelentésével párhuzamosan.
A húsfogyasztás visszaszorítása segíthet csökkenteni egy világjárvány kockázatát amellett, hogy hozzájárul a környezet megóvásához is – közölte szerdán az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Chatham House londoni agytröszt új tanulmányának bejelentésével párhuzamosan.

Az állattenyésztés fontos ágazata a magyar mezőgazdaságnak, sok ezer embernek ad napi megélhetést – vásároljunk bizalommal a hazai termékeket. A magyar élelmiszeripar híres a pontos precíz-, technológiai fegyelméről. (Kép: Pixabay)
A szakemberek szerint ha az emberiség tovább pusztítja a bolygó ökoszisztémáit, akkor veszélybe kerül a világ élelmiszerellátása. Annak biztosítása érdekében, hogy a biológiai sokféleség hanyatlása ne gyorsuljon, muszáj elmozdulni a növényi alapú táplálkozás felé.
Több földterületnek kell védettséget biztosítani, és a mezőgazdasági gyakorlatoknak is környezetbarátabbá kell válniuk. Az elmúlt évtizedekben kialakított szántóföldek és legelők miatt ugyanis számos állat természetes élőhelye veszett oda.
Az állatok milliárdjainak tenyésztése világszerte súlyosan károsítja a környezetet, a biológiai sokféleség hanyatlását okozza és olyan mértékű üvegházhatású gázkibocsátást eredményez, amely felgyorsítja a globális felmelegedést – húzta alá Jane Goodall világhírű brit főemlőskutató az UNEP közleményében.
A londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – friss jelentése szerint 1970 óta a világ elvesztette természetes ökoszisztémáinak felét és a vadon élő állatok átlagos populációmérete 68 százalékkal csökkent.
A szakemberek szerint ugyanakkor ha például világszerte visszaállítanák eredeti állapotukba azokat az erdőket, amelyeknek a helyén ma legelők terülnek el, akkor ezek az erdők 72 milliárd tonna szén-dioxidot tudnának elraktározni, ami a világ nagyjából hét évnyi károsanyag-kibocsátásával megegyező mennyiség.
Forrás: Világgazdaság
Kiemelt cikk
Zölden is levágható a kukorica – a minisztérium könnyíti az aszálykár-bejelentés szabályait
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.
A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.
A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.
A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Segédlet a vis maior bejelentésekhez – tudnivalók és gyakorlati példák
Segédletet készítettek a vis maior bejelentésekhez
A Magyar Államkincstár és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szakértői által közösen összeállított alább letölthető tájékoztató a vis maior bejelentések benyújtásához nyújt gyakorlati segítséget.

Fotó: AÉM
Mezőgazdaság
Vis maior tájékoztató Aszály – 2026
Közleményt adott ki az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium az aszály miatti vis maior bejelentésekről.
2026-os év az agrárium számára ismét rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között indult, mivel a tavaszi időszakban kialakult jelentős csapadékhiány az ország csaknem teljes területén súlyos aszályhelyzetet eredményezett. A tartós nedvességhiány következtében számos szántóföldi kultúrában a vetések kelése elmaradt vagy csak részlegesen valósult meg, a kikelt állományok fejlődése pedig jelentősen visszamaradt. A kialakult helyzet komoly termelési kockázatot jelent a gazdálkodók számára, amely az idei terméseredményekre és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági stabilitására egyaránt kedvezőtlen hatással lehet.

Fotó: KAP
Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.
Az alábbiakban közzétett ismertetőben összefoglaljuk a gazdálkodók számára az aszály miatti vis maior bejelentések legfontosabb információit, illetve gyakori példák felsorolásával kívánjuk segíteni a szabályok értelmezését.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium tárgykörben készült részletes tájékoztató az alábbiakban tölthető le.
Letölthető csatolmányok
Forrás: KAP


