Keressen minket

Mezőgazdaság

Védekezési lehetőségek a parlagfű ellen napraforgó-állományokban

Print Friendly, PDF & Email

A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.

A napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek (Kép: Pixabay)

Általános tudnivalók

A napraforgó gyomirtása csak akkor lehet igazán sikeres, ha a gazdálkodó integrált szemlélettel maximálisan kihasználja az agrotechnikai védekezési lehetőségeket is. A kultúrnövény számára a legjobb, a gyomnövényeknek pedig a legrosszabb körülményeket kell biztosítani. A legnagyobb gondossággal kell eljárni a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál, a talajelőkészítésnél, a tápanyagellátásnál és a fajtaválasztásnál egyaránt.

Napraforgót azonos termőhelyre 5 évnél gyakrabban nem célszerű vetni. A napraforgó legjobb előveteményei a jó gyomelnyomó képességű őszi kalászosok. A kalászos tarlón az aratást követően minél hamarabb el kell végezni a tarlóhántást, ami elősegíti a talajban elfekvő gyommagvak tömeges csírázását. Ezt követően rendszeres tarlóápolással a gyomok elpusztíthatók és ezáltal eredményesen csökkenthető a talaj gyommagkészlete.

A tavaszi talajelőkészítési munkákkal aprómorzsás magágyat, jól elmunkált, egyenletes talajfelszínt kell készíteni, hiszen csak így lehetnek kellően hatékonyak az alapkezelések.

A napraforgó gyomirtásának kritikus időszaka a keléstől számított 4-6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget, nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezután a természetes gyomelnyomó képessége, talajárnyékoló hatása olyan erős, hogy a gyomnövények, beleértve a parlagfüvet is, nem képesek versenyezni a napraforgóval. Vagyis a napraforgó állományt legalább a fejlődésének az első 4-6 hetében feltétlenül gyommentesen kell tartani. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a napraforgót minél dúsabb levélzettel, minél tovább egészséges állapotban tartsuk. A korai lombvesztés, esetleg szárdőlés – azon túl, hogy önmagában is termésveszteséget okoz – elősegíti a késői felgyomosodást.  A tábla szegélyek gondozására és gyommentesen tartására minden termelőnek törekednie kell.

Mechanikai gyomirtás

A mechanikai gyomirtásnak különösen az ökológiai gazdálkodásban van kiemelt szerepe, valamint száraz tavaszi időjárás esetén a preemergens herbicidek hatásának elmaradása esetén. A gazdák jelentős része a posztemergens gyomirtást követően kultivátoros sorközművelést is végez, ami a gyomirtás hatékonyságát javítja. A napraforgó töltögetése akkor alkalmazható, ha lényeges fenológiai különbség van a parlagfű és a napraforgó között az utóbbi javára. A töltögető eke alkalmazásakor a sorközben lévő parlagfű elpusztul és a sorokban lévőre talajt fordítanak. Ha a gyomnövény nem túl fejlett és legalább 6 cm vastag földréteg kerül rá, akkor elpusztul.

Vetés előtti kémiai gyomirtás

Napraforgóban a vetés előtti bedolgozásos (PPI) technológia visszaszorult, a felhasználható szerek köre leszűkült. A vetés előtti kijuttatás előnye, hogy csapadékban szegény tavaszi időjárási körülmények között is megbízható gyomirtó hatás érhető el. A parlagfű ellen a fluorkloridon hatóanyagú Racer kijutatása javasolt, vetés előtt sekélyen (2-3 cm) bedolgozva a talajba.

Gyomirtás vetés után, kelés előtt

Bőséges bemosó csapadék esetén a jól megválasztott preemergens (vetés után, kelés előtt végzett) technológia önmagában is elegendő lehet egész tenyészidőszakban a parlagfű-mentesség fenntartásához. Preemergensen a parlagfű ellen leghatékonyabb a fluorkloridon hatóanyagú Racer, ezt követi a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP és Bridge Extra 50 WP, majd a metobromuron hatóanyagú Proman, Inigo és Soleto, azután pedig a terbutilazin + S-metolaklór hatóanyagokat tartalmazó Gardoprim Plus Gold és Silba, valamint a terbutilazin + petoxamid hatóanyagokat tartalmazó Successor T és Success T készítmények. Preemergensen rendszerint magról kelő kétszikű- és egyszikű irtó spektrumú hatóanyagok tankkombinációjával vagy gyári kombinációjával végezzük a gyomirtást. A preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatékonyságához a kezelést követő 2 héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagokat a gyomnövények csírázási zónájába juttatja.

Állománykezelési lehetőségek

Napjainkban a szárazságra hajló időjárási viszonyaink közepette a gyomirtási technológiák az állománykezelések irányába tolódtak el. Száraz tavaszokon, amikor nem érkezik meg a szükséges bemosó csapadék a vetés után, kelés előtt elvégzett kezelések hatásának kifejtéséhez, a preemergens kezelést kapott napraforgótáblák elgyomosodnak. Ezeken a területeken a parlagfű többnyire tömegesen gyomosít, posztemergens felülkezelés válik szükségessé.

Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgó hibridek piacra kerülése lehetőséget teremtett a hatékonyabb parlagfű elleni posztemergens beavatkozásra. A parlagfűvel fertőzött területeken viszont nem célszerű csak posztemergens technológiát választani. A parlagfű csírázása elhúzódó, a csak posztemergens imidazolinon- vagy tribenuron-metil technológia megfelelő időzítését nagyon megnehezíti, hogy a kezeléskor különböző fenológiában lesz jelen a területen. Ha hosszabb csapadékos időszak miatt túlfejlődik az optimális fenológián a parlagfű, megkésett kezeléskor, 6-8 leveles gyomnövény ellen a várható hatás elmarad. A túlfejlett egyedek nem pusztulnak el, újrahajtanak, pollent szórnak és magot érlelnek. Emellett alapkezelés hiányában az állománykezelést követően jelentős parlagfű utókelés is be szokott következni.

Parlagfűvel fertőzött területen célszerű imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridet vetni. Preemergens kezelés akkor is szükséges, ha alapvetően a posztemergens kezelés hatékonyságának kiegészítésére szolgál. Legalább parlagfű elleni jelentős mellékhatással bíró, elsősorban magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatékony készítménnyel szükséges preemergens kezelést végezni. A dimetenamid-P hatóanyagú Spectrum, Encarit, Inspector és Radar, vagy a dimetenamid-P + pendimetalin hatóanyagú Wing-P preemergensen kijuttatva talajon keresztüli tartamhatással és az állománykezelés jobb időzíthetőségét segítve járul hozzá a preemergens + posztemergens technológia sikerességéhez.

Parlagfűvel erősen fertőzött területre célszerű a parlagfű elleni leghatékonyabb preemergens gyomirtási technológiák közül választani imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibriddel elvetett táblán. Így, ha megjön a hatékonysághoz szükséges bemosó csapadék, akkor a posztemergens permetezés el is maradhat. Amennyiben az alapkezelés nem kielégítő hatású, akkor az állománykezelést is végre kell hajtani a technológiától függően imazamox vagy tribenuron-metil / tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyagú készítményekkel. Sajnos a legjobb hatékonyságú preemergens + posztemergens technológiák nem olcsóak, emiatt a gyenge termőképességű parlagfűvel erősen fertőzött területeken csak részben használják.

Az utóbbi években a hagyományos napraforgó hibridek vetésterületi részesedése drasztikusan lecsökkent az országban. A napraforgó területek túlnyomó részén imazamox vagy tribenuron-metil hatóanyagú herbicideknek ellenálló hibrideket termesztenek a gazdálkodók. A toleráns hibrideknél a hibrid – hatóanyag kombinációt nem szabad összekeverni, mert súlyos fitotoxicitás, állománypusztulás következik be! A hagyományos napraforgó hibrideket mindkét hatóanyag (imazamox és tribenuron-metil) erősen károsítja, kiirthatja. A hagyományos hibridekben engedélyezett gyomirtó szerek mindkét toleráns hibrid esetében a kultúrnövény károsodása nélkül alkalmazhatóak.

A kizárólag Express toleráns napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, tribenuron-metil hatóanyagú Express 50 SX és Fluence készítmények szik-2 leveles fejlettségű parlagfű ellen hatékonyak, ezért a parlagfű elhúzódó, folyamatos kelése miatt osztott kezeléssel kell kijuttatni azokat 7-14 nap különbséggel.

A kizárólag imidazolinon-ellenálló IMISUN napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL, Beyond, Cleaner 40 SL, Divine 40 SL, I-Maza 40 SL, Listego, Oklahoma Opti, Passat, Raptor Opti és Win 40 SL szerekkel a hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.

Újabb technológiák a gyomirtásban

A tribenuron-metil technológia továbbfejlesztésre került és 2019-től használható a tifenszulfuron-metil hatóanyaggal kiegészített Evorelle Express. Az újabb technológia hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb védekezési lehetőséget biztosít a parlagfű, a vadkender, a keserűfű fajok, a szerbtövis fajok, és a mezei acat ellen. Parlagfű fertőzés esetén, osztott kezeléskor szik-4 leveles fejlettségnél kell elvégezni az első kezelést, majd újrakelés esetén 7-14 nap múlva ugyancsak szik-4 leveles fejlettségnél a második kezelést. Az Evorelle Express készítménnyel történő kezelés csak a toleranciát megfelelő mértékben hordozó és azt a szélsőségesebb időjárási körülmények között is egyenletesen biztosító hibridek esetében végezhető el. A különböző nemesítőházak Express toleráns napraforgófajtáinak szulfonilurea-tolerancia szintje eltérő lehet, emiatt a továbbfejlesztett technológia nem minden Express toleráns napraforgó hibridben alkalmazható. Néhány fajtánál súlyos károsodást okozhat. A felhasználás előtt feltétlenül ki kell kérni a gyártó cég véleményét.

Az imidazolinon technológia továbbfejlesztésre került és 2017-től már nagy területen használják a gazdálkodók az újabb technológiát is. Az újabban kifejlesztett, CLHA Plus gént tartalmazó, magasabb szintű imidazolinon-ellenállóságot biztosító napraforgóhibrideket Clearfield Plus-nak nevezzük. A megnövekedett imidazolinon-ellenállóságnak köszönhetően a Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására alkalmazhatóak az imazamox hatóanyagú Pulsar Plus, Listego Plus és Relay készítmények, amelyek az új adjuváns rendszerük révén mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomnövények esetében jelentősen fokozzák a gyomirtó hatást. Jobban tapadnak a gyomnövények leveléhez és gyorsabban törik át azok viaszrétegét. Ebből fakadóan rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű hatóanyag szívódik fel a gyomnövényekbe, így a viaszos, a szőrös levelű, és a nehezen irtható gyomok, például libatopfélék, parlagfű, egyszikűek és mezei acat elleni hatékonyság jelentősen javul. A Pulsar Plus, Listego Plus és Relay gyomirtó szereket az engedélyokiratban foglaltak alapján csak CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóban (Clearfield Plus, CL Plus, CLP) szabad kijuttatni. Az eredeti, IMISUN génre alapozott Clearfield napraforgóhibrideket erősen károsítják, azok gyomirtására nem alkalmazhatóak! A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni a megfelelő hatékonyság érdekében. A herbicidrezisztens napraforgóhibridek betakarítási, pergési veszteségéből adódó árvakelése, gyomosítása a következő kultúrában mindezidáig problémát jelentett. Az új technológia ebben is előrelépést jelent, mivel a Clearfield Plus hibridek árvakelése szulfonil-karbamidokkal a hagyományos napraforgóhoz hasonló hatékonysággal irtható.

Az imidazolinon technológia továbbfejlesztését jelenti és az imazamox hatóanyagon kívül adalékanyagot is tartalmaz a 2021 elején engedélyezett Listego Pro is, amely ugyancsak CLHA Plus gént tartalmazó, Clearfield Plus napraforgóhibridekben juttatható ki. A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.

Szükséghelyzeti engedéllyel használható, újabb hatékony védekezési lehetőség

2019-től már a 6-8 leveles, vagy még fejlettebb parlagfű ellen is van hatékony beavatkozási lehetőség napraforgóban. Szükséghelyzeti engedéllyel 2021-ben is alkalmazható lesz a halauxifen-metil hatóanyagú Viballa, a napraforgó 6 leveles fejlettségétől a vegetatív növekedési stádium végéig (csillagbimbós állapot elérése előtt) 1,0 l/ha-os dózisban 200-300 l/ha permetlémennyiséggel, földi géppel kijuttatva. Hagyományos és herbicid toleráns napraforgó hibridekben egyaránt alkalmazható. A rendkívül alacsony, 3 g/ha-os hatóanyag dózis révén széles hatásspektrumra nem számíthatunk, speciális gyomproblémák kezelésére, az alap gyomirtási technológiák kiegészítésére alkalmas a készítmény. Levélen keresztül fejti ki hatását, ezért a kijuttatását arra az időpontra kell időzíteni, amikor a parlagfű teljes mértékben befejezte a csírázást. Mindazonáltal nem lehet cél a megkésett védekezés, mert a nagymértékű gyomosodás erősen csökkenti a termést és a kultúrnövény gyomnövényeket árnyékoló hatása miatt csökken a hatékonyság. A készítmény kijuttatására optimális időpont a parlagfű 6-8 leveles fejlettsége, de a parlagfű 30 cm-es nagyságáig hatékonyan alkalmazható a túlfejlett gyomnövény elleni védekezésre. A Viballa hatékonyan irtja a fehér libatopot és a selyemmályvát is. A készítmény egy vegetációs időszakban csak egy alkalommal használható! A Viballa készítményt önmagában kell kijuttatni, más növényvédő szerrel (rovarölő szer, gombaölő szer, gyomirtó szer), lombtrágyával és nedvesítő szerrel nem keverhető. Más gyomirtó szerek használata után legkorábban 7-10 nap múlva alkalmazható.

A Viballa kezelést követően néhány napig a napraforgó növények egy részén enyhe átmeneti fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek a szár enyhe görbülete, csavarodása („S” alak), a levélnyél megnyúlása, enyhe hajlása, deformációja és a leveleken sárga pöttyösödés, hólyagosodás formájában.  Ezek a tünetek átmenetiek és nem okoznak termésveszteséget. Kedvezőtlen környezeti feltételek (szárazság, tartós vízborítás, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, fizikai sérülés, jégeső, vihar) és kórokozók, kártevők okozta károsodás esetén a kezelt napraforgó kultúrán erősebb és tartósabb tünetek jelenhetnek meg. A tartósan stressz alatt levő (fenti okok miatt) kultúrnövény kezelése nem javasolt!

Plusz egy hasznos tanács

Azokon a területeken, ahol várhatóan nagyon erős lesz a parlagfű fertőzés, ott ne termesszünk napraforgót, hanem kukoricát vagy kalászost. Ezekben a kultúrákban a parlagfű messze nem okoz olyan gondot, mint a napraforgóban, számtalan lehetőség nyílik az elpusztítására.

 

Napraforgóban a parlagfű ellen nagyon jó és jó hatékonyságú gyomirtó szerek:

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Még egy fagyos reggel

Print Friendly, PDF & Email

A hőmérséklet alakulása április 25-én:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Még ma sem kímélte a hideg reggel a növényeket, sőt a korán útnak indulókat sem. Több helyen kellett kaparni az autók szélvédőjéről a ráfagyott párát.

Fotó: Időkép

A mára virradóan átvonult front mögött felszakadozott a felhőzet, a derűs, szélcsendes idő pedig rásegített a lehűlésre.

Fotó: Időkép

Holnap hasonlóan a derült, szélcsendes tájakon számíthatunk nulla fok körüli értékekre, gyenge fagyra pedig az Északi-középhegység, az Alpokalja, a Bakony fagyzugos és magasabb részein.

Forrás: Időkép

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás

Print Friendly, PDF & Email

Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.

2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület

1. példa

A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).

2. példa

Forrás: MVH  

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom