Keressen minket

Mezőgazdaság

Védekezési lehetőségek a parlagfű ellen napraforgó-állományokban

A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.

A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.

A napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek (Kép: Pixabay)

Általános tudnivalók

A napraforgó gyomirtása csak akkor lehet igazán sikeres, ha a gazdálkodó integrált szemlélettel maximálisan kihasználja az agrotechnikai védekezési lehetőségeket is. A kultúrnövény számára a legjobb, a gyomnövényeknek pedig a legrosszabb körülményeket kell biztosítani. A legnagyobb gondossággal kell eljárni a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál, a talajelőkészítésnél, a tápanyagellátásnál és a fajtaválasztásnál egyaránt.

Napraforgót azonos termőhelyre 5 évnél gyakrabban nem célszerű vetni. A napraforgó legjobb előveteményei a jó gyomelnyomó képességű őszi kalászosok. A kalászos tarlón az aratást követően minél hamarabb el kell végezni a tarlóhántást, ami elősegíti a talajban elfekvő gyommagvak tömeges csírázását. Ezt követően rendszeres tarlóápolással a gyomok elpusztíthatók és ezáltal eredményesen csökkenthető a talaj gyommagkészlete.

A tavaszi talajelőkészítési munkákkal aprómorzsás magágyat, jól elmunkált, egyenletes talajfelszínt kell készíteni, hiszen csak így lehetnek kellően hatékonyak az alapkezelések.

A napraforgó gyomirtásának kritikus időszaka a keléstől számított 4-6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget, nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezután a természetes gyomelnyomó képessége, talajárnyékoló hatása olyan erős, hogy a gyomnövények, beleértve a parlagfüvet is, nem képesek versenyezni a napraforgóval. Vagyis a napraforgó állományt legalább a fejlődésének az első 4-6 hetében feltétlenül gyommentesen kell tartani. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a napraforgót minél dúsabb levélzettel, minél tovább egészséges állapotban tartsuk. A korai lombvesztés, esetleg szárdőlés – azon túl, hogy önmagában is termésveszteséget okoz – elősegíti a késői felgyomosodást.  A tábla szegélyek gondozására és gyommentesen tartására minden termelőnek törekednie kell.

Mechanikai gyomirtás

A mechanikai gyomirtásnak különösen az ökológiai gazdálkodásban van kiemelt szerepe, valamint száraz tavaszi időjárás esetén a preemergens herbicidek hatásának elmaradása esetén. A gazdák jelentős része a posztemergens gyomirtást követően kultivátoros sorközművelést is végez, ami a gyomirtás hatékonyságát javítja. A napraforgó töltögetése akkor alkalmazható, ha lényeges fenológiai különbség van a parlagfű és a napraforgó között az utóbbi javára. A töltögető eke alkalmazásakor a sorközben lévő parlagfű elpusztul és a sorokban lévőre talajt fordítanak. Ha a gyomnövény nem túl fejlett és legalább 6 cm vastag földréteg kerül rá, akkor elpusztul.

Vetés előtti kémiai gyomirtás

Napraforgóban a vetés előtti bedolgozásos (PPI) technológia visszaszorult, a felhasználható szerek köre leszűkült. A vetés előtti kijuttatás előnye, hogy csapadékban szegény tavaszi időjárási körülmények között is megbízható gyomirtó hatás érhető el. A parlagfű ellen a fluorkloridon hatóanyagú Racer kijutatása javasolt, vetés előtt sekélyen (2-3 cm) bedolgozva a talajba.

Gyomirtás vetés után, kelés előtt

Bőséges bemosó csapadék esetén a jól megválasztott preemergens (vetés után, kelés előtt végzett) technológia önmagában is elegendő lehet egész tenyészidőszakban a parlagfű-mentesség fenntartásához. Preemergensen a parlagfű ellen leghatékonyabb a fluorkloridon hatóanyagú Racer, ezt követi a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP és Bridge Extra 50 WP, majd a metobromuron hatóanyagú Proman, Inigo és Soleto, azután pedig a terbutilazin + S-metolaklór hatóanyagokat tartalmazó Gardoprim Plus Gold és Silba, valamint a terbutilazin + petoxamid hatóanyagokat tartalmazó Successor T és Success T készítmények. Preemergensen rendszerint magról kelő kétszikű- és egyszikű irtó spektrumú hatóanyagok tankkombinációjával vagy gyári kombinációjával végezzük a gyomirtást. A preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatékonyságához a kezelést követő 2 héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagokat a gyomnövények csírázási zónájába juttatja.

Állománykezelési lehetőségek

Napjainkban a szárazságra hajló időjárási viszonyaink közepette a gyomirtási technológiák az állománykezelések irányába tolódtak el. Száraz tavaszokon, amikor nem érkezik meg a szükséges bemosó csapadék a vetés után, kelés előtt elvégzett kezelések hatásának kifejtéséhez, a preemergens kezelést kapott napraforgótáblák elgyomosodnak. Ezeken a területeken a parlagfű többnyire tömegesen gyomosít, posztemergens felülkezelés válik szükségessé.

Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgó hibridek piacra kerülése lehetőséget teremtett a hatékonyabb parlagfű elleni posztemergens beavatkozásra. A parlagfűvel fertőzött területeken viszont nem célszerű csak posztemergens technológiát választani. A parlagfű csírázása elhúzódó, a csak posztemergens imidazolinon- vagy tribenuron-metil technológia megfelelő időzítését nagyon megnehezíti, hogy a kezeléskor különböző fenológiában lesz jelen a területen. Ha hosszabb csapadékos időszak miatt túlfejlődik az optimális fenológián a parlagfű, megkésett kezeléskor, 6-8 leveles gyomnövény ellen a várható hatás elmarad. A túlfejlett egyedek nem pusztulnak el, újrahajtanak, pollent szórnak és magot érlelnek. Emellett alapkezelés hiányában az állománykezelést követően jelentős parlagfű utókelés is be szokott következni.

Parlagfűvel fertőzött területen célszerű imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridet vetni. Preemergens kezelés akkor is szükséges, ha alapvetően a posztemergens kezelés hatékonyságának kiegészítésére szolgál. Legalább parlagfű elleni jelentős mellékhatással bíró, elsősorban magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatékony készítménnyel szükséges preemergens kezelést végezni. A dimetenamid-P hatóanyagú Spectrum, Encarit, Inspector és Radar, vagy a dimetenamid-P + pendimetalin hatóanyagú Wing-P preemergensen kijuttatva talajon keresztüli tartamhatással és az állománykezelés jobb időzíthetőségét segítve járul hozzá a preemergens + posztemergens technológia sikerességéhez.

Parlagfűvel erősen fertőzött területre célszerű a parlagfű elleni leghatékonyabb preemergens gyomirtási technológiák közül választani imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibriddel elvetett táblán. Így, ha megjön a hatékonysághoz szükséges bemosó csapadék, akkor a posztemergens permetezés el is maradhat. Amennyiben az alapkezelés nem kielégítő hatású, akkor az állománykezelést is végre kell hajtani a technológiától függően imazamox vagy tribenuron-metil / tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyagú készítményekkel. Sajnos a legjobb hatékonyságú preemergens + posztemergens technológiák nem olcsóak, emiatt a gyenge termőképességű parlagfűvel erősen fertőzött területeken csak részben használják.

Az utóbbi években a hagyományos napraforgó hibridek vetésterületi részesedése drasztikusan lecsökkent az országban. A napraforgó területek túlnyomó részén imazamox vagy tribenuron-metil hatóanyagú herbicideknek ellenálló hibrideket termesztenek a gazdálkodók. A toleráns hibrideknél a hibrid – hatóanyag kombinációt nem szabad összekeverni, mert súlyos fitotoxicitás, állománypusztulás következik be! A hagyományos napraforgó hibrideket mindkét hatóanyag (imazamox és tribenuron-metil) erősen károsítja, kiirthatja. A hagyományos hibridekben engedélyezett gyomirtó szerek mindkét toleráns hibrid esetében a kultúrnövény károsodása nélkül alkalmazhatóak.

A kizárólag Express toleráns napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, tribenuron-metil hatóanyagú Express 50 SX és Fluence készítmények szik-2 leveles fejlettségű parlagfű ellen hatékonyak, ezért a parlagfű elhúzódó, folyamatos kelése miatt osztott kezeléssel kell kijuttatni azokat 7-14 nap különbséggel.

A kizárólag imidazolinon-ellenálló IMISUN napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL, Beyond, Cleaner 40 SL, Divine 40 SL, I-Maza 40 SL, Listego, Oklahoma Opti, Passat, Raptor Opti és Win 40 SL szerekkel a hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.

Újabb technológiák a gyomirtásban

A tribenuron-metil technológia továbbfejlesztésre került és 2019-től használható a tifenszulfuron-metil hatóanyaggal kiegészített Evorelle Express. Az újabb technológia hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb védekezési lehetőséget biztosít a parlagfű, a vadkender, a keserűfű fajok, a szerbtövis fajok, és a mezei acat ellen. Parlagfű fertőzés esetén, osztott kezeléskor szik-4 leveles fejlettségnél kell elvégezni az első kezelést, majd újrakelés esetén 7-14 nap múlva ugyancsak szik-4 leveles fejlettségnél a második kezelést. Az Evorelle Express készítménnyel történő kezelés csak a toleranciát megfelelő mértékben hordozó és azt a szélsőségesebb időjárási körülmények között is egyenletesen biztosító hibridek esetében végezhető el. A különböző nemesítőházak Express toleráns napraforgófajtáinak szulfonilurea-tolerancia szintje eltérő lehet, emiatt a továbbfejlesztett technológia nem minden Express toleráns napraforgó hibridben alkalmazható. Néhány fajtánál súlyos károsodást okozhat. A felhasználás előtt feltétlenül ki kell kérni a gyártó cég véleményét.

Az imidazolinon technológia továbbfejlesztésre került és 2017-től már nagy területen használják a gazdálkodók az újabb technológiát is. Az újabban kifejlesztett, CLHA Plus gént tartalmazó, magasabb szintű imidazolinon-ellenállóságot biztosító napraforgóhibrideket Clearfield Plus-nak nevezzük. A megnövekedett imidazolinon-ellenállóságnak köszönhetően a Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására alkalmazhatóak az imazamox hatóanyagú Pulsar Plus, Listego Plus és Relay készítmények, amelyek az új adjuváns rendszerük révén mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomnövények esetében jelentősen fokozzák a gyomirtó hatást. Jobban tapadnak a gyomnövények leveléhez és gyorsabban törik át azok viaszrétegét. Ebből fakadóan rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű hatóanyag szívódik fel a gyomnövényekbe, így a viaszos, a szőrös levelű, és a nehezen irtható gyomok, például libatopfélék, parlagfű, egyszikűek és mezei acat elleni hatékonyság jelentősen javul. A Pulsar Plus, Listego Plus és Relay gyomirtó szereket az engedélyokiratban foglaltak alapján csak CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóban (Clearfield Plus, CL Plus, CLP) szabad kijuttatni. Az eredeti, IMISUN génre alapozott Clearfield napraforgóhibrideket erősen károsítják, azok gyomirtására nem alkalmazhatóak! A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni a megfelelő hatékonyság érdekében. A herbicidrezisztens napraforgóhibridek betakarítási, pergési veszteségéből adódó árvakelése, gyomosítása a következő kultúrában mindezidáig problémát jelentett. Az új technológia ebben is előrelépést jelent, mivel a Clearfield Plus hibridek árvakelése szulfonil-karbamidokkal a hagyományos napraforgóhoz hasonló hatékonysággal irtható.

Az imidazolinon technológia továbbfejlesztését jelenti és az imazamox hatóanyagon kívül adalékanyagot is tartalmaz a 2021 elején engedélyezett Listego Pro is, amely ugyancsak CLHA Plus gént tartalmazó, Clearfield Plus napraforgóhibridekben juttatható ki. A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.

Szükséghelyzeti engedéllyel használható, újabb hatékony védekezési lehetőség

2019-től már a 6-8 leveles, vagy még fejlettebb parlagfű ellen is van hatékony beavatkozási lehetőség napraforgóban. Szükséghelyzeti engedéllyel 2021-ben is alkalmazható lesz a halauxifen-metil hatóanyagú Viballa, a napraforgó 6 leveles fejlettségétől a vegetatív növekedési stádium végéig (csillagbimbós állapot elérése előtt) 1,0 l/ha-os dózisban 200-300 l/ha permetlémennyiséggel, földi géppel kijuttatva. Hagyományos és herbicid toleráns napraforgó hibridekben egyaránt alkalmazható. A rendkívül alacsony, 3 g/ha-os hatóanyag dózis révén széles hatásspektrumra nem számíthatunk, speciális gyomproblémák kezelésére, az alap gyomirtási technológiák kiegészítésére alkalmas a készítmény. Levélen keresztül fejti ki hatását, ezért a kijuttatását arra az időpontra kell időzíteni, amikor a parlagfű teljes mértékben befejezte a csírázást. Mindazonáltal nem lehet cél a megkésett védekezés, mert a nagymértékű gyomosodás erősen csökkenti a termést és a kultúrnövény gyomnövényeket árnyékoló hatása miatt csökken a hatékonyság. A készítmény kijuttatására optimális időpont a parlagfű 6-8 leveles fejlettsége, de a parlagfű 30 cm-es nagyságáig hatékonyan alkalmazható a túlfejlett gyomnövény elleni védekezésre. A Viballa hatékonyan irtja a fehér libatopot és a selyemmályvát is. A készítmény egy vegetációs időszakban csak egy alkalommal használható! A Viballa készítményt önmagában kell kijuttatni, más növényvédő szerrel (rovarölő szer, gombaölő szer, gyomirtó szer), lombtrágyával és nedvesítő szerrel nem keverhető. Más gyomirtó szerek használata után legkorábban 7-10 nap múlva alkalmazható.

A Viballa kezelést követően néhány napig a napraforgó növények egy részén enyhe átmeneti fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek a szár enyhe görbülete, csavarodása („S” alak), a levélnyél megnyúlása, enyhe hajlása, deformációja és a leveleken sárga pöttyösödés, hólyagosodás formájában.  Ezek a tünetek átmenetiek és nem okoznak termésveszteséget. Kedvezőtlen környezeti feltételek (szárazság, tartós vízborítás, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, fizikai sérülés, jégeső, vihar) és kórokozók, kártevők okozta károsodás esetén a kezelt napraforgó kultúrán erősebb és tartósabb tünetek jelenhetnek meg. A tartósan stressz alatt levő (fenti okok miatt) kultúrnövény kezelése nem javasolt!

Plusz egy hasznos tanács

Azokon a területeken, ahol várhatóan nagyon erős lesz a parlagfű fertőzés, ott ne termesszünk napraforgót, hanem kukoricát vagy kalászost. Ezekben a kultúrákban a parlagfű messze nem okoz olyan gondot, mint a napraforgóban, számtalan lehetőség nyílik az elpusztítására.

 

Napraforgóban a parlagfű ellen nagyon jó és jó hatékonyságú gyomirtó szerek:

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom