Keressen minket

Mezőgazdaság

A NAK javaslatai az EKÁER rendszer módosítására

A mezőgazdasági járművek közlekedése során felmerülő problémákra nyújthatnak megoldásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatai. Ilyen például a súlytolerancia emelése és az EKÁER rendszer módosítása.

A mezőgazdasági járművek közlekedése során felmerülő problémákra nyújthatnak megoldásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatai. Ilyen például a súlytolerancia emelése és az EKÁER rendszer módosítása.

A NAK javasolja a döntéshozók felé, hogy a zöldborsó, a zöldbab, a csemegekukorica és az ipari alma, mint a feldolgozóipar számára nagy mennyiségben termelt növényi termékek ne a kockázatos termékek körében tartozzon (Kép: Pixabay)

A 2021-es esztendőben is fokozatosan megindulnak a mezőgazdasági munkálatok. Ennek hatására megnövekszik a közúti közlekedésben részt vevő mezőgazdasági gépjárművek száma. A nap bármely időszakában lehet majd találkozni a közutakon mezőgazdasági gépekkel, és mivel sebességük elmarad a gépkocsikétól, ezért különösen figyelniük kell az autóvezetőknek. Ez gyakorta bosszúságot okoz az autóvezetőknek. Azonban érdemes belegondolni, hogy a mezőgazdasági munkát végző gazdák biztosítják a nélkülözhetetlen élelmiszert. A közlekedés során egyébként is számos akadályba és nehézségbe ütköző gazdák érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célul tűzte ki, hogy olyan javaslatcsomagot állít össze a döntéshozók felé, amely segítségével leküzdhetőek a mezőgazdasági járművek közlekedése során fennálló problémák, nehézségek. Az egyik ilyen javaslat a mezőgazdasági termőterületen felrakodott, ömlesztett áruk, mezőgazdasági termények szállítmányai esetén alkalmazott súlytoleranciájának emelésével és az EKÁER rendszer módosításával foglalkozik.

Tapasztalható, hogy komoly bírságot szab ki a hatóság arra a járműre, amely a forgalmi engedélyben megengedett súlynál többet visz, az össztömeget túllépi. Ez igaz a mező- és erdőgazdaságban dolgozó járművek esetében is. Azonban e munkák sajátossága, hogy a szállítandó termények sok esetben a termőföldön kerülnek a szállító járművekre, ahol mérlegelés híján csak úgy teljesíthető a jogszabály által előírt határérték, ha jelentősen alulméretezik a szállítandó termék tömegét, mivel annak fajtájától, víztartalmától stb. nagyban függ a fajsúlya és így a térfogattömege is. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer működésbe állítása mellett – az előzetesen már beharangozott tűréshatároknál lényegesen alacsonyabb tömegtúllépési mértékeket határoztak meg a döntéshozók, melyek ugyanúgy vonatkoznak a termőföldön mező- és erdőgazdasági tevékenységet végzőkre is (pl. betakarítás, trágyaszállítás, bálabehordás stb.). Ezáltal a termelőkre jelentős többletköltség nehezedik és nagyobb áruforgalmat kell bonyolítaniuk az utakon.

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről (410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 2017. december 29-i módosításáról) van szó, mely szerint 2018. június 30-át követően mindössze 1% lehet a szállítmány szankciómentes tömegtúllépése. A jogszabály (6/1990 KÖHÉM rendelet) már jelenleg is lehetőséget biztosít a konténert vagy cserefelépítményt szállító gépjárművek esetén az általánosan meghatározott 40 tonnás maximális össztömeg túllépésére. Ehhez hasonlóan a NAK kezdeményezi a mezőgazdasági termőterületen ömlesztett formában felrakodott termények szállítását végző gépjárművek esetén is a súlytolerancia maximum 5 %-os túllépési lehetőségének biztosítását. Ebből következően a kormányrendeletbe építendő kamarai javaslat, hogy a mezőgazdasági termelők részére egy általános jogszabályi mentesség legyen elérhető arra az esetre, ha a gazdáknak mérlegelésre, súlymérésre a berakodás helyén nincs lehetőségük, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lenne ez elérhető.

Mindemellett az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatok alátámasztják, hogy a visszaélések csak bizonyos nagyobb értékű termékek láncolatos értékesítésénél jelennek meg, de például a szerződéses kapcsolaton alapuló közvetlen feldolgozóipari beszállításoknál a rendszer sajátosságai miatt nem figyelhető meg az adóelkerülés. Látható tehát, hogy ez az a gazdálkodói kör és tevékenység, melyben nem jelenik meg az EKÁER rendszer által üldözött áfacsalás, így ezen a területen további pozitív eredményre se lehet számítani, a többletteher viszont jelentősen megnehezíti a gazdálkodók tevékenységét. Ezek a termékek a betakarítási időszakban, napi 24 órában folyamatosan ömlesztve kerülnek beszállításra, közvetlenül a szántóföldről vagy az ültetvényekről a feldolgozóüzembe, ami rendkívüli terhelést jelent a kamara tagjainak, és más lehetőségük nincs is, mint a szerződésszerű teljesítés.

Ezek alapján a NAK javasolja a döntéshozók felé, hogy a zöldborsó, a zöldbab, a csemegekukorica és az ipari alma, mint a feldolgozóipar számára nagy mennyiségben termelt növényi termékeket vegyék ki a kockázatos termékek köréből. E kivételek közel 1 millió tonna feldolgozóipari zöldség és gyümölcs szállítása esetén nyújtanának jelentős adminisztratív könnyítést a gazdálkodóknak, ezzel is segítve e stratégiailag fontos élelmiszer-feldolgozó ágazat tevékenységét.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom