Úgy látszik, a kínai gyártó komolyan veszi a magyar közéletben is sokszor elhangzó “állj több lábon” tanácsot, mert a telefonok gyártása helyett és mellett folyamatosan keresik az alternatív bevételi forrásokat.

A legnagyobb kínai telefongyártó bekapcsolódik a sertéstenyésztésbe (Kép: Pixabay)

Erste kommentár:  A mezőgazdaság globális felértékelődéséről már többször is írtunk e lap hasábjain. A tendencia különlegessége abban rejlik, hogy a világ fejlett és fejletlen térségeiben egyaránt tetten érhető. Az élelmiszer előállítás jövedelmezőségének javulása ma már a gazdaság egyre szélesebb rétegeit vonzza, a pénzügyi csoportoktól a technológiai innovátorokig. Ez utóbbira példa a Huawei, amely országának elképesztő ütemű állattenyésztési modernizációjába kapcsolódik be. Mesterséges intelligencia rajta tartja a szemét az állatokon, méri, optimalizálja az igényeiknek legmegfelelőbb környezeti paramétereket, méri össze és adagolja akár egyesével a takarmányt, egyedileg azonosítva az állatokat. Ez olyan kihívás, amelyre a magyar gazdáknak is reagálniuk kell. Az informatikai forradalom nálunk is zajlik a mezőgazdaság minden szögletében, de van aki még mindig nem veszi komolyan. Minél több paramétert kell mérni, és akkor lesz esélyünk arra, hogy a genetikai potenciál ki is használható. Ha Kína ilyen ütemben növeli a világ élvonalába tartozó sertéstartását, akkor kevesebb, vagy kár nulla importra lesz szüksége. Mivel az EU a legnagyobb beszállítója, ez a felesleg nagyrészt a belső piacra borul, méghozzá tartósan. A nyomott árak miatt csak leghatékonyabbak maradnak majd talpon. Ez az a szép új világ, amelyre fel kell készülni az állatartóinknak. Eközben állni kell a sarat a környezetvédőkkel, a magas takarmányárakkal, a helyettesítő termékekkel, a negatív
propagandával, a szigorodó jogszabályokkal színesített környezetben. Nincs más út, csak a szakértelem, a technológiák fejlesztése, méghozzá együtt a terméklánc többi tagjával, a
fogyasztót is beleértve. E kemény üzenet másik olvasata: jól kell stratégiai partnert választani.

Forrás: Erste Agrár Szemle – IV. évfolyam 2. szám 5 pp.