Mezőgazdaság
Interjú Győrffy Balázzsal a NAK elnökével
Győrffy Balázssal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével készített interjút a 888.hu internetes hírportál az aktuális mezőgazdasági trendekről.
Győrffy Balázssal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével készített interjút a 888.hu internetes hírportál az aktuális mezőgazdasági trendekről.
Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: 888.hu)
Milyen hazai példát említene az agri-bashing jelenséggel kapcsolatban?
Talán a Négy Mancs szervezet vízi szárnyasok piacán tett romboló hatása a legjobb példa, ami állatvédelembe burkolt vegytiszta piaci befolyásolás volt. Kiderült, hogy a Négy Mancs egy külföldről finanszírozott civil szervezet, amelynek nem az állatjóllét volt az elsődleges célja, hanem az, hogy a hazai szárnyaspiacot bedöntse.
Mi az az agri-bashing?
Az elmúlt években a radikális környezetvédő szervezetek irányából jelentősen megszaporodtak az agráriumot érő támadások – mind a közvetlen kommunikációban, mind a tömegtájékoztatási csatornákon, a közösségi médián keresztül. Ez az agri-bashing jelenség.
Mi az alapvető probléma, miért érvényesül ennyire az agráriumellenesség?
Az nem baj, hogy az emberek érzékenyek arra, hogy az állattartás milyen körülmények között zajlik, milyen technológiával dolgoznak. Az jó dolog, ha ez a fogyasztót érdekli, mert talán közelebb hozza őket a valósághoz. A probléma veleje az, hogy az embereknél nincs elég információ. Olyan időszakban, amikor a társadalom zöme ha nem is maga végezte, de közelről látta, mit jelent a mezőgazdasági munka, mit jelent a természet, ez az agrárellenes jelenség létre sem jöhetett volna. De a társadalom nagy része ma városias környezetben él. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy állat születését vagy halálát néhány kivételt leszámítva nem látnak. Így nem kell csodálkozni azon, hogy egy londoni felmérés szerint az ottani kisiskolások többsége úgy gondolja, hogy a szarvasmarha tojja a tojást. Ebből látszik, hogy nem érik őket olyan impulzusok, amiből összerakhatnának egy valós képet.
Milyen álhírek terjednek az ágazatról?
Például az, hogy 15 ezer liter víz kell egy kiló marhahús előállításához. A valóság ezzel szemben 50 liter. Az a baj, hogy az embereknek nincs kapcsolatuk a mezőgazdasággal, magával a természettel, és sajnos sok olyan csoportosulást látunk, amely visszaél ezzel, és szándékosan félrevezeti az embereket. Álkörnyezetvédő tevékenységet végeznek, ezzel óriási kárt okozva a valós természetvédőknek, hiszen őket is hiteltelenné teszik.
A brüsszeli agrárakarat azonban, úgy tűnik, mégis felül ezeknek a hiedelmeknek.
Ezek a gondolatok sok esetben vágyvezérelt politikai akciókká is képesek átalakulni. Nyilvánvalóan a népszerű dolgok puffogtatása könnyen hozhat politikai hasznot. A brüsszeli vonalon teljesen igaznak gondolt mondás, hogy a tyúkokat és a kakasokat nem szabad együtt tartani, mert a kakasok szexuálisan zaklatják a tyúkokat. Ezen egy normális ember elmosolyodik, ettől függetlenül elgondolkodtató, hogy a #metoo mozgalom már a baromfiudvarba is begyűrűzött. Ennek értelemszerűen semmi valóságalapja sincs. Viszont mindezek fényében születnek olyan „remek” javaslatok, amelyeket viszont már bizottsági szinten tárgyalnak. Az EU egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztosa kiállt a kamerák elé, és elmondta, hogy a növényvédő szerek használatát 2030-ig a felére kell csökkenteni. Tette mindezt akkora magabiztossággal, hogy még azzal a kérdéssel sem lehetett megzavarni, hogy valójában tudja-e, mégis mennyi a növényvédő szerek felhasznált mennyisége jelenleg az EU-ban… A válasz megdöbbentő volt: „Nem tudom, de a felére kell csökkenteni.” Nagyon sok esetben olyan képet tárnak az emberek elé, hogy a mezőgazdaság egy olyan tevékenység, amelynek során a gazdák rombolják a környezetet, mérgezik a méheket, kínozzák az állatokat, és úgy egyébként mindent lepermeteznek. Ezek a képek jelennek meg az emberek fejében is. Tévesen.
Apropó, növényvédő szerek. Ezzel kapcsolatban rengeteg tévhit terjed, de mi a valóság?
A növényvédő szer a növények orvossága. A humán egészségügy sem azért használja a gyógyszereket, mert nincs jobb dolga. A növények esetében is vannak betegségek, amelyeket meg kell előzni, és vannak kórok, amelyeket kezelni kell. A növényvédő szerek esetében is bizonyos hatóanyagokat receptre kell felírni. Nagyon szigorú feltételei vannak annak, hogy ki kit juttathat ilyen hatóanyaghoz. Azt mondani, hogy a felhasznált mennyiséget csökkentsük a felére – rendben, de az olyan, mintha azt mondanánk, hogy 2030-ig el kell érni, hogy csak olyan autó közlekedjen az utakon, amely egy liternél kevesebb üzemanyagot fogyaszt 100 kilométeren. Nagyon jó lenne, mindenki örülne neki, és támogathatjuk is az irányt, de nincs élő ember, aki ezeket a célszámokat komolyan gondolja. Az a baj, hogy ezt akarják az európai mezőgazdaságon bevasalni. És hogy mi ebben az álszentség? Az, hogy közben szabadkereskedelmi megállapodást kötünk – mondjuk – Dél-Amerikával, ahonnan csak baromfiból annyi jön be az EU-ba, mint mondjuk a dán, svéd és finn termelés egésze. El lehet gondolkodni, vajon milyenek az állategészségügyi előírások arrafelé. Brazíliában pedig tucatszámra használnak olyan növényvédő szereket, amelyek Európában már több évtizede be vannak tiltva, onnan mégis be lehet hozni az így termelt árut.
Mégsem a nemzetközi politikát, hanem a gazdákat támadják.
Az igény a valós információkra nem jött el a társadalmi érzékenység megjelenésével. A parasztnál – a szó jó értelmében – nagyobb természetvédő nem kell. Ha van a társdalomnak olyan rétege, amely nem csak érzelmileg érdekelt abban, hogy a mezőgazdaság fenntartható legyen, hogy az agrárium hosszú távon működjön, hogy a földet ne tegyék tönkre, sokáig tudják használni, ha valaki érdekelt abban, hogy ne használjanak a borsos árú növényvédő szerekből kicsivel se többet a szükségesnél, azok a gazdák.
#MeatTheFacts kampány
Az agráriumról napjainkra már olyan torz kép alakult ki, hogy 11 nemzetközi agrárszakmai szervezet 2019 szeptemberében kampányt kezdett a fogyasztók felvilágosítása érdekében, amihez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott. Ennek célja az, hogy eloszlassák az állattenyésztéssel és az állattartókkal kapcsolatos tévhiteket, és hogy az állati termékekről is hiteles, valós, tényeken alapuló információkat kaphassanak a fogyasztók.
Forrás: 888.hu
Mezőgazdaság
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Csúszik az európai szamócaszezon
Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.
November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.
Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).
A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
A 2024-es évi munkaerőpiaci trendekről kérdeztek meg vállalati vezetőket
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés. A Profession.hu a HR Körkép felmérése szerint az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket A mezőgazdasági szektor romló pénzügyi eredményre számít jövőre.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.
Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.
A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.
Béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.
Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.
A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Lengyelországi vélemények Ukrajna uniós csatlakozásáról
Wielkopolska vajdaság agrárkamarája szerint elsősorban a lengyel külpiacokat és a termelőket érintené hátrányosan Ukrajna uniós csatlakozása.
Ábra: Fruitveb
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara (Wielkopolskiej Izby Rolniczej, WIR) november 17-én nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lengyel gazdák lennének a vesztesei Ukrajna uniós csatlakozásának. A közlemény szerint:
“Ukrajna hatalmas agrár-élelmiszeripari termelési potenciállal rendelkezik. A gabonafélék és más mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beáramlásával kapcsolatos tapasztalatok után már tudjuk, hogy ez mit jelenthet a piacainkra nézve, és nem csak Lengyelország esetében. Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A csatlakozási folyamat felgyorsítása Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, valamint az ukrán elnök és az ukrán kormány által folytatott igen hatékony diplomáciai tevékenységnek az eredménye. A tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy az Unió már holnap egy új tagállamot venne fel, a csatlakozási tárgyalások több évig is eltarthatnak. A Nagyszombat (Trnava) székhelyű agrárkamara vezetősége szerint, ha az egész Európai Unió és Lengyelország érdekei szempontjából nézzük ezt a folyamatot, akkor ez egy lépés a helyes irányba. Ukrajna nagy ország és nagy értékesítési piac a többi tagállam számára. Az EU-hoz való csatlakozása fellendíti az EU stagnáló gazdaságát, és újabb fejlődési lökést ad. Lengyelország és más szomszédos országok biztonsága jelentősen nőni fog. Ebből uniós polgárokként mindannyian profitálni fogunk.
A WIR igazgatótanácsa azonban megjegyzi, hogy mint az ilyen társadalmi-gazdasági folyamatok esetében az lenni szokott, itt is lesznek olyan szakmai csoportok, amelyek vesztesként jönnének ki az ukrán csatlakozás elfogadásából. Kétségtelen, hogy ezen csoportok közé tartoznak a gazdálkodók, mint az élelmiszerlánc leggyengébb láncszemei. Az ukrán mezőgazdaság kedvező természeti és talajviszonyainak, valamint az agrárium szerkezetének köszönhetően rendkívül versenyképesen, alacsony árakon képes termelni: ezek a költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak, a gazdaság és az üzleti élet pedig könyörtelen, és ezt ki akarja majd használni. Ez a folyamat részben már el is kezdődött, ezért fel kell készülnünk rá, és sajnos feltételeznünk kell azt is, hogy nem fogjuk tudni megállítani.
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara vezetősége szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása óriási veszélyt jelent a lengyelországi családi gazdaságokra. Az Ukrajnából származó olcsóbb mezőgazdasági termékek elsősorban a lengyel termékeket fogják kiszorítani a külső piacokról. Lengyelország jelenleg az egyik legnagyobb baromfihús-, tej- és tejtermék-, zöldség- és gyümölcsexportőr. Emellett gabonaféléket, repcét és cukrot is exportálunk. A külpiaci értékesítésnek köszönhetően több százezer gazdálkodó családnak van jövedelme, így képesek eltartani magukat és fejleszteni gazdaságaikat. Ukrajna uniós csatlakozása után mezőgazdasági termékeink értékesítési árai csökkenni fognak, exportlehetőségeink pedig jelentősen beszűkülnek majd. A lengyel gazdáknak nem lesz hol eladniuk a termékeiket, pozíciónk pedig az EU agrárpiacán meginog – jelenlegi pozíciónk a gazdák sokéves munkájának, valamint a külső forrásoknak, köztük a hitelalapoknak köszönhető. A lengyel gazdaságok és az agrár-élelmiszeripar több milliárd zlotyt fektetett be a termelés szintjének és minőségének növelése érdekében. Ezek a szervezetek még mindig törlesztik kötelezettségeiket, és Ukrajna csatlakozásával szemben pénzügyi likviditásuk csökkenésével kell szembenézniük.
A fentiekkel összefüggésben a Nagy-Lengyelországi Agrárkamara igazgatótanácsa sürgős tárgyalásokat indítványoz Ukrajna csatlakozásának az uniós mezőgazdasági termelőkre, köztük a lengyel mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítését célzó következményekről és eszközökről. Az egyik ilyen, hogy Ukrajnának is meg kelljen felelnie az uniós termelési előírásoknak, ami önmagában növeli a termelési költségeket és csökkenti az ágazat versenyképességét. Másodszor, a közös agrárpolitika (KAP) kerete és a közvetlen kifizetések rendszere is megvitatásra szorul. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajnában létre fognak-e jönni családi gazdaságok. Meg kell vitatni egy kompenzációs rendszert azon uniós mezőgazdasági termelők számára, akik Ukrajna uniós csatlakozásával jelentős pénzeket veszítenek. Ezek az államigazgatás és a diplomáciánk feladatai. Ebben a tekintetben nagyon aktívan kell fellépnünk az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban, hogy megvédjük a lengyel gazdákat Ukrajna uniós csatlakozásának hatásaitól. Feltételezve, hogy a mezőgazdasági termékek árában nem tudunk versenyezni Ukrajnával, a minőségükre és elismertségükre kell összpontosítanunk a hazai és a külföldi piacokon. Lengyel márkákat kell építenünk, és agrár-élelmiszeriparunkat jövedelmezőbbé kell tennünk. Ezek az elkövetkező évek kihívásai, de a munkát most kell elkezdeni!”
Forrás: Fruitveb
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a TAEG Zrt.
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Minden egy helyen a Közös Agrárpolitikáról
Országos kéknyelv-betegség vizsgálatokat rendelt el a Nébih, az eredmények óvatosságra intenek
Erdőtelepítés Natura 2000 gyepterületen
Nemesnádudvaron megrendezték a II. Vadkolbász és Borfesztivált – GALÉRIA
Osztrák vendégvadászok Iharoson
Vadgazdálkodási beszámolókkal zárult az év
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Vadásztörténet: Az erdőben esett liba
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
