Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Győrffy Balázzsal a NAK elnökével

Print Friendly, PDF & Email

Győrffy Balázssal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével készített interjút a 888.hu internetes hírportál az aktuális mezőgazdasági trendekről.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Győrffy Balázssal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével készített interjút a 888.hu internetes hírportál az aktuális mezőgazdasági trendekről.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: 888.hu)

Milyen hazai példát említene az agri-bashing jelenséggel kapcsolatban?

Talán a Négy Mancs szervezet vízi szárnyasok piacán tett romboló hatása a legjobb példa, ami állatvédelembe burkolt vegytiszta piaci befolyásolás volt. Kiderült, hogy a Négy Mancs egy külföldről finanszírozott civil szervezet, amelynek nem az állatjóllét volt az elsődleges célja, hanem az, hogy a hazai szárnyaspiacot bedöntse.

Mi az az agri-bashing?

Az elmúlt években a radikális környezetvédő szervezetek irányából jelentősen megszaporodtak az agráriumot érő támadások – mind a közvetlen kommunikációban, mind a tömegtájékoztatási csatornákon, a közösségi médián keresztül. Ez az agri-bashing jelenség.

Mi az alapvető probléma, miért érvényesül ennyire az agráriumellenesség?

Az nem baj, hogy az emberek érzékenyek arra, hogy az állattartás milyen körülmények között zajlik, milyen technológiával dolgoznak. Az jó dolog, ha ez a fogyasztót érdekli, mert talán közelebb hozza őket a valósághoz. A probléma veleje az, hogy az embereknél nincs elég információ. Olyan időszakban, amikor a társadalom zöme ha nem is maga végezte, de közelről látta, mit jelent a mezőgazdasági munka, mit jelent a természet, ez az agrárellenes jelenség létre sem jöhetett volna. De a társadalom nagy része ma városias környezetben él. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy állat születését vagy halálát néhány kivételt leszámítva nem látnak. Így nem kell csodálkozni azon, hogy egy londoni felmérés szerint az ottani kisiskolások többsége úgy gondolja, hogy a szarvasmarha tojja a tojást. Ebből látszik, hogy nem érik őket olyan impulzusok, amiből összerakhatnának egy valós képet.

Milyen álhírek terjednek az ágazatról?

Például az, hogy 15 ezer liter víz kell egy kiló marhahús előállításához. A valóság ezzel szemben 50 liter. Az a baj, hogy az embereknek nincs kapcsolatuk a mezőgazdasággal, magával a természettel, és sajnos sok olyan csoportosulást látunk, amely visszaél ezzel, és szándékosan félrevezeti az embereket. Álkörnyezetvédő tevékenységet végeznek, ezzel óriási kárt okozva a valós természetvédőknek, hiszen őket is hiteltelenné teszik.

A brüsszeli agrárakarat azonban, úgy tűnik, mégis felül ezeknek a hiedelmeknek.

Ezek a gondolatok sok esetben vágyvezérelt politikai akciókká is képesek átalakulni. Nyilvánvalóan a népszerű dolgok puffogtatása könnyen hozhat politikai hasznot. A brüsszeli vonalon teljesen igaznak gondolt mondás, hogy a tyúkokat és a kakasokat nem szabad együtt tartani, mert a kakasok szexuálisan zaklatják a tyúkokat. Ezen egy normális ember elmosolyodik, ettől függetlenül elgondolkodtató, hogy a #metoo mozgalom már a baromfiudvarba is begyűrűzött. Ennek értelemszerűen semmi valóságalapja sincs. Viszont mindezek fényében születnek olyan „remek” javaslatok, amelyeket viszont már bizottsági szinten tárgyalnak. Az EU egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztosa kiállt a kamerák elé, és elmondta, hogy a növényvédő szerek használatát 2030-ig a felére kell csökkenteni. Tette mindezt akkora magabiztossággal, hogy még azzal a kérdéssel sem lehetett megzavarni, hogy valójában tudja-e, mégis mennyi a növényvédő szerek felhasznált mennyisége jelenleg az EU-ban… A válasz megdöbbentő volt: „Nem tudom, de a felére kell csökkenteni.” Nagyon sok esetben olyan képet tárnak az emberek elé, hogy a mezőgazdaság egy olyan tevékenység, amelynek során a gazdák rombolják a környezetet, mérgezik a méheket, kínozzák az állatokat, és úgy egyébként mindent lepermeteznek. Ezek a képek jelennek meg az emberek fejében is. Tévesen.

Apropó, növényvédő szerek. Ezzel kapcsolatban rengeteg tévhit terjed, de mi a valóság?

A növényvédő szer a növények orvossága. A humán egészségügy sem azért használja a gyógyszereket, mert nincs jobb dolga. A növények esetében is vannak betegségek, amelyeket meg kell előzni, és vannak kórok, amelyeket kezelni kell. A növényvédő szerek esetében is bizonyos hatóanyagokat receptre kell felírni. Nagyon szigorú feltételei vannak annak, hogy ki kit juttathat ilyen hatóanyaghoz. Azt mondani, hogy a felhasznált mennyiséget csökkentsük a felére – rendben, de az olyan, mintha azt mondanánk, hogy 2030-ig el kell érni, hogy csak olyan autó közlekedjen az utakon, amely egy liternél kevesebb üzemanyagot fogyaszt 100 kilométeren. Nagyon jó lenne, mindenki örülne neki, és támogathatjuk is az irányt, de nincs élő ember, aki ezeket a célszámokat komolyan gondolja. Az a baj, hogy ezt akarják az európai mezőgazdaságon bevasalni. És hogy mi ebben az álszentség? Az, hogy közben szabadkereskedelmi megállapodást kötünk – mondjuk – Dél-Amerikával, ahonnan csak baromfiból annyi jön be az EU-ba, mint mondjuk a dán, svéd és finn termelés egésze. El lehet gondolkodni, vajon milyenek az állategészségügyi előírások arrafelé. Brazíliában pedig tucatszámra használnak olyan növényvédő szereket, amelyek Európában már több évtizede be vannak tiltva, onnan mégis be lehet hozni az így termelt árut.

Mégsem a nemzetközi politikát, hanem a gazdákat támadják.

Az igény a valós információkra nem jött el a társadalmi érzékenység megjelenésével. A parasztnál – a szó jó értelmében – nagyobb természetvédő nem kell. Ha van a társdalomnak olyan rétege, amely nem csak érzelmileg érdekelt abban, hogy a mezőgazdaság fenntartható legyen, hogy az agrárium hosszú távon működjön, hogy a földet ne tegyék tönkre, sokáig tudják használni, ha valaki érdekelt abban, hogy ne használjanak a borsos árú növényvédő szerekből kicsivel se többet a szükségesnél, azok a gazdák.

#MeatTheFacts kampány

Az agráriumról napjainkra már olyan torz kép alakult ki, hogy 11 nemzetközi agrárszakmai szervezet 2019 szeptemberében kampányt kezdett a fogyasztók felvilágosítása érdekében, amihez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott. Ennek célja az, hogy eloszlassák az állattenyésztéssel és az állattartókkal kapcsolatos tévhiteket, és hogy az állati termékekről is hiteles, valós, tényeken alapuló információkat kaphassanak a fogyasztók.

Forrás: 888.hu

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.

A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.

A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.

A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom