Mezőgazdaság
20 éve történt a Felső tiszai árhullám
Idén húsz éve, hogy 2001. márciusának elején rendkívüli árhullám vonult le a Felső-Tiszán, több helyen gátszakadások is keletkeztek. A levonult nagy árvíz kialakulását, szokatlan méreteit a három nap alatt lehullott eső és hóból származó olvadékvíz, valamint a vízgyűjtő terület felszínének a téli időszakra jellemző, kedvezőtlenebb állapota okozta.
Idén húsz éve, hogy 2001. márciusának elején rendkívüli árhullám vonult le a Felső-Tiszán, több helyen gátszakadások is keletkeztek. A levonult nagy árvíz kialakulását, szokatlan méreteit a három nap alatt lehullott eső és hóból származó olvadékvíz, valamint a vízgyűjtő terület felszínének a téli időszakra jellemző, kedvezőtlenebb állapota okozta.
Ez a katasztrófa sajnos a sok erőfeszítés ellenére elkerülhetetlen volt. A gátak olyan terhelést kaptak, melynek mértéke jóval nagyobb volt, mint a teherbíró képességük.
A rendkívül heves áradás már március 3-ról 4-re virradó éjszaka megkezdődött a kárpátaljai folyók felső szakaszán. Összetett árhullám alakult ki a hóléból és a több hullámban érkezett csapadékból. A felső szakasz illetve a bal oldali mellékfolyók az addig mérvadó 1998. évinél sokkal nagyobb terhelést kaptak és ez az egyik kulcsa a 2001. évi árhullám rendkívüliségének. Az előrejelzések szerepe rendkívül nagy az olyan heves vízjárású folyószakaszokon, mint amilyen a Felső-Tisza is. A rendelkezésre álló információkból helyesen kell felismerni és értékelni a megindult hidrológiai folyamatokat. A védelmi szervezet riasztása, mozgósítása, a védekezési munkák tervezése és szervezése az előrejelzésekre épül, ezért az ezeket készítő hidrológusok felelőssége óriási. 2001 márciusában ez a felelősség fokozottan jelentkezett, miután olyan vízszintekre és vízhozamokra, olyan hevességű áradásra kellett számítani, amilyen korábban soha nem fordult elő. A minden eddiginél nagyobb vízmagasság és vízhozam következtében a töltésekre óriási nyomás nehezedett. Az áradás rendkívül heves volt, március 6-án délben a víz szintje egyezett a homokzsákból épített nyúlgát szintjével. Az egyik suvadásnál a töltéskorona hirtelen berogyott, a víz nagy intenzitással tört ki a mentett oldalra, a gátszakadás kivédhetetlen volt. Egy óra múlva két közeli suvadásnál szintén áttört a víz, a két áttörés rövid időn belül összemosódott, újabb gátszakadás alakult ki. A kitörő víz megállítására nem volt esély.
A 2001. márciusi árvízi események összefoglalásaként elmondható, hogy a védekező szervezetek együtt¬működésének köszönhetően, a fegyelmezett és jól szervezett védekezéssel, a védtöltés kiépítetlenségéből fakadó töltésszakadások és a települések elöntése ellenére, az irányított vízlevezetés és lokalizálás eredményeképpen sikerült a károkat minimalizálni, és az árvíz emberéletet nem követelt. Ezután, a főleg Bereget érintő katasztrófa után nagyarányú intenzív árvízvédelmi rendszer fejlesztés kezdődött el a Felső-Tiszán, mely napjainkban is tart. Az azóta eltelt időszak alatt több, mint 120 km árvízvédelmi töltés erősödött meg, és már a harmadik árvízi tározó építése folyik megyében. Továbbá kiépült egy korszerű árvízvédelmi előrejelző rendszer, amellyel a hagyományos módszerek mellett még korszerűbb, pontosabb árvízi előrejelzés vált lehetővé.
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Még ma sem kímélte a hideg reggel a növényeket, sőt a korán útnak indulókat sem. Több helyen kellett kaparni az autók szélvédőjéről a ráfagyott párát.
A mára virradóan átvonult front mögött felszakadozott a felhőzet, a derűs, szélcsendes idő pedig rásegített a lehűlésre.
Holnap hasonlóan a derült, szélcsendes tájakon számíthatunk nulla fok körüli értékekre, gyenge fagyra pedig az Északi-középhegység, az Alpokalja, a Bakony fagyzugos és magasabb részein.
Forrás: Időkép
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
1. példa
A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).
2. példa
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH