Keressen minket

Mezőgazdaság

Az olajos magpiac várható alakulása 2021-ben

A feldolgozási szezonból még csak öt hónap telt el, de Ukrajna már a kitűzött olajos magmennyiség több mint felével végzett. Befutottak az új termésű repcére is az első ajánlatok: magas árszintről indul az új szezon is.

A feldolgozási szezonból még csak öt hónap telt el, de Ukrajna már a kitűzött olajos magmennyiség több mint felével végzett. Befutottak az új termésű repcére is az első ajánlatok: magas árszintről indul az új szezon is.

A 2020-as  termés nem fedezi a szükségleteket sem a kontinensen, sem a világpiacon (Kép: Pixabay)

Elképesztő árakon forognak az olajosok. De meddig? Ukrajna jó példa, hiszen világszinten is meghatározó piaci szereplő. Ősszel kevesebb repcét vetettek, most pedig a napraforgó területén is faragnak. Bár a hozamok terén öles léptekkel haladnak előre, a nemzetközi kínálat csökkenéséhez ők is hozzájárultak. Maradjunk most a magyar gazdák kedvencénél, a napraforgónál! A 2020-as  termés nem fedezi a szükségleteket sem a kontinensen, sem a világpiacon. A készletek csökkenni fognak, az árak magasak maradnak. Az olajosok piacain jellemzően a szója az iránymutató. De mivel a napraforgó termelés meghatározói (Ukrajna és Oroszország) a közelünkben vannak, azért számos sajátságot mutat a piac.

Forrás: AKI

Először is érdemes tisztában lenni azzal, hogy a napraforgóolaj világpiaci ára a mögöttünk lévő évtizedben négyszeresére nőtt. A növény felértékelődése régóta tart, és továbbra is tartós. Jelenleg gyorsuló szakaszában van. Ez része a növényi olajok iránti igény globális emelkedésének. Eközben a pálmaolajra egyre nagyobb nyomás nehezedik a környezetvédők részéről, a repce pedig nehezen birkózik meg az időjárás egyre szélsőségesebb v áltozásaival. A napraforgó ennek a folyamatnak a nyertese. Aránya a világ növényi olaj termelésben alig 10 százalék, de magas hőstabilitása, telítetlen zsírsavai és nem utolsó sorban jó íze miatt egyre keresettebb. Mivel pedig e növényt leginkább Európában termelik (egyedül Argentína tudott az élmezőnybe befurakodni), a kontinens lehet ennek a mozgatója. A 2020/21-es gazdasági évben a világ olajosmag termelése – főként a szója-terméskiesése miatt – mintegy 594 millió tonnára várható, a felhasználása azonban erősebben fog emelkedni. Ezen belül a napraforgó termése – elsősorban a fekete-tengeri aszály okán – 10 százalékkal alatta lesz az előző szezonénak. Ez nem lesz elég a piaci igények kielégítésére, ami jelentős készletcsökkenést vetít előre a szezon teljes hosszában. Az ukrán és orosz terméskiesés 14 százalékos. Az EU-ban a nagyobb vetésterület ellenére 15 százalékkal kisebb a termés, mint az előző évben. A legnagyobb csökkenést Románia és Bulgária szenvedte el. Az EU 86 százalékban tudja fedezni felhasználást saját termésből, így egymillió tonnás mag  és kétmillió tonnás olajimportra szorul.

• A napraforgó hosszú távon is sztár lesz a földeken. Bár jövedelmezősége ingadozó, költségei gyakorlatilag folyamatosan emelkednek, a három tonna körüli termésátlagok már rendre
tartalmaznak jövedelmet. Az a fejlődés, amit az elmúlt évek során e téren felmutattunk, biztató. Az újabbnál is újabb hibridekben rejlő potenciál pedig kiaknázásért kiált.
• Fejlesszük folyamatosan technológiai tudásunkat a tárolást illetően is! A napraforgó hajlamos avasodni és penészedni is. A mozgatást, a gázosítást ki kell tanulni ahhoz, hogy
például egy ilyen évben, mint az idei – amikor érdemes a saját tárolókat ezzel a maggal tölteni – megőrizzük a minőséget.
• Szerintem a jövő a HO, szemben a LO-val. A HO nagyobb odafigyelést, elkülönítést igényel, de az igény iránta meredeken emelkedik majd. A szotyira is tartós marad az igény. A nagyobb
mennyiséggel könnyebb kedvező pozíciót kivívni a piacon. Ezt pedig nem kell magam előállítanom, akár együtt is működhetnének, hogy ne mindig a vevő legyen az úr.
• A felfelé tartó napraforgó ártrend ebben az évben is jellemző lesz. Az éven belül azonban lesznek ingadozások. Erre számítunk az előttünk álló hetekben is.

Forrás: Erste Agrár Szemle – IV. évfolyam 2. szám, 2021. február 4. pp.

 

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom