Keressen minket

Mezőgazdaság

Emelkedtek a takarmányárak Bács-Kiskun megyében

Print Friendly, PDF & Email

A jelek szerint a világgazdaság felértékelte a hazai növénytermesztést. A betakarítás óta folyamatosan emelkednek a termények felvásárlási árai, s a drágulás végét egyelőre nem látni.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A jelek szerint a világgazdaság felértékelte a hazai növénytermesztést. A betakarítás óta folyamatosan emelkednek a termények felvásárlási árai, s a drágulás végét egyelőre nem látni.

Magtározás a Homokhátságon. Főleg a kukoricát pártolják a gazdák (Fotó: Miklay Jenő – BAON)

A világgazdaság felértékelte a hazai növénytermesztést. A betakarítás óta folyamatosan emelkednek a termények felvásárlási árai, s a drágulás végét egyelőre nem látni.

A kukoricáról a tavaly nyári felvásárlási szerződések tonnánként még 43–45 ezer forintról szóltak. A betakarításkor 48 ezerért számolták, s aki akkor nem adta, kivárt néhány hónapot, 50–55 ezret kapott érte. Az utóbbi hetekben pedig nagyjából 20 százalékot kúszott az ára felfelé. Február elején tonnája a 72 ezer forintot is elérte kamiontételekben.

– Telephelyeken jelenleg 69 ezer forint körül megy a kukorica. Nem tudjuk azonban jó szívvel kimondani ezt az árat az állattenyésztők előtt. A mi cégünk jelenleg 63 ezer forintért adja, úgyszólván szolidaritásban vagyunk a meglehetősen nehéz gazdasági helyzetben lévő tenyésztőkkel. Elviselhető áldozat ez részünkről, hiszen a 60 ezer forint körüli értékesítési árral még jól kijövünk gazdaságilag – mondta Pesti Gábor, a terményforgalmazással is foglalkozó nagykőrösi Pesti és Társa Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezetője.

Ami üdvözlendő a növénytermesztési oldalon, az most annyira hátrány az állattenyésztésben. – Sajnos nem látunk bele a tőzsdei folyamatokba, de feltételezhető az is, hogy a jelenlegi áremelkedések nem a valós kereslet szerint alakulnak, s talán egy léggömb az, ami majd kipukkad. Reálisnak tűnnek azonban a hírek a növekvő távol-keleti importról. Úgy tudjuk, Kína szinte kiszippantja Euró­pából a fölös gabonát a rohamosan bővülő állattenyésztése számára. Tegyük azt is hozzá: a szántóföldi szemesek drágulása nem csak a kereslettel függ össze, mindannyian érzékeljük a forint euróhoz, dollárhoz mért gyengülését is.

Akármi történik, egyelőre nem látni jelét annak, hogy a gabonapiacon megállna az áremelkedés, s ez a folyamat az állattenyésztők szempontjából nagyon aggasztó. Az ágazat kettős szorításba került. Egyfelől a kiszállítások megtorpantak, esett a hús felvásárlási ára, közben egyre költségesebb takarmányhoz jutniuk. A tápok ára is nőtt, 20% körül. Főleg az olyan gazdaságok juthatnak bajba, ahol nincs termesztői háttér.

Az utóbbi hónapokban nem maradt veszteg az étkezési búza felvásárlási ára sem. Agrárgazdasági hírek szerint napjainkban tonnánként 70 ezer forintért értékesíthető, magával húzva a kevésbé jelentős takarmányok, mint a tritikálé és az árpa árát is. Az olajosok szintén drágultak. A repcét újabban tonnánként 140 ezer forinton számítják, a napraforgó tonnánként elérte a hihetetlennek tűnő 180 ezer forintot. Pesti Gábor információi szerint Dél-Pest megyében a termesztők számára biztatóak az idei termésre szóló lekötések. Az egyik környékbeli felvásárló az újbúzára tonnánként 60 ezer, a kukoricára 55 ezer, a repcére és a napraforgóra 140 ezer forint áron szerződik. A piaci helyzet alakulása következtében máris jelei mutatkoznak annak, hogy a homokhátsági gazdák a kukoricatermesztés felé orientálódnak. Ezen a tájon a többi fő növényhez képest, kedvező időjárás esetén, a kukorica termesztése jövedelmezőbb – hallottuk a szakembertől.

Forrás: BAON

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom