Keressen minket

Mezőgazdaság

Drágább lesz a sonka húsvétra

Print Friendly, PDF & Email

Vírusok viharában telt az elmúlt év a magyar húsipar számára, és bár az élelmiszeripar minimálisan növekedett 2020-ban, a húsipar valamelyest visszaesett. A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Index: Vírusok viharában telt az elmúlt év a magyar húsipar számára, és bár az élelmiszeripar minimálisan növekedett 2020-ban, a húsipar valamelyest visszaesett. A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt.

Húsvétig még drágább lehet a sonka, ráadásul a Hússzövetség elnöke szerint nem csak egy-két százalékos áremelkedésre lehet számítani fogyasztói szinten. (Kép: Isza Ferenc / Index)

A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatójukon, ahol arról is beszélt, hogy az idei évet a bizonytalanság jellemzi a húsipar számára.
A magyar húsipar teljesítménye 915 milliárd forintnál is több volt, ezen belül a húsfeldolgozás és tartósítás meghaladta a 349, míg a hús- és baromfihús készítmények gyártása a 218 milliárd forintot – közölte Éder Tamás. Ugyanakkor a húsfeldolgozás és tartósítás teljesítménye 1,9 százalékkal, a hús- és baromfihús-készítmény gyártása 10,3, míg a baromfihús feldolgozása és tartósítás 6,7 százalékkal maradt el 2019-hez képest, a húságazat teljesítménye pedig összességében 5,8 százalékkal esett vissza.

Az elmaradás elsősorban a koronavírus-járvánnyal, a sertéspestissel és a madárinfluenzával magyarázható, de a horeca-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) és a közétkeztetés hiánya is nagyban hozzájárult, és bár a kiskereskedelmi forgalom nem volt rossz, nem tudta kompenzálni a kiesést. Éder Tamás arról is beszélt, hogy az export értékesítésének 10,7 százalékos visszaesése mellett a belföldi értékesítés is elmaradt 1,5 százalékkal az egy évvel korábbi helyzethez képest.

A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt. A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott tavaly, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre.

Ami az átlagárakat illeti, 2020-ban 30 százalékos csökkenés volt – az egy évvel korábbi 50 százalékos emelkedés után –, ám csak az elmúlt négy hétben 25 százalékkal emelkedett a fogyasztói ár. Ráadásul a takarmányárak többéves csúcson vannak, vagyis jóval többe kerülnek a hústermeléshez szükséges alap- és segédanyagok.

Mivel az élő sertés előállításának önköltsége kétharmad részben a takarmány önköltségétől függ, ez beépül a fogyasztói árba is – mondta Éder Tamás.

Ez azt jelenti, hogy az árak továbbra is emelkednek, tehát húsvétig még drágább lehet a sonka, ráadásul a Hússzövetség elnöke szerint nem csak egy-két százalékos áremelkedésre lehet számítani fogyasztói szinten.

Éder Tamás ezzel együtt arra számít, hogy akár csak egy évvel ezelőtt, a húsvéti forgalom idén is elérheti a 7-8 ezer tonnát, így az áremelkedés miatt 13 milliárd forintról 15 milliárdra emelkedhet a bevétel. Az ünnepekre tehát nagy erőkkel készülnek, ami érthető, mivel az éves fogyasztás egyharmadát ez az időszak teszi ki. Ezzel együtt a bizonytalanság jellemzi 2021-et a húsipar számára,mivel nem tudni, meddig húzódik el a koronavírus, mikor várható enyhítés, vagyis mikor nyithat a HORECA-szektor, és mikor érkezhetnek ismét külföldi turisták.

Csökkent a polcokon a magyar termékek aránya A sajtótájékoztatón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán közzétett kutatására hívta fel a figyelmet, amely azt vizsgálta, hogy a magyar termékek aránya 70 százalék körüli a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben. A kutatást 2020 előtt 2014-ben is elvégezték, akkor 80 százalékos volt a magyar termékek megjelenése a polcokon.

Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ Senior tanácsadója pedig arról számolt be, hogy bár a pandémia miatt visszaesett fogyasztói bizalom, a kiskereskedelemben 8,7 százalékos, azon belül az élelmiszeriparban 9,3 százalékos növekedést mértek. Emellett az e-kereskedelem is egyre inkább előtérbe került, és összesen 85,8 százalékos növekedést ért el a kiskereskedelmi szektorban. A Hússzövetség számára viszont kedvező, hogy az elmúlt év eredményei alapján a legnagyobb élelmiszer-kategória a feldolgozott húskészítményeké.

Forrás: Index.hu

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom