Keressen minket

Mezőgazdaság

Drágább lesz a sonka húsvétra

Vírusok viharában telt az elmúlt év a magyar húsipar számára, és bár az élelmiszeripar minimálisan növekedett 2020-ban, a húsipar valamelyest visszaesett. A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt.

Index: Vírusok viharában telt az elmúlt év a magyar húsipar számára, és bár az élelmiszeripar minimálisan növekedett 2020-ban, a húsipar valamelyest visszaesett. A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt.

Húsvétig még drágább lehet a sonka, ráadásul a Hússzövetség elnöke szerint nem csak egy-két százalékos áremelkedésre lehet számítani fogyasztói szinten. (Kép: Isza Ferenc / Index)

A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatójukon, ahol arról is beszélt, hogy az idei évet a bizonytalanság jellemzi a húsipar számára.
A magyar húsipar teljesítménye 915 milliárd forintnál is több volt, ezen belül a húsfeldolgozás és tartósítás meghaladta a 349, míg a hús- és baromfihús készítmények gyártása a 218 milliárd forintot – közölte Éder Tamás. Ugyanakkor a húsfeldolgozás és tartósítás teljesítménye 1,9 százalékkal, a hús- és baromfihús-készítmény gyártása 10,3, míg a baromfihús feldolgozása és tartósítás 6,7 százalékkal maradt el 2019-hez képest, a húságazat teljesítménye pedig összességében 5,8 százalékkal esett vissza.

Az elmaradás elsősorban a koronavírus-járvánnyal, a sertéspestissel és a madárinfluenzával magyarázható, de a horeca-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) és a közétkeztetés hiánya is nagyban hozzájárult, és bár a kiskereskedelmi forgalom nem volt rossz, nem tudta kompenzálni a kiesést. Éder Tamás arról is beszélt, hogy az export értékesítésének 10,7 százalékos visszaesése mellett a belföldi értékesítés is elmaradt 1,5 százalékkal az egy évvel korábbi helyzethez képest.

A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt. A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott tavaly, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre.

Ami az átlagárakat illeti, 2020-ban 30 százalékos csökkenés volt – az egy évvel korábbi 50 százalékos emelkedés után –, ám csak az elmúlt négy hétben 25 százalékkal emelkedett a fogyasztói ár. Ráadásul a takarmányárak többéves csúcson vannak, vagyis jóval többe kerülnek a hústermeléshez szükséges alap- és segédanyagok.

Mivel az élő sertés előállításának önköltsége kétharmad részben a takarmány önköltségétől függ, ez beépül a fogyasztói árba is – mondta Éder Tamás.

Ez azt jelenti, hogy az árak továbbra is emelkednek, tehát húsvétig még drágább lehet a sonka, ráadásul a Hússzövetség elnöke szerint nem csak egy-két százalékos áremelkedésre lehet számítani fogyasztói szinten.

Éder Tamás ezzel együtt arra számít, hogy akár csak egy évvel ezelőtt, a húsvéti forgalom idén is elérheti a 7-8 ezer tonnát, így az áremelkedés miatt 13 milliárd forintról 15 milliárdra emelkedhet a bevétel. Az ünnepekre tehát nagy erőkkel készülnek, ami érthető, mivel az éves fogyasztás egyharmadát ez az időszak teszi ki. Ezzel együtt a bizonytalanság jellemzi 2021-et a húsipar számára,mivel nem tudni, meddig húzódik el a koronavírus, mikor várható enyhítés, vagyis mikor nyithat a HORECA-szektor, és mikor érkezhetnek ismét külföldi turisták.

Csökkent a polcokon a magyar termékek aránya A sajtótájékoztatón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán közzétett kutatására hívta fel a figyelmet, amely azt vizsgálta, hogy a magyar termékek aránya 70 százalék körüli a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben. A kutatást 2020 előtt 2014-ben is elvégezték, akkor 80 százalékos volt a magyar termékek megjelenése a polcokon.

Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ Senior tanácsadója pedig arról számolt be, hogy bár a pandémia miatt visszaesett fogyasztói bizalom, a kiskereskedelemben 8,7 százalékos, azon belül az élelmiszeriparban 9,3 százalékos növekedést mértek. Emellett az e-kereskedelem is egyre inkább előtérbe került, és összesen 85,8 százalékos növekedést ért el a kiskereskedelmi szektorban. A Hússzövetség számára viszont kedvező, hogy az elmúlt év eredményei alapján a legnagyobb élelmiszer-kategória a feldolgozott húskészítményeké.

Forrás: Index.hu

Mezőgazdaság

Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Rendkívüli intézkedések segítik az aszálykár sújtotta termelőket

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Fotó: Fábián Károly – Agro Jager News

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a kormány a történelmi léptékű aszály következményeinek kezelésére létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs által elfogadott intézkedési csomag keretében a gazdálkodók részére 2023. december 31-ig hitel visszafizetési moratóriumban való részvétel lehetőségét biztosítja. A moratóriumban való részvétel mindazon gazdálkodók számára segítséget jelenthet, akik már rendelkeznek hitellel és a jelenlegi rendkívüli helyzetben a gazdálkodási tevékenységük fenntartását és folytatását hitelfizetési kötelezettségeik átmeneti szüneteltetésével látják csak biztosíthatónak.

Kifejtette, az érintetteknek maguknak kell mérlegelniük, hogy a törlesztőrészletek fizetésének folytatását választják, vagy a hitellel belépnek a moratóriumba. A gazdáknak 2022. szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk személyesen bankfiókban vagy online formában arról, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel. A fizetési haladék a 2022. augusztus 31. napján fennálló hitel- és kölcsönszerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés alapján már folyósított kölcsönök tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. Az adós a szerződésből eredő teljesítésre 2022. szeptember 1-jétől kap fizetési haladékot, egészen 2023. december 31. napjáig – húzta alá Nagy István.

A miniszter hangsúlyozta, az aszály az agrárium minden ágazatában súlyos nehézségeket okoz, így a mezőgazdasági termelők mellett az erdőgazdálkodók, és halgazdálkodók számára is elérhetővé válik az intézkedés. A részletes jogosultsági feltételeket a vonatkozó kormányrendeleti szabályozás tartalmazza. Azon mezőgazdasági termelők számára pedig, akik eddig nem szorultak hitelfelvételre vagy jelenleg is hitelképesek, az Agrárminisztérium kamattámogatásával működő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 igénybevételét ajánljuk. E hitelprogramok hamarosan még kedvezőbbé válnak a gazdálkodók számára, hiszen az orosz-ukrán háború miatti átmeneti uniós szabályok alkalmazásával az Agrárminisztérium növelni tudja a mezőgazdasági termelők számára lehívható kamattámogatási kereteket. A kormányzati intézkedések célja mindkét esetben a mezőgazdasági munkák finanszírozásának biztosítása és ezzel a hazai élelmezésbiztonság fenntartása – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az operatív törzs a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött, a kárelőleg eszközének alkalmazásával. Az ennek érdekében megszületett új, aszály veszélyhelyzeti szabályozásnak köszönhetően a kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot, ezzel segítve a gazdálkodók finanszírozási  helyzetét. Az aszálykárra kiterjedő növénybiztosítási szerződéssel rendelkező és kárt szenvedett gazdálkodók számára ugyanis lehetőség nyílik a biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt a kártérítési előleg igénylésére. Erre az előlegre azok a kukorica vagy napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók jogosultak, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80%-os kárátlagot, és erről a kárbejelentésében felelősen nyilatkoznak. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítótársaság felé – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette, a biztosítónak az előleget a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetnie, melynek összege a megállapítható kártérítés mértékének legalább a fele. Fontos, hogy a kártérítési előleg kifizetése nem jelenti azt, hogy a biztosító ne vizsgálná az aszálykár tényleges bekövetkeztét és annak mértékét. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Nagy István felhívta az érintett gazdálkodók figyelmét arra, hogy az előlegfizetés igénybevétele során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, csatoljanak minden szükséges dokumentumot, és a biztosítói megkeresések  esetén álljanak rendelkezésre, hiszen csak így garantálható a gyors kárrendezés. A kárelőleg részletszabályairól a biztosítótársaságoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára.

Az agrártárca mindent megtesz annak érdekében, hogy az aszálykárral sújtott gazdákat támogassa. A biztonságos élelmiszer-ellátás, ugyanis hazánk stratégiai érdeke – húzta alá a miniszter.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Mentességi lehetőségek egyes vetésváltási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

(A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay)

Az uniós részletszabályok még készülnek, de az Agrárminisztérium fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését a szakmával. A Közös Agrárpolitika szabályai eleve megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekről kell beszélnünk.

A derogáció, azaz átmeneti mentesség a 7. HMKÁ-előírás (Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a 8. HMKÁ-előírás első követelményére („Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya”) vonatkozik, ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás első követelménye oly módon, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeket (tehát parlagot) vagy tájképi elemeket kíván meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé. Minden más szántóföldi növénykultúra vetése lehetséges 2023-ban annak ellenére, hogy 2022-ben vagy azt megelőzően is ugyanazt termesztették a területen.

A másik átmeneti mentességgel érintett terület a 2023-tól alkalmazandó szabályok szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata, nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatára. Ugyanis az előírás kimondja, hogy a gazdálkodóknak nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell kijelölniük a szántóterületük egy minimális százalékában. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,

vagy

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

Ezek alapján a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési előírására vonatkozó könnyítés nagyon hasonló az idei év márciusában hatályba lépett, ún. zöldítési EFA-parlag derogációhoz. Vagyis, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján jelenleg egyetlen ismert korlátozás várható, mégpedig az, hogy ezeket a parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni. Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom