Keressen minket

Mezőgazdaság

Kalászos gabonák gyomirtása, valamint élettani eredetű levélbetegségeik

Print Friendly, PDF & Email

2021. évi 3. növényvédelmi felhívást tett közzé az ÖMKi öko szántóföldi növénytermesztőknek. A tavasz érkezésével nem csak az elvetett kultúrák állományai indulnak növekedésnek, hanem a köztük levő és többé – kevésbé folyamatosan kelő gyomnövények is.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Növényvédelmi felhívást tett közzé az ÖMKi öko szántóföldi növénytermesztőknek. A tavasz érkezésével nem csak az elvetett kultúrák állományai indulnak növekedésnek, hanem a köztük levő és többé – kevésbé folyamatosan kelő gyomnövények is.

Számos olyan eljárás és lehetőség van, amelyek hatékonyan tudják visszaszorítani a gyomosodást öko-ban is (Kép: Agro Jager News)

A gyomok jelenléte előnyös egyes szempontok, mint például a talaj takarása miatt, ugyanakkor konkurensei az elvetett kultúráknak a víz és a tápanyagok tekintetében és a kultúrnövénynél magasabbra nőve a napfény tekintetében is. Nagyon sokan azt gondolják, hogy öko termesztési feltételek mellett a gyomok elleni védekezés gyakorlatilag reménytelen. Ugyanakkor számos olyan eljárás és lehetőség van, amelyek hatékonyan tudják visszaszorítani a gyomosodást és ezeket a hozzáértő öko termesztők sikerrel alkalmazzák.

Gyomok – egyszerre nem lehet kiirtani őket

Ahhoz, hogy a gyomnövények kontrollálhatók legyenek, gyakorlatilag tábla szinten kell ismerni az egyes területek gyom fertőzöttségét mennyiségi és minőségi szempontból is. Minőségi szempontok alatt leginkább az adott táblára, adott területre jellemző gyomflórát kell érteni. Ismernünk kell milyen a terület gyomflórája, évelő vagy egyéves fajok-e a dominánsak, milyen a terület előélete, illetve az előélet alapján milyen gyommagkészlete van.

Nagy széltippan már bokrosodott egyedeinek dús populációja_1

Nagy széltippan már bokrosodott egyedeinek dús populációja (Kép: ÖMKi)

A talajban található gyommagkészlet csak egy része csírázik ki, ha kedvezőek a körülmények, a többi mag a későbbi években kelnek majd ki. Egyetlen olyan évvel, amikor a gyomnövények magot tudnak érlelni, több évre előre biztosítottuk, hogy az az adott faj újra és újra problémát okozzon.

Nagy széltippan sűrű kelése őszi búza vetésben_1

Nagy széltippan sűrű kelése őszi búza vetésben (Kép: ÖMKi)

Ökológiai gazdálkodás során a gyomok elleni védekezés döntően nem állományban, hanem a kultúrnövény mentes talajon történik. Ezen túl figyelembe kell venni, hogy a különböző kultúrák gyom elnyomóképessége nagyon eltérő. A lassan csírázó, a talajt lassan, vagy nem borító, széles sortávolságra vetett növények gyomosodásra hajlamosabbak. A gyomnevelő kultúrák, mint pl. a mák, cukorrépa, termesztése kézi kapálás nélkül könnyedén gaztengerré válnak. A széles sortávra vetett kapásnövények esetében, egy profi, netán szenzor vezérelt sorközművelő kultivátor használata akár csodákat is tud tenni. Ha viszonylag magas a talaj gyommagkészlete, akkor pár évig olyan kultúrát kell termeszteni, amelyben a kikelő gyomok nem tudnak magok érlelni, mint pl. az évelő pillangósok, amelyeket folyamatosan kaszálunk.

Nemcsak a kaszálás hatékony, hanem maga a hatalmas zöld tömeg, amely árnyékában a kikelt gyomok nem képesek növekedni, virágozni, különösen nem magot érlelni. Ezért nem gyomnövelő a jó zöldtrágyázás. Van azonban két „ősellenség”, az aszat (Cirsium arvense) és a tarackbúza (Agropyron repens). Ezek gyomszabályozási lehetőségeivel, valamint a kapás kultúrákban előforduló veszélyes mérgező gyomokkal egy későbbi hírlevélben fogunk foglalkozni.

A kalászosok esetében a T1 és T2 gyomnövények találhatók meg most a szántóföldeken. A T1 csoportba sorolt gyomnövények ősszel, a kalászokkal azonos időben csíráznak, áttelelnek, és tavasszal érlelnek magot. Ilyenek pl. a nagy széltippan, veronika fajok, pásztortáska, mezei árvácska, tyúkhúr, árvacsalán. A T2-es gyomnövények ősszel és tavasszal egyaránt csíráznak, és többnyire a gabonával egyszerre érlelnek magot. Ilyenek a pipacs, a szarkaláb, búzavirág, ragadós galaj, tarsóka, rozsnok fajok, árvácska. Az őszi csapadékos időjárás hatására idén kikeltek azok a T1-T2-es gyomok, amelyekkel az elmúlt két év során a száraz őszi időjárás miatt csak tavasszal találkozhattunk. A felsorolt gyomnövényeknek csíranövényeivel és már jól fejlett, bokrosodott egyedeivel lehet találkozni a gabona állományokban.

A kalászos gabonák között ez év tavaszán az őszi búza állományok vannak mind fejlettség, mind gyomosodás tekintetében rosszabb helyzetben. Az elmúlt év szélsőségesen csapadékos őszi időjárása miatt nagyon sok esetben az őszi búza nagyon későn, november – december hónapokban került elvetésre. A kicsiny lombozatú, alulbokrosodott állományoknak most még semmiféle gyom elnyomó hatásuk sincs. Az őszi árpák jelentős része ezzel szemben a sokszor túlságosan is koraőszi vetés miatt nagyon fejlettek.

A nagyon dús, magas növésű, erőteljesen bokrosodott kalászos állományban a gyomok már most a kultúrnövény kontrollja alatt vannak és néhány, nagytermetű gyom faj kivételével ez így is maradhat betakarításig. Ugyanakkor a későn vetett, eleve kis növésű, alulbokrosodott fajták állományai szinte aratásig küzdeni fognak a közöttük majdnem akadálytalanul felnövő gyomokkal.

Most van itt az ideje a gyomfésű használatának. A gyomfésű az ökológiai szántóföldi növénytermesztést folytató gazdaságok alap munkagépe. Nemcsak, sőt nem elsősorban azokra a gyomnövényekre hat, amelyekbe a gyomfésű bele tud akadni, amelyek ágas-bogas, gazdagon elágazó habitusúak, hanem az éppen csírázó növényeket ritkítja. Sőt, igazából akkor kell használni, amikor a gyomnövények csíráznak, sziklevelesek, ebben az állapotukban megmozgatva, a talaj felszínére kerülve a csíranövények gyorsan kiszáradnak. Minden magról kelő gyomnövény jól ritkítható gyomfésűvel, minél kevésbé fejletlen a gyomnövény, annál inkább.

A gyomfésűzést nagyobb területeken érdemes kiegészíteni néhány egyéb agrotechnikai elemmel. Az egyik az emelt magnorma. Érdemes max. 10 %-al több vetőmagot használni, amely ellensúlyozhatjuk a többszöri gyomfésűzés okozta tőszám veszteséget. Újra megjelentek a művelőutak, ezek segítenek az eszköz helyes pozícióban tartásában.

Élettani foltosságok

A tavasz előre haladtával kalászos gabonáinkon gyakran észlelhetünk különböző foltokat, részleges elhalásokat a leveleken. Ezeknek a levélfoltosságoknak „ezernyi” oka lehet. Fontos tudni, hogy az egyes foltosságokat mi okozza, hiszen van olyan kiváltó ok, amely ellen bio termesztési rendszerben is hatékonyan lehet védekezni és van olyan is, amely ellen most már semmit sem tehetünk.

Tipikus élettani foltosság az aszályos 2019. évben

Tipikus élettani foltosság az aszályos 2019. évben (Kép: ÖMKi)

Levélfoltosságokat gyakran okoznak különböző parazita gombák. Az árpa állományokban jelen időszakban a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) a domináns, de a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) és a törpe rozsda (Puccinia hordei) is jelen van. Az őszi búzákban most a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) a leggyakoribb kórokozó.  Lényeges, hogy a kórokozók jelenléte egy adott levélen minden esetben teljesen véletlenszerű. A növény teljes felületén lehetnek az előfordulásban törvényszerűségek – hiszen ahogy a jelenlegi időszakban is látható – a fertőzések döntően a régi, még ősszel kifejlődött levelekre korlátozódnak. Ugyanakkor az egyes leveleken a kórokozók jelenléte által okozott foltok elhelyezkedésében semmiféle rendszer sincs.

Az élettani eredetű levélfoltosságok az esetek 99 %-ában a levélcsúcs felől kezdődnek és az eleinte apró, milliméternél is kisebb, vizes foltok elhalásokká változnak át, majd a folyamat általában levélcsúcs száradássá alakul át. Előfordulhat az is, hogy a levél csúcsa foltosodás helyett csak sárgul és utána hal el. Nagyon széles, lehajló levelű gabonáknál ez a folyamat a hajlat ívénél kezdődik és onnan terjed tovább a levél többi része felé. Amennyiben ezt a rendszert felismerjük a levélzeten, akkor egyértelmű, hogy élettani eredetű levélfoltossággal állunk szemben.

Erős élettani eredetű levélfoltosság őszi búzán

Erős élettani eredetű levélfoltosság őszi búzán (Kép: ÖMKi)

Gyakori hiba mind bio, mind konvencionális termesztésben e két ok összekeverése a levélfoltosságoknál és ebből következően gyakorlatilag teljesen feleslegesen a termesztési módnak megfelelő, engedélyezett gombaölő szerek használata.

lettani foltosság és erős lisztharmat fertőzés együtt_1

Élettani foltosság és erős lisztharmat fertőzés együtt (Kép: ÖMKi)

Ilyenkor valójában a növény éhezik. Szüksége van rézre, cinkre, mangánra ahhoz, hogy a hirtelen, nagy intenzitással beindult fotorespiráció során keletkező káros oxidatív anyagok lebontásáért felelős enzim rendszer alkotói kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Ha ez nem áll fenn, akkor eleinte csak néhány sejt hal el, majd nagyobb felületek, végül a levél a károsodott területen elhal.

Az élettani levélfoltosságokra való hajlam erősen függ a termesztett fajtától. Sajnos a fajtaleírásokban az erre vonatkozó adatok nem szoktak szerepelni, így minden gazdának saját magának kell kiismernie az általa termesztett fajták ilyen jellegű tulajdonságait.

Mi a teendő élettani levélfoltosságok észlelése esetén? Nem ökológiai termesztésben ilyenkor azonnal valamilyen lombtrágyát használnak, ez ha szükséges, ökológiai gazdálkodásban is lehetséges, mezo- és mikroelemeket is tartalmazó, bio termesztésben is engedélyezett termésnövelő anyag mielőbbi kijuttatása formájában. Korábbi hírlevelünkben az árpa okán néhány készítményt felsoroltunk. Viszont ne feledjük el, hogy az ökológiai termelés alapelve, hogy a növényeket a talaj ökoszisztémáján keresztül tápláljuk. A gyomfésűzés a talaj felszínének mozgatása, levegőztetése következtében a talaj mikrobiológiai tevékenységének fokozódásával jár, a mikrobiológiai tevékenység következtében a talaj szervesanyagának a bontásával a növények számára felvehető anyagok szabadulnak fel.

Ha a tápelemhiányt a talaj szélsőségesen magas víztartalma idézte elő, lehetőség szerint meg kell próbálni a víz elvezetését. Ilyenkor ugyanis lehetséges, hogy jelen vannak a szükséges tápelemek a talajban, csak éppen az ott kialakult anaerob viszonyok miatt felvehetetlen formában. Igazság szerint egy felkészült bio termesztő már előre gondol erre az élettani problémára és már ősszel az alaptrágyázás során kijuttatja, és a talajba dolgozza azokat az engedélyezett termésnövelő anyagokat, amelyek biztosítják a gabonák kiegyensúlyozott tápanyagellátását.

Ökológiai szőlőtermesztés a gyakorlatban:

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom