Horgászat
Hiánycikké válhat itthon a hal
A jól sikerült karácsonyi szezon, és a korán beindult export miatt május végére elfogy a hazai halastavak készlete, és július végéig hiány alakulhat ki a piacon. Az árak egyelőre tíz százalékkal magasabbak, mint egy éve, de várhatóan tovább emelkednek.
A jól sikerült karácsonyi szezon, és a korán beindult export miatt május végére elfogy a hazai halastavak készlete, és július végéig hiány alakulhat ki a piacon. Az árak egyelőre tíz százalékkal magasabbak, mint egy éve, de várhatóan tovább emelkednek.
Általános meglepetésre a tavalyi karácsony legalább olyan jó halforgalmat hozott, mint az előző években, aztán pedig az idei év is szokatlanul jól kezdődött, mivel az export is beindult – mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. A szokatlanul korán felpörgő, főként Romániába, Lengyelországba és Németországba irányuló kivitel láttán a MA-HAL februárban felmérést készített, amelyből kiderült, hogy a halgazdálkodóknak nincsenek pluszkészleteik. A busa például teljesen eltűnt a piacról, de a pontyexport is jóval nagyobb volt a szokásosnál.
Március végén ilyen kevés hal még nem volt Magyarországon, és szinte biztos, hogy ez a készlet nem tart ki addig, amíg a tavasszal telepített egyedek elérik a másfél kilós súlyt, így május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból – mondta Lévai Ferenc. A hiány várhatóan júliusig tart, de a pótlásra – árualaphiány miatt – az import sem jöhet szóba. Lévai Ferenc szerint most mindenki arra törekszik, hogy a meglévő vevőit kiszolgálja – a piaci halárusokat, a nagy áruházláncokat és a horgászegyesületeket –, de a román igényeket már nem tudják kielégíteni. Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai kereslet egyre bővül, ami megnövekedett halfogyasztást jelez – tette hozzá.
A tógazdaságokban fordult tehát a kocka az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor a koronavírus-járvány okozta felvásárlási láz elkerülte a halpiacot, és a felhalmozódó készletek miatt állami intervencióval kellett 1200 tonna halat levezetni. Szomorú ugyanakkor, hogy a szokásos 40 ezer helyett 60-70 ezer kormorán érkezett az országba, és hatalmas károkat okozott az egy kilónál kisebb egy- és kétéves halakban. Ennek pótlása Lévai Ferenc szerint most elképzelhetetlennek tűnik.
A kormoránok okozta károkat pontosan még nem lehet felmérni – ez Lévai Ferenc szerint akár 30-35 százalék is lehet –, de a mértéket jelzi, hogy már februárban nagyon megélénkült az ivadékok iránti hazai és külföldi kereslet. Az idei évre negatívan hat az is, hogy a téli csapadékhiány miatt a Dunántúlon nagyon alacsony a halastavak feltöltöttsége. A halgazdálkodók költségeit pedig nemcsak a kormoránok elleni védekezés növelte, hanem – ahogy az minden állattenyésztési ágazatra jellemző – a takarmányok egy év alatti mintegy 40 százalékos drágulása is.
A halhiány mellett ez, valamint az üzemanyagárak és a munkabérek növekedése is az áremelkedés irányába hat. A jelenlegi halárak körülbelül 10 százalékkal magasabbak, mint egy éve, de ahogy fogy a hal, valószínű, hogy további drágulás várható. Termelésnövekedésre ugyanakkor nem lehet számítani, mert bár a piaci alapjai meglennének, a tenyészanyaghiány gátat vet a bővülésnek.
Pozitívum viszont, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) korrekt tavaszi árakban tudtak megállapodni, és az is, hogy a horgásztavakba kerülő halakat ellenőrizhető, állategészségügyileg is biztonságos termelésből szerzik be. Lévai Ferenc szerint a Mohosz halászokkal szembeni elvárásai is vállalhatók. Ilyen például, hogy őshonos halakat és ragadozókat is vegyenek be a szortimentbe, segítve a horgásztavak ökoszisztémájának regenerálódását.
Forrás: Világgazdaság
2024. március 20-án a Balatonon, a Szent Miklós hajón került megrendezésre a VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja központi rendezvény.
A megnyitón a vendégeket dr. Dérer István MOHOSZ főigazgató, dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök és Szári Zsolt BHN Zrt. vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak. Délután látványtelepítés keretében 40 mázsa háromnyaras ponty került Tihany előtt hajóról a Balatonba. A területi és országos illetékességű halőri kinevezések mellett átadták a Címzetes vezető halőri címeket is. Az év halőre címet Kiss István, a BHN Zrt. munkatársa kapta.
Horgászat
Elektromos árammal elkábították, majd „összegereblyézték” a halakat
Az ügyészség vádalt emelt két férfival szemben
A Bajai Járási Ügyészség orvhalászat miatt vádat emelt két férfival szemben, akik a Dunába eresztve az elektromos halászgép vezetékét, árammal elkábították, majd un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték a halakat.
A vád szerint a sükösdi férfi orvhalászat miatt korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt állt. 2022. augusztus 2-án, hajnalban a társa motorcsónakján megjelentek a Dunán azért, hogy jogosulatlanul halat fogjanak. A férfiak elektromos halászgéppel, tiltott módon, a gép vezetékeit a vízbe eresztették, aminek következtében az áram bevonzotta és elkábította az állatokat.
Ezután a vádlottak un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték, és a csónakba emelték a halakat. Az orvhalászat befejeztével a férfiak a Duna bal partján elrejtették az eszközeiket, a motorcsónakot pedig egy úszóműhöz rögzítették, majd autóba ültek és távoztak. A szekszárdi rendőrök a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének munkatársaival közösen tartott ellenőrzésük során a két rabsicot igazoltatták, az elrejtett illegális horgászeszközöket megtalálták és lefoglalták.
A vádlottak tiltott módon olyan eszközt használtak halfogásra, amely az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásának kihasználásán alapul, az elkábított halakat pedig úgy ejtették zsákmányul, hogy nem a szájnyílásukba, hanem más testrészükbe akasztottak horgot.
Az ügyészség a két férfit orvhalászat bűntettével vádolja és ezért a büntetett előéletű férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy a korábbi büntetését is utólag végre kell hajtani. Emellett az elkövetéshez használt eszközök elkobzását is indítványozza az ügyészség. Ügyükben a Bajai Járásbíróság fog dönteni.
A fotókon a vádlottak által használt és utóbb elrejtett elektromos halászgép és vezetékei, valamint szákok láthatók.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Vajon mit fogtam?
Egy dunai horgász segítséget kért a Magyar Haltani Társaságtól a fényképen szereplő halfaj meghatározásában:
Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.
A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.
Forrás: Magyar Haltani Társaság