Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Öt év múlva rá sem fogunk ismerni a vidékre – Interjú Nagy István agrárminiszterrel

Print Friendly, PDF & Email

Soha nem látott mértékű pénzt tervez fordítani a kormány a vidék felzárkóztatására a következő években és ehhez hozzáigazítja nemcsak a pályázatokat, de az egész intézményrendszert – tudta meg a Portfolio Nagy Istvántól.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Soha nem látott mértékű pénzt tervez fordítani a kormány a vidék felzárkóztatására a következő években és ehhez hozzáigazítja nemcsak a pályázatokat, de az egész intézményrendszert – tudta meg a Portfolio Nagy Istvántól.

Dr. Nagy István agrárminiszter (Kép: Stiller Ákos – Portfolio)

Az agrárminiszter a Portfolio-nak adott interjújában elárulta: a legtöbb pályázat elbírálásának mára már hat hónapra redukált időtartamát négy hónapra csökkentenék, részben a folyamatok egyszerűsítésével, részben a humánerőforrás bővítésével. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ennek érdekében 20 százalékos kapacitásbővítést terveznek az agrártámogatások terén a kormányhivataloknál és az államkincstárnál. Elmondása szerint a vidékfejlesztési programnak köszönhetően minden befektetett 1 euróból 1,46 euró jön létre. Mindezek mellett Nagy Istvánnal beszélgettünk az első vidékfejlesztési pályázatok várható időpontjáról, tartalmáról, az agráregyetem átalakításának legfontosabb mérföldköveiről, az öröklést és az integrációt ösztönző törvények fontosságáról, valamint az ellátásbiztonságról is. Úgy vélekedett, hogy a jövő nemzetstratégiai feladata a kiskereskedelmi láncok piacán megfigyelhető hazai tulajdonarány bővítése.

Február közepén a koronavírus-járvány alatt hozták létre a Vidékfejlesztési Kormánybizottságot, miért pont most van rá szükség?

A bizottság létrejöttének oka, hogy új alapokra helyezzük a vidékfejlesztést, amelynek nemcsak a részesei, hanem alakítói, formálói is szeretnénk lenni. Ezért szükséges, hogy a bizottságban tapasztalt emberek legyenek, akik különböző szempontokat, érdekeket képviselnek a vidékfejlesztési források elosztása során is. Erre nagy szükség van, mivel az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító, a nemzeti költségvetésből 80 százalékkal kiegészített, 4265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források történelmi lehetőséget jelentenek a magyar vidék számára.

A kormány döntésével megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható összeg nagysága, így a hosszabb távú jövőt is meghatározó támogatásokat vagyunk képesek nyújtani a gazdáknak.

Milyen célok mentén alakítják a vidékfejlesztési stratégiát? Milyen szándékai vannak a kormányzatnak?

Cél, hogy a legkisebbtől a legnagyobb településen élők nyertesei legyenek a 21. század első évtizedének. Így a forrásoknak több célt kell szolgálniuk: az infrastruktúra- és gazdaságfejlesztését, a vidékmegmaradását, a helyi gazdaság élénkítését. Ez nemcsak közel 4300 milliárd forintot jelent, hiszen ez csak az 50 százalékos önrésze a pályázatoknak, ehhez jön még a pályázó által fizetett önrész, amely így duplázva magasabb értéket képvisel. Ehhez hozzájárul még a Közös Agrárpolitika egyes pillérének összege, amely több mint 3200 milliárd forintot tesz ki. És ugye még nem beszéltünk a falusi csok-ról, valamint a vidéket célzó egyéb forrásokról.

Kép: Stiller Ákos – Portfolio

Eddig milyen eredményekről tud beszámolni? Hogyan értékeli a közös munkát a nemrégiben felállított bizottsággal?

Már készítettünk egy előterjesztést, amelyben bemutattuk a kormányzat számára, hogy milyen pályázati formákat képzelünk el, milyen célokat tűzünk ki, mire mekkora összegeket szeretnénk fordítani. Ezt tekintette át a kormányzat, ennek ütemezéséről egyeztettünk, hogy mikor, melyik pályázat jelenik meg, milyen keretösszeggel, milyen célt szolgál és milyen hatást kíván elérni. Ennek a munkának a keretében beszámolót kell készítenünk arról is, hogy az elmúlt két hétéves ciklusban melyik pályázat volt a legnépszerűbb.

Melyik ágazatok fejlesztése a leghangsúlyosabb a vidékfejlesztési stratégiában? Az állattenyésztésen és növénytermesztésen belül mit kezelnek kiemelten?

Az összes, és azon túl is az élelmiszeripar. Magyarország dobogós a termelés mennyiségének növekedésében, de az egy hektáron megtermelt érték még mindig a régi tagállomok átlaga alatt marad. Egyértelmű, hogy megtanultunk alapanyagot előállítani, azonban a jövedelemtermelő képességet támogató feldolgozottság területén lévő hiányosságokat pótolnunk kell. Az agráriumon belül az állattenyésztés van elmaradva, a jövedelmezőségi szint az uniós csatlakozás óta egyértelműen eltolódott a növénytermesztés felé.

Gyakran hangsúlyozza, hogy aki gyorsan ad, az kétszer ad. A vidékfejlesztési forrásokat mikortól érhetik el a gazdák? Mikortól írják ki az első pályázatokat?

Nagy volumenben májusban és júniusban írjuk ki azokat a felhívásokat, amelyekre pályázhatnak a gazdák. 45 milliárd forintos keretösszeggel az első kiírások már áprilisban megjelennek.

Először a kisebb állattartók fejlesztéseinek felhívása, majd a kertészek gyümölcs- és gyógynövényültetvény-telepítését segítő pályázat jelenik meg. A továbbiakat júniusig teszik közzé. Kiemelt cél az élelmiszeripar modernizációja, amelyre két felhívásban 250 milliárd forintot szánunk. Júniusban pályázhatnak majd azok a vállalkozások, amelyek kisebb élelmiszerfeldolgozói fejlesztéseket terveznek a helyi gazdaság erősítésére. A nagy élelmiszeripari projektek pályázatát ezt követően írjuk ki, még az első fél évben. Jól érzékelteti a források kifizetésével kapcsolatos elszántságunkat, hogy 50 milliárd forint értékben hirdettünk meg állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatokat, amelyekre 320 milliárd forint értékben érkeztek be támogatási kérelmek. A felhívás népszerűsége érdekében úgy döntöttünk, hogy kipótoljuk a támogatási összeget, és az összes feltételeknek megfelelő pályázatot támogatni fogjuk, ami akár 300 milliárd forintot is jelenthet.

Mivel ehhez hozzájárul a gazdák önrésze, így 600 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások az országban. Az ÁTK pályázatok eredményét húsvét környékétől folyamatosan hirdetjük ki.

Jól látható, hogy ez valóságos pályázati dömpinget jelent, de hogyan hogyan lesz képes a mostani intézményrendszer kezelni ezeket a forrásokat, és időben kifizetni a hatványozottan nagyobb összegeket?

Most már képesek vagyunk arra, hogy az átmeneti források terhére kiírt pályázatok nagy részének eredményeit akár hat hónap alatt kihirdessük, ezt gyorsítanánk, négyre szeretnénk csökkenteni, ahol csak lehet.

Cél, hogy annyira egyszerűsítsük a pályázatokat és azok elbírálásának folyamatát, amennyire csak az uniós szabályok megengedik.

Az egyszerűsítés a kisebb értékű, egyszerűbb fejlesztésekre irányuló pályázatoknál könnyebben megvalósítható, a nagy értékű, milliárdos fejlesztések pályázatainál kevesebb ebben a mozgástér, és a pályázóknak is több idő kell a projektek megvalósításához.

Az új ciklus még nagyobb összegei középtávon indokolnak-e bármilyen változást az intézményrendszerben?

Nem pusztán az átmeneti évekre, hanem az új programozási időszak teljes időtartamára számol az intézményrendszer a feladatok növekedésével, hiszen a jelentős mértékben megnövekedett forrás felhasználása 2029-ig el fog tartani. Ennek megfelelően bővíteni szükséges a végrehajtásban részt vevők létszámát is, amelyen az előzetesen kalkulált – a Miniszterelnökséggel és a Magyar Államkincstárral is egyeztetett – adatok alapján

várhatóan nagyságrendileg 20 százalékkal több kapacitás bevonását teszi szükségessé az elkövetkezendő időkben az agrártámogatások kezelése területén a megyei kormányhivatalok és az államkincstár esetében is. Ezen kapacitással lesz biztosítható a jelenlegi és a jövőben várható kifizetések hatékony és gyors teljesítése.

Számos kritika érte a vidékfejlesztési forrásokat, az egyik ilyen, hogy arra “ingyen pénz” lehetőségeként tekintenek a pályázók. Nem feltétlen van a fejükben a megtérülés, amikor egy-egy projektről van szó.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy azokon a területen fejlesztettek csak sokszor, ahol volt pályázati forrás és ahol nem volt, ott nem. Ha olyan pályázatokat írunk ki, amelyek alapvetően arra ösztönzik őket, hogy jövőbe mutató, technológiailag előre vivő fejlesztéseket valósítsanak meg, akkor nem hibáznak akkor, amikor az 50%-os önerőt melléteszik egy-egy projekt finanszírozásának akár hitel, akár saját forrás formájában. A gazdatársadalomban ezen kívül van egy trendforduló, amely összefügg a generációváltással.

A tudatos beruházások időszakát éljük, a gazdák megalapozott döntéseket hoznak azzal, hogy figyelembe veszik a megtérülést.

Mit gondol az intézkedések mikor és milyen módon érzékeltetik majd hatásukat?

Öt év múlva már erős érzékelhető változás lesz tapasztalható, hiszen két év alatt megvalósulnak a nagyobb építkezések is és elindul ezekben a létesítményekben a termelés. Várakozásaink szerint a beruházási támogatások hatására már néhány éven belül jelentősen növekszik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által megtermelt hozzáadott érték, emelkednek a bérek, nő a vállalkozások nemzetközi versenyképessége, és ennek hatására emelkedik az agrárexport és az egyenleg is. Fontos megállapítása volt a kormánybizottság ülésének, hogy az elkészített vidékfejlesztési modellnek köszönhetően az Agrárközgazdasági Intézet az 1 eurós támogatásból 1,46 euróval számol, tehát 50 százalékos hasznosulással kalkulálhatunk.

Szintén fontos, hogy javul az ágazat erőforrás-hatékonysága, nagyobb mértékben járul hozzá a környezeti és éghajlat-politikai célok eléréséhez. Számításaink szerint közel 30 ezer új munkahelyen túl 3 milliárd euróval, azaz egyharmadával növekszik a mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes exportbevétele, elérjük az állattenyésztési ágazatok teljes önellátottságát és nem utolsósorban a gazdálkodók felkészülnek és teljesítik a 2023-tól lényegesen szigorúbb uniós zöld előírásokat. Utóbbi nem egy könnyű feladat, hiszen a források 40 százalékának zöld célokat kell szolgálnia. Nem lehet egyszerű lavírozni a zöld, az üzleti és megtérülési célok között.

Az intézkedéseknek köszönhetően – becslései szerint – mennyivel bővülhet a mezőgazdaság teljesítménye?

Ha mindaz a fejlesztés megvalósul, amit a mostani átmeneti években és 2023 után tervezünk ezekből a forrásokból, akkor számításaink szerint 46 százalékkal emelkedhet a mezőgazdasági és élelmiszeripari GDP.

Mennyivel bővülhet az ország termelése?

Csak ismételni tudom, hogy várakozásaink szerint a főbb mezőgazdasági ágazatok mindegyikében elérjük az önellátást, az exportorientált ágazatok esetében tovább bővülnek a külpiaci lehetőségek. Ennek alapját az adja, hogy történelmi léptékű modernizáció megy végbe a mezőgazdasági termelésben. Például már a 2021-2022-es évek pályázatainak hatására a baromfi ágazatban 2,5 millió, a sertés ágazatban 600 ezer, a tej és húsmarha ágazatokban 40 ezer modern férőhely jöhet létre, vagy éppen 1 millió négyzetméter korszerű üveg- és fóliaház, 70 ezer négyzetméter hűtőház épül, és 5 ezer hektár versenyképes gyümölcsültetvényt telepíthetnek.

Nagy fába vágta a fejszéjét a kormány, ami a vidékfejlesztést illeti, de hasonlóan nagy tervei vannak a jövő gazdáinak megteremtésével, azaz az utánpótlás biztosításával.

Miért pont most vágtak bele az agrárképzés átalakításába?

Rendszerváltáskor a szocialista típusú mezőgazdaságból egy lassú folyamattal, kárpótlással megindult a mezőgazdaság átalakítása, azonban ezt az egyetemek nem követték, azok ugyanabban a struktúrában, szemléletben képezték tovább a hallgatókat, majd meglepődtek azon, hogy az agrármérnöki képzés nem vonzó a fiatalok számára. Az utánpótlás tudása nem találkozott a gazdaságok igényeivel. Itt kellett beavatkozni.

Kép: Stiller Ákos – Portfolio

Mit tart a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legfontosabb küldetésének?

A MATE egyik legfontosabb küldetése az agráriumról alkotott kép újrafogalmazása, elsősorban a fiatalok körében. Nagy szükség van arra, hogy a következő generáció az agrárpályát stabil megélhetést ígérő és motiváló, modern kihívásokat kínáló lehetőségnek lássa. Az egyetemnek vezető szerepet kell vállalnia a generációváltás folyamatában. Az intézményi megújulási folyamat részeként rövidtávon az új szervezeti és működési keretek megszilárdítását tartjuk első helyen feladatnak. Középtávon egy dinamikus fejlődést várunk, egy olyan motiváló közeg és szervezeti kultúra fokozatos kifejlődését, amely vonzó lehetőség a fiatalok tehetségének, a bennük rejlő kíváncsiság és kezdeményezőkészség kibontakozására. Hosszú távon arra számítunk, hogy a MATE körül egy stabil és szoros tudásmegosztó rendszer épül ki, amely az ágazat szereplőit is folyamatosan a számukra lényeges legkorszerűbb ismeretekkel látja el, beleértve a nemzetközi trendek, eredmények naprakész követését.

Mire számíthat egy hallgató 5 év múlva a gyakorlatban, milyen egyetemre fog járni? Mi az ezzel kapcsolatos víziója?

Arra, hogy versenyképes és megkerülhetetlen tudása lesz, mert az egyik legkeresettebb és leginkább tudás az agrármérnöki tudás lesz az elkövetkezendő évtizedekben.

Fennáll annak a kockázata, hogy ezért külföldre toborozzák őket?

Én lennék a legboldogabb, hiszen én is tanultam külföldön. Saját tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy szükséges, látni kell, hogy halad a világ agráriuma. Ez kellene ahhoz, hogy kiváló szakemberekké váljanak, innovatív megoldásokon kezdjenek el gondolkodni. Mindent elkövetek annak érdekében, hogy külföldi professzorok is érkezzenek Magyarországra. Az egész tanári kart és az agrárdoktori képzést is meg kell újítani az országban a tudásáramláshoz, amely a jövő mezőgazdaságának záloga.

Ez rendkívül ambiciózus vállalás, mit gondol milyen mérföldkövei vannak ennek?

A megújulás fontos mérföldköve a MATE 180 milliárd forintos intézményfejlesztési terve, amelynek fedezetét uniós támogatás adja.

Az EU a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz révén közel 6000 milliárd forintnyi forrást allokál Magyarországra, ennek egy jelentős részét oktatásra. A pályázatot a Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési, Innovációs Hivatal írja ki. A támogatásnak köszönhetően egy olyan új campust létesítenek Gödöllőn, amely kutatóintézetekkel, laboratóriumokkal, az auditóriumokon át teljes mértékben megfelel majd a 21. századi elvárásoknak.

Milyen tervek vannak még az agrártárca tarsolyában?

Lassan kezd összeállni a puzzle, azonban gazdaságátadás ösztönzése, és azon belül az öröklés kérdése még megoldásra szorul, valamint a felvásárlók és a termelők közötti viszonyokat kellene még rendbe rakni. Utóbbit, felülről lehetne szervezni, a feldolgozóipartól, azonban ez sok vitát generálna. Nehéz történelmi örökséggel kell szembe menni, a rendszerváltáskor sokan becsapták egymást, de ahhoz, hogy a legkisebbek is védve legyenek, mindezt véghez kellene vinni.

Hol, melyik területen mennyire kiszolgáltatott az ország élelmiszerellátása?

A magyar agrárium 20 millió ember ellátására képes az alapanyagot, nyersanyagot tekintve. Ahogy haladunk előre a feldolgozottsági fokban, ott lehet érzékelni hiányokat. Összességében 40%-át az itthon megtermelt élelmiszernek exportpiacainkon értékesítjük és a legtöbb élelmiszerből bőven 100%, azaz az önellátottsági szint felett termelünk – elég itt a baromfihúsra, zöldség-gyümölcsre vagy a lisztre gondolni. A mostani fejlesztésekkel a kicsivel 100% alatti sertéshúsban és tejtermékben is önellátóak leszünk.

Az ellátásbiztonság, annak is kiskereskedelmi részében nem sikerült a nemzeti részarány érvényesítése. Ez más országokban jellemző erősebb a kiskereskedelmi szektorban a nemzeti tulajdon részaránya, amit azzal szoktak indokolni, hogy ebben az esetben a gazda, a termelő, a feldolgozóipar is talán kiszámíthatóbb jövőt lát maga előtt.

Ez teljességgel így van, ezért a jövő egyik nemzetstratégiai nagy feladata a kiskereskedelmi láncok piacán megfigyelhető hazai tulajdonarány bővítése, mivel ez súlyos hátrány jelent a piaci szereplők számára. Harminc éve szenvedi az ország azt, hogy a hazai feldolgozóipart 1990-ben privatizálták, és akik megvették, teljesen tönkre tették. Ez azt jelentette, hogy a magyar agráriumot nyersanyag-előállítóvá tolták vissza, amellyel radikálisan csökkent a jövedelmezősége. Ezt a mostani történelmi mértékű támogatásokkal tudjuk majd valahogy kiköszörülni mintegy 30 év után. Hasonlóan nehéz feladat lesz a kiskereskedelmi szektor helyreállítása is.

Tavaly a járvány első hullámában többször hangsúlyozta, hogy az ország élelmiszerellátása biztosított, azonban a tej kapcsán felmerült, hogy az alapanyag előállítása ugyan biztosított, azonban a kupak külföldről érkezik. Vannak esetleg tervek arra, hogy az ilyen problémákat is kiküszöböljék arra az esetre, ha megint felfordulást okozna egy hirtelen jött tényező, mint ahogyan a pandémia tette tavaly?

Magyarországon van Európa legmodernebb dobozgyára, de valamiért a kupakot Olaszországból szállítják, ezen sürgősen változtatni kell a teljes biztonság érdekében, azonban ez iparpolitikához, az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozik, így erről velük kell majd egyeztetni. Egy kupakgyár létrehozása 150 milliárd forintba kerülne, de ugye, ami ma elképzelhetetlen, az már holnap lehetséges.

Forrás: Portfolio.hu

 

 

Mezőgazdaság

Kedvező változások a juhágazat támogatási rendszerében

Print Friendly, PDF & Email

Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálta a szektorhoz kapcsolódó támogatások rendszerét. Ennek eredményeként 2024-től kezdődően e források fokozottan szolgálják az állatállomány genetikai minőségének javítását, illetve a minőségi árutermelést, tekintettel a juhtartók szakmai igényeire és lehetőségeire.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

A szakmai szervezetek javaslatait is figyelembe véve az agrártárca az idei évtől a tenyészkos-tenyészbak tenyészetbe állítása után igénybe vehető támogatás – 2016. év óta biztosított éves – keretösszegét a duplájára, 350 millió forintról 700 millió forintra emelte. A forrásbővítés mellett egyszerűbb is lesz a konstrukció igénybevétele, hiszen az eddigi két, áprilisi, illetve októberi benyújtási időszak helyett 2024-től immár csak egy kérelembenyújtási időszak marad, mégpedig június 1. és 30. között. Ez a változás azonos feltételeket teremt valamennyi jogos támogatási igényt benyújtó állattartónak a támogatás igénybevételére.

A juhászatok állatjóléti területen tett többletvállalásait egy 2022-ben indított kiskérődző állatjóléti program kompenzálja. A juhállomány genetikai minőségének javítását szolgálja a tenyésztésszervezési feladatok támogatása is, mellyel a juhtartók törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre fordított költségei kerülnek kompenzálásra.

Szintén az ágazat fenntarthatóságához járul hozzá, hogy az idei évtől tovább bővült az Agro-ökológiai Program (AÖP) legeltetéssel teljesíthető gyakorlatainak köre.

Aki őshonos állatfajtával (a juhok közül ide tartozik a hortobágyi- és a gyimesi racka, a cigája, a cikta és a magyar merinó) legeltet, az választhatja az „őshonos haszonállatokkal történő legeltetés” c. gyakorlatot is. 2024-ben 1 pontért vállalható ez a gyakorlat az adott földhasználati kategória legalább 50 százalékára, míg 2025-től a tervek szerint indul egy 2 pontos változat is, ahol a terület legalább 70 százalékán kell vállalnia a termelőnek, hogy kizárólag őshonos fajtát legeltet.

Mint ismeretes, a 2023-ban indult AÖP egy önkéntes részvételen alapuló, egyéves elköteleződést igénylő közvetlen támogatási forma, ami a jól ismert Agrár-környezetgazdálkodási Kifizetésekhez (AKG) hasonlóan a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott segíteni. Az AÖP két gyepes földhasználati kategóriájában (Natura 2000 gyepek és egyéb gyepek) egyaránt igaz, hogy alapvetően vagy kaszálással vagy legeltetéssel összefüggő gyakorlatok közül választhat a termelő. Az állattartók, s azon belül is a juhtartók számára kézenfekvő és életszerű megoldás, ha a pásztoroló vagy szakaszos legeltetést választják. A legtöbb esetben ez nem igényel többletráfordítást, hiszen a juhokat eleve ilyen rendszerekben legeltetik. Szintén az életszerű megközelítés része, hogy az adott földhasználati kategória területének 50 százalékán elegendő vállalni és teljesíteni a gyakorlatot ahhoz, hogy a terület 100 százaléka jogosult legyen a támogatásra. A hektáronkénti minimum 0,2 állategység pedig jól illeszkedik az évtizedes szakmai állásponthoz, miszerint az a magyarországi gyepterületek legnagyobb részén összeegyeztethető a gyep eltartó képességével. Az állattartással járó áldozatos munka, a legeltetés kiemelkedő környezeti előnyei egyaránt megkövetelik, hogy a program magas pontszámmal jutalmazza az ilyen vállalásokat. A pásztoroló és szakaszos legeltetés ennélfogva 2 pontos gyakorlat. Aki ezt teljesíti, annak nincs is egyéb teendője az adott gyepes földhasználati kategóriában.

A támogatási rendszer újragondolásának legfőbb célja, hogy olyan perspektívák nyíljanak a kiskérődző ágazatban, melyek igazolják, Magyarországon érdemes foglalkozni juhtartással.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elkezdődött a dohány betakarítása

Print Friendly, PDF & Email

Megközelítőleg 2800 hektáron elindult a betakarítás:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2.800 hektáron 5.000-6.000 tonna dohányt termel évente. Az ágazat a feldolgozásban dolgozókkal együtt, mintegy 10.000-12.000 fő részére biztosított megélhetést – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai dohány termelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul. Az Agrárminisztérium az idei év tavaszán 2,7 milliárd forint célzott támogatással járult hozzá az ágazatban működő gazdaságok eredményességéhez. Emellett természetesen az érintettek a hazai és uniós forrású egyéb agrártámogatási konstrukciókhoz is hozzáférnek. Így ők is jogosultak lehetnek különböző közvetlen támogatásokra, vagy akár vidékfejlesztési forrásokra is. A tárca az elmúlt években arra törekedett, hogy kiszámítható segítséget nyújtson a dohánytermelőknek, ezzel is segítve a termelés és a szektor kapcsolódó foglalkoztatási képességének megőrzését – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy tavasszal került sor az uniós szabályok által lehetővé váló úgynevezett bázisfrissítésre. Kiosztották ugyanis a 2018-as éven alapuló történelmi bázisjogosultságokat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy hazai költségvetésből, az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások segítségével a korábbiakhoz képest nagyobb arányban juthassanak megfelelő forráshoz a valódi dohánytermelő tevékenységet folyató gazdák – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A marhahúsexport közel 20 százalékkal csökkentexport közel 20 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a nemzetközi marhahúsexportról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az USA marha- és borjúhúskivitele 4,9 százalékkal maradt el 2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának mennyiségétől. Az élő szarvasmarha exportja 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 9,1 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala 19,5 százalékkal, az élőszarvasmarha-importja 18,7 százalékkal nőtt ezzel egy időben.

Fotó: AKI  

A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 74 ezer tonna volt 2024 első öt hónapjában, ami 34,4 százalékos bővülést jelentett a tavaly január–májusi mennyiséghez képest. Kínába 472,5 ezer tonna brazil marhahús került, ami 25,4 százalékkal több a 2023 január–májusában szállított volumennél.

Ábra: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 13,2 százalékkal bővült (24,9 ezer tonna), értéke 8,4 százalékkal emelkedett 2024 január–áprilisában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Lengyelország voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,4 százalékkal 7,4 ezer tonnára, értéke 18,1 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból és Olaszországból származott. A marhahúsexport mennyisége 18,8 százalékkal (2,8 ezer tonna), értéke 19,9 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 13,7 százalékkal (4,4 ezer tonna), értéke 6 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Forrás: AKI

Tovább olvasom