Keressen minket

Mezőgazdaság

Az ENSZ a természet helyreállítására buzdít a klímaválság megoldásáért

Print Friendly, PDF & Email

Róma/Nairobi, 2021. június 4. – A három legnagyobb kihívást jelentő tényező (klímaváltozás, a természet visszaszorulása, környezetszennyezés) ellenére nem tágíthatunk a céltól, hogy az előttünk álló évtizedben egy milliárd hektár – Kína kiterjedésével megegyező – leromlott állapotú területet állítsunk helyre.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Róma/Nairobi, 2021. június 4. – A három legnagyobb kihívást jelentő tényező (klímaváltozás, a természet visszaszorulása, környezetszennyezés) ellenére nem tágíthatunk a céltól, hogy az előttünk álló évtizedben egy milliárd hektár – Kína kiterjedésével megegyező – leromlott állapotú területet állítsunk helyre.

Photo: ©FAO/

Helyi asszonyok gyülekeznek egy tó körül Zimbabwéban (Kép: ©FAO)

Hasonló vállalásokra lenne szükség az óceánok kapcsán is – olvasható egy új jelentésben, melyet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közösen jelentetett meg az ENSZ ökoszisztéma helyreállítás évtizede 2021–2030 indulásának apropóján.

Az Ökoszisztéma helyreállítás az ember, a természet és az éghajlat szolgálatában jelentés szerint az emberiség a fenntartható szinten elérhető ökoszisztéma szolgáltatások 1,6-szorosát használja. Ami azt jelenti, hogy a megóvás önmagában nem ment meg bennünket egy nagyobb természeti válságtól és a biológiai sokféleség csökkenésétől. A helyreállítás költsége a szárazföldi területeken a becslések szerint akár 200 milliárd dollárra is rúghat évente 2030-ig. Ám – jegyzi meg a jelentés – minden befektetett 1 dollár akár 30 dollár gazdasági nyereséggel is járhat.

A sürgősen helyreállítandó ökoszisztémák között találunk mezőgazdasági területeket, erdőket, legelőket, szavannákat, hegyvidékeket, mocsarakat, városi területeket, édesvizetek és az óceánokat. A mintegy két milliárd hektár rossz állapotú terület mentén élők nagy része szegény és a társadalom peremére szorult.

„Az erózió már most is hatással van 3,2 milliárd ember jólétére – ez a világ lakosságának 40%-a. Évről évre a világ gazdasági kibocsátásának 10%-val megegyező értékű ökoszisztéma szolgáltatást veszítünk el” – olvasható az UNEP ügyvezető igazgatója, Inger Andersen, és a FAO főigazgatója, Csü Tongjü közös előszavában, hangsúlyozva, hogy a tendencia visszájára fordítása „masszív előnyökkel járna.”

Az ökoszisztéma helyreállítás alatt azt a folyamat értjük, amikor megállítjuk annak leromlását és ezáltal tisztább levegőt és vizeket, a szélsőséges időjárás csökkenését, jobb egészséget és biológiai sokféleséget, illetve a növények beporzását kapjuk. A visszaállítás sokféle tevékenységet jelenthet, például az erdősítést, a mocsarak helyreállítását és a korallzátonyok rehabilitációját. Több Fenntartható Fejlődési Cél, továbbá a Riói Biológiai Sokféleség Egyezményhez megvalósításához is hozzájárul.

Tettekre van szükség a párizsi egyezmény által megcélzott 2 Celsius fok alatti globális hőmérséklet-növekedés biztosításához is. A helyreállítás révén – amennyiben kéz a kézben jár a természeti ökoszisztémák átalakításának megállításával – a biológiai sokféleség várható csökkenésének 60%-a elkerülhető lenne. Hatékonyan juthatnánk gazdasági, társadalmi és ökológiai előnyökhöz egyszerre: csak az agrár-erdészet önmagában javíthatja 1,3 milliárd ember élelmezését, miközben a befektetésekkel a mezőgazdaságba, a mangrove erdők megóvásába és a vízgazdálkodásba hozzájárulhat a klímaváltozással való megküzdéshez és a befektetés négyszeresen térülne meg.

Az ENSZ évtizedről

Az ENSZ ökoszisztéma helyreállítás évtizede 2021–2030 egy segélykiáltás bolygónk ökoszisztémáinak megőrzéséért és megújításáért – a saját és a természet érdekében. Az ENSZ Közgyűlés bólintott rá az évtizedre, mely az UNEP és a FAO égisze alatt valósul meg. Az évtized célja egy erős és széleskörű globális mozgalom elindítása a helyreállítás felgyorsításáért és egy fenntartható jövő garantálásáért.

Forrás: FAO

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom