Keressen minket

Mezőgazdaság

Kánikulai meleg légköri aszállyal

A múlt héten, főként a hét második felében többfelé öntözték kisebb-nagyobb záporok a földeket, a legtöbb helyen azonban ezzel együtt is csökkent a talajok nedvességtartalma. A kórokozók elleni védekezésben és az érésben levő gyümölcsök számára jól jön a száraz idő, a szántóföldi növényeinknek viszont több csapadékra lenne szükségük optimális fejlődésükhöz. Pedig az idén úgy tűnik, nincs Medárd, a héten száraz, egyre melegebb időre van kilátás főként a hét második felében légköri aszállyal, igen erős UV sugárzással, ami a növényeken perzselést, napégést okozhat.

Közzétéve:

A múlt héten, főként a hét második felében többfelé öntözték kisebb-nagyobb záporok a földeket, a legtöbb helyen azonban ezzel együtt is csökkent a talajok nedvességtartalma. A kórokozók elleni védekezésben és az érésben levő gyümölcsök számára jól jön a száraz idő, a szántóföldi növényeinknek viszont több csapadékra lenne szükségük optimális fejlődésükhöz. Pedig az idén úgy tűnik, nincs Medárd, a héten száraz, egyre melegebb időre van kilátás főként a hét második felében légköri aszállyal, igen erős UV sugárzással, ami a növényeken perzselést, napégést okozhat.

A szántóföldi növényeinknek viszont több csapadékra lenne szükségük optimális fejlődésükhöz (Kép: MET)

A múlt hét első felében csak elszórtan fordultak elő záporok hazánkban, az ország túlnyomó részén Medárd napján sem esett, majd csütörtöktől kissé nőtt a csapadékhajlam, és többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, szombatról vasárnapra éjszaka pedig egy átvonuló hidegfront okozott az ország jelentős részén 1-5 mm közötti csapadékot, ennél több csak kevés helyen esett, viszont a Dunántúlon helyenként még ennyi sem. Így az elmúlt öt nap csapadékösszege 0 és 15 mm között alakult, csak egy-egy intenzívebb zápor által érintett foltban hullott 20-40 mm (1. ábra). Ezek az értékek elmaradnak az átlagtól, ahogy az elmúlt 10 napban is 10-25 mm-rel kevesebb esett az ilyenkor szokásos mennyiségnél (2. ábra). A talajok felszín közeli része csak átmenetileg nedvesedett át kissé, a szeles időben hamar felszáradt, néhány centiméternél mélyebbre pedig nem szivárgott le ez a kevés csapadék. Így a felső fél méteres réteg a múlt hét közepe óta tovább veszített nedvességtartalmából, főként a Tiszántúlon, de máshol is egyre többfelé a kritikus 40%-os érték alatt alakul a víztartalma (3. ábra). A fél méternél mélyebb talajrétegekben viszont jellemzően még 80-90% közötti a nedvességtartalom a növények által hasznosítható mennyiség arányában.
hőmérséklet az ilyenkor megszokott értékek körül alakult (4. ábra), csak a vasárnap reggelre átvonult hidegfront mögött estek vissza a maximum értékek 4-5 fokkal, 25 fok alá.

Az őszi kalászosok virágoznak, a repce pedig a magképződés fenológiai fázisában jár. A kalászosok jellemzően igen jó, dús, zöld állapotban vannak (5. ábra). A repcét bár megviselte az áprilisi hideg, de többnyire jól regenerálódott, a magas, sűrű állományokban szépen mutatkoznak a becők (6. ábra). Ezeknek a növények aranyat ért a májusi csapadékos időjárás, és a júniusi meleg, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni. A talaj nedvességét azonban intenzíven fogyasztják, egy kiadós csapadék már jól jönne nekik, mert a talaj ezeken a táblákon egyre mélyebben kiszárad.
A napraforgó (7. ábra) többnyire a szárnövekedés fázisában jár (30-50 cm), de vannak még fejletlenebb, 6-8 leveles táblák is. A kukorica (8. ábra) 5-7 leveles, egy szárcsomós, itt is vannak fejlettebb és visszamaradottabb táblák, illetve gyommentes és erősen gyomosak is. A megindult melegedés hatására egyre intenzívebben fejlődnek a növények. Miskolc térségében a talaj felszín közeli (0-5 cm) rétege ezeken a táblákon is száraz, de ettől mélyebben kellően nedves.
Az érésben lévő cseresznyének és a szamócának is kedvez a száraz idő, a sok napsütés és a meleg.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. A május közepi esők hatására jellemzően tovább zöldült a táj, tovább fejlődött a természetes vegetáció, ami az előző időszakhoz képesti változást mutató térképünkön főként az erdőkkel, fákkal borított területeken látványos. Az anomália térkép igen mozaikos, vegyes képet mutat. A tavaszi vetések zöld tömege jelentősen el van maradva az ilyenkor szokásoshoz képest, bár a gyomnövények ezeken a táblákon is emelik a vegetációs index értékét, de összességében a sok apró piros folt a fejletlenebb napraforgó és kukorica tábláknak tudható be. Ugyanakkor élénk zölden mutatkoznak az őszi vetések, amik fejlett, jó állapotban vannak. Lassan középhegységein növényzete is utoléri magát, és az idén ezen a képen mutatkozik először az átlagosnak megfelelő vagy annál kicsit zöldebb vegetáció ezeken a területeken.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 320 és 370 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak helyenként ennél kisebb, délkeleten pedig nagyobb értékek. Jelentősen növekedett a hőösszeg az elmúlt tíz napban, de ezzel együtt még mindig 60-100 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál az akkori hűvös május ellenére is, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 90 és 120 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése jelentős lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is 10 nappal, két héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, a talaj ismét egyre jobban kiszáradt, bár a mélyebb rétegek még tartalmaztak nedvességet. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg így ismét elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Azóta azonban ismét folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból a talajok. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez.

Az előttünk álló héten száraz, napos, egyre melegebb időre van kilátás, a hét második felében kánikulai meleggel. Számottevő záporok leghamarabb vasárnap fordulhatnak elő, addig mindenütt a talajok nedvességvesztése, további száradása lesz a jellemző, amit a keleti országrészben kedden és szerdán élénk szél is fokoz majd. Kedden hajnalban még többfelé hűl 10 fok alá a levegő, majd a hét második felében egyre többfelé a minimumok is 15 fok fölött alakulnak. A legmelegebb órák hőmérséklete már kedden is 25 fok fölött, csütörtöktől pedig az ország jelentős részén 30 fok fölött alakul. A meleg időben a kukoricára számított hőösszeg is gyorsan növekszik majd, a hét végére az ország nagy részén 400-450 foknapra nő. A levegő páratartalmára napközben 40% alatti értékek lesznek jellemzők, és éjszaka sem emelkedik 70% fölé a relatív nedvesség. A száraz, meleg levegőben légköri aszály várható a hét második felében. Június második felében jár legmagasabban fölöttünk a Nap, ezért ilyenkor felhőtlen vagy gyengén felhős meleg napokon igen erős UV sugárzás éri a felszínt, ami a növényeknél a levelek és a termés perzselődéséhez, napégéshez vezethet, de a szabadban tartott állatokra is érdemes ilyenkor jobban odafigyelni.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. június 14.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. június 9-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 13-án (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. június 13-án (%)

4. ábra
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 13-án

5. ábra
Virágzó búza Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Repce becők Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2021. június 9-én
(fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. június 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra

Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. június 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Forrás: MET

Mezőgazdaság

Február 1-től csatlakozhatnak a gazdálkodók a krízisbiztosítási rendszerhez

Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez

Published

on

Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, ami a gazdálkodói öngondoskodást támogató, innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek – jelentette be Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy fontolják meg a rendszerhez való csatlakozást, hiszen az első évek tapasztalatai alapján érdemi segítséget tud nyújtani a benne részt vevők számára jövedelemingadozásuk mérséklésére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A hazai mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer négy évvel ezelőtt, az Európai Unióban elsőként került bevezetésre. Működési elve, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő – legyen állattartó, növénytermesztő vagy kertész – adott évi jövedelemmutatója rajta kívül álló okból 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik a megelőző három évre vonatkozó referenciajövedelem-mutatóhoz képest, a jövedelemkiesés legfeljebb 70 százalékának mértékéig krízisbiztosítási kompenzációt igényelhet. Ez a kockázatkezelési intézkedés nemcsak az időjárási kockázatok – így aszály, fagy vagy jégeső –, hanem olyan egyéb kockázatok mérséklésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek okozta bevételcsökkenés vagy a termelési költségek növekedése. A részt vevő gazdálkodók által a Krízisbiztosítási Alapba befizetett hozzájárulás összegét vidékfejlesztési források egészítik ki – ismertette az államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodóknak a rendszerhez való csatlakozásra 2025. február 1. és február 28. között van lehetősége. A csatlakozási kérelmet a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani elektronikusan. A gazdálkodók 3 éves időtartamra szereznek tagsági jogviszonyt a rendszerben, melynek fennállása alatt évente egy igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére.

A mezőgazdasági termelés megnövekedett kockázatai miatt minden gazdálkodónak megfelelő kockázatkezelési lépéseket érdemes tennie. A részvétel mérlegelése javasolt minden olyan gazdálkodónak, aki az Agrárminisztérium másik két kockázatkezelési intézkedése, az agrárkár-enyhítési rendszer és a díjtámogatott növénybiztosítások által lefedett kockázatok mellett más, nem klimatikus eredetű kockázatok hatásait is ki szeretné védeni. Ez a kockázatkezelési intézkedés az állattartók számára is könnyen hozzáférhető segítséget nyújt a jövedelemingadozás csökkentésére.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A legősibb fafaj lett az Év Gyógynövénye 2025-ben!

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság idén a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) választotta az Év Gyógynövényének

Published

on

A 2025. Év Fája a korai juhar – olvashattuk az OEE hírét számos fórumon. Most újabb döntés született: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság idén a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) választotta az Év Gyógynövényének!

Számunkra kiemelt hír, hogy még egy fafaj szerepel az Év Fajai között. Mi több, egy minden értelemben egyedülálló dendrológiai kuriózum, egy élő kövület…  Impozáns parkfaként és gyógyító növényként egyaránt ismerjük a „Ginkgót”. Itt a vele kapcsolatos érdekességekből idézünk fel egy csokorra valót.

Fotó: Pintér Beáta – Ipolyerdő Zrt.

Amint már írtuk, az egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezetek rendre megválasztják az aktuális Év Faját, különös figyelmet irányítva rájuk.

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Kelet-Ázsiában őshonos és szerte a világon, így Magyarországon is díszfaként ültetett növény. A világ legősibb fennmaradt fafaja, amelynek legyező alakú leveleit a Távol-keleten évszázadok óta alkalmazzák gyógyászati célra. A modern terápia a páfrányfenyőt elsősorban az agy vérellátásának zavarából eredő koncentrációképesség-csökkenés, a demencia, az Alzheimer-kór, a perifériás keringés problémái, a szédülés és a fülzúgás kezelésére javasolja.

További számos, idegvédő gyógyhatását részletezi a szakirodalom. Hatóanyagait kapszulák, tabletták és teák formájában kínálja fogyasztásra az egészségipar.

Fotó: Ipolyerdő Zrt.

Egyes leírások szerint, a levelének rovarölő hatása is van. Okos gyűjtők és könyvtárosok a ritka könyveiket ginkgo-levélből készült könyvjelzővel óvják meg a könyvmolyoktól. Belsőépítészek állítják, hogy a ginkgofa-burkolatú helyiségben sem szúnyog, sem svábbogár, sem poloska nem jelenik meg. Különlegességéhez méltó döntés, hogy idén ezt a fajt választották az Év Gyógynövényének! 

Ginkgo tehát olyan botanikai kuriózum, amelynek szerepe számos területen figyelemre méltó – a kultúrától az orvostudományig. Ez a fa nem csupán a múlt tanúja, hanem a jövő ígérete is: ellenállóképességével és időtállóságával inspirálja az embereket.

Különlegességeinek felidézését kezdjük az ősi mivoltával!

Kutatások szerint, a Ginkgo nemzetség képviselői – köztük a máig fennmaradt biloba faj is – már a perm időszakban, mintegy 270 millió évvel ezelőtt megjelentek.

Elképesztő, hogy ez még a földtörténet legnagyobb – a dinoszauruszok korát megelőző, az akkori élővilág nagy részét megsemmisítő – kihalási eseményét megelőző korszak volt!

Páfrányfenyőnk tehát változatlan alakban élte túl az utóbbi 300 millió évet, az annak a korábbi fajok többségét elsöprő, a növény- és állatvilágot időről-időre teljesen átalakító katasztrófáival együtt. Egyedüli hírnöke annak a fejlődési vonalnak, amelynek tagjai voltak az ősi cikászok és páfrányok. Levéllenyomatai néhány kőzetben olyan mennyiségben fordulnak elő, aminek alapján egykor létezhettek ginkgo-erdők is. Igazi élő kövület tehát, a földtörténeti középkor flórájának utolsó maradványa.

 

Felfedezésének és elterjesztésének története is teljesen egyedi:

Ginkgo fennmaradt hírmondóira több mint egy évezrede, Kelet-Kínában bukkantak rá, itt talált menedékre az utolsó jégkorszak idején. A természetben veszélyeztetetté vált, megőrzésében a buddhista szerzetesek játszottak nagy szerepet. Eleinte, a levelei alakja miatt Ya Chiónak (kacsalábnak), majd a terméséről Yin Hsingnek (ezüst baracknak) is nevezték.

Matuzsálemi korú egyedeit máig komoly tisztelet övezi – egykor áldozati helyként használták, ereklyékkel díszítették őket.

Japánba, illetve Korea területére már sok-sok évszázada áttelepítették. Európában egy német orvos adta az első leírását 1690-ben, majd 1730 körül honosították meg Hollandiában. (Az első európai fát ma is láthatjuk: jelenleg 22 méter magas és négyméteres átmérővel büszkélkedhet.)

Magyarországon a Ginkgo a 19. század második felében, dísznövényként terjedt el, parkokban és kertekben. Legidősebb hazai példányaival az ELTE füvészkertjében találkozhatunk – ezeket 1848-ban ültették. Impozáns facsoportja díszlik a Margitszigeten is. Pósfai György Dendrománia című gyűjtése tíznél több olyan Ginkgót tart nyilván szerte az országban, melyek törzsének körmérete megközelíti, vagy meghaladja az öt métert.

Ma a nagyobb dísznövény-kertészetek számos törzsalakját termesztik és forgalmazzák nálunk, még bonsai-habitusú fácskát is nevelhetünk belőle.

Kuriózum alaktani és élettani értelemben is:

Ginkgo tehát a tűlevelű fenyők elődje, egyetlen élő képviselője a páfrányok és a tűlevelűek közötti „átmeneti szakasznak”. Bár magyar nevében szerepel a „fenyő” szó, az igazi fenyőkkel ellentétben nincs gyantatermelése, nincsenek gyantajáratai.

Kérge szürkésbarna, rügyei hegyesek, zöldesvörösek. Levelei legyező alakúak, változatosan bemetszettek – innen a latin fajneve is (biloba – kétkaréjú) – a hosszúhajtásokon spirálosan, a rövidhajtásokon csomókban nőnek. Élénkzöldek, őszre aranysárgára váltanak át.

Törzse sudár, csúcsa elérheti a harmincméteres magasságot.

Kétlaki növény, azaz a hím- és nőivarú virágai más-más egyedeken vannak. Barkaszerű porzós virágai sárgák, csoportosan nyílnak a tavasz végén. Nővirágai zöldek, később fakadnak, a nyelükön párosával állnak.

Húsos köpenyű, gömbölyű termései ősszel sárgára érnek, majd a földre hullanak.  Markáns tulajdonsága, hogy a rothadásnak induló termésburok macskaürülékhez hasonló szagú, kellemetlen bűzt áraszt.  A kertészek ezért határozottan kerülik a nőivarú egyedek ültetését.

A porzós egyedek lombhullása korábban kezdődik, a korai kiválogatásuk mégsem könnyű.

Érdekesség, hogy a ginkgónak (nyitvatermő létére) csonthéjas magja van, a csíranövénye pedig két sziklevelű. A magas keményítőtartalmú ginkgó-mag Kínában és Japánban orvosság értékű csemegének számít: pirítva fogyasztják, tüdőbajt is gyógyítanak vele. A buddhisták húsételek helyettesítőjeként ették, afrodiziákumként is hatásosnak tartották.

Ginkgo életereje igazán különleges:

Ősi fafaj, amely túlélt mindent – a földtörténeti katasztrófákat, a jégkorszakokat, elviseli az embert és egyelőre az aktuális klímaváltozást is. Meddig képes erre egy-egy példány?

Kutatók állítják, hogy a faj genomjából hiányzik a sejthalálért felelős gén, mely azt jelenti, hogy a Ginkgo tulajdonképpen szinte „örök életű”. Az idős egyedei is termelnek osztódó szöveteket, és ezek semmiben nem különböznek a vizsgált fiatal és sok évszázados fákban. Az öregedő fatestben lelassul az osztódás, de nem áll le – így a növekedés kvázi sosem fejeződik be.

A Föld legidősebb ginkgói is ezt mutatják. A legöregebb példány Európában lassan 300 éves, Japánban pedig regisztráltak 1200 éves egyedet, míg Kínában élnek 3000 évnél idősebb fák is.

A megújulásának egyik módja csaknem egyedi a növényvilágban. Ugyanis, amikor a fa elérkezettnek látja az időt, hogy utódaiban éljen tovább, a törzsén elkezd ún. „chi-chiket” fejleszteni. A szó emlőt jelent, amire megjelenésükben hasonlítanak a Ginkgo léggyökér-szerű képződményei. Rajtuk vegetatív rügyek találhatók, melyekből a növény képes megújulni.

Fotó: Ipolyerdő Zrt.

A törzsön ilyenkor lassan fejlődő dudorok keletkeznek. Ez azt jelzi, hogy a fa az életének utolsó szakaszába lépett, mert ez van beleprogramozva a génkészletébe.

A chi-chik a talaj felé kezdenek fejlődni, majd legyökereznek. Egy ideig együtt nőnek az anyafával annak részeiként, de ez nem tart örökké. Amint a belőlük kifejlődött utódok megerősödnek, az anyafa lassan elhal és átadja a helyét nekik…

A tudomány szerint, a Ginkgo rendkívül ellenálló a környezeti változásokkal és szennyezésekkel szemben. Az egyik legmegdöbbentőbb története, hogy több példánya túlélte a hirosimai atombombázást 1945-ben. Ezek a fák a robbanást követően is újrahajtottak, és ma is élnek, szimbolizálva a túlélés és a megújulás erejét.

E történet tovább növelte a Ginkgo iránt tanúsított tiszteletet és csodálatot világszerte.

A Ginkgo a művészetben:

Ginkgo számos művészt megihletett az évszázadok során. Alkotások sora készült vele kapcsolatban a szobrászattól a festészeten és a porcelánművészeten át, a magas költészetig.

A német költőfejedelem, Goethe kedvenc fája volt, versében így örökítette meg:

Johann Wolfgang von Goethe: Ginkgo biloba

 

Napkeletről jött a fája,

és most itt kertemben él.

Sejtelemmel nézek rája,

titkot kérd e falevél.

Egyetlenegy teremtmény-e

mely megosztá önmagát?

Vagy egy választott pár lénye

lett eggyé e lombon át?

Verseimben leltem választ

erre, mélyet és nagyot.

Érezhetted bennük már azt:

egy s mégis kettős vagyok.

 

E keletről gondjaimra

bízott fának levele

a tanult főt okosítja,

titkát fejtvén vele.

Egyetlen élő levélkét

látunk kettéválva mi?

Vagy kettőt, mik eltökélték:

egynek fognak látszani?

E kérdésre, mit megoldott

elmém, választ így adok:

nem sejteti-e dalom, hogy

egy s mégis kettős vagyok.

Weöres Sándor fordítása

 

Köszönjük Dr. Hirka Anikó és Pintér Beáta erdőmérnök-kutatók anyaggyűjtéshez adott segítségét!

Forrás: Ipolyerdő Zrt.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Húsüzemet függesztett fel a Nébih azonnali hatállyal

Egy húsüzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették a szakemberek

Published

on

Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat és engedély nélkül végzett tevékenységet tapasztaltak egy túrkevei húsüzemben tartott ellenőrzés során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hatósági ellenőrei. A feltárt jogsértések miatt több mint 9 tonna terméket kivontak a forgalomból, valamint az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették a szakemberek.

Fotó: NÉBIH

Egy túrkevei húsüzem ellenőrzésén több súlyos élelmiszerhigiéniai hiányosságot tártak fel a Nébih szakemberei. Az üzem helyiségei, és több, az élelmiszer előállításnál használt eszköz, berendezés, valamint a dolgozók munkaruhája is erősen szennyezett volt. Több területet rágcsálóürülék szennyezett. A falak és a mennyezet, valamint azok lemezburkolata több helyiségben sérült, illetve korrodált volt. Az üzemben előállított élelmiszerek tárolása több esetben alátét nélküli ládákban, a padozaton történt. Az egységben az eszközfertőtlenítők sem működtek, vagy nem rendelkeztek a megfelelő működés ellenőrzéséhez szükséges hőmérséklet kijelzővel.

Az ellenőrzés közben feltárt hibákat, hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz.

A vizsgálat során a Nébih ellenőrei felfedeztek egy, az üzem alaprajzán nem szereplő helyiséget, benne egy gépkocsira szerelhető fagyasztókonténerrel. A tárolóban juhhúst és belsőségeket, darabolt szarvashúst, valamint – közvetlenül a padlóra helyezve – lebőrözött fagyott szarvastesteket találtak az ellenőrök. Az érlelő kamrákból jelentős mennyiségű szarvas szalámi is előkerült. Az üzem engedélye alapján sem juh-, sem vadfeldolgozást nem végezhettek volna az egységben. Az ellenőrök emellett azt is megállapították, hogy a működési engedélyéből korábban törölt zsírolvasztási tevékenységét is tovább végezte a vállalkozó.

A Nébih a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő körülmények miatt az üzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette. A hatóság továbbá 51 tétel, összesen több mint 9,6 tonna nem nyomonkövethető és illegálisan végzett tevékenységből származó, valamint lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszert vont ki a forgalomból. Mindemellett megtiltotta azok forgalomba hozatalát és felhasználását.

Az üzem a nyomonkövetésről 2024. novembere óta semmilyen nyilvántartást nem vezetett. Emiatt a hatóság azonnali hatállyal elrendelte minden olyan, a létesítményben előállított, darabolt, feldolgozott élelmiszer forgalomból való visszahívását, amelynek még nem járt le a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági ideje.
Az eljárás, valamint a bírság kiszabása folyamatban van.

Az érintett vállalkozás adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom