Keressen minket

Mezőgazdaság

Megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és a KITE Zrt.

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a növényvédelem lesz a következő évtizedekben. A terület fejlesztése érdekében kihelyezett növényvédelmi technológiafejlesztési tanszéket hoz létre a Debreceni Egyetem és a KITE Zrt. Az erről szóló megállapodást kedden írták alá Nádudvaron.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a növényvédelem lesz a következő évtizedekben. A terület fejlesztése érdekében kihelyezett növényvédelmi technológiafejlesztési tanszéket hoz létre a Debreceni Egyetem és a KITE Zrt. Az erről szóló megállapodást kedden írták alá Nádudvaron.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja Dr. Stündl lászló és Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója megállapodtak, hogy egy új kihelyezett növényvédelmi technológiafejlesztési tanszéket hoznak létre (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem (DE) és a KITE Zrt. csaknem 45 éve partner az oktatás, a kutatás-fejlesztés területén és számos mezőgazdasági konzorciumban működik együtt a két intézmény.

Az Integrált Növényvédelmi Technológiafejlesztési Kihelyezett Tanszék létrehozása meghatározó lépcsőfoka a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) és az ország legnagyobb mezőgazdasági integrátor cégének kapcsolatában – hangsúlyozta a megállapodás keddi aláírásán Stündl László.

A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja kifejtette, hogy a KITE, olyan komplex növénytermesztési, mezőgazdasági, precíziós gazdálkodási fejlesztést folytat, amely egyre inkább a tudomány, a kutatás-fejlesztés irányába mutat, míg az egyetem gazdasági tevékenysége és szolgáltatásainak köre egyre szélesebb.

A megállapodással az egyetemi tudásbázis és a vállalati tapasztalat kapcsolódik össze, amely révén hatékonyan vihetők át a tudományos eredmények a gyakorlati mezőgazdaságba – fogalmazott Stündl László.

A kihelyezett tanszék a második oktatási platform, amelynek a KITE Zrt. helyet biztosít. A precíziós gazdálkodás oktatásában immár 5 éve működik együtt a DE és a mezőgazdasági nagyvállalt.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a közös, gyümölcsöző kutató munka eredményei azok a SMART kukorica hibridek, amelyek egyre nagyobb sikert aratnak a termelők között. Reményeink szerint tovább szélesedik majd kutatási és oktatási kapcsolatunk, és egyre több, a DE MÉK-en végzett diák helyezkedik el vállalatunknál – bizakodott Szabó Levente.

Radócz László, a DE Növényvédelmi Intézetnek vezetője szerint a növényvédelem forradalmi változásokon megy keresztül. A szektort érintő Európai Uniós elképzelések, valamint a klímaváltozás kihívások elé állítják a szakmát.

Az Európai Unió tagállamai a következő két évtizedben a hagyományos, kémiai alapú mezőgazdasági növényvédő szerek felhasználását a felére tervezik csökkenteni. Ez a törekvés a növényvédő szerek előállítóit, forgalmazóit, továbbá a mezőgazdasági termelést integráló vállalkozásokat is komoly fejlesztésekre ösztönzik a növényvédelem, növénytáplálás területén. A fejlesztések keretében szinte teljesen megújul a védőszerek, peszticidek köre, valamint új növényvédelmi technológiák és eljárások jelennek meg. Ezek szakszerű és hatékony alkalmazására csak jól képzett szakemberek, növényvédő mérnökök, növényorvosok képesek, akik megfelelő biológiai alapismeretek birtokában képesek az új módszereket, készítményeket kellő hatékonysággal, jól időzítve, a környezetre, a felhasználóra és a fogyasztóra nézve biztonságosan használni – hangsúlyozta Radócz László.

A megállapodás elősegíti a hallgatók gyakorlat orientált képzését is (Kép: Debreceni Egyetem)

Az együttműködés nyomán a KITE Zrt. nagyobb szerepet kap a növényorvos hallgatók képzésében is, a Növényvédelmi Intézete pedig a K+F+I fejlesztések területén fog együttműködni a gazdasági partnerével. Az együttműködés keretében további a szakmai továbbképzéseket és közös kutatásokat terveznek a felek a korszerű technológiák és készítmények alkalmazásával.

A szaktudás ezen a területen felértékelődött. A növényvédelem megújítása társadalmi érdek.  A következő évtizedben csakis a tudományos ismeretek felhasználásával és a szakemberek képzésével lehet az Európai Unió által támasztott kihívásoknak megfelelni. Előtérbe kerül például az előrejelzések tudományos módszertanának fejlődése, az új növényvédelmi technológiai eszközök bevezetése, valamint a precíziós növényvédelem is – fejtette ki Hadászi László, az KITE Zrt. innovációs főigazgatója.

A Debreceni Egyetemen két képzési formában van lehetőség felsőfokú növényvédelmi képzetséget szerezni, a nappali tagozatos mesterszakos növényorvosi, valamint a levelező növényvédelmi szakmérnöki képzésben. A tervek szerint a növényvédelem területét beemelik a DE és a KITE Zrt. szakirányú továbbképzései közé.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás

Print Friendly, PDF & Email

Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.

2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület

1. példa

A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).

2. példa

Forrás: MVH  

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom