Keressen minket

Mezőgazdaság

Megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és a KITE Zrt.

A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a növényvédelem lesz a következő évtizedekben. A terület fejlesztése érdekében kihelyezett növényvédelmi technológiafejlesztési tanszéket hoz létre a Debreceni Egyetem és a KITE Zrt. Az erről szóló megállapodást kedden írták alá Nádudvaron.

Közzétéve:

A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a növényvédelem lesz a következő évtizedekben. A terület fejlesztése érdekében kihelyezett növényvédelmi technológiafejlesztési tanszéket hoz létre a Debreceni Egyetem és a KITE Zrt. Az erről szóló megállapodást kedden írták alá Nádudvaron.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja Dr. Stündl lászló és Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója megállapodtak, hogy egy új kihelyezett növényvédelmi technológiafejlesztési tanszéket hoznak létre (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem (DE) és a KITE Zrt. csaknem 45 éve partner az oktatás, a kutatás-fejlesztés területén és számos mezőgazdasági konzorciumban működik együtt a két intézmény.

Az Integrált Növényvédelmi Technológiafejlesztési Kihelyezett Tanszék létrehozása meghatározó lépcsőfoka a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) és az ország legnagyobb mezőgazdasági integrátor cégének kapcsolatában – hangsúlyozta a megállapodás keddi aláírásán Stündl László.

A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja kifejtette, hogy a KITE, olyan komplex növénytermesztési, mezőgazdasági, precíziós gazdálkodási fejlesztést folytat, amely egyre inkább a tudomány, a kutatás-fejlesztés irányába mutat, míg az egyetem gazdasági tevékenysége és szolgáltatásainak köre egyre szélesebb.

A megállapodással az egyetemi tudásbázis és a vállalati tapasztalat kapcsolódik össze, amely révén hatékonyan vihetők át a tudományos eredmények a gyakorlati mezőgazdaságba – fogalmazott Stündl László.

A kihelyezett tanszék a második oktatási platform, amelynek a KITE Zrt. helyet biztosít. A precíziós gazdálkodás oktatásában immár 5 éve működik együtt a DE és a mezőgazdasági nagyvállalt.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a közös, gyümölcsöző kutató munka eredményei azok a SMART kukorica hibridek, amelyek egyre nagyobb sikert aratnak a termelők között. Reményeink szerint tovább szélesedik majd kutatási és oktatási kapcsolatunk, és egyre több, a DE MÉK-en végzett diák helyezkedik el vállalatunknál – bizakodott Szabó Levente.

Radócz László, a DE Növényvédelmi Intézetnek vezetője szerint a növényvédelem forradalmi változásokon megy keresztül. A szektort érintő Európai Uniós elképzelések, valamint a klímaváltozás kihívások elé állítják a szakmát.

Az Európai Unió tagállamai a következő két évtizedben a hagyományos, kémiai alapú mezőgazdasági növényvédő szerek felhasználását a felére tervezik csökkenteni. Ez a törekvés a növényvédő szerek előállítóit, forgalmazóit, továbbá a mezőgazdasági termelést integráló vállalkozásokat is komoly fejlesztésekre ösztönzik a növényvédelem, növénytáplálás területén. A fejlesztések keretében szinte teljesen megújul a védőszerek, peszticidek köre, valamint új növényvédelmi technológiák és eljárások jelennek meg. Ezek szakszerű és hatékony alkalmazására csak jól képzett szakemberek, növényvédő mérnökök, növényorvosok képesek, akik megfelelő biológiai alapismeretek birtokában képesek az új módszereket, készítményeket kellő hatékonysággal, jól időzítve, a környezetre, a felhasználóra és a fogyasztóra nézve biztonságosan használni – hangsúlyozta Radócz László.

A megállapodás elősegíti a hallgatók gyakorlat orientált képzését is (Kép: Debreceni Egyetem)

Az együttműködés nyomán a KITE Zrt. nagyobb szerepet kap a növényorvos hallgatók képzésében is, a Növényvédelmi Intézete pedig a K+F+I fejlesztések területén fog együttműködni a gazdasági partnerével. Az együttműködés keretében további a szakmai továbbképzéseket és közös kutatásokat terveznek a felek a korszerű technológiák és készítmények alkalmazásával.

A szaktudás ezen a területen felértékelődött. A növényvédelem megújítása társadalmi érdek.  A következő évtizedben csakis a tudományos ismeretek felhasználásával és a szakemberek képzésével lehet az Európai Unió által támasztott kihívásoknak megfelelni. Előtérbe kerül például az előrejelzések tudományos módszertanának fejlődése, az új növényvédelmi technológiai eszközök bevezetése, valamint a precíziós növényvédelem is – fejtette ki Hadászi László, az KITE Zrt. innovációs főigazgatója.

A Debreceni Egyetemen két képzési formában van lehetőség felsőfokú növényvédelmi képzetséget szerezni, a nappali tagozatos mesterszakos növényorvosi, valamint a levelező növényvédelmi szakmérnöki képzésben. A tervek szerint a növényvédelem területét beemelik a DE és a KITE Zrt. szakirányú továbbképzései közé.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

A lépfene jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A lépfene jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban, miután hat állat hirtelen elhullott. A fertőzés forrása vélhetően a lépfene spórával fertőzött közeli legelőterület. A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy a megelőzés érdekében hatékony, közforgalomban elérhető, lépfene elleni vakcina áll rendelkezésre.

Fotó: NÉBIH

Az érintett állatok a lépfenére utaló jellegzetes tünetek nélkül, hirtelen hullottak el. A járási főállatorvos haladéktalanul elrendelte a helyi zárlatot, továbbá megkezdődött az érintett állomány vakcinázása is.

A lépfene (anthrax) kiemelt jelentőségű fertőző megbetegedés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. A betegség emberről emberre vagy állatról állatra nem terjed, a fertőzés minden esetben a közös fertőzési forrásra vezethető vissza. A lépfene spórái a talajban akár évtizedekig is fertőzőképesek maradhatnak. A spórák különböző környezeti hatások – például talajmunka, földmozgatás, áradás, valamint tartós szárazság és aszály – következtében kerülhetnek ismét a felszínre, és válhatnak újabb fertőzések forrásává.

A fertőzés elsősorban a legelő állatokat (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti, de más állatokban és emberben is súlyos megbetegedést okozhat. A fertőzés antibiotikumokkal jól gyógyítható.
A lépfene hazai viszonylatban ritkán fordul elő, a kórokozót legutóbb 2025-ben és 2019-ben egy-egy esetben azonosította az állategészségügyi hatóság.

A betegség megelőzésének egyik hatékony eszköze az állatok számára engedélyezett közforgalomban elérhető vakcina legeltetés előtti beadatása a fertőzéssel érintett területeken.
Fertőzés gyanúja esetén emellett kiemelten fontos a szükséges hatósági intézkedések maradéktalan betartása.

A lépfenéről további részletes információk találhatók a Nébih honlapján.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mire érdemes figyelni, ha AÖP keretében lófélékkel is legeltetünk

Az MVH cikket közölt a lófélékkel történő legeltetés szabályairól.

Published

on

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján két fontos hibára/hiányosságra hívjuk fel a gazdálkodók figyelmét lófélékkel történő legeltetés esetén.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

1. Bejelentések az Egységes kérelemben

Az AÖP keretében lehetőség van arra, hogy az Egyéb (nem Natura 2000) gyep és a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriákban legeltetéses gyakorlatokat vállaljunk. A következő gyakorlatok közül lehet választani.

– Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés

– Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés

– Őshonos haszonállatokkal történő emelt szintű legeltetés

Mindhárom gyakorlat keretében lehetőség van lófélékkel történő legeltetésre.

Az Egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a táblákat, melyre a gazdálkodó vállalja a gyakorlat teljesítést, és ezzel egyidejűleg meg kell adni, hogy a legeltetést milyen állatfajjal végzi a kiválasztott területen.

Gyakori probléma volt az elmúlt években, hogy a gazdálkodónak voltak lovai, szamarai vagy öszvérei, melyeket legeltetett, de az Egységes kérelemben a lovakat nem jelölte meg legeltetett állatként a területen. Ennek eredménye az lett, hogy a lófélék nem számítottak bele a minimális állatállomány meglétének ellenőrzésébe.

A fentiek miatt kérjük a gazdálkodókat, hogy amennyiben lóféléket is legeltetnek, abban az esetben mindenképpen jelöljék meg azokat is mint legeltetett állatokat. Erre bármikor van még lehetőség adatváltozás keretében.

Kérjük, hogy a korábban felvett agrotechnikai műveletet ne töröljék, hanem csupán egészítsék ki azt a lófélék valamelyikével. Továbbá kérjük, hogy a többi, már korábban felvezetett állatfajt ne töröljék, hanem mint plusz állatfajt jelöljék ki a korábbi agrotechnikai műveletbe.

2. Bejelentések az OLIR-ban

Szintén problémát okozott az elmúlt években, hogy a gazdálkodó, aki lófélékkel is legeltetett, az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben (OLIR-ban) nem a lófélék tartójaként, hanem csupán azok tulajdonosaként került nyilvántartásba vételre. Ez a támogatás szempontjából nem elfogadható. Amennyiben a fenti gyakorlatokat vállalta a gazdálkodó, és lófélékkel is legeltet, abban az esetben csak akkor lehetséges beleszámítani az állatokat a minimálisan elfogadható állategység teljesítésébe, ha azok a gazdálkodónál, mint tartónál vannak nyilvántartva.

A fentiek miatt kérjük, hogy ellenőrizzék azt, hogy a legeltetési időszakban (tárgyév április 24. és október 30. között) a gazdaságban tartott és legeltetéses gyakorlatba bevont lófélék milyen módon kerültek bejelentésre az OLIR-ba.

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Már a magyar határ közelében a japán cserebogár

Kiemelt zárlati károsítót fogtak a magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre.

Published

on

A magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre fogtak egy japán cserebogarat (Popillia japonica) a szlovéniai Pince település autópálya melletti pihenőhelyén. A kiemelt zárlati károsító észlelése miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi szakemberek haladéktalanul megkezdték a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket, többek között feromoncsapdákat helyeztek ki az esetleges terjedés mielőbbi észlelése érdekében. A lakosság és az utazók figyelme kiemelten fontos a károsító hazai megtelepedésének megelőzésében.

Fotó: NÉBIH

A japán cserebogár rendkívül sok tápnövényű faj. Az imágók többek között szőlőn, gyümölcsfákon, rózsán és számos dísznövényen táplálkoznak, míg a talajban fejlődő lárvák a növények gyökereit károsítják. Csoportosan táplálkozva akár teljes tarrágást is okozhatnak. Nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel terjedhet: az imágók járművekben, szállítmányokban, poggyászban vagy kempingfelszerelésben is megbújhatnak.

A szlovén hatóságok júliusban észlelték a károsítót a magyar határtól mintegy 500 méterre, Pince településen. Nőstény egyedet fogtak, ami fokozott kockázatot jelent a megtelepedés és szaporodás szempontjából. A környéken azóta nem találtak tápnövényeken károsítást, és ültetési anyagot előállító telep vagy kertészeti áruda sincs a közelben, azonban továbbra is indokolt a kiemelt hatósági figyelem. A szlovéniai észlelés miatt a Nébih és a területi hatóságok hat feromoncsapdát helyeztek ki Zala vármegyében a Szlovénia felől érkező tranzitforgalom által érintett útvonalak mentén. A monitoring a 86-os főút mellett Kálócfáig, valamint az M70-es és M7-es utak környezetében Zalakomárig terjed.

A károsító folyamatos terjedését jelzi, hogy júliusban Ausztriában is találtak japán cserebogarat: a magyar határtól kb. 90-kmre, Graz közelében fekvő Premstätten egyik pihenőhelyén, az olaszországi fertőzött területekkel összekötő közlekedési folyosó mentén fogtak két hím egyedet. A térségben sem csapdázással, sem vizuális ellenőrzéssel nem találtak újabb példányokat, így az egyedeket jelenleg behurcolt, „stoppos” példányokként kezelik.

Ismerjük fel a japán cserebogarat!
A 8–11 mm-es imágó (kifejlett egyed) feji része és előtora fémesen zöld, szárnyfedői rézbarna, vöröses árnyalatúak. Jellegzetes ismertetőjegyei a test két oldalán található öt-öt, valamint a potroh végén lévő két fehér szőrcsomó. A szárnyfedők tetején nem találhatók serteszőrök.

Ábra: NÉBIH

A külföldről hazatérők mindig vizsgálják át ruházatukat, poggyászukat, járművüket és kempingfelszerelésüket, valamint ne hozzanak be ellenőrizetlen forrásból származó növényeket és növényi anyagokat.

A japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom