A finnyások most azonban ne figyeljenek ide: a cég mindezt úgy éri el, hogy egy megtermékenyített petesejtből vett kacsa őssejt-tenyészetet hoznak létre. A rozsdamentes acélból készített “bioreaktor” belsejében a sejteket különböző tápanyagokkal etetik és serkentik szaporodásra, , hogy végül gyakorlatilag bármilyen szövetet képezve laborhússá legyenek alakíthatók. Lehet belőlük zsír- vagy izomszövet, ín – és mint kiderült: egyesülállóan alklamas utángyártott libamáj készítésére is. Pláne, hogya libamáj esetében nem kell a sertésszelet vagy kacsamell textúráját reprodukálnia, viszont épp a zsírossága miatt – és mert árban a prémium skála tetején található – a laboratóriumi libamáj elég hamar elérheti az árparitási szintet a hagyományos, libatöméssel “gyártott” libamájéval.

Ami az ízt és az állagot illeti: a Gourmey-nek sikerül “becsapnia” az egyik tesztjén a kóstolókat; a serpenyőben felszaggatott libamáj a lap szerint az íze, az illata, állaga, színe és zamata az eredetitől megkülönböztehetelen – és persze: csodálatos – volt. Amin dolgozni kell még, az az ár, de a cég állítja, hamarosan kétszámjegyű árszintre lesz képes levinni a kilónkénti árakat – ami azt tekintve, hogy a csúcsminőségű libamáj kilójáért jelenleg úgy 176 dollárt fizetnek a piacon, meglehetősen jónak tűnik. A Gourmey most gyűjtött össze 10 millió dollárniy alaptőkét olyan befektetőktől, mint a Point Nine, az Air Street Capital, de beszállt az üzletbe az Európai Bizottság és Franciaország állami befektetési bankja, a Banque publique d’investissement (Bpifrance) is, mely egyértelmúen az alternatív fehérjék kormányzati támogatásának jele – írja a Bloomberg.

A laborhús egyes becslések szerint 2040-re akát a húspiac 35 százalékár is kihasíthatja majd, ami azt tekintve, hogy az ágazat globálisan 1800 milliárd dolláros üzlet, nem is olyan kevés.