Keressen minket

Mezőgazdaság

Új szabadalom a Debreceni Egyetem agrárkarán

Print Friendly, PDF & Email

Az eddigieknél háromszor hatékonyabb vírusmentesítési eljárást fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának és az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének kutatói.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Az eddigieknél háromszor hatékonyabb vírusmentesítési eljárást fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának és az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének kutatói.

Az eddigieknél háromszor hatékonyabb vírusmentesítési eljárást fejlesztettek ki a Debreceni Egyetemen (Kép: unideb.hu)

Az új vetőmagkezelési módszert a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi oltalom alá helyezte. A burgonyatermesztésben kiemelkedő jelentőségű az egészséges vetőgumó használata. A burgonyát fertőző és a vírusos vetőgumóval is terjedő betegségek ugyanis akár 80 %-os termésveszteséget és jelentős minőségi romlást is okozhatnak.

Az egészséges vetőgumó-előállítás alapja a fertőzött növények laboratóriumi körülmények között történő vírusmentesítése, majd a kezelt alapanyagok szövettenyésztéssel történő felszaporítása. Ez a növénybiotechnológiai eljárás a mindennapi mezőgazdasági gyakorlat része – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának vezetője. A vírusok eloszlása azonban a növényben nem egyenletes.

A szabadalomnak köszönhetően vírusmentes burgonyát tudnak előállítani Debrecenben (Kép: unideb.hu)

A növekedési pontokban (merisztéma) a legtöbb vírus nem található meg, így a hajtáscsúcsból kivágott merisztéma laboratóriumi tenyésztésével vírusmentes alapanyagokat kaphatunk. Bizonyos kórokozók esetében azonban ez a szövetszaporítási mód önmagában nem elegendő, hő- vagy kemoterápiával kell kombinálni – fejtette ki Dobránszki Judit.

A burgonya vírusmentesítése esetében leggyakrabban a kemoterápiát alkalmazzák. A kezelés során legtöbbször a humán gyógyászatban is használt Virazollal (Ribavirin) akadályozzák meg a vírusok szaporodását.

A készítmény segítségével körülbelül 30 %-os hatékonysággal lehet vírusmentes palántákat létrehozni. A Virazol azonban fitotoxikus működése miatt gátolhatja a növények növekedését és fejlődését, ezért más gyógyszerek hatását is vizsgáltuk önmagában, illetve Virazollal kombináltan. A kutatás során optimalizáltuk a szerek adagolását, a kezelés időtartamát, ismétlésének szükségességét. A kidolgozott és szabadalmazott módszerünk révén az alkalmazott kemoterápiás szerek fitotoxikus hatása minimálisra csökkenthető, a  megfelelő vírusmentesítési szint elérése mellett. A leghatékonyabb módszerekkelakár 70-90 %-ban vírusmentes növényeket kaphatunk – ismertette a szabadalom lényegét Magyarné Tábori Katalin, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ tudományos főmunkatársa.

A növénybiotechnológiai eljárásra alapozott vírusmentesítés révén az egészséges növények, kedvező élettani állapotuknak köszönhetően jó kiindulási alapot biztosítanak a kórokozómentes szaporításához.

A kifejlesztett kezelési mód segítségével, olyan vetőalapanyag állítható elő, amely jobb termésátlagot és egészségesebb termést biztosíthat a gazdálkodóknak.

A vírusmentesítési módszerek kifejlesztése a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális  éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” (AGR_PIAC_13-1-2013-0006) projektben, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program (TKP2020-IKA-04) Biotechnológia tématerület támogatása révén valósult meg.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.

A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.

A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.

A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom