Nagyon felment a takarmányok ára, amely a baromfiágazatban az élőállat előállítási költségének harmadát teszi ki. A felvásárlási és a fogyasztói árak emelkedése nem követte eléggé ezt a drágulást. Sőt egy madárinfluenza-járvány után most térnek vissza a piacra a nagy európai termelők, lejjebb nyomva az árakat. Sok hazai termelő felhagyhat a termeléssel, utat nyitva a külföldi konkurenciának – közölte a HVG.

Sok hazai termelő felhagyhat a termeléssel, utat nyitva a külföldi konkurenciának(Kép: Fotó: Reviczky Zsolt)

2020 során alaposan elszálltak az élelmiszerárak, késő tavasszal, nyáron 8 százalék körüli infláció volt megfigyelhető az élelmiszerek körében, az éves szintű drágulás végül 7,2 százalékra jött ki. A 2020-as áremelkedésnek (vagyis a magas bázisnak) köszönhetően 2021-ben már nem volt olyan jelentős drágulás az előző évhez képest. Legalábbis átlagosan, 2021-ben egyebek mellett az olaj drágult jelentősen, míg 2020-ban a gyümölcsök és a sertéshús.

A baromfiágazatot érő második csapás az ezzel párhuzamosan megjelenő és komoly hazai kárt okozó madárinfluenza-járvány volt. (Kép: Pixabay)

Három csapás érte a baromfiágazatot

A baromfitermékek esetében 2020-ban egyáltalán nem volt jelentős drágulás (a járvány berobbanásakor esetenként lehetett teljesen elrugaszkodott árakkal találkozni), az áremelkedés pedig még 2021-ben sem indult be jelentősen.

Mindez nem jelenti, hogy a baromfiágazatban minden rendben lenne. Az elmúlt közel másfél évben az ágazatot három súlyos csapás érte. Elsőként 2020 márciusát, a koronavírus-járvány terjedésének megelőzése érdekében tett korlátozó intézkedéseket említi Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Ezt egy 2–3 hétig tartó “pánikfelvásárlás” követte, ekkor lehetett a piacokon alkalmanként 3 ezer forintos csirkemellárakkal találkozni. Majd egy hosszú keresletcsökkenés következett. E mögött részben a már említett lakossági “tartalékképzés” miatti fogyasztásvisszaesés, részben a HORECA-szegmens (hotelek, éttermek, közétkeztetés) teljes leállása és rendeléseinek megszűnése állt. Bár 2020 nyarán némileg nőtt a kereslet, de csak árnyéka volt korábbi önmagának – mondja Csorbai Attila.

A baromfiágazatot érő második csapás az ezzel párhuzamosan megjelenő és komoly hazai kárt okozó madárinfluenza-járvány volt. Ennek közvetlen gazdasági kártétele 4,8 millió állat leölése volt, illetve ahhoz kapcsolódóan mintegy 15–16 milliárd forint állami kártalanítási összeg kifizetése volt. De emellett nehezen kalkulálható közvetett károk is tovább nehezítették az ágazat helyzetét, például exportkorlátozások, telepítési tilalmak.

Takarmány kukorica betakarítása (Fotó: MTI / Oláh Tibor)

A harmadik, máig az ágazatra nehezedő óriási teher a takarmányárak drasztikus emelkedése. 2020 közepéhez képest a keveréktakarmányok ára átlagosan 35 százalékkal emelkedett, ám több alapanyag, például a kukorica 50 százalékot meghaladó mértékben is drágult. Az élőállat-előállítás költségeinek mintegy kétharmadát a takarmányköltség teszi ki, mely egyben azt is jelenti, hogy annak 35 százalékos emelkedése az élőállat-előállítás költségét önmagában is 22–23 százalékkal emeli – hangsúlyozza a takarmányárak elszállása jelentette probléma súlyát Csorbai Attila. Bár más költségnemek is nőttek (egyebek mellett: energia, üzemanyag, munkabér) ezek hatása lényegesen kisebb volt.

Forrás: HVG