Keressen minket

Mezőgazdaság

Elismerés a Debreceni Egyetem lovasképzésének

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége Tenyésztési díját nyerte el a Debreceni Egyetem a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon. Az ország legnagyobb állattenyésztési kiállításán a DE Cselszövő Gidran I-54 (Serény) nevű gidrán kancája fajtagyőztes lett

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége Tenyésztési díját nyerte el a Debreceni Egyetem a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon. Az ország legnagyobb állattenyésztési kiállításán a DE Cselszövő Gidran I-54 (Serény) nevű gidrán kancája fajtagyőztes lett – közölte a Debreceni Egyetem.

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége Tenyésztési díját nyerte el a Debreceni Egyetem a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem agrárkarának címere (Ábra: DE)

A Hódmezővásárhelyen megrendezett állattenyésztési és mezőgazda napokon a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) több lova is szakmai díjat kapott.

A 2009-ben, vagy előtte született kancák show bírálatát a DE AKIT DTTI gidrán kancája, Cselszövő I-54 (Serény) nyerte meg, továbbá harmadik díjat kapott a Gidran Cselszövő-23 (Boróka) nevű kanca. A 2014 -2018 között született kancák közül a második díjat érdemelte ki a Gidran XXX-38 (Orsó) nevű ló, míg a harmadik lett a DTTI által tenyésztett Déva Gidran I-28 (Nádszál) nevű kanca. A díj kiérdemléséhez hozzájárult az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kiállított lóállománya, a MÉK lovasképzésében résztvevő hallgatók szakmai programja, nem utolsó sorban a bemutatóra felkészítő lovas oktató munkája – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Mihók Sándor professzor emeritus.

Prof. Dr. Mihók Sándor a Debreceni Egyetem agrárkampusának nagyrabecsült professzor emeritusa (Kép: HAON.hu)

A DE MÉK lótenyésztő mérnök- és ménesgazda hallgatói a szakmai napon, a gidrán fajta gálaprogramjában karusszel-lovaglást mutattak be.

Az összetett gyakorlatsor lényege, hogy a lovasok különböző alakzatokban, zenére, együttesen mozogva, díjlovas elemeket végeznek. A programhoz hasonló felkészültségű lovasok és lovak kellenek. Idén nyolc hallgatónk vett részt ebben a gyakorlatban. Különösen nagy öröm számunkra, hogy több első éves diákunk is szerepet vállalt a feladatban. A szakmai rendezvényen emellett egy egyetemi és egy magántulajdonban lévő hidegvérű kancával bemutató programot tartott két ifjú hallgatónk, lovaglásukat a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület különdíjjal jutalmazta. Hallgatóink az elvárásoknak kiválóan megfeleltek – fejtette ki Mihók Sándor.

A háromnapos rendezvény a DE MÉK lovasképzésében résztvevők gyakorlati képzésének fontos része.

A DE MÉK lótenyésztő mérnök- és ménesgazda hallgatói elvárásoknak kiválóan megfeleltek (Kép: Debreceni Egyetem)

Az egyetem gidrán-tenyészete szervesen illeszkedik a hazai génmegőrzési programba, s az ország legjelentősebb állattenyésztési kiállítása jó alkalmat teremt az egyetemen zajló gidrán génvédelmi program bemutatására. Az ilyen bemutatókon is nyilvánvalóvá válik, hogy a génbanki állományok nem élő múzeumok, hanem ezeket használni lehet, történetesen az oktatásba is jól beilleszthetők – hangsúlyozta a professzor emeritus.

A Debreceni Egyetem lovasképzésében jelenleg 20 ló, illetve velük együtt a génmegőrző programban közel 30 egyed vesz részt.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 11.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április közepén:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A múlt héten csütörtökön és pénteken az északi területeken még előfordult kisebb eső, zápor, azóta azonban országszerte száraz az idő. A múlt hét közepe óta lehullott csapadék csak kis területen haladta meg az 5 mm-t. Az előző 30 nap csapadékösszege hazánk nagyobb részén komoly hiányt mutat: az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 10-25 mm-rel több eső öntözte.

Ábra: MET

A 90 napos csapadékmennyiség immár csaknem az egész országban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföldön ez a 30-60 mm-t is eléri.

Mindez a talajok nedvességtartalmában is egyre komolyabban megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj.

Enek hatására a tavaszi vetések szempontjából egyre nagyobb területen van aszály, különösen az Alföldön rossz a helyzet.
A folytatásban jelentős változás várható időjárásunkban. Vasárnapig még marad a nyarat idéző száraz, meleg idő, majd hétfőn északon már várható eső, zápor, zivatar, és erős lehűlés kezdődik. Keddtől borongós, szeles, többször csapadékos idő várható. A jövő hét közepéig a csapadék mennyisége összesen nagy területen meghaladhatja a 10, helyenként a 20 mm-t, ugyanakkor maradhatnak olyan országrészek is, amelyek kimaradnak a nagyobb esőből. A talajok a héten még tovább száradnak, majd a jövő héten sokfelé megázik a föld.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hetedik védekezési szezonját kezdte meg a jégkármérséklő rendszer

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely ezzel megkezdte hetedik védekezési szezonját.

A 2 cm-nél nagyobb jégészlelések alakulása 2015 és 2023 között Magyarországon és egész Európában (3 éves átlagok alapján). Forrás: NAK

Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A jégkármérséklő rendszer 2024. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen,
azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A generátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni. Az eredmények pedig beszédesek: a gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. A rendszer évről évre bizonyítja létjogosultságát, ebben nagy szerepe van a generátorkezelőknek, akik nap mint nap készenlétben állnak
és gyorsan reagálnak a riasztásokra.

A NAK által kiépített rendszernek az idei immár a hetedik üzemelési éve, működtetéséhez a kormány – az Agrárkár-enyhítési Alap védelme érdekében – a költségvetésből évi legfeljebb 2 milliárd külön forrást biztosít. A rendszer a kármegelőzés mellett adatszolgáltatással támogatja az agrárkár-enyhítési rendszer fejlesztéséhez szükséges elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést a JÉGER működtetésében részt vevő társszervezetekkel. Számítások szerint a rendszerre fordított 1 forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 66 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

A generátorkezelők körében idén is versenyt hirdet a NAK. A riasztási időszak lezárultával
a vármegyei, illetve az országos legjobb kezelők jutalomban részesülnek. A generátorok kezelése nagy felelősség, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.

A legfrissebb elemzések szerint Europában a 2 centiméteres méretet meghaladó jeget is tartalmazó jégesők száma a 2021-2023-as időszakban a 2015-2017 időszakhoz képest több mint háromszorosára nőtt, 215%-kal emelkedett meg. Ugyanakkor – az országos lefedettségű rendszer eredményeként – az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők ellenére Magyarországon mindössze 50%-os volt ez az emelkedés.

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ráfáztak az erdőkerülők

Print Friendly, PDF & Email

Fát loptak a NEFAG Zrt. területéről.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Két helyi lakost gyanúsítanak a jászsági nyomozók azzal a bűncselekménnyel, ami 2023. október és 2024. március között történt a Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza között található, a NEFAG Zrt. tulajdonában és kezelésében lévő erdőben.

Fotó: Rendőrség

A 29 és 35 éves férfiak a tulajdonos engedélye nélkül vágtak ki és loptak el 221,8 m3 (406 db) élő fát. A gyanúsítottak ezzel megközelítőleg 11,7 millió forint kárt okoztak. A fákat a helyszínen feldolgozták, majd pótkocsis traktorral szállították el, és értékesítették. A fiatalabbik tolvajt jelentős értékre, idősebb társát nagyobb értékre elkövetett lopás miatt hallgatták ki.

A nyomozók két vásárlójuktól összesen 12,5 m3 fát foglaltak le, továbbá a pótkocsis traktor is a rendőrség őrzésébe került.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom