Erste Agrár Szemle: Víziszárnyas szektorunkra nem véletlenül vagyunk büszkék. A világ legnagyobb kacsa és libahús exportőrei vagyunk, de a hízott liba és kacsamáj piacán is az élvonalban tartanak minket számon. A szektor nehézségei azonban időről-időre feltornyosulnak.

A francia hízott libamáj helyzetének és kilátásainak ismerete szükséges a magyar szektor megreformálásához – vélik a szakemberek (Ánra: Pixabay)
Ábra: Erste Bank

Annak érdekében, hogy a szektor jövőképét meg lehessen formálni, nélkülözhetetlen a francia hízott máj piac helyzetének és kilátásainak ismerete. A francia Foie Gras kifejezés (ejtsd „könnyedén” fwaa graa-nak) a hízott liba és kacsamájból készült termékeket jelenti. E ma is luxuscikknek számító termékeket mintegy 90 százalékban az Európai Unióban állítják elő. Ebben mindössze 5 tagállam vesz részt. (Megjegyzem, az uniós szabályozás szerint, csak ott lehet hízott májat termelni, ahol annak történelmi hagyományai vannak.) Sorrendben Franciaország, Magyarország, Bulgária, Spanyolország és Belgium termelheti, de az első három mintegy 98 százalékot képvisel. Csökkenő aránnyal, de messze a franciák járnak az élen, 70 százalék körüli részesedéssel. A franciák erőteljesen átálltak a kacsamáj termelésére, de attól még legfontosabb exportpiacunknak számítanak. Érthető tehát, hogy ismernünk kell a francia hízott máj piac helyzetét. A franciák hízott máj termelése 2010 körül még évente 20 ezer tonna felett volt. A madárinfluenza járványok azonban komoly hullámvölgyeket idéztek elő 2015 és 2017 között, valamint 2019-el kezdődően. Hosszú reprodukciós ciklusa miatt a hízott liba szektor lassan áll fel ezekből a válságokból. Az idén várható francia termelési szint 30 százalékkal van alatta a két évvel ezelőttinek.

A francia hízott libamáj termelés Franciaországban (2007-2021-es évek között) /Ábra: Erste Agrár Szemle/

A franciák egy főre jutó hízott máj fogyasztása 1980 és 2000 között 53-ról 250 grammra nőtt fejenként, egy évre vetítve. Ezt követően a növekedés lelassult, de 2010-re így is elérte a 300 grammot. Ezután már csak a tartós csökkenésről tudunk beszámolni. A 2019-es adatok szerint 223 grammnál jártak, de az erős politikai ellenszél miatt a tendencia folytatódik. Olyannyira, hogy a francia kormány által is támogatottan elindult a termék laboratóriumi körülmények közötti előállítása. A sejtalapú bioreaktorban történő tenyésztés három hét alatt lezajlik, és valóban nem igényli állatok nevelését. Állítólag a vendéglátóipar örömmel fogadja a terméket, amelynek előállítói óriási ambíciókat dédelgetnek. Be kell, hogy lássuk, az a tartósan erős nyomás, amely Európában az állattartók és különösen a töméssel foglalkozók felé irányul, a fogyasztók szemléletében is mély nyomot hagy. Könnyen el tudom képzelni, hogy ezek a helyettesítő termékek a hagyományos hízott májak piaci növekedését egyre nagyobb mértékben fogják mérsékelni. Magam is keresem a szavakat, hiszen az elnevezéssel kapcsolatos viták éppen mostanában vetnek magas lángokat Franciahonban. A májtermelők élesen tiltakoznak a laborban előállított termékek máj elnevezése ellen.

A francia hízott libamáj fogyasztása 1980 – 2019-es évek között (g/fő/év) /Ábra: Erste Agrár Szemle/

A termelés és fogyasztás csökkenő tendenciája után már nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a francia hízott máj kivitele is csökken. Egyrészt a kínálati oldal szűkülése, másrészt az egyre több e termékek fogalmazását korlátozó ország miatt. Csak 2020-ban közel húsz százalékos volt értékben a visszaesés.

A francia hízott libamáj export volumene 2019 és 2020-as években /Ábra: Erste Agrár Szemle/

Az elmúlt évek a franciák import oldalán is erőteljes hullámzást idéztek elő. Számunkra kedvező módon, a trendvonal még felfelé mutat, de egyre nagyobb negatív völgyekkel.

A francia hízott libamáj import alakulása 2000 – 2019-es évek között (Ábra: Erste Agrár Szemle)

Erste Agrár következtetések, előrejelzések:

  • A francia hízott máj piac tendenciái egyértelműek. Rövidtávon a mérleg minden sora csökkenésben van. Ennek hátterében a fogyasztási szokások változása ugyanúgy tetten érhető, mint az állattartás szigorodó szabályozása, az e tevékenységet agresszíven támadó nyilatkozatok, valamint a termelést nehezítő tényezők miatt (visszatérő baromfiinfluenza, az emelkedő takarmányköltségek és a munkaerő problémák).
  • A világpiac növekedése lassul. A 2026-ig szóló előrejelzések szerint a Foie Gras globális piacának értéke 1271,8 millió USD volt 2020-ban, 2026-ra várhatóan eléri az 1443 millió USDt (13,4%). Az éves átlagos növekedés mindössze 1,8 százalék. Ez azt jelenti, hogy mennyiségi oldalon inkább lassú mérséklődésre számíthatunk.
  • Számítok arra, hogy a Franciaországban egyre romló gazdálkodási környezet először bérgyártást, majd akár (hazánkba) kitelepülést is előidézhet a szektorban.
  • A szektornak még Franciaországban sem elég erős a hangja. Pedig ott nagy hagyományai vannak az agrárdemonstrációknak. A fogyasztó szinte csak egyoldalú információkat kap, és nincs tisztában sem a tömés körülményeivel, sem a termék élettani hatásaival. A hagyományok nyilván erősek, de elsősorban a fiatal generációk voltak azok, akik a libamáj helyett a kacsát kezdték el preferálni, majd érzékenyen reagáltak a környezetvédelmi üzenetekre, és egyre inkább kerülik a hízott máj fogyasztását. Az idő tehát egyértelműen a hagyományok ellen dolgozik. Erre nekünk is fel kell készülnünk. Többet kell kommunikálni a fogyasztóval. Ehhez pedig a szektor összefogására, együttműködésére is szükséges.

Forrás: Erste Agrár Szemle IV. évfolyam 9. szám,5-6 pp. 2021. szeptember