Mezőgazdaság
Te mennyi élelmiszert pazarolsz?
A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!
A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih. Ha szeretné tudni, háztartása mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy csak szeretné segíteni a hivatal munkáját, vegyen részt ön is a mérésben!

A 2016-os és 2019-es felméréseket követően idén ismét élelmiszerhulladék felmérést végez a Nébih (Kép: Nébih)
Az európai fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlásban, hiszen egy évben fejenként átlagosan 92 kg élelmiszert dobnak a kukába. A magyar háztartások az átlagnál takarékosabbnak bizonyultak a Nébih legutóbbi felmérése alapján, amely 65 kg átlagos élelmiszerhulladék termelést mutatott ki, amely fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Ez négy százalékkal kevesebb, mint a 2016-os adat. Bár a kimutatott csökkenés jó eredménynek számít, további erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy lecsökkentsük a fejenkénti élelmiszerhulladékunkat a szakemberek által ideálisnak tartott 35 kilogrammra.
A Nébih Maradék nélkül programja tanácsokkal, gyakorlatokkal segíti a vásárlókat, a Maradék nélkül oktatási anyagok pedig rendszeres szereplői az általános iskolák természettudományos tanóráinak, témaheteinek, osztályfőnöki órainak és nyári táborainak.
A Nébih korábbi kutatásai rávilágítottak arra, hogy az élelmiszerhulladék visszaszorítása azon múlik, hogy objektíven mérlegre tegyük a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. A környezetünk mellett ezzel a pénztárcánkat is védhetjük. Ez utóbbi is lényeges, ugyanis egy átlagos magyar állampolgár évente több mint 32 000 forintot pazarol el élelmiszerhulladék formájában, amely nemzeti szinten 310 milliárd forint veszteséget jelent. Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogramm élelmiszerhulladék megtakarítását érhetjük el. A programra jelentkezők ebben is segítséget kapnak a Nébih munkatársaitól. A résztvevő háztartások lelkesedését mindezek mellett ajándékokkal is jutalmazza a hivatal.
A háztartási élelmiszerhulladék mérési programban való részvételre a Maradék nélkül program honlapján elérhető regisztrációs felületen keresztül lehet jelentkezni a következő két hétben.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
A Nyírségben jártak a szegedi erdész technikusok

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
November első hetében a 13. évfolyam tanulói Fodorné Volford Bettina és Filó Bernát kíséretében tanulmányi úton vettek részt a Nyírségben. A kirándulás során betekintést nyerhettek a Nyírerdő Zrt. felépítésébe, működésébe – tájékoztatott a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.

A nyírségi homokon a szegedi erdészek.
Az első napon a Hajdúhadházi Erdészet gondoskodott a szakmai programokról. Janicsák Lénárd, iskolánk volt tanulója segítségével végzőseink megismerték az erdészeti csemetetermesztés kihívásait. Délután terepi séta következett, melynek során a helyi erdészek feladataiból láthattak pillanatképeket.

Az alföldi erdőgazdálkodás bemutatása a Nyírségben.
Nagy Igor, erdészeti igazgató egész nap szakmai gondolatokkal egészítette ki a hallottakat. Kihangsúlyozta, hogy a Nyírerdő Zrt. életében kiemelkedő szerepet játszik az akác fafaj, amely kétségtelenül a térség aranyának számít.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Másnap a Halápi Erdészethez utaztak, délelőtt megnézték a Nagycserei Fatelepen végzett munkafolyamatokat, délután pedig egy erdei séta során különböző korú és összetételű állományokat vettek szemügyre. A szakmai tartalmakról Asztalos István, erdészeti igazgató gondoskodott.

A szaporítóanyag előállítás, nevelés egy fontos szelete a szektornak.
Nagy öröm volt számunkra, hogy a tanulmányi utat több olyan személy is segítette, akik iskolánkban szerezték meg végzettségüket. Büszkeséggel tölt el minket, hogy belőlük felelősségteljes, komoly szakemberek váltak. Janicsák Lénárd, a Hajdúhadházi Csemetekert vezetője, Papp Levente Soma és Madar Ádám pedig, kerületvezető erdész a Nyírerdő Zrt.-nél.
Írta: Fodorné Volford Bettina
Fotó: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
2026 a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve, támogatva ezen ökoszisztémákat és azokat, akik a legelőket fenntartják
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja
Róma, 2025. december 3. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) hivatalosan bemutatta a Legelők és Pásztorok 2026-os Nemzetközi Évét – egy globális kampányt, ami a legelők és a legeltető állattartás a fenntartható mezőgazdaságban, a biodiverzitás megőrzésében és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességben játszott alapvető szerepére hivatott felhívni a figyelmet.

© FAO/ Attila Kisbenedek
A szárazföldi területek mintegy felét teszik ki legelőterületek, például a füves területek, szavannák, bozótosok, sivatagok, láprétek vagy hegyvidékek. Közép-Ázsia sztyeppéi, Afrika szavannái, az Alpok és a Pireneusok Európában és az Andok hegység Dél-Amerikában, illetve a préri az Amerikai Egyesült Államokban csak néhány ismertebb példa. Egyedi állat- és növénygazdagsággal bírnak és fontos szolgáltatásokat végeznek, mint a szénmegkötés vagy a vízszabályozás.
Megélhetést és kulturális hovatartozást biztosítanak pásztorok millióinak és folyamatos változásban vannak az emberek és állatok mozgásától függően.
A pásztorok ezen tájak fontos felelősei. Világszerte közel 1 milliárd állat (birka, kecske, szarvasmarha, tevefélék, jak, ló, rénszarvas és bivaly) él a felügyeletük alatt, hozzájárulva az élelmezésbiztonsághoz, továbbá megőrizve az ökoszisztémákat, a kulturális örökséget és a helyi, ősi tudást.
Azonban ezen ökoszisztémák növekvő nyomás alá kerültek az aszály, áradások és más klimatikus jelenségek, illetve a talajromlás, állati betegségek és a földhasználatért folyó versengés miatt, amik akadályozzák a mobilitásukat és az életmódjuk folytatását. Csak egy példa: miközben a legelők talaj szervesszén-tartalmának 30%-ért felelősek globálisan, becslések szerint mintegy 50%-uk leromlott állapotban van.
A római bemutatón a FAO főigazgatója, Csü Tong-jü is felszólalt, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi év egy lehetőség a közös cselekvésre.
„Meg kell hallgatnunk és támogatnunk a nőket, fiatalokat és a pásztorokat, hogy részt vehessenek a legelőkre és a megélhetésükre kiható döntésekben. Gyakran a véleményüket mellőzik és a hozzájárulásukat alábecsülik. Meg kell óvnunk a legelőket a felelős gazdálkodás, helyreállítás, befektetések és ezen embereknek nyújtott megfelelő támogatás révén” – mondta a FAO főigazgatója.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Az afrikai sertéspestis elleni küzdelem alapja a szabályok betartása
A járvány megfékezése közös ügy. A siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása. Bár a vírus emberre nem jelent veszélyt, a házisertéseket és a vaddisznókat halálosan megfertőzi, és gyors terjedése súlyos gazdasági károkat okozhat. A járvány megfékezése közös ügy, amelyben a siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.

Fotó: NAK
Mit kell tudni az afrikai sertéspestisről?
A szabályok betartása: nem opció, hanem kötelesség
A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, ami csak akkor működik, ha minden szereplő – gazdák, vadászok, szállítók, kirándulók –betartja a járványügyi előírásokat. Ezek nemcsak ajánlások, hanem törvényileg szabályozott kötelezettségek:
- A sertéstartást be kell jelenteni a hatóságoknál.
- A beteg vagy elhullott állatokat haladéktalanul jelenteni kell az állatorvosnak.
- Csak állatorvosi igazolással rendelkező állatot szabad vásárolni.
- A sertéseket tilos állati eredetű ételmaradékkal, vagy frissen kaszált zöldtakarmánnyal etetni.
- Higiéniai szabályok szigorú betartása: tiszta munkaruha, fertőtlenítés, idegenek kizárása az állattartó udvarból.
- Kizárólag engedélyezett, nyomon követhető forrásból származó takarmány használható.
- A saját termesztésű takarmányt minimum 30–90 napig tárolni kell felhasználás előtt.
- Rendszeres, dokumentált rágcsáló- és rovarirtás szükséges.
- A zárt vagy megfelelően elkerített tartás elengedhetetlen a fertőzések távoltartásához.
- A gazdasági udvarban csak kijelölt személyek mozoghatnak, kizárólag fertőtlenítés után.
Összefogás nélkül nem megy
Az állategészségügyi hatóságok munkája csak akkor lehet eredményes, ha a gazdák, vadászok, élelmiszerszállítók és a lakosság is betartják az előírásokat. Az afrikai sertéspestis nem ismer határokat. Döntsünk a felelősségteljes védekezés mellett!
Legyen mindennapi rutinja a járványvédelemben! – tekintse meg a tudnivalókat összefoglaló INFOGRAFIKÁT és VIDEÓT is!
Forrás: NAK

