Keressen minket

Mezőgazdaság

A 21. századi mezőgazdaság nagymértékben múlik a technológiák fejlődésén

Print Friendly, PDF & Email

A 21. századi mezőgazdaság a termeléstől a feldolgozáson át egészen a fogyasztók eléréséig nagymértékben múlik a technológiák fejlődésén és azok gyakorlati alkalmazásán – közölte Nagy István kedden Lajosmizsén.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 21. századi mezőgazdaság a termeléstől a feldolgozáson át egészen a fogyasztók eléréséig nagymértékben múlik a technológiák fejlődésén és azok gyakorlati alkalmazásán – közölte Nagy István kedden Lajosmizsén.

A magyar kormány célja, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson (Kép: Fekete István – AM)

Az agrárminiszter a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (MEGOSZ) 30 éves jubileumi ünnepségén elmondta: a komplex környezeti és versenyképességi kihívásoknak a mezőgazdaság akkor tud megfelelni, ha a gazdálkodók modernizálni tudják az alkalmazott technológiáikat. A tárcavezető szerint “a magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására”. A piaci szereplőkről szólva elmondta, Magyarországon mintegy 150 vállalkozás mintegy 6 ezer alkalmazottja foglalkozik mezőgazdasági gépek gyártásával, közülük az ötven millió feletti árbevételű cégek száma meghaladja a hatvanat. Sok vállalkozás multinacionális cégek beszállítója, így Magyarország Közép-Európa egyik legnagyobb részegységeket gyártó bázisává vált – tette hozzá Nagy István.

Dr. Nagy István agrárminiszter (Kép: Fekete István – AM)

Emlékeztetett, az elmúlt 30 évben a traktorbeszerzés piacán enyhe, de folyamatos növekedés figyelhető meg, a kombájnok esetében pedig elmondható, hogy a 2000-es években megtörtént a korszerűsítés nagy hulláma. A mezőgazdasági gépek értékesítése a megelőző években tapasztalt dinamikus növekedést követve 2020-ban is újabb rekordot ért el, amely a minőségi magyar gépgyártásnak is köszönhető. Nagy István elmondta: a kedvező tendencia tovább folytatódik és 2021-ben még jobb eredmények születhetnek, amelyben fontos szerepet játszanak a megjelenő pályázati lehetőségek is. A tárcavezető hangsúlyozta: a géppiac bővülésében egyre fontosabb szerepet játszik a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök iránti kereslet növekedése. A precíziós vezérlésre való alkalmasság ugyanis alapvető kritériummá vált. A mezőgazdasági fejlődés következő fázisát a digitális technológia alkalmazása és a mesterséges intelligencia elterjedése jelentheti – tette hozzá. A magyar kormány célja, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson, éppen ezért ennek ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg – közölte Nagy István.

A megnövelt forráskeretű Vidékfejlesztési programban 2021 és 2022 között kiemelt jelentőségű a beruházási támogatások szerepe. Összességében a felhívások 2021 és 2023 között mintegy 700-750 milliárd forint körüli mezőgazdasági és élelmiszeripari gépvásárlást generálhatnak – sorolta. A hazai mezőgépgyártás eredményességének támogatását és versenyképességének növelését célozza az Agrárminisztérium és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége közötti stratégiai együttműködés is – fogalmazott Nagy István agrárminiszter.

Csanádi Tamás, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke előadásában elmondta: a mezőgépgyártás szervesen kapcsolódik a mezőgazdasághoz és az iparfejlesztéshez is. Világszínvonalú a magyar géppark és egyéb eszközök kínálata egyebek mellett a talajművelés, a növényvédelem, a betakarítógép adapterek és a gabonatechnika területén. Tagvállalataik azonban nemcsak a gépek, hanem a precíziós technológiák terén is erősek – tette hozzá. Kiemelte: a versenyképes mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen műszaki innováció nélkül, éppen ezért szükség van a magyar mezőgazdasági gépgyártásra és annak fejlesztésére. A MEGOSZ elnöke szerint, azért jó a Magyarországon fejlesztett gép a hazai földekre, hiszen az erre a környezetre lett adaptálva. A folyamat a mezőgépiparnak egy cél, a gazdának pedig egy eszköz, hogy a lehető legjobban beillessze azt a technológiát a termelésbe – fogalmazott. A jubileumi ünnepség keretében Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányító bizottságának elnöke és Csanádi Tamás, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke írta alá a két szervezet közötti együttműködési megállapodást.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Tovább kell erősíteni a magyar-francia kapcsolatokat

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminiszter hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elkötelezettek vagyunk a magyar-francia agrárszakmai, politikai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Fotó: Fekete István

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk jó kapcsolatot ápol szakmai és agrárpolitikai szinten is Franciaországgal. A magyar és a francia gazdák érdeke egybeesik, ezért számunkra mindig nagyon fontos támpontot jelent a francia vélemény.

Fotó: Fekete István

A miniszter kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború kezdetekor zár alá kerültek az ukrán kikötők, ezért az ukrán gabona hagyományos útvonalán, a hagyományos piacaira nem tudott eljutni, ezért jött létre a szolidaritási folyosó, ami viszont nem  az eredeti céljának megfelelően működik. A szárazföldi szállítás sokkal drágább, mint a vízi, ezért a gabona a határ menti országokban ragadt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar gabonánál az ukrán mezőgazdasági termékeket lényegesen olcsóbban lehet megvenni, ami miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, a gazdák pedig ellehetetlenülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU távolabbi részein ez nem érezhető annyira, mert a magas szállítási költségek miatt ott már nem jelentkezik árelőny.  Ukrajna termelési körülményei eltérőek, a termelőknek más követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodóknak. Ha ezeket a termékeket kontroll nélkül beengedi az európai közösség a piacaira, akkor az alapjaiban alakítja át a teljes agrárgazdaságot. Hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni – tette hozzá. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítása érdekében. Kifejtette, európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Brüsszel, bár tett lépéseket, de a probléma nem az érintett tagállamoknak adott támogatással oldható meg. Az EU-nak olyan rendszert lenne szükséges kialakítania, és ahhoz forrást biztosítania, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termények elhagyhassák a frontországokat és eljuthassanak a hagyományos felvevőpiacokra.

A megbeszélés keretében szóba kerültek még a szőlő és a bor tekintetében a mezőgazdasági és élelmiszeripari földrajzi árujelzők, az agrárszakképzés terén az együttműködés erősítésének lehetősége, valamint a növényvédőszer-használat kérdése is. A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyetért azzal, hogy uniós szinten csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de a döntéshez szükséges tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetni az élelmiszerekért. Az Európai Bizottság fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó csökkentési javaslata nem vette figyelembe az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Nagy István a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásaival kapcsolatban elmondta, szem előtt kellene tartani, hogy az Unióban csak olyan import termékek kerülhessenek forgalomba, amelyeknek az előállítási szabályai és feltételei megegyeznek az EU-s előírásokkal és követelményekkel.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Több mint 171 milliárd forint értékben támogatnak új beruházásokat

Print Friendly, PDF & Email

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 400 projektet támogatnak

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tárcavezető arra emlékeztetett, 2021-től soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, amely a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg.

Nagy István kifejtette, a kormány 2023 áprilisában a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte, ezzel vált lehetővé az újabb pályázatok támogatása. A most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című kiírás vonatkozásában 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése elnevezésű konstrukció keretében pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről határoztak. Emellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásra benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről született döntés az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak – sorolta a miniszter.

Nagy István megemlítette, hogy a már korábban a Vidékfejlesztési Program keretei között megítélt támogatások kifizetéseihez kapcsolódóan a 2023-as esztendőben a magyar költségvetés 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forintot már elutaltak az érintettek számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Közvetlenül beküldhetőek az adatok a Nemzeti Talajtani Adatbázisba

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a Nébih új szolgáltatása

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a Nébih új szolgáltatása, amely lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok számára a Nemzeti Talajtani Adatbázisba. A frissített WEB-API szolgáltatás WSDL leírása elérhető a hivatal honlapján.

A Nébih alkalmazásprogramozási felülete (API) biztosítja a vállalat- és telepirányítási szoftvereket használók számára, hogy a saját rendszerükbe integrálhassák a különböző agrár- és élelmiszerlánc-felügyeleti adatszolgáltatásokhoz, valamint az egyéb hivatali ügyintézéshez szükséges modulokat. A Nébih API célja, hogy gördülékenyebbé váljanak az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok.

A hivatal API szolgáltatásainak legújabb elemeként elkészült a Nemzeti Talajtani Adatbázis interfésze. A már élesített szolgáltatás esetében a tesztelés és a csatlakozás lehetősége folyamatosan nyitva áll az érintettek számára. Az élesítéshez kapcsolódóan a Nébih aktualizálta a – tavalyi év végén megjelent – Nemzeti Talajtani Adatbázis WEB_API szolgáltatását leíró WSDL leírást is. A dokumentum tartalmazza a Nemzeti Talajtani Adatbázisba gyűjtött adatkörök beküldését szolgáló műveletekhez és az API szolgáltatáshoz kapcsolódó leírásokat. Általános információk és a csatlakozással kapcsolatos tudnivalók itt: https://portal.nebih.gov.hu/nebih-api

Fontos, hogy a Nemzeti Talajtani Adatbázisba kizárólag olyan szervezet küldhet be adatot, amelynek labortevékenységét a Nébih nyilvántartásba vette. Az érintettek nyilvántartott tevékenységeikről a Nébih FELIR keresőben tájékozódhatnak.

Laboratóriumi tevékenység regisztrálására a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében a „Nem állami labor engedélyezése” vagy „Nyilvántartásba vétele” ügytípust kiválasztva kérelmezhető. Azon szervezetek, amelyekhez több laboratórium is tartozik, egyelőre csak papír alapon készíthetik el a meghatalmazást. A dokumentumot eredeti példányban a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 1525 Budapest, Pf. 121.” címre kell postázni. Amennyiben a meghatalmazó nem természetes személy, akkor a meghatalmazó képviselőjének aláírási címpéldány másolatát is mellékelni kell.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom