Keressen minket

Mezőgazdaság

Klubszobát kaptak a szakkollégisták Debrecenben

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben.

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Veres Péter Kollégiumban. Ez rendkívüli jelentőségű a Kereply Kámán és a Tormay Béla Szakkollégiumok számára, mert lehetővé teszi a csapatépítést és a közösségi munkát – emelte ki lapunknak Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, a Kerpely Kálmán Szakkollégium vezetője. A megnyitón a kar tudományos dékánhelyettese, Prof. Dr. Veres Szilvia, intézetvezetők és szakkollégiumi hallgatók köszöntötték a vendégeket.

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben. (Kép: DE MÉK – Agro Jager News)

Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere. (Ábra: DE)

Hatalmas munka áll mögöttünk – tájékoztatja lapunkat Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar, szakkollégiumokért felelős referense. A két szakkollégium teljes ügyintézését a kar főépületében látjuk el, de a diákság számára már nagyon szükségessé vált, hogy a diákönkormányzatuk nagyobb önállóságot kapjon. A kar vezetése, Prof. Dr. Stündl László dékán és Prof. Dr. Veres Szilva tudományos dékánhelyettes úgy határozott, hogy teljesítik a diákság kérését: megvizsgálták a lehetőségeiket és a kari főépület közvetlen szomszédságában, az egyetemi negyedben található Veres Péter Kollégium alsó szintjén, a főbejárat szomszédságában egy helyiséget biztosítottak a szakkollégium részére.

Óriási öröm volt ez. Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla szakkollégium elnöke, Ősz Alettával és Gila-Rácz Dalmával kitakarította és önerőből rendbe hozta a helyiséget, majd a kar vezetése és a két szakkollégium igazgatója, Prof. Dr. Nagy János és Prof. Dr. Pepó Péter támogatásával eszközökkel, informatikai háttérrel, bútorokkal és széles vásznú led TV-vel is felszerelték. A megnyitón Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium elnöke köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy egyetemistaként, de a Tormay Béla szakkollégium elnökeként, doktorandusz hallgatóként úgy ítéli meg, fontos helyszíne, bázisa lesz ez az iroda a diákságnak. Ez az iroda lehetőséget teremt arra, hogy azok a szakkollégisták, akik a kollégiumon kívülről, a városból, vagy a környékbeli településekről érkeznek, otthonra találjanak. Most már önállóan szervezhetünk egyeztetéseket és nem kell az egyetemen, vagy valamelyik kollégium szobában összegyűlni – méltatta az iroda sikerét Brassó Dóra Lili elnök. A portán a tagok névsorát leadták, így bárki bármikor felveheti a kulcsot – folytatta megnyitóját. A diákelnök hozzátette, hogy ügyeleti rendszerben hétköznaponként délután négytől, este tízig mindig egy-egy önkéntes doktorandusz hallgató vezeti az irodát, illetve minden héten ő is vállal egy-egy napot, így személyesen is rendelkezésére áll a tagságnak.

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, intézetigazgató, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes és Prof. Dr. Nagy János prorektor a megnyitót követően – Agro Jager News

Prof. Dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos-dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja elkötelezett a kar legkiválóbb hallgatóinak a támogatásában. Leszögezte, hogy a Debreceni Egyetemen összesen 16 szakkollégium működik, ebből kettő a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Ez országos viszonylatban is egyedülálló, de a Kari Tanács számára hatalmas felelősség is egyben. Magyarországon az önszerveződő diákcsoportok nagyon értékesek, különösen abból az aspektusból, hogy ezekbe a szakkollégiumokba tanulmányi eredményeik és a közösségben felvállalt munkák alapján lehet bekerülni, illetve tagnak lenni. Csak a tudás és a szorgalom kettőse lehet a belépő. A Perthben, a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen tapasztalatokat szerzett dékánhelyettes kiemelte, hogy Ausztráliában már óvodás kortól „projekt szemlélettel” folyik az oktatás és csapatban gondolkodnak a diákok, amely az egyetemeken már különösen magas szinten zajlik. Úgy látja, hogy a szakkollégiumokban nemcsak közösen tanulnak, hanem egymást segítve megtanulnak csapatban dolgozni a diákok. Nagyon fontosnak tartja és mérföldkő a szakkollégisták életében, hogy összefogva kértek támogatást a dékánságon.

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője, a Kerpely kálmán Szakkollégium mentora hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok, mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán fontos részét képezik az egyetemi kutatásoknak. Debrecenben ugyanis nemcsak oktatnak, hanem aktívan kutatnak is az egyetem munkatársai. Ezekhez a munkákhoz csatlakozhatnak már a BSc képzés legelején az egyetemisták és kapcsolódhatnak be a legnagyobb szántóföldi kutatásokba, a vetés előkészítéstől egészen az adatok feldolgozásáig.

Dr. Széles Adrienn intézetvezető, az Agro Jager Newsnak azt is bejelentette, hogy Prof. Dr. Nagy János prorektor kezdeményezésére idén induló mentorprogramon keresztül hat kiváló középiskolai tanuló, akik a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum diákjai, nemcsak a szakkollégiumi élet mindennapjaiba, hanem már a gyakorlati kutatásokba is bekapcsolódhatnak. Részt vehetnek az Intézet tavaszi munkáiban, a precíziós gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó kutatásokban is. Ez nem egyedülálló, egészítette ki a prorektor, hiszen az intézetvezető asszony már középiskolás korában csatlakozhatott az egyetemi kutatásokhoz. Jó kezdeményezésnek ítéltük meg, a tapasztalatainkat most intézményi szinten bővítettük.

Kép: DE MÉK – Agro Jager News

Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora lapunknak összegezte az eddig munkát. Rámutatott, hogy éppen február 10-én jelentette be Dr. Harsányi Endre, az egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, hogy az országban elsőként indít precíziós agrármérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Az egyetemi kiválóságokat a Kar vezetése és a kar vezető kutatói szabadidejükben tovább képzik, továbbá, hogy támogatják a szakkollégiumok önrendelkezését, páratlan lehetőséget biztosít nemcsak hazánkban, hanem a Kárpát-medence viszonylatában is. Az önrendelkezés szükséges ahhoz is, hogy az agrármérnökök döntési képessége, a felelős vezetői magatartása kialakuljon. Persze ez a közösség, ez a kétszer 40 fő még nem tudja, mit jelent szakkollégistának lenni, ehhez a szakmai közösséghez tartozni, de a már itt végzett hallgatók, érdeklődési területüktől függetlenül barátságban, jó munkakapcsolatban maradtak országszerte. A kirándulásokkal, az előadásokkal a kapcsolati tőkéjük is gazdagodik. A szakkollégiumban egymásra vannak utalva, egymásban bízva és különösen egymást segítve érnek el eredményeket és olyan barátságok alapjait fektetik le, amit csak az egyetemi képzések, csak a szakkollégiumi tagság hozhat.

A prorektor külön elismerését fejezte ki, hogy a Prof. Dr. Stündl László dékán által vezetett kar energiáit átcsoportosítva lehetőséget biztosított a két szakkollégiumnak. Bízik benne, hogy a legtehetségesebb diákoknak és az itt tanuló doktoranduszoknak nem csak kutatási fejlődést, hanem anyagi megbecsülést is hozhat az, hogy ezt a pályát, a tudomány, a kutatás különleges ágát, a mezőgazdaságtudományt választották, amely már túlmutat a kar lehetőségein, hiszen ez már nemzetgazdasági vetületeket hordoz – tájékoztatta lapunkat az agrárkutató, Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

Bélyegzés a Kéktúrázás napján

A kéktúrázás szerves részei a szebbnél-szebb bélyegzőlenyomatok és az ezeket gyűjtő igazolófüzet. A Kéktúrázás napján is belekezdhetsz a legyalogolt kilométerek és az igazolásukra szolgáló bélyegzőlenyomatok gyűjtésébe.

Fotó: Kéktúra

Az Alföldi, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését 3 különböző igazolófüzetben vezetheted. Azonban ahhoz, hogy ezt szabályosan tehesd meg, adunk néhány praktikus információt.

A kéktúra mozgalom szerinti klasszikus szakaszolás bélyegzőponttól bélyegzőpontig történik. A kéktúrázás napjára kialakított rövidebb, egy nap alatt teljesíthető szakaszoknál is igyekeztük úgy felosztani a távokat, hogy bélyegzésre is alkalmasak és közlekedés szempontjából is praktikusak legyenek. Néhány túraszakaszt a tavalyi évhez képest is megváltoztattunk annak érdekében, hogy még több olyan túra legyen a rendezvényen is, amit a kéktúra mozgalom kiírása szerinti bélyegzéssel lehet teljesíteni. A Kéktúrázás napja mindhárom kéktúráján a szakaszok kilencven százaléka ilyen, ezeket a szűrő segítségével könnyen megtalálhatod. A túranap legtöbb szakaszánál bélyegzőhelynél van a találkozópont is és a célpont is és csak néhány olyan túra van, ami összesen egy bélyegzőpontot érint. A hivatalos kiírás szerint az érvényes teljesítéshez 2 bélyegzőpont közti távot kell megtenni 2 bélyegzéssel. Akik mindenképpen egy db bélyegzőponttal rendelkező szakaszon szeretnétek túrázni, de szeretnék érvényesen teljesíteni a szakaszt, nekik érdemes lehet a túrán kívül felkeresni a túra előtti vagy a túra végcél utáni bélyegzőpontot.

Ha most kezded a kéktúrázást, ezeket a hasznos információkat ajánljuk: a kéktúrázás első lépései

Ha bélyegezni szeretnél a túranapon, az igazolófüzeten kívül hozz magaddal bélyegzőpárnát és tintát is.

Forrás: Kéktúra

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Okiratátadó ünnepség Székkutason

Nébih:15 növényfaj 187 fajtájának képviselője vehette át díszokiratát a Nébih szeptember végi eseményén. Az ünnepséget a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson tartották, ahol egyúttal a hazai fajtakísérletezés 130 éves, valamint az állomás 70 éves jubileumáról is megemlékeztek a résztvevők.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A legutóbbi, 2021. novemberi okirat átadó ünnepség óta a Szántóföldi Szekció két Fajtaminősítő Bizottsági (továbbiakban FMB) ülésére került sor. Az ülések alkalmával 15 növényfaj, 187 fajtájának díszokirata készült el, azaz az Agrárminisztérium állami elismerő határozatban részesítette a szóbanforgó fajtákat, így azok felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal az Európai Unió Közösségi Fajtakatalógusára is. Ezzel a fenti fajták bekerültek abba a rendszerbe, ami alapján a vetőmagjuk szabadon előállítható és forgalmazható az Unió mind a 27 tagállamában és ebből a hazai gazdatársadalom biztonsággal választhat.

Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy hármas évfordulót ünnepel a Nébih,  2022-ben ugyanis amellett, hogy 10 éves a hivatal, 130 éves a hazai fajtakísérletezés és 70 éves a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás. Utóbbi jubileum méltó megünneplését jelentette, hogy első alkalommal kerülhetett sor Székkutason a díszokiratok átadására.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően. Fontos feladat az agrobiodiverzitás megőrzése és a fenntartható növénytermesztés támogatása. A megfelelő termésbiztonsághoz szükség van a jó minőségű, betegség-ellenálló, szárazságtűrő fajták és hibridek előállítására.

Jelenleg a Közösségi Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer szántóföldi regisztrált fajta szerepel, ebből több mint 1300 a hazai állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését.

A hazánkban regisztrált szántóföldi fajták jelentős hányadát a saját kísérleti hálózatunk 15 fajtakísérleti állomásain vizsgálták meg. A hazai fajtavizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy a gazdasági értékvizsgálatokban szereplő fajtajelölteket a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki, ezáltal a termelő a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül választhat.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők, gazdálkodók a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek gazdaságosan, amely alapja annak, hogy egészséges, jóízű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatója felidézte a hazai fajtakísérletezés 130 éves történetének legfontosabb sarokköveit megalapítástól napjainkig, valamint röviden ismertette a Nébih történetét és szerepét, a hazai fajtakísérleti hálózat felépítésének rendszerét, kitérve a régiós formában történő működtetésére.

A magyar fajtakísérletezés sarokkövei röviden:
1892 Az első Növénytermelési Kísérleti Állomás megalapítása, Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia – Cserháti Sándor által
1916 Növényfajták elismerése és törzskönyvezés kezdete
1941 Országos kísérleti hálózat kialakítása
1951 Fajtaminősítő Tanács létrejötte
1951-52 Fajtakísérleti Állomások alapítása
1968 Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) létrejötte
1983 UPOV csatlakozás és a mai fajtakísérleti hálózat kialakulása
1994 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fajtakísérleti Főosztály megalakulása
2007 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és fajtakísérletezés két szakmai osztályának létrehozása
2012 A fajtakísérlet területét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el

Török Dénes, a Székkutasi fajtakísérleti állomás vezetője az állomás történelmi múltját idézte fel. Az épület 1951-től működik Növényfajta-kísérleti Állomásként, a fajtakísérleti hálózat kialakulása az Országos Növényfajtakísérleti Intézet létrehozásával történt meg. Érdekesség, hogy az alapító állomásokból már csak hat működik, ezek közül kettő (Székkutas és Szarvas) egyazon régióban. A fajtakísérleti szakterület Délkelet-Magyarországi régiójába tartozik Székkutas központtal Szarvas, Jászboldogháza és Helvécia telephely is. Helvécián kertészeti kísérletek (elsősorban szőlő és kajszibarack, valamint alma, körte) és erdészeti kísérletek folynak, a további három állomáson szántóföldi növényfajokat vizsgálják.  A régió egészében, kb. 270 hektáron látják el feladataikat, ezzel a legnagyobb méretű kísérleti hálózati egység a Dél-kelet Magyarországi körzetben működik..

Végh János, a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás egykori vezetője megemlékezett a Nébih jogelődjeinél történt fajtakísérleti munkavégzésről.

A hármas jubileum alkalmából egy vadkörte emlékfa ültetésre is sor került a fajtakísérleti állomás udvarán.

Forrás: Nébih

          

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Fotó: Pixabay

A 2022. szeptember 30-tól folytatódó földértékesítési programban több mint 2300 db (összesen 3000 hektár), 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földet kínálnak eladásra nyilvánosan, több mint ezer településen, melyek mintegy 40%-a szántó, rét, legelő, a többi pedig vegyes művelési ágú ingatlan. A területekre 30 napig, azaz 2022. október 30-ig lehet vételi ajánlatot tenni.

Az agrártárca szerint a magyar gazdálkodóknál jó helyen van a föld, mindennapi munkájukkal ők művelik meg ezeket a területek és élelemmel látják el a magyar háztartásokat.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása mellett, amivel a magyar birtokpolitika több mint három évtizedes adósságát kívánja orvosolni. Ezért értékesítésre kerülnek olyan ingatlanhányadok is, ahol az állam kisebbségi tulajdonos, így akár a tulajdonostársak többlettulajdonhoz juthatnak az érintett ingatlanban, ezzel – ideális esetben – csökkenhet a tulajdonostársak száma is.

Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen értékesítésre kerülnek azok a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanok, melyek hasznosítása – leginkább – a szomszédos ingatlanok használói által optimálisabban kivitelezhető. Az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő birtokméret kialakítása, melyhez a mostani földértékesítési program jó lehetőséget kínál. Az értékesítés ezúttal is elektronikus úton zajlik. (Részletek a www.nfk.gov.hu oldalon érhetőek el).

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 30-tól, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható földterületek adatai.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom