Keressen minket

Mezőgazdaság

Klubszobát kaptak a szakkollégisták Debrecenben

Print Friendly, PDF & Email

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Veres Péter Kollégiumban. Ez rendkívüli jelentőségű a Kereply Kámán és a Tormay Béla Szakkollégiumok számára, mert lehetővé teszi a csapatépítést és a közösségi munkát – emelte ki lapunknak Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, a Kerpely Kálmán Szakkollégium vezetője. A megnyitón a kar tudományos dékánhelyettese, Prof. Dr. Veres Szilvia, intézetvezetők és szakkollégiumi hallgatók köszöntötték a vendégeket.

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben. (Kép: DE MÉK – Agro Jager News)

Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere. (Ábra: DE)

Hatalmas munka áll mögöttünk – tájékoztatja lapunkat Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar, szakkollégiumokért felelős referense. A két szakkollégium teljes ügyintézését a kar főépületében látjuk el, de a diákság számára már nagyon szükségessé vált, hogy a diákönkormányzatuk nagyobb önállóságot kapjon. A kar vezetése, Prof. Dr. Stündl László dékán és Prof. Dr. Veres Szilva tudományos dékánhelyettes úgy határozott, hogy teljesítik a diákság kérését: megvizsgálták a lehetőségeiket és a kari főépület közvetlen szomszédságában, az egyetemi negyedben található Veres Péter Kollégium alsó szintjén, a főbejárat szomszédságában egy helyiséget biztosítottak a szakkollégium részére.

Óriási öröm volt ez. Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla szakkollégium elnöke, Ősz Alettával és Gila-Rácz Dalmával kitakarította és önerőből rendbe hozta a helyiséget, majd a kar vezetése és a két szakkollégium igazgatója, Prof. Dr. Nagy János és Prof. Dr. Pepó Péter támogatásával eszközökkel, informatikai háttérrel, bútorokkal és széles vásznú led TV-vel is felszerelték. A megnyitón Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium elnöke köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy egyetemistaként, de a Tormay Béla szakkollégium elnökeként, doktorandusz hallgatóként úgy ítéli meg, fontos helyszíne, bázisa lesz ez az iroda a diákságnak. Ez az iroda lehetőséget teremt arra, hogy azok a szakkollégisták, akik a kollégiumon kívülről, a városból, vagy a környékbeli településekről érkeznek, otthonra találjanak. Most már önállóan szervezhetünk egyeztetéseket és nem kell az egyetemen, vagy valamelyik kollégium szobában összegyűlni – méltatta az iroda sikerét Brassó Dóra Lili elnök. A portán a tagok névsorát leadták, így bárki bármikor felveheti a kulcsot – folytatta megnyitóját. A diákelnök hozzátette, hogy ügyeleti rendszerben hétköznaponként délután négytől, este tízig mindig egy-egy önkéntes doktorandusz hallgató vezeti az irodát, illetve minden héten ő is vállal egy-egy napot, így személyesen is rendelkezésére áll a tagságnak.

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, intézetigazgató, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes és Prof. Dr. Nagy János prorektor a megnyitót követően – Agro Jager News

Prof. Dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos-dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja elkötelezett a kar legkiválóbb hallgatóinak a támogatásában. Leszögezte, hogy a Debreceni Egyetemen összesen 16 szakkollégium működik, ebből kettő a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Ez országos viszonylatban is egyedülálló, de a Kari Tanács számára hatalmas felelősség is egyben. Magyarországon az önszerveződő diákcsoportok nagyon értékesek, különösen abból az aspektusból, hogy ezekbe a szakkollégiumokba tanulmányi eredményeik és a közösségben felvállalt munkák alapján lehet bekerülni, illetve tagnak lenni. Csak a tudás és a szorgalom kettőse lehet a belépő. A Perthben, a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen tapasztalatokat szerzett dékánhelyettes kiemelte, hogy Ausztráliában már óvodás kortól „projekt szemlélettel” folyik az oktatás és csapatban gondolkodnak a diákok, amely az egyetemeken már különösen magas szinten zajlik. Úgy látja, hogy a szakkollégiumokban nemcsak közösen tanulnak, hanem egymást segítve megtanulnak csapatban dolgozni a diákok. Nagyon fontosnak tartja és mérföldkő a szakkollégisták életében, hogy összefogva kértek támogatást a dékánságon.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője, a Kerpely kálmán Szakkollégium mentora hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok, mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán fontos részét képezik az egyetemi kutatásoknak. Debrecenben ugyanis nemcsak oktatnak, hanem aktívan kutatnak is az egyetem munkatársai. Ezekhez a munkákhoz csatlakozhatnak már a BSc képzés legelején az egyetemisták és kapcsolódhatnak be a legnagyobb szántóföldi kutatásokba, a vetés előkészítéstől egészen az adatok feldolgozásáig.

Dr. Széles Adrienn intézetvezető, az Agro Jager Newsnak azt is bejelentette, hogy Prof. Dr. Nagy János prorektor kezdeményezésére idén induló mentorprogramon keresztül hat kiváló középiskolai tanuló, akik a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum diákjai, nemcsak a szakkollégiumi élet mindennapjaiba, hanem már a gyakorlati kutatásokba is bekapcsolódhatnak. Részt vehetnek az Intézet tavaszi munkáiban, a precíziós gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó kutatásokban is. Ez nem egyedülálló, egészítette ki a prorektor, hiszen az intézetvezető asszony már középiskolás korában csatlakozhatott az egyetemi kutatásokhoz. Jó kezdeményezésnek ítéltük meg, a tapasztalatainkat most intézményi szinten bővítettük.

Kép: DE MÉK – Agro Jager News

Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora lapunknak összegezte az eddig munkát. Rámutatott, hogy éppen február 10-én jelentette be Dr. Harsányi Endre, az egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, hogy az országban elsőként indít precíziós agrármérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Az egyetemi kiválóságokat a Kar vezetése és a kar vezető kutatói szabadidejükben tovább képzik, továbbá, hogy támogatják a szakkollégiumok önrendelkezését, páratlan lehetőséget biztosít nemcsak hazánkban, hanem a Kárpát-medence viszonylatában is. Az önrendelkezés szükséges ahhoz is, hogy az agrármérnökök döntési képessége, a felelős vezetői magatartása kialakuljon. Persze ez a közösség, ez a kétszer 40 fő még nem tudja, mit jelent szakkollégistának lenni, ehhez a szakmai közösséghez tartozni, de a már itt végzett hallgatók, érdeklődési területüktől függetlenül barátságban, jó munkakapcsolatban maradtak országszerte. A kirándulásokkal, az előadásokkal a kapcsolati tőkéjük is gazdagodik. A szakkollégiumban egymásra vannak utalva, egymásban bízva és különösen egymást segítve érnek el eredményeket és olyan barátságok alapjait fektetik le, amit csak az egyetemi képzések, csak a szakkollégiumi tagság hozhat.

A prorektor külön elismerését fejezte ki, hogy a Prof. Dr. Stündl László dékán által vezetett kar energiáit átcsoportosítva lehetőséget biztosított a két szakkollégiumnak. Bízik benne, hogy a legtehetségesebb diákoknak és az itt tanuló doktoranduszoknak nem csak kutatási fejlődést, hanem anyagi megbecsülést is hozhat az, hogy ezt a pályát, a tudomány, a kutatás különleges ágát, a mezőgazdaságtudományt választották, amely már túlmutat a kar lehetőségein, hiszen ez már nemzetgazdasági vetületeket hordoz – tájékoztatta lapunkat az agrárkutató, Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

AM: A vidék erősősödése egész Magyarországot teszi gazdagabbá

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Ahhoz, hogy élhető vidéket teremtsünk és átadhassuk azt a jövő generációinak, együtt kell működnünk. Közös értékrendünk és keresztény hitünk az a kötelék, amely egy közösséggé kovácsol bennünket, amelyre bátran építhetünk – mondta a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Parlamentben. Fotó: Vermes Tibor / AM

Farkas Sándor a Parlament felsőházi termében rendezett eseményen úgy fogalmazott: jól ismerjük a hagyományok őrzésében rejlő erőt. Különösképpen nagy szükségünk van most hagyományos értékeinkre, amikor Európa, de lassan az egész világ identitásválsággal küzd. A tradíciók őrzése és átadása alapvető fontosságú a vidéki életformában és a gazdálkodásban is. A termőföld megművelése nemcsak a testünket táplálja évezredek óta, hanem a lelkünket is gazdagítja: általa közvetlen kapcsolatba kerülünk a teremtett világgal, a természet csodáival, megtanuljuk tisztelni erejét, óvni szépségét és gazdagságát. Ezek a hagyományok nemcsak múltunk részei, de azok a kövek is, amelyekre a jövőnket építhetjük.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az év vége felé közeledve azért gyűltünk ma össze, hogy a vidéket középpontba állítsuk és beszéljünk a vidéki életformáról, annak értékteremtő továbbadásáról, tradicióink fontosságáról és a mezőgazdaság napjainkban betöltött kulcsszerepéről – mondta a miniszterhelyettes. Megfogalmazása szerint amellett, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel látja el a magyar családokat, a nemzetközi piacokon is eredményesek és versenyképesek ezek az ágazatok. Békeidőben is stratégiai a szerepük, most pedig hatványozott a felelősségük. Ezért is valljuk azt, hogy kötelességünk megbecsülni a magyar gazdákat, az agráriumban dolgozókat, és főleg azokat a fiatalokat, akik vidéken és agrárágazatokban képzelik el a jövőjüket – hangsúlyozta Farkas Sándor. Huszonkét Csongrád-Csanád vármegyei település képviselőjeként fontosnak tartotta megjegyezni: a Magyar Falu Program az elmúlt 100 év legeredményesebb programja, a települések – jó értelemben – kifordultak a sarkukból, nem győzik az óvodákat, bőlcsődéket bővíteni. Vagyis fejlődik, él a vidék – tette hozzá.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Parlamentben. Fotó: Vermes Tibor / AM

Előadásában a miniszterhelyettes felidézte az agrárium elmúlt 12 évét. Mint mondta, az ágazat növekedése annak ellenére töretlen, hogy az elmúlt három évben példa nélküli nehézségek sújtották a mezőgazdaságot. Ezek tükrében kiemelkedő eredmény, hogy a magyar agrárium ezen időszakban is biztosította a lakosság ellátását jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Jövőképünk az, hogy a gazdálkodás és az élelmiszeripari termelés legyen hosszú távon is jövedelmező, és társadalmilag elismert foglalkozás. Lehessen vonzó vidéki környezetben, ugyanakkor modern technológiával, minőségi élelmiszerek előállításában tevékenykedni és vidéken is minőségi életet élni.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT     Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

A hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. A kormány agrárpolitikájának hatására történelmi fejlődésen megy keresztül a magyar vidék. A célok elérése érdekében a magyar kormány 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az uniós fejlesztési források mellé. Ennek köszönhetően a 2027-ig tartó időszakban a KAP II. pillére keretében mintegy 4300 milliárd forintot fordítható a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.

Az Agro Jager Shopját a képre kattintva éred el!

Farkas Sándor az elmúlt évek legfontosabb szakpolitikai programjának nevezte, hogy 2021-ben, a Vidékfejlesztési Program keretei között elindult hazánk legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja, amelynek eredményeként csak az idei esztendőben 340 milliárd forintot fordíthattak a gazdálkodók beruházásokra. Megemlítette a 2024-ben induló agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó pályázati menetrendet, amelynek kifejezett célja, hogy elősegítse az optimális tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot.

A Parlament felsőházi terme. Fotó: Vermes Tibor / AM

Befejezésül a miniszterhelyettes arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ha tehetik, a közeledő ünnep alkalmából is a magyar termelők, magyar kézművesek termékeit vásárolják. Mint fogalmazott, a helyi termékek fogyasztásával a magyar családok, a magyar termelők megélhetését segítjük, és ezzel is a hazai gazdaságot erősítjük.

Agrárminisztérium Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A víz vagy túl sok, vagy túl kevés!

Print Friendly, PDF & Email

A szélsőséges időjárásra figyelmeztetett a NAK

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Ezt eddig is tudtuk, de vajon fel vagyunk-e készülve az időjárási szélsőségekre?

Az elmúlt két évtized tapasztalatai, valamint a klímaelőrejelzések arra engednek következteti, hogy mihamarabb fel kell készülni a szélsőségekre, de várhatóan leginkább egyre gyakoribbá váló vízhiányos időszakokra, különös tekintettel a síkvidéki területeken!

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

Paradigmaváltás nélkül, mely egyaránt vonatkozik az állami és a termelői szereplőkre jelentős előrelépés nem várható. Állami oldalról rendkívüli fontosak a szükséges műszaki beavatkozások végrehajtása és a vízgazdálkodási gyakorlatok optimalizálása. A gazdálkodók részéről pedig fontos, hogy rendszerszinten gondolkozva türelemmel kezeljék a csapadék megjelenését földjeiken, ne csapolják le egyből mélyfekvésű területeiket.

Az alábbiakban áttekintjük az elmúlt évek tendenciáit és a lehetséges megoldási lehetőségeket, gyakorlatokat, valamint támogatási opciókat.

Klímatendencia:

  • csökkenő vízhozamok,
  • száradó térségek, gyakoribb aszályos időszakok,
  • intenzívebb, mezőgazdasági vízgazdálkodási értelemben véve gyorsan levonuló árhullámok.

A korábban helytálló állítás, miszerint Magyarország nettó vízkibocsátó ország, az elmúlt két évben megdőlt. A hazai vízszinteket nemcsak tavaly, hanem az idei év során is az alacsony vízállás jellemezte, talajaink különös tekintettel a nyár végére rendkívül vízhiányos állapotban voltak, az utóbbi években pedig gyakorlatilag megszűntek a belvizes területeink. Mindennek negatív hatása, hogy a felszíni vízhiány már a felszín alatti tartalékainkat emészti. A korábbi 30 évhez képest, az utóbbi 10 éves összes belépő középvízhozam jóval az átlag alatt maradt:

  • a Tisza esetében 10 – 40%-kal csökkent – kivéve a 2011-es rendkívüli árvizes évet;
  • a Duna esetében ~ 10 %- kal csökkent – kivéve a 2012/2013-as rendkívüli árvizes évet.

Tavaly a hidrometeorológiai viszonyok miatt az elmúlt évszázad egyik legsúlyosabb aszályával kellett szembesülnie hazánknak, a rendkívüli vízhiány miatt pedig a két legnagyobb vízfolyásunkon megdőltek a valaha mért legkisebb vízszintek, de idén is az átlagosnál hosszabb ideig a legalacsonyabb vízálláson folytak a nagy folyóink – leszámítva a hirtelen és nagymennyiségben lezúduló csapadék okozta szélsőségeket. A 2022-es év novemberig rendkívül vízhiányos volt, az alföldi térség évtizedek óta nem látott aszálytól szenvedett, a vízhiányból eredő kár több tízszeresére ugrott az átlagos évi 40 milliárdnak, mindezek után az év végére közel 6 méter szintemelkedés jellemezte a Tiszát, s csak centik választottak el december végén az I. fokú árvízkészültségtől. Az idei év is hasonló vízmérleget produkál.  Ez év októberben a Duna vízállása olyan alacsony volt, hogy láthatóvá vált az Ínség-szikla a Gellért-hegy lábánál, illetve a Petőfi híd környéki sírkövek, a Tiszát pedig egész nyáron, illetve még az októberi hónapban néhány centiméter választotta el attól, hogy újabb negatív vízállási rekordot döntsön. A novemberi csapadék ugyan feltöltötte a talaj felső rétegét, a vízgyűjtő területeinket, valamint a vízfolyások medrét, de ha ezeket a vizeket nem tudjuk a csatornarendszereinken keresztül kivezetni és ott tartani a tájban, úgy azok gyorsan le- illetve kifolynak az országból. A mezőgazdasági adottságaink hiába kiválóak, ha a termőföldjeink alig 1,5 százalékát öntözzük, miközben a már meglévő rendszereink 8-9 %-ra lennének kapacitálhatóak. Mezőgazdasági hasznosításra alkalmas vízkészleteink kihasználtsága 30 %-os, szemben a 80 %-os uniós átlaggal. Az agrárágazat csapadékhiányból származó becsült kára aggasztóan emelkedik: 2022-ben hazánk megközelítőleg 1000 milliárd forintos aszálykárt szenvedett.

Szemléletváltás és műszaki beavatkozás nélkül pozitív változás bizonyára nem várható, amely egyaránt érint állami intézkedéseket és termelői feladatokat:

  • szélsőséghez alkalmazkodó tájhasználat,
  • megfelelő talajgazdálkodás,
  • puffervíztér növelése: mélyfekvésű területen, vápákban, csatornákban, tározókban.

Tekintettel a globális tendenciákra, valamint a klímaváltozásra, pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem érhető el. Várhatóan egyre gyakrabban kell megküzdenie hazánknak (is) vízhiányos és aszályos időszakokkal, amelyre megelőző intézkedésekkel mihamarabb fel kell készülni, állami és termelői szinten is. Az egyre súlyosbodó problémára megoldást jelent a mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz szükséges puffervízterek kialakítása, mely túlmutat a klasszikus értelemben vett víztározáson, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ehhez szükséges intézkedések megszülethessenek. Puffervízterek megteremtése a térségbe kivezetett és ott tartott vizeket jelenti, legyen szó a talajban, víztározóban, csatornákban, vagy vápákban tartott vizekről.

Alkalmazkodás tájhasználattal. A területspecifikus mezőgazdasági termelés elengedhetetlen feltétellé fog válni, tekintettel arra, hogy a vízkészleteink kapacitása véges, mesterséges vízpótlással belátható időn belül a mezőgazdasági területeink maximum 10 %-án tudjuk kielégíteni öntözési vízigénnyel. elengedő, arról nem is beszélve, hogy a klíma sokkal gyorsabban változik, mint azt a műszaki beavatkozással le tudnánk követni. Emellett fontos megjegyezni, hogy a talajban lehet a leghatékonyabban, legkisebb költséggel a legnagyobb mennyiségű vizet elraktározni.

Puffervízterek megteremtése megfelelő talajgazdálkodással. A gazdálkodóknak is érdeke a talaj védelme, szerkezetességének javítása, ugyanis ezen tényezők jelentősen hatnak a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, továbbá jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket. Kiemelten fontos feladat továbbá a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés.

Puffervízterek megteremtése vápákkal. Elengedhetetlen intézkedés a belvízelöntések termőföldön való lehető leghosszabb ideig tűrése, a területi vízvisszatartás biztosítása különösen a mélyfekvésű területeken, valamint mesterségesen kialakított (mikro)tározókban, vagy akár vápákban. A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi a termőterületen az úgynevezett átjárható, művelésbe vonható füvesített vápák kialakítását, amelyek a többletvizeket összegyűjtik, helyben tartják, s idővel visszaszolgáltatják azokat a termőföldnek. Síkvidéki területen magas potenciál van a vápák által történő vízmegtartásban.

Puffervízterek megteremtése állami és nem állami csatornarendszerekben. A csatornarendszerek rehabilitációjában és azok zökkenőmentes üzemeltetésében rejlik a lehatékonyabb és leggyorsabb megoldás. A mintegy 50 ezer folyamkilométer csatorna rendeltetésszerű működtetése, vízzel történő feltöltése akár 300 ezer hektáron tenné lehetővé az öntözést, továbbá – ami talán ennél is jelentősebb – közel 1,2 millió hektáron, hazánk szántóterületeinek mintegy harmadán tudná javítani a mikroklímát és stabilizálni a terméshozamokat, mely nem utolsó sorban ökológiai szolgáltatást is nyújt hiszen a víz tájban tartása egyértelműen javítaná hazánk éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét.

Puffervízterek megteremtése mélyfekvésű területeken, uniós támogatással. A víz olyan termőterületi tájban tartása, melyre 2024-ben pályázati források is nyílnak. Tekintettel arra, hogy a vízhozamainkban csökkenő tendencia figyelhető meg egyre korlátosabbá válik a vízkészletek rendelkezésre állása hazánkban is! Ennek egyik következménye, hogy várhatóan egyre gyakrabban kell megküzdeni hazánknak (is) a vízhiányos és aszályos időszakokkal. Így a mélyfekvésű területeken a víz helyben történő tartását javasoljuk – természetesen csak abban az esetben, ha van rá mód és nem lehetetleníti el a mezőgazdasági termelést! Szakmailag felettébb fontosnak tartjuk a víz tájban tartását, nem utolsó sorban annak támogatását és fejlesztését a következők szerint! Egyrészt, az ideévtől a területalapú támogatás most már a vízborított területre is igénybevehető. Másrészt, várhatóan 2024 I. felében nyílnak meg azok a pályázati lehetőségek (felhívások), amelyek nem termelő beruházásként további anyagi támogatást jelentenek majd a víz helyben történő tartására. A területalapú támogatás keretein belül a partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, valamint vizes élőhelyek létrehozás lesz támogatható tevékenység (a területen megjelenő többletvizek visszatartásával), illetve a projektlapú támogatás keretin belül pedig a vizes élőhelyek létrehozása (ugyancsak a területen megjelenő többletvizek visszatartásával) valamint erózióvédelmet biztosító létesítmények kialakítása, fejlesztése válik támogatható tevékenységé!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja, hogy azokat az intézkedéseket támogassa, és helyezze előtérbe, amelyek egyensúlyba hozzák a hazai vízkínálat és vízkereslet mérlegét, stabilizálják a vízbiztonságot, és növelik a mezőgazdasági kibocsátást – nem csak rövid-, hanem hosszú távon is! A vízkérdés megoldása nemcsak az agrárium számára létfontosságú. Mind a hozambiztonság, mind a hozamtöbblet biztosítása nemzetgazdasági kérdés. Bízunk abban, hogy a magyar kormány belátható időn belül hathatós lépéseket tesz a vízkormányzás javítása érdekében.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elektronikus felületek (Egységes Kérelem, MKR, mobilGAZDA) korlátozott elérhetősége

Print Friendly, PDF & Email

Közleményt adott ki az MVH

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

MePAR adatbeépítés miatt a kifizető ügynökség elektronikus felületei (Egységes Kérelem, MKR, mobilGAZDA) 2023. november 30. és 2023. december 11. között csak korlátozottan érhetők el.

A fénykép illusztráció. Ábra: MVH

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2023. évi egységes kérelmek feldolgozása során a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer legfrissebb adatainak beépítési folyamatában,  a kérelemben megadott egyes táblák az eredetileg megjelölt fizikai blokkhoz képest új blokkba kerültek át, továbbá egyes esetekben több résztáblára válhatnak szét, melyek különböző azonosítójú blokkokban lesznek elérhetőek.

Az átállás várhatóan 2023. november 30. és 2023. december 11. között valósul meg, ezért ebben az időtartamban az Egységes Kérelem, az MKR beadó-felülete, valamint a mobilGAZDA alkalmazás csak korlátozottan érhető el. A feladat végrehajtásával járó kellemetlenségért szíves megértésüket kérjük.

Forrás: MVH

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.