Mezőgazdaság
Klubszobát kaptak a szakkollégisták Debrecenben
Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben.
Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Veres Péter Kollégiumban. Ez rendkívüli jelentőségű a Kereply Kámán és a Tormay Béla Szakkollégiumok számára, mert lehetővé teszi a csapatépítést és a közösségi munkát – emelte ki lapunknak Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, a Kerpely Kálmán Szakkollégium vezetője. A megnyitón a kar tudományos dékánhelyettese, Prof. Dr. Veres Szilvia, intézetvezetők és szakkollégiumi hallgatók köszöntötték a vendégeket.
Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben. (Kép: DE MÉK – Agro Jager News)
Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere. (Ábra: DE)
Hatalmas munka áll mögöttünk – tájékoztatja lapunkat Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar, szakkollégiumokért felelős referense. A két szakkollégium teljes ügyintézését a kar főépületében látjuk el, de a diákság számára már nagyon szükségessé vált, hogy a diákönkormányzatuk nagyobb önállóságot kapjon. A kar vezetése, Prof. Dr. Stündl László dékán és Prof. Dr. Veres Szilva tudományos dékánhelyettes úgy határozott, hogy teljesítik a diákság kérését: megvizsgálták a lehetőségeiket és a kari főépület közvetlen szomszédságában, az egyetemi negyedben található Veres Péter Kollégium alsó szintjén, a főbejárat szomszédságában egy helyiséget biztosítottak a szakkollégium részére.
Óriási öröm volt ez. Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla szakkollégium elnöke, Ősz Alettával és Gila-Rácz Dalmával kitakarította és önerőből rendbe hozta a helyiséget, majd a kar vezetése és a két szakkollégium igazgatója, Prof. Dr. Nagy János és Prof. Dr. Pepó Péter támogatásával eszközökkel, informatikai háttérrel, bútorokkal és széles vásznú led TV-vel is felszerelték. A megnyitón Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium elnöke köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy egyetemistaként, de a Tormay Béla szakkollégium elnökeként, doktorandusz hallgatóként úgy ítéli meg, fontos helyszíne, bázisa lesz ez az iroda a diákságnak. Ez az iroda lehetőséget teremt arra, hogy azok a szakkollégisták, akik a kollégiumon kívülről, a városból, vagy a környékbeli településekről érkeznek, otthonra találjanak. Most már önállóan szervezhetünk egyeztetéseket és nem kell az egyetemen, vagy valamelyik kollégium szobában összegyűlni – méltatta az iroda sikerét Brassó Dóra Lili elnök. A portán a tagok névsorát leadták, így bárki bármikor felveheti a kulcsot – folytatta megnyitóját. A diákelnök hozzátette, hogy ügyeleti rendszerben hétköznaponként délután négytől, este tízig mindig egy-egy önkéntes doktorandusz hallgató vezeti az irodát, illetve minden héten ő is vállal egy-egy napot, így személyesen is rendelkezésére áll a tagságnak.
Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, intézetigazgató, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes és Prof. Dr. Nagy János prorektor a megnyitót követően – Agro Jager News
Prof. Dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos-dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja elkötelezett a kar legkiválóbb hallgatóinak a támogatásában. Leszögezte, hogy a Debreceni Egyetemen összesen 16 szakkollégium működik, ebből kettő a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Ez országos viszonylatban is egyedülálló, de a Kari Tanács számára hatalmas felelősség is egyben. Magyarországon az önszerveződő diákcsoportok nagyon értékesek, különösen abból az aspektusból, hogy ezekbe a szakkollégiumokba tanulmányi eredményeik és a közösségben felvállalt munkák alapján lehet bekerülni, illetve tagnak lenni. Csak a tudás és a szorgalom kettőse lehet a belépő. A Perthben, a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen tapasztalatokat szerzett dékánhelyettes kiemelte, hogy Ausztráliában már óvodás kortól „projekt szemlélettel” folyik az oktatás és csapatban gondolkodnak a diákok, amely az egyetemeken már különösen magas szinten zajlik. Úgy látja, hogy a szakkollégiumokban nemcsak közösen tanulnak, hanem egymást segítve megtanulnak csapatban dolgozni a diákok. Nagyon fontosnak tartja és mérföldkő a szakkollégisták életében, hogy összefogva kértek támogatást a dékánságon.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője, a Kerpely kálmán Szakkollégium mentora hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok, mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán fontos részét képezik az egyetemi kutatásoknak. Debrecenben ugyanis nemcsak oktatnak, hanem aktívan kutatnak is az egyetem munkatársai. Ezekhez a munkákhoz csatlakozhatnak már a BSc képzés legelején az egyetemisták és kapcsolódhatnak be a legnagyobb szántóföldi kutatásokba, a vetés előkészítéstől egészen az adatok feldolgozásáig.
Dr. Széles Adrienn intézetvezető, az Agro Jager Newsnak azt is bejelentette, hogy Prof. Dr. Nagy János prorektor kezdeményezésére idén induló mentorprogramon keresztül hat kiváló középiskolai tanuló, akik a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum diákjai, nemcsak a szakkollégiumi élet mindennapjaiba, hanem már a gyakorlati kutatásokba is bekapcsolódhatnak. Részt vehetnek az Intézet tavaszi munkáiban, a precíziós gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó kutatásokban is. Ez nem egyedülálló, egészítette ki a prorektor, hiszen az intézetvezető asszony már középiskolás korában csatlakozhatott az egyetemi kutatásokhoz. Jó kezdeményezésnek ítéltük meg, a tapasztalatainkat most intézményi szinten bővítettük.
Kép: DE MÉK – Agro Jager News
Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora lapunknak összegezte az eddig munkát. Rámutatott, hogy éppen február 10-én jelentette be Dr. Harsányi Endre, az egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, hogy az országban elsőként indít precíziós agrármérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.
Az egyetemi kiválóságokat a Kar vezetése és a kar vezető kutatói szabadidejükben tovább képzik, továbbá, hogy támogatják a szakkollégiumok önrendelkezését, páratlan lehetőséget biztosít nemcsak hazánkban, hanem a Kárpát-medence viszonylatában is. Az önrendelkezés szükséges ahhoz is, hogy az agrármérnökök döntési képessége, a felelős vezetői magatartása kialakuljon. Persze ez a közösség, ez a kétszer 40 fő még nem tudja, mit jelent szakkollégistának lenni, ehhez a szakmai közösséghez tartozni, de a már itt végzett hallgatók, érdeklődési területüktől függetlenül barátságban, jó munkakapcsolatban maradtak országszerte. A kirándulásokkal, az előadásokkal a kapcsolati tőkéjük is gazdagodik. A szakkollégiumban egymásra vannak utalva, egymásban bízva és különösen egymást segítve érnek el eredményeket és olyan barátságok alapjait fektetik le, amit csak az egyetemi képzések, csak a szakkollégiumi tagság hozhat.
A prorektor külön elismerését fejezte ki, hogy a Prof. Dr. Stündl László dékán által vezetett kar energiáit átcsoportosítva lehetőséget biztosított a két szakkollégiumnak. Bízik benne, hogy a legtehetségesebb diákoknak és az itt tanuló doktoranduszoknak nem csak kutatási fejlődést, hanem anyagi megbecsülést is hozhat az, hogy ezt a pályát, a tudomány, a kutatás különleges ágát, a mezőgazdaságtudományt választották, amely már túlmutat a kar lehetőségein, hiszen ez már nemzetgazdasági vetületeket hordoz – tájékoztatta lapunkat az agrárkutató, Prof. Dr. Nagy János prorektor.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
Szakmai konferenciát rendeztek a csemegekukorica és a zöldborsó ágazati kilátásairól.
Beszámoló az „Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: a csemegekukorica és a zöldborsó ágazati piaci kilátásai” című konferenciáról.
Fotó: Picabay
Az ipari zöldségágazat – különösen a csemegekukorica és a zöldborsó – az elmúlt években olyan komplex kihívásokkal szembesült, amelyek megkérdőjelezik a korábbi stabil működési modelleket. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott konferencia célja az volt, hogy integrált megoldásokat keressen a klímaváltozás, a hatósági szabályozások és a megváltozott fogyasztói igények metszetében.
Növényvédelmi korlátok és az „integrált” szemléletmód
Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség elnöke előadása rávilágított, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a drasztikusan szűkülő növényvédőszer-palettához.
- Az elmúlt években 83 hagyományos hatóanyagot vesztett el az európai mezőgazdaság és 21 biopeszticidet vontak vissza, szemben a 16 új engedéllyel.
- Utóbbi időben kiemelt figyelmet kapnak az ún. „örök peszticidek” (perfluorozott szerves vegyületek). Ezek előfordulását, illetve lebomlási folyamatait vizsgálja jelenleg az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2027. június jelentéstételi határidővel. Előre láthatóan a jövőben valószínűsíthető ezen vegyületek felhasználásának a szigorítása, illetve bizonyos hatóanyagok kivonása. A témában további hasznos információt korábbi cikkünkben olvashat.
- A hamisított növényvédő szerek elleni küzdelem (pl. a Silver Axe program) továbbra is alapvető fontosságú, mivel az illegális készítmények hatásossága kérdéses, fitotoxicitást okozhatnak, és rombolják a tisztességesen működő gazdálkodók hírnevét.
Nemesítési válaszok a megváltozott klimatikus viszonyokra
Dr. Thomas Meyer-Lüpken, a van Waveren Saaten GmbH nemesítési vezetője rámutatott, hogy a klímaváltozás már nem csupán elméleti veszély, hanem a mindennapi termelést akadályozó tényező.
- A tartós hőség (különösen 25 °C felett) negatívan hat a pollenfertilitásra, ami a reproduktív fázisban lévő növényeknél súlyos terméskiesést okoz.
- A nemesítési stratégiákban a kombinált hő- és vízstressz-tolerancia keresése vált elsődlegessé.
- A jövőben a genomikai szelekció és a célzott génszerkesztési eljárások (új genomikus technológiák) alkalmazása elkerülhetetlen lesz a stabilitás növelése érdekében, bár a piaci elfogadottság még kérdőjeles.
Fogyasztói magatartás és piaci trendek: A „diszkont” dominancia
Dr. Soós Mihály (Debreceni Egyetem) az élelmiszer-fogyasztási szokások átalakulását elemezte, ahol az árérzékenység újra felülírta a minőségi szempontokat.
- Saját márkák térnyerése: A kiskereskedelmi saját márkák (private label) aránya meghaladja a 60%-ot, ami komoly nyomást gyakorol a gyártói márkákra.
- Csomagolás és bizalom: A fogyasztók az üvegcsomagolást tartják a leginkább „biztonságosnak” és exkluzívnak, míg a fagyasztott termékek műanyag tasakjaihoz a környezetszennyezés asszociációja kapcsolódik.
- Impulzusvásárlás: Mivel a konzervtermékek vásárlása jellemzően impulzus alapú, a csomagolásnak, az ár-érték aránynak és a „clean label” (adalékmentesség) üzenetének döntő szerepe van.
Versenyképesség és a jövőbeni kilátások
A kerekasztal-beszélgetések rávilágítottak arra, hogy az ágazat szereplőinek szorosabb együttműködésre van szükségük.
- A csemegekukorica-termőterület 25 %-os csökkenése egy olyan piaci folyamat része, ahol az import (különösen az ázsiai, alacsonyabb minőségű és alacsonyabb árú termékek) komoly versenyt támaszt.
- A szakértők szerint a válasz a „farm to fork” (termőföldtől az asztalig) koncepció hiteles kommunikációja, a származás megjelölés erősítése, valamint az egészségtudatosságra építő fejlesztések, amelyek közvetlenül a vásárlói bizalmat célozzák.
A konferencia konklúziója egyértelmű: az iparág stabilitása a technológiai innováció (precíziós gazdálkodás), a hatékonyabb marketing és az alkalmazkodó nemesítés hármasán nyugszik.
Forrás: NAK / Dr. Kozak Anita
Mezőgazdaság
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a NÉBIH
A hamis növényvédő szerek használata egyaránt veszélyezteti a termést, a környezetet és az egészséget. Erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyhetes „Ne permetezz kockázatot” című kommunikációs kampánya. A hatóság közösségi média felületein edukatív tartalmakkal és interaktív kvízzel ösztönzi a hobbi és professzionális gazdálkodókat arra, hogy kizárólag engedéllyel rendelkező, megbízható forrásból származó készítményeket vásároljanak. Csökkentve ezzel a gazdasági és növényegészségügyi kockázatokat.
Fotó: NÉBIH
Az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 14 százaléka érintett a hamisításban és az illegális forgalmazásban, Magyarországon ez az arány mintegy 10 százalék körül van. A hamisított készítmények ismeretlen eredetűek és összetételűek, ezért sem hatékonyságuk, sem biztonságuk nem garantált. Minőségük és tényleges összetételük ellenőrizetlen, használatuk veszélyes lehet.
Ezzel szemben a legálisan forgalmazott növényvédő szereket a hatóság szigorú, többlépcsős vizsgálat után engedélyezi, figyelembe véve a hatékonyságot, az ember és a környezet számára elfogadható kockázatot, és a minőségi paramétereket. Az engedélyezett készítményeket a forgalmazás teljes időtartama alatt ellenőrzik. Az előírásoknak megfelelően, magyar nyelvű címkével, a használati utasítás és a veszélyjelzések betartása mellett biztonságosan lehet alkalmazni.
A Nébih „Ne permetezz kockázatot” kommunikációs kampányhete a hamis növényvédő szerek jelentette kockázatot helyezi a középpontba. A hatóság a játékos és edukatív tartalmakkal felhívja a figyelmet arra, hogy növényvédő szert – online és fizikai üzletben egyaránt – kizárólag engedéllyel rendelkező, magyarországi forgalmazótól vásároljunk. Kiemelten foglalkozik a hamisítványok felismerésével is: gyanúra adhat okot például a feltűnően alacsony ár, a hibás vagy hiányos címke, a magyar nyelvű használati útmutató hiánya, valamint az ismeretlen vagy külföldi eladó.
Kétségtelen, a vásárlóknak nincs könnyű dolga, hisz a hamis szerek lehetnek gyenge minőségűek, nem megfelelő vagy eltérő hatóanyag-tartalommal, de akár jó minőségű utánzatok is, amelyek csomagolásukban és beltartalmukban megtévesztésig az eredetire hasonlítanak. A biztonságos beszerzéshez elengedhetetlen a megbízható forgalmazó választása, a számla megőrzése, valamint az utcai árusok, piacok, ismeretlen zugkereskedők és külföldi online hirdetések kerülése. Gyanú esetén a Nébih ZöldSzáma (06-80/263-244) hívható, valamint bejelentés tehető a növényvédelmi hatóságnál.
A kampány üzenete világos: minden hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, és saját egészségünket, a környezetet, valamint a jövő termésbiztonságát kockáztatjuk. Fontos a felelős, legális vásárlás, annak érdekében, hogy ne permetezzünk kockázatot. A kampányt a Nébih közösségi média felületein követhetik nyomon: https://www.facebook.com/nebIh.hu/ és https://www.instagram.com/nebih_hun/
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Rendkívüli helyzet alakult ki a német tojáspiacon
A német tojáspiac olyan helyzetet él át, amely még a tapasztalt iparági szakértőknek is meglepetést okoz. Hónapok óta alacsony a tojáskínálat, miközben a kereslet magas. A baromfiállományban előforduló betegségek tovább súlyosbítják a helyzetet. Az ágazat egyelőre nem számít gyors javulásra.
Fotó: Pixabay
Rendkívüli helyzet a tojáspiacon
Rendkívüli! Leginkább így lehet leírni a jelenlegi tojáspiacot. A tojás, mint termék a kereskedelem minden szintjén továbbra is csak szűkösen áll rendelkezésre. Még az ágazat „dinoszauruszai” (régi motorosai) számára is teljesen új tapasztalat a mostani piaci helyzet: A tojás már hónapok óta nem áll korlátlanul rendelkezésre, ahogy az korábban természetes volt!
Egyelőre nem látszik jele alapvető változásnak. A fogyasztói kereslet tartástechnológiától függetlenül magas szinten marad. Minden rendelkezésre álló mennyiségre szükség van a meglévő partnerek lehető legjobb kiszolgálásához, a szabadpiac pedig gyakorlatilag kiürült.
Állatjárványok súlyosbítják a hiányt
A madárinfluenza (HPAI) továbbra is jelen van, folyamatosan érkeznek a hírek az újabb pozitív esetekről. A betegség következményei, valamint a szükséges korlátozó intézkedések még hosszú ideig velünk maradnak.
Nagy aggodalmat kelt az egész baromfiágazatban, hogy mintegy 30 év után Németországban a haszonbaromfi-állományokban ismét hivatalosan kimutatták a Newcastle-betegséget (ND). Az megelőző és óvintézkedések betartása elengedhetetlen – védjék állományaikat a lehető legjobban!
Időközben már több mint 1 millió tojótyúkot kellett leölni a Newcastle-betegség miatt, ami nem marad következmények nélkül. Nincs más választás, mint a vásárlók megértését kérni. Csak remélni lehet, hogy a betegség nem terjed tovább. A jelenlegi időszak kiszámíthatatlan és bizonytalan, a további fejlemények még váratnak magukra. Egy dolog biztos: minden egyes rendelkezésre álló tojásra szükség van!
Forrás: NAK
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
