Keressen minket

Mezőgazdaság

2022. márciusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép az idei első európai termésbecslésekkel

Az Országos Meteorológiai Szolgálat bemutatta az idei év első agrometeorológiai helyzetképét, és az idei év első európai termésbecslését.

MET: A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be. Európa délnyugati és középső részén egyre nagyobb méreteket ölt a hazánkra is jellemző csapadékhiány. A szárazság Marokkóban és helyenként Brazíliában is gondokat okoz.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat bemutatta az idei év első agrometeorológiai helyzetképét, és az idei év első európai termésbecslését. (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Afrika északnyugati partvidékén, Kelet-Afrikában, Dél-Amerika középső részén és nagy területen Észak-Amerikában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek Marokkó, Mozambik és Paraguay térségében fordulnak elő (2. ábra). A februári csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest: Afrika középső sávja ebben a hónapban is kevesebb esőt kapott, de jelentős a hiány Ázsia és Európa délnyugati részén is (3. ábra). Az északi féltekén sajátos mintázat látható, ugyanis februárban a mérsékelt övi ciklonok hosszú időn keresztül ugyanazon a nyomvonalon haladtak, egyes sávokat jól megöntözve, míg mások területeket, így például hazánkat is szárazon hagyva.

1. ábra: VHI Index 2022. március első dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.). (Ábra: MET)

Európa

Az alapvetően enyhe tél után az őszi vetések kedvező állapotban kezdték a tavaszt Európa nagyobb részén (4. ábra). Az időjárási és talajnedvesség-viszonyok kedvező körülményeket teremtettek a tavaszi munkálatokhoz. Ezzel együtt az aszály folytatódott Délnyugat-Európában, a Pireneusi-félsziget déli, délnyugati részén az őszi vetések jócskán le vannak maradva a fejlődésben. Bár az elmúlt napok esőzései sokat javítottak a helyzeten, további csapadékra lenne szükség.

2. ábra: ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2022. március első dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.) (Ábra: MET)

Franciaország déli részén és Olaszország északnyugati részén a növények fejlődése nagyon korai stádiumban jár és az aszálynak még nincs visszafordíthatatlan hatása. Viszont számottevő csapadék szükséges a következő hetekben ahhoz, hogy ne keletkezzenek károk a termésben. A száraz körülmények kedvezőtlen körülményeket teremtenek a nyári növények vetéséhez is, ráadásul a víztározók alacsony szintje nagy veszélyt jelent a késő tavaszi és nyári öntözés vízellátásához.

3. ábra: 2022. február csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org) (A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.). (Ábra: MET)

Száraz viszonyok jellemezték a februárt és a márciust Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Románia és Ukrajna délnyugati részén. Ezekben a régiókban még csak most indul az őszi vetések tavaszi fejlődése, de a szárazság jócskán csökkentheti a terméshozamokat, ha a csapadékhiány a következő napokban sem enyhül.

Ezzel szemben hideg és nedves viszonyok jellemezték a Balkán-félsziget déli részét, Olaszország délkeleti részét és Törökországot. A hideg késleltette a növények fejlődését, de a talajnedvesség jelentősen nőtt. Oroszország európai részén is jelentős csapadék többlet halmozódott fel, ami szintén kedvező a kultúrnövények számára.

4. ábra: Szélsőséges időjárású területek Európában 2022. február 1. és március 18. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály, világoskék csíkozás: hideghullám). (Ábra: MET)

A 2022. február 1. és március 10. közötti időszakban az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal enyhébb időjárás jellemezte Közép- és Kelet-Európa időjárását (5. ábra). Egyébként majdnem az egész kontinensen az átlagosnál enyhébb idő volt a jellemző, a hideg hullámok száma sokkal alacsonyabb volt a szokásosnál (6. ábra). Az átlagosnál valamivel hűvösebb időjárás a mediterrán térség keleti régiójában, a Balkán-félsziget déli és Olaszország délkeleti részén, illetve Törökországban fordult elő, ezeken a területeken 0,5-2 Celsius fokkal volt hűvösebb a szokásosnál ebben az időszakban.

5. ábra: A 2022. február 1. és március 10. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars). (Ábra: MET)

Az átlagosnál csapadékosabb időjárás jellemezte a vizsgált időszakot egy széles sávban Írországtól a Balti-tenger térségéig (7. ábra). Erre a vidékre az egymást követő Atlanti-viharok szállították a csapadékot főleg február első három hetében, mely többször heves szélviharokkal is járt. A csapadék helyenként 80%-kal haladta meg a szokásos mennyiséget.

6. ábra: A 2021. december 1. és 2022. február 28. közötti időszakban előfordult hideghullámok számának eltérése a sokéves átlagtól (%). (Ábra: MET)

Szintén meghaladta a csapadékösszeg az átlagot a Balkán-félsziget déli részén, Törökországban és Oroszország európai területének jelentős részén is.

7. ábra: A 2022. február 1. és március 10. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars). (Ábra: MET)

Ezzel szemben a szokásosnál szárazabb időjárás jellemezte ezt az időszakot Délnyugat-Európában, különösen a Pireneusi-félszigeten, de Franciaországban, Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Romániában, Moldovában, Ukrajna középső és nyugati részén.

Franciaország
A tél szárazabb és enyhébb volt a szokásosnál, főleg a nyugati és déli területeken (8. ábra). Egy rendkívül enyhe 10 napos időszak alakult ki az új év kezdetén, február pedig két fokkal volt enyhébb a szokásosnál. Fagykár nem fordult elő a télen. A száraz időszak eddig nem okozott károkat az őszi vetésekben, melyek többnyire jó állapotban vannak A tavaszi kalászosok vetésével jól, az előző éveknek megfelelően haladnak.

8. ábra: A 2021. december 1. és 2022. február 28. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars). (Ábra: MET).

Németország

A tél jóval enyhébb volt a szokásosnál, hússzal kevesebb fagymentes nap volt ezen a télen, mint a korábbi években. Az őszi vetések jó állapotban vannak, a tavaszi vetés most indul. Fagykár itt sem volt. Amennyiben az enyhe idő folytatódik, akkor a kártevők áttelelése is jó lesz, ami komoly problémát jelenthet ebben a vegetációs időszakban.

9. ábra: Búza termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában). (Ábra: MET)

Lengyelország

A december az átlagosnál hidegebb időjárást hozott, főleg december utolsó dekádja, amikor -15 fokos hidegek is előfordultak. A február alapvetően enyhébb volt a szokásosnál. Gyakran esett, ami átlagos vagy a fölötti csapadékmennyiséget jelent, így a talaj kellően nedves a tavaszi szezon kezdetén. Helyenként túl nedves a talaj felső része, ami a talajmunkákat akadályozza. Az őszi vetések errefelé is jó állapotban vannak, fagykár nincs.

10. ábra: Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában). (Ábra: MET)

Spanyolország és Portugália

A december óta összegzett csapadék a szokásos mennyiség felét sem éri el, miközben a hőmérséklet és napfénytartam összeg az átlag fölött van. A Pireneusi-félsziget déli részén lévő víztározók nagyon alacsony szinten kezdték az évet: 20-40%-os telítettséggel, de az elmúlt napok esőzései már javítanak a helyzeten. Az őszi vetések le vannak maradva a fejlődésben, főleg a déli részeken. Spanyolország északi részén a magas terméshozamok még mindig lehetségesek, azt a térséget kevésbé sújtja az aszály. A déli területeken a vízhiány miatt lehetséges, hogy kukorica és rizs helyett napraforgót fognak vetni.

11. ábra: Repce termésátlag előrejelzés a 2017-2021-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2021-es termésátlag (t/ha), MARS 2022-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2021-es év százalékában). (Ábra: MET)

Olaszország

Olaszország északnyugati részét aszály sújtja, 80%-kal kevesebb esett az átlagnál, sürgősen csapadékra lenne szükség. E nélkül a terméshozamok jelentősen csökkenhetnek és a műtrágyázást sem lehet elvégezni. A szárazság a kukorica vetésre is negatívan hat. Az Alpokban kevés hó halmozódott föl a télen, a folyók, tavak szintje is alacsony. A Pó folyó vízállása például most a legalacsonyabb az elmúlt 30 évet tekintve. Február 20. után jelentős lehűlés érkezett főleg az ország déli, délkeleti részére, mely hátráltatta a kalászosok növekedését. A terméshozamokat a következő hetek időjárási körülményei fogják meghatározni.

Ukrajna
A telet az átlagosnál enyhébb időjárás jellemezte, elmaradtak a nagy téli fagyok, így az őszi kalászosok nem szenvedtek fagykárt. A száraz őszt jelentős csapadék követte decemberben gyakorlatilag az egész országban.

Oroszország
Oroszország európai területének legnagyobb részét az átlagosnál enyhébb időjárás jellemezte novembertől egészen februárig, átlagosan 2-4 Celsius fokkal haladta meg a hőmérséklet a szokásos értéket. Két nagyobb hideghullám fordult elő: az egyik december végén, a másik január közepén, de ezek sem okoztak az őszi kalászosokban fagykárt A február különösen enyhe időjárást hozott, 4-6 fokkal az átlagos fölött alakultak a hőmérsékletek. A tél jellemzően csapadékos volt, összességében a mezőgazdasági területek kedvező képet mutatnak, az őszi vetések jó állapotban vannak és kedvező körülmények között kezdhetik a tavaszi fejlődést.

Még nagyon a szezon elején járunk, így a terméshozam-előrejelzések, néhány kivételtől eltekintve, a történelmi trendeken alapulnak (9-11. ábra). Az aktuális világpolitikai helyzet is nagy kihívást jelent a gazdák számára a magas üzemanyag- és műtrágya-árak miatt, ezek a körülmények is jelentősen befolyásolhatják az idei terméseredményeket.

Amerikai Egyesült Államok
Március második hetében szokatlanul hideg levegő árasztotta el az államok nagy részét, különösen a Nagy Síkság területén és a Középnyugat északi részén volt nagyon hideg, de a hét végén egészen Közép-Texasig, illetve Florida északi részéig lehúzódott a fagy. Ráadásul a fagyos idő egy rekord meleg időszakot követett a déli területeken, így számos növényt, köztük a kalászosodó őszi búzát, a virágzó gyümölcsfákat és a frissen kelt nyári növényeket veszélyeztetett a kemény hideg. A hidegbetörést ugyanakkor többfelé csapadék is kísérte, ami az aszályos délkeleti területeken kimondottan jól jött a vegetáció számára, a Középnyugat északi, valamint a Nagy Síkság északi és déli államait azonban továbbra is szárazság sújtja. Az őszi búza vetésterületének 73%-án van aszály (12. ábra). A nyugati partvidék egész éves vízellátását biztosító hegyvidékeken a hóban tárolt vízmennyiség is tovább csökkent, március elején az átlagos vízmennyiségnek már kevesebb, mint 72%-át tartalmazta.

12. ábra: Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2022. március 15-én (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete). (Ábra: MET)

Kelet-Ázsia

Tavaly ősszel Kína jelentős területein heves esőzések miatt késett az őszi búza vetése, ami miatt az idei terméskilátások kimondottan rosszul néztek ki. Ugyanakkor március első felében az ilyenkor szokásosnál 8 fokkal melegebb időjárás uralkodott a térségben, ami segítette az őszi búza és a repce, délen pedig a korai rizs gyors fejlődését.

India
Indiában az idén 27%-kal nőtt a repce vetésterülete (a vetési idő november elejétől egészen januárig tart), a március végétől induló aratással 10,8 millió tonna össztermést takaríthatnak be 1,27 t/ha körüli termésátlaggal.

Dél-Afrika
Könnyű záporokkal kísért nyári meleg táplálta a kései nyári növények növekedését. A kukorica övezet keleti tájain az ilyenkor szokásosnál kissé melegebb, nyugatabbra hűvösebb időjárás uralkodott.
Az ország kukorica termését az előrejelzések szerint 16,3 millió tonnára várják, ami kissé elmarad a tavalyi terméstől. A hozamot 5,43 tonnára becsülik hektáronként, ami viszont megegyezik a tavalyi értékkel. A La Nina okozta esőzések tavaly novembertől az idén januárig lehetővé tették, hogy a gazdák a szokásosnál kissé korábban vessenek, az állományok állapota pedig jellemzően jó vagy kiváló legyen. Ha a csapadékviszonyok márciusban is kedvezőek maradnak, akkor az övezet nyugati részén rekord hozamokra van kilátás.

Ausztrália
A szigetország keleti részén február utolsó hete óta kiterjedt esők, záporok áztatják a gyapot- és cirokföldeket, és jelentősen lassítják a korai nyári növények érését és betakarítását. A három héten át tartó esőzés során a partvidéken esett a legnagyobb mennyiség, ott nagy területen 100 mm-t meghaladó összegeket mértek, és jelentős áradások alakultak ki. A nyári növények fő termőterületein Queensland déli és Új Dél-Wales északi, belső területein jellemzően 5-25 mm csapadék hullott.
Ausztrália idei búza termését 36,3 millió tonnára becsülik, 2,79 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami rekord értéknek számít. A vegetációs időszak nagy részén kedvező időjárás uralkodott a legtöbb termőterületen, és már a vetés időszakában is kellő mennyiségű nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, ezzel indokolják az idei magas terméskilátásokat.

Argentína
Nagy területre kiterjedő, közepes vagy heves esők áztatták a fő mezőgazdasági termőterületeken a kései gabona- és gyapotföldeket. A csapadékos idő az északnyugati országrésztől északra és keletre, Uruguay és Paraguay irányába is kiterjedt. Az argentin állami statisztikák szerint március 10-ig a napraforgó termés 26%-át takarították be, ami elmarad a tavalyi értéktől.
A kukoricával vetett területek nagysága a vetés elhúzódásával 8%-kal bővült az előző évi termőterülethez képest. A termést 53 millió tonnára becsülik hektáronként 7,57 tonnás hozammal, ami kissé elmarad a tavalyi hozamtól. A márciusi csapadékos idő sokat segített, de ezek az esők nem töltötték fel annyira a talajokat, hogy az számottevő hozamnövekedést eredményezett volna. Különösen a később vetett kukorica esetén nem volt elegendő ez a nedvesség a korábbi forró, száraz időjárás ellensúlyozására.

Brazília
Az ország déli részén jótékony esők öntöztek március első felében, bár az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletek mellett a növények párolgási vesztesége is magasabban alakult. Ezeken a termőterületeken az első vetésű kukoricának és a szójának jellemzően a kétharmadát takarították be március 10-ig. Az északabbi mezőgazdasági területeken szárazabb időjárás uralkodott.
Brazília idei kukorica termését 114 millió tonnára becsülik, ami jelentősen, 31%-kal több a tavalyi termésnél. A termőterület rekord kiterjedésű, a hektáronkénti hozamot pedig 5,48 tonnára várják, ami 25%-kal magasabb az előző évi rendkívül rossz hozamnál, de magasabb az előző 5 év átlaghozamánál is. A déli termőterületeken novembertől februárig jellemző száraz, meleg időjárás miatt a terméskilátások így is folyamatosan csökkentek az időszak során.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

Forrás: MET

Mezőgazdaság

Bélyegzés a Kéktúrázás napján

A kéktúrázás szerves részei a szebbnél-szebb bélyegzőlenyomatok és az ezeket gyűjtő igazolófüzet. A Kéktúrázás napján is belekezdhetsz a legyalogolt kilométerek és az igazolásukra szolgáló bélyegzőlenyomatok gyűjtésébe.

Fotó: Kéktúra

Az Alföldi, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését 3 különböző igazolófüzetben vezetheted. Azonban ahhoz, hogy ezt szabályosan tehesd meg, adunk néhány praktikus információt.

A kéktúra mozgalom szerinti klasszikus szakaszolás bélyegzőponttól bélyegzőpontig történik. A kéktúrázás napjára kialakított rövidebb, egy nap alatt teljesíthető szakaszoknál is igyekeztük úgy felosztani a távokat, hogy bélyegzésre is alkalmasak és közlekedés szempontjából is praktikusak legyenek. Néhány túraszakaszt a tavalyi évhez képest is megváltoztattunk annak érdekében, hogy még több olyan túra legyen a rendezvényen is, amit a kéktúra mozgalom kiírása szerinti bélyegzéssel lehet teljesíteni. A Kéktúrázás napja mindhárom kéktúráján a szakaszok kilencven százaléka ilyen, ezeket a szűrő segítségével könnyen megtalálhatod. A túranap legtöbb szakaszánál bélyegzőhelynél van a találkozópont is és a célpont is és csak néhány olyan túra van, ami összesen egy bélyegzőpontot érint. A hivatalos kiírás szerint az érvényes teljesítéshez 2 bélyegzőpont közti távot kell megtenni 2 bélyegzéssel. Akik mindenképpen egy db bélyegzőponttal rendelkező szakaszon szeretnétek túrázni, de szeretnék érvényesen teljesíteni a szakaszt, nekik érdemes lehet a túrán kívül felkeresni a túra előtti vagy a túra végcél utáni bélyegzőpontot.

Ha most kezded a kéktúrázást, ezeket a hasznos információkat ajánljuk: a kéktúrázás első lépései

Ha bélyegezni szeretnél a túranapon, az igazolófüzeten kívül hozz magaddal bélyegzőpárnát és tintát is.

Forrás: Kéktúra

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Okiratátadó ünnepség Székkutason

Nébih:15 növényfaj 187 fajtájának képviselője vehette át díszokiratát a Nébih szeptember végi eseményén. Az ünnepséget a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson tartották, ahol egyúttal a hazai fajtakísérletezés 130 éves, valamint az állomás 70 éves jubileumáról is megemlékeztek a résztvevők.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A legutóbbi, 2021. novemberi okirat átadó ünnepség óta a Szántóföldi Szekció két Fajtaminősítő Bizottsági (továbbiakban FMB) ülésére került sor. Az ülések alkalmával 15 növényfaj, 187 fajtájának díszokirata készült el, azaz az Agrárminisztérium állami elismerő határozatban részesítette a szóbanforgó fajtákat, így azok felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal az Európai Unió Közösségi Fajtakatalógusára is. Ezzel a fenti fajták bekerültek abba a rendszerbe, ami alapján a vetőmagjuk szabadon előállítható és forgalmazható az Unió mind a 27 tagállamában és ebből a hazai gazdatársadalom biztonsággal választhat.

Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy hármas évfordulót ünnepel a Nébih,  2022-ben ugyanis amellett, hogy 10 éves a hivatal, 130 éves a hazai fajtakísérletezés és 70 éves a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás. Utóbbi jubileum méltó megünneplését jelentette, hogy első alkalommal kerülhetett sor Székkutason a díszokiratok átadására.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően. Fontos feladat az agrobiodiverzitás megőrzése és a fenntartható növénytermesztés támogatása. A megfelelő termésbiztonsághoz szükség van a jó minőségű, betegség-ellenálló, szárazságtűrő fajták és hibridek előállítására.

Jelenleg a Közösségi Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer szántóföldi regisztrált fajta szerepel, ebből több mint 1300 a hazai állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését.

A hazánkban regisztrált szántóföldi fajták jelentős hányadát a saját kísérleti hálózatunk 15 fajtakísérleti állomásain vizsgálták meg. A hazai fajtavizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy a gazdasági értékvizsgálatokban szereplő fajtajelölteket a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki, ezáltal a termelő a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül választhat.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők, gazdálkodók a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek gazdaságosan, amely alapja annak, hogy egészséges, jóízű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatója felidézte a hazai fajtakísérletezés 130 éves történetének legfontosabb sarokköveit megalapítástól napjainkig, valamint röviden ismertette a Nébih történetét és szerepét, a hazai fajtakísérleti hálózat felépítésének rendszerét, kitérve a régiós formában történő működtetésére.

A magyar fajtakísérletezés sarokkövei röviden:
1892 Az első Növénytermelési Kísérleti Állomás megalapítása, Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia – Cserháti Sándor által
1916 Növényfajták elismerése és törzskönyvezés kezdete
1941 Országos kísérleti hálózat kialakítása
1951 Fajtaminősítő Tanács létrejötte
1951-52 Fajtakísérleti Állomások alapítása
1968 Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) létrejötte
1983 UPOV csatlakozás és a mai fajtakísérleti hálózat kialakulása
1994 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fajtakísérleti Főosztály megalakulása
2007 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és fajtakísérletezés két szakmai osztályának létrehozása
2012 A fajtakísérlet területét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el

Török Dénes, a Székkutasi fajtakísérleti állomás vezetője az állomás történelmi múltját idézte fel. Az épület 1951-től működik Növényfajta-kísérleti Állomásként, a fajtakísérleti hálózat kialakulása az Országos Növényfajtakísérleti Intézet létrehozásával történt meg. Érdekesség, hogy az alapító állomásokból már csak hat működik, ezek közül kettő (Székkutas és Szarvas) egyazon régióban. A fajtakísérleti szakterület Délkelet-Magyarországi régiójába tartozik Székkutas központtal Szarvas, Jászboldogháza és Helvécia telephely is. Helvécián kertészeti kísérletek (elsősorban szőlő és kajszibarack, valamint alma, körte) és erdészeti kísérletek folynak, a további három állomáson szántóföldi növényfajokat vizsgálják.  A régió egészében, kb. 270 hektáron látják el feladataikat, ezzel a legnagyobb méretű kísérleti hálózati egység a Dél-kelet Magyarországi körzetben működik..

Végh János, a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás egykori vezetője megemlékezett a Nébih jogelődjeinél történt fajtakísérleti munkavégzésről.

A hármas jubileum alkalmából egy vadkörte emlékfa ültetésre is sor került a fajtakísérleti állomás udvarán.

Forrás: Nébih

          

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Fotó: Pixabay

A 2022. szeptember 30-tól folytatódó földértékesítési programban több mint 2300 db (összesen 3000 hektár), 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földet kínálnak eladásra nyilvánosan, több mint ezer településen, melyek mintegy 40%-a szántó, rét, legelő, a többi pedig vegyes művelési ágú ingatlan. A területekre 30 napig, azaz 2022. október 30-ig lehet vételi ajánlatot tenni.

Az agrártárca szerint a magyar gazdálkodóknál jó helyen van a föld, mindennapi munkájukkal ők művelik meg ezeket a területek és élelemmel látják el a magyar háztartásokat.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása mellett, amivel a magyar birtokpolitika több mint három évtizedes adósságát kívánja orvosolni. Ezért értékesítésre kerülnek olyan ingatlanhányadok is, ahol az állam kisebbségi tulajdonos, így akár a tulajdonostársak többlettulajdonhoz juthatnak az érintett ingatlanban, ezzel – ideális esetben – csökkenhet a tulajdonostársak száma is.

Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen értékesítésre kerülnek azok a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanok, melyek hasznosítása – leginkább – a szomszédos ingatlanok használói által optimálisabban kivitelezhető. Az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő birtokméret kialakítása, melyhez a mostani földértékesítési program jó lehetőséget kínál. Az értékesítés ezúttal is elektronikus úton zajlik. (Részletek a www.nfk.gov.hu oldalon érhetőek el).

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 30-tól, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható földterületek adatai.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom